A Lisztes Jenő 100 Tagú Cigányzenekar nem csupán egy zenei formáció, hanem egy élő kulturális örökség, amely a magyar cigányzene és a klasszikus zene hagyományait ápolja és viszi tovább generációról generációra. Ez a világhírű együttes egyedülálló jelenség a nemzetközi zenei életben, és méltán vált a magyar identitás egyik szimbólumává.
A 100 Tagú Cigányzenekar Története és Megalakulása
A 100 Tagú Cigányzenekar létrejöttét egy szomorú esemény inspirálta 1985 áprilisában. Id. Járóka Sándor, az akkori prímáskirály temetésére az ország számos városából több száz zenész gyűlt össze a hagyományok szerint. Régi cigány szokás szerint muzsikával kísérték utolsó útjára a felejthetetlen zenészt és nótaszerzőt. A jelenlévők közül sokan úgy gondolták, hogy nem csak ilyen fájdalmas eseménynek kellene összehoznia a kiváló muzsikusokat. Megfogalmazódott az igény egy megszervezett, nagy létszámú, koncertképes zenekarra, mely betölti a több éve fennálló szellemi űrt.
Ezt követően az alapítók - Berki László, Mészáros Tivadar, Boross Lajos - hozzáfogtak a terv megvalósításához. Több hónap eredményes előkészület után 1985. november 2-án megalakították hivatalos nevén a „Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesületet”. Csak később lett a muzsikusok által „elkeresztelt”, és az attól kezdve világhírű 100 Tagú Cigányzenekar.
Budapesti koncertjei során több alkalommal meglátogatta a zenekar próbáit Cziffra György, a cigány származású világhírű magyar zongoraművész is, aki később az Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke lett. Elismerő szavai nagy reményt és önbizalmat adtak a zenekarnak. 1986. március 22-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, az új Budapest Kongresszusi Központ Pátria termében teltház előtt került sor a bemutatkozó koncertre.
A Magyar Cigányzene Történelmi Gyökerei és Kölcsönhatása a Magyar Kultúrával
A magyar nóta és a „cigányzene” szinte szinonimák, sőt a legismertebb nótaszerzők és zenészek, virtuózok roma származásúak. A magyar zenetörténetben ez a kölcsönhatás a 18. századtól kezdődően alakult ki. Ekkor született meg a régi magyar tánczenéből - a magyar nóta mondhatni előzménye - a verbunkos. Eredeti funkciója szerint a verbunk-tánccal és zenével próbálták a legényeket katonaéletre csábítani, így verbuváltak.
A verbunkos leghíresebb képviselője volt Bihari János cigányprímás, hegedűvirtuóz, egyben zeneszerző, a magyar zenei romantika egyik legnagyobb alakja. 1801-ben a jelenleg már Szlovákiához tartozó Nagyabonyból érkezett Pestre, ahol öttagú bandájával rendkívüli népszerűségre tett szert. Fellépéseik voltak Pozsonyban, Bécsben, bejárta Magyarországot. Igazi vándoréletet élt, azonban 1824-ben, egy utazás során bekövetkezett baleset és kézsérülés okozta prímáskarrierje végét. Előadását a fiatal Liszt Ferenc is élőben hallgatta, illetve méltatta.
A 19. században a verbunkosból fejlődött ki a romantikus magyaros táncmuzsika. A reformkor hazafias hangulatához illeszkedett, amikor egy-egy bál alkalmával a fiatalok verbunkot, vagy az abból kialakult csárdást jártak. Természetesen ekkor már nagy szerepük volt a cigányzenekaroknak, akik a talpalávalót szolgáltatták, s a gyakorlatban alakult, formálódott a muzsika. Liszt Ferencre olyan nagy hatással volt a cigányzene, hogy francia nyelvű könyvet is írt „A cigányok és zenéjük Magyarországon” (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie) címmel. Ebben az időben előfordult, hogy egy-egy virtuóz zenész igazi országos hírességgé lett - mint a már említett Bihari János is.
A magyar nóta ekkoriban már nagy népszerűségnek örvendett - az iskolázott réteg is sokszor előnyben részesítette a klasszikus zenével szemben. A 19. század elején Európa-szerte meghatározó volt a népköltészet felfedezése, nem is beszélve arról, hogy nálunk erre remek táptalaj volt a reformkor nemzeti hevülete. Mindemellett ezen időszak magyaros táncdivatjának dallamai a nótákban éledtek újjá, létrejött az „énekelt tánc”, amelyre lehetett mulatni. A magyar temperamentumhoz hozzátartozott a mulatás, a vigadás, a spontán dalban megnyilvánulás. A cigányzenekarok pedig előszeretettel játszották is eme nótákat. Sőt, külön „szakma” jelent meg, számos önjelölt nótaszerző bukkant fel a kisbirtokosok, kisértelmiségiek köréből.
A magyar nóta népszerűsége még a századfordulón és a 20. században is töretlen - az értelmiségiek és a dzsentrik előszeretettel adtak hangot dalolva érzelmi állapotuknak sokszor prímási hegedűszóval kísérve. Talán a leghíresebb nótaszerző Dankó Pista, aki a századforduló tájékán volt a legaktívabb. Miután Blaha Lujza révén híressé váltak dalai, az 1890-es években daltársulatával sikert sikerre halmozott hazánktól Oroszországig.
Az első, klasszikus felállású cigányzenekarokról a 18. század közepétől szól az írott fáma. Az első szervezett cigánybandát nem más alakította, mint Czinka Panna férjével és két sógorával. Czinka Panna volt a zenekar prímása (az első ismert cigányprímás!), a férj nagybőgőn játszott, a sógorok közül az egyik kontrás volt, a másik cimbalmos. Ez nem más, mint az alap cigányzenekari hangszerelés a hegedűvel, a cimbalommal és a basszussal - persze többtagú is lehet a formáció, csellóval, klarinéttal kiegészítve. Az asszony már gyermekkorában különleges tehetségnek számított hegedűjátékát tekintve. Ekkoriban jellemző volt, hogy urak pártfogolták a tehetséges zenészeket; Pannát is a falu - Sajógömör - birtokosa támogatta.
A következő száz évben a cigánymuzsikusok társaságát minden társadalmi réteg kedvelte. Később a megerősödő polgárság támogatása és a városiasodás a cigányzenekarokat a vendéglőkbe, kávéházakba helyezte, és ott állandósult a szerepük. Napjainkban is létező jelenség, ám főként az idegenforgalomhoz köthető, turisták által kedvelt vendéglátóegységekben jellemző. Viseletük állítólag az 1848-49-es szabadságharc idejéből származik, amikor a cigányemberek részt vettek a harcokban, és egyben zenéltek is a katonatársaknak.
A műfaj új keretek közé állítása az 1950-es években kezdődött a Rajkó Zenekarral. Azóta a Rajkó Művészegyüttes és a 100 Tagú Cigányzenekar talán a leghíresebb roma nagyzenekar. Repertoárjukban a cigányzene hagyománya mellett szerepel a komolyzene és a népzene.
A Lisztes Jenő 100 Tagú Cigányzenekar Elhivatott Művészei
A Lisztes Jenő 100 Tagú Cigányzenekar tagjai kivételes tehetséggel és elhivatottsággal rendelkeznek, amely generációk óta öröklődik. Művészetüket az apáról fiúra szálló, kézről kézre módszer szerint tanulták, amely egy kuriózumnak számító előadásmódot eredményez. Ennek köszönhetően a zenekar hangzásvilága és hangszerelése páratlan és összetéveszthetetlen.
Danyi Lőrinc Róbert - Elnök-Művészeti Igazgató
Danyi Lőrinc Róbert 1968. január 26-án született Budapesten, zenész családban. A hegedülést hatéves korában kezdte, első mestere Berki Béla volt. Zenei tanulmányait 1978-tól a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Jegyzékére felkerült Rajkó-módszer alapján folytatta, ahol Farkas Gyula, majd később Mészáros Tivadar irányításával képezte magát.
1990-től a Rajkó Zenekar vezető prímásaként számos CD-felvételen és több mint ezer előadáson vett részt, a világ legismertebb koncerttermeiben és színpadain öregbítette a magyar kultúra és cigányzene hírnevét. Fellépett többek között Amerikában, Indiában, Kínában, Japánban, Tajvanon, Dél-Koreában, Ausztráliában, Új-Zélandon, valamint Európa szinte valamennyi országában és a Vatikánban is. Koncertezett olyan világhírű helyszíneken, mint a New York-i Carnegie Hall, a párizsi Salle Pleyel és Théâtre des Champs-Élysées, a Sydney Operaház, valamint a Le Corum - Opéra Berlioz Montpellier-ben. Magyarországon rendszeresen szerepelt a Művészetek Palotájában, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Nemzeti Színházban.
Lendvai Csócsi József - Főprímás
Lendvai Csócsi József 1944. október 21-én született Ménfőcsanakon. Apja id. Lendvai Csócsi József, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal kitüntetett hegedűművésze volt, a Rajkó zenekar főprímása. Két és fél évesen már hegedűt ragadott és édesapját próbálta utánozni. 10 éves korától már a Rajkó zenekarban játszott és tanulmányait is itt folytatta. 20-as éveinek elején megalapította saját nevével fémjelzett zenekarát, amellyel világkörüli útra indult.
Boross Lajos prímáskirálytól kapta meg 1998-ban, egy verseny alkalmával a Pesti Vígadóban, a főprímási rangot. Ugyanebben az évben kitüntették a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével. 2005. december 12-én a 100 Tagú Cigányzenekar alelnökévé választották. Fischer Iván karmesterrel és a Budapest Fesztiválzenekarral nagysikerű koncertet adtak a Carnegie Hall-ban New York-ban. Németországban és Franciaországban több elismerést kapott művészi munkájáért.
Ifj. Sánta Ferenc - Cimbalmos
Ifj. Sánta Ferenc 1977 júniusában született Budapesten, cimbalmos zenészcsalád sarjaként. Ötévesen kezdett cimbalmot tanulni édesapjától. Következő évben pedig elkezdte tanulmányait a Tóth Aladár Zeneiskolában, ahol Szakály Ágnes volt a tanára. 14 éves korában legmagasabb pontszámmal felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol a klasszikus zenei alapok elsajátítása után az éttermi Hungarikumnak számító „kávéházi cigányzene” művelését, tovább éltetését is kitűzte pályafutása egyik céljául.
A legkiválóbb zenekarokkal sikerült körbe utaznia a világot és ezzel egyetemben be is mutatni a magyar kultúra egyik legszebb értékét. Ifj. Sánta Ferenc a Liszt, Kossuth és Prima Primissima-díjas, ma a Nemzet zenészeként elismert hegedűművész zenekarában közel 10 évet játszott. Számos televízió-, rádió- és CD-lemez-felvétel készült közös munkájuk során. 2015-ben, mint szólista, felkérték a Gipsy Philharmonic Orchestra cimbalmosának. A Cigányvarázs című programsorozat keretében létrejött fesztiválnak kezdetek óta minden évben résztvevője és szólistája is egyben. Kossuth-díjas Bangó Margit 70. jubileumi, Arénában tartandó koncertjén is, mint szólista vett részt. Mindemellett számos alkalommal kérik fel klasszikus művek előadására is, színpadi szólóművészek, kamara és szimfonikus zenekarok egyaránt. A hazai klasszikus zenei élet folyamatos résztvevője. 2013-ban a világhírű Jordi Savall i Bernadet spanyol karmester, zeneszerző, viola da gamba művésszel megjelent két közös lemezük Balkan Spirit címmel. Klasszikus zenei képzettsége és az autentikus apáról fiúra szálló cigányzenei képzettsége egyaránt kiemelkedő.
Sárközi Róbert - Koncertszervező Manager és Koncertmester
Sárközi Róbert 1990. július 22-én látta meg a napvilágot Budapesten. Édesapja Sárközi József, a világhírű Rajkó Zenekar egykori vezetőprímása, illetve az 1984-ben megrendezésre került Vonópárbaj verseny III. helyezettje és különdíjas művésze.
5 éves korában kezdett ismerkedni szeretett hangszerével, a hegedűvel. Tanulmányait a Molnár Antal Általános Zeneiskolában kezdte, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában folytatta, ahol klasszikus vonalú ismereteit Császárné Simon Valéria és Rónaszéki Tamás pedagógusok oktatásában sajátíthatta el. A magyar cigányzene műfajában nagybátyja, a Dankó Pista Életmű díjjal kitüntetett neves prímás, Lakatos Miklós oktatásában sajátíthatta el hangszere tudományát. Különleges tehetségének köszönhetően már 10 éves korában Spanyolországban muzsikált Toki Balogh Ernő zenekarában, mint reklámprímás. 2012-ben került a Roma Hungarikum Állami Művészegyüttesbe, majd 2015-ben a Magyar Örökség és Hungarikum díjas 100 Tagú Cigányzenekar legfiatalabb prímása lett. 2015-ben a Balatonfüredi Prímásverseny győztese.
Klasszikus zenei pályája során részt vett számos kurzuson, ahol olyan világhírű hegedűművészekkel játszott együtt, mint Szenthelyi Miklós és Szecsődi Ferenc. Részt vett a világhírű hegedűművész, Mága Zoltán budapesti, illetve bécsi újévi koncertjén. Játszott a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, illetve a Liszt Ferenc Akadémia színpadain, koncerttermében. 2018-ban meghívást kapott zenekarával Lengyelországba, ahol átütő sikert arattak. 2020-ban a Hallgatói Cigányzene vizsgáján megfelelő minősítést kapott. A művész napjainkban a 100 Tagú Cigányzenekar mellett saját zenekarával is számtalan felkérésnek tesz eleget, határokon innen és túl. Díjai, elismerései: 2015 a Balatonfüredi Prímásverseny I. helyezettje.
A 100 Tagú Cigányzenekar Repertoárja és Világhírneve
A 100 Tagú Cigányzenekar repertoárja rendkívül gazdag. Komolyzenei - többek között Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij, Sarasate, Strauss - művek mellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt is játszanak. A zenekar hagyományápoló művészeti tevékenysége felbecsülhetetlen érték, nincs párja a világon.
A zenekar klasszikus szimfonikus zenekarként és kisebb kamarai formációkban is fellépett a világ szinte minden szegletében: Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália és Európa nagyvárosaiban több mint 1500 koncertet adott. Művészetük felbecsülhetetlen értéket képvisel: évszázadok óta élő, generációról generációra öröklődő tudást adnak tovább, amely egyedülálló a világon.
A Lisszaboni Világkiállítás megnyitóján a 100 Tagú Cigányzenekar koncertje volt a fő attrakció. Karthágóban a 45. Nemzetközi Zenei Fesztiválon tizenötezer fős közönség előtt volt kirobbanó sikerük. Marosvásárhelyen 2009-ben a Kultúrpalotában hatalmas ováció közepette a lelkes közönség, könnyes szemmel állva köszöntötte a Zenekart. Párizsban, a Théâtre des Champs-Élysées-ben, 2002-2014 között, 55 nagy sikerű előadásuk volt. Franciaországban 1994-től minden évben koncertturnén vettek részt, szinte az összes kis és nagyvárosban felléptek. 2013. október 4-től az ExperiDance és a 100 Tagú Cigányzenekar „FERGETEGES” című koprodukciós előadása ezidáig több mint 70 előadással szórakoztatta a nagyérdemű közönséget.
Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália, Európa számos városaiban muzsikáltak már, folyamatosan jelen vannak a hazai és a nemzetközi zenei életben. A zenekar megalakulása óta több mint 1500 koncertet adott az ország legkisebb településének kultúrházától a világ számos híres koncertterméig. A zenekar megalakulásától kezdve abszolút pozitív, image formáló emblematikus intézménnyé vált. Külföldi és hazai koncertjei alkalmával értéket ad, így képezve hidat a különböző társadalmi rétegek közt. A zenekar előadásában a hagyományos hangzásvilág ápolása és megőrzése mellett megtaláljuk a modern világ zenei útkeresését, mint az egyik legkézenfekvőbb kommunikációs eszközt. A különleges és egyedi hangszerelésben megszólaltatott repertoárjával megpróbálja minél egyszerűbbé és érthetőbbé tenni az általa tolmácsolt műveket.
Elismerések és Díjak: Hungarikum és Guinness Rekord
A 100 Tagú Cigányzenekar számos rangos díjjal és elismeréssel büszkélkedhet, amelyek bizonyítják egyedülálló helyét a magyar és a nemzetközi zenei életben.
Magyar Örökség Díj
A 100 Tagú Cigányzenekar 2000-ben elnyerte a Magyar Örökség Díjat. Ez az elismerés a magyar szellemi élet egyik legnagyobb kitüntetése, amelyet olyan személyek, közösségek és intézmények kaphatnak meg, akik kiemelkedően hozzájárulnak a magyar kultúra, tudomány, gazdaság vagy sport értékeinek megőrzéséhez és továbbadásához. A díj különlegessége, hogy a kitüntetettek nevét bejegyzik a Magyar Örökség Nagykönyvébe, amelyet méltán neveznek a nemzet szellemi kincses könyvének. Ebben a könyvben őrzik mindazok nevét, akik tevékenységükkel a magyar nemzet szellemi és kulturális gazdagságát gyarapítják. A zenekar azért kapta meg ezt a díjat, mert munkájukkal több mint négy évtizede szolgálják a magyar cigányzene és a magyar klasszikus zenei hagyományok fennmaradását.
Guinness Rekord
Nagy megtiszteltetés a 100 Tagú Cigányzenekar számára, hogy bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mint a világ legnagyobb cigányzenekara. Ez az elismerés is bizonyítja a zenekar egyedülállóságát és különleges helyét a nemzetközi zenei életben. Több mint száz muzsikus játszik együtt a színpadon, ahol egyszerre szólalnak meg a hegedűk, brácsák, csellók, nagybőgők, klarinétok és a cimbalom varázslatos hangja. Ez a hangzásvilág páratlan, és világszerte ismertté tette a magyar cigányzenét, amely így méltán vált a magyar kulturális örökség részévé. Amikor bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe, nemcsak a saját teljesítményüket ismerték el, hanem azt a több évszázados zenei hagyományt is, amelyet büszkén őriznek és visznek tovább generációról generációra. Ez a rekord számukra nem csupán egy rangos cím, hanem egy örök bizonyíték arra, hogy a magyar cigányzene a világ színpadain is képes maradandót alkotni.
Hungarikum
A 100 Tagú Cigányzenekar 2014. március 18-án „A ZENEKAR VILÁGHÍRŰ MŰVÉSZI ÉS HAGYOMÁNYŐRZŐ GYAKORLATA” néven került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, ezáltal mostantól jogosult a Hungarikum kitüntető cím használatára. A Hungarikum jelző a magyarság csúcsteljesítményét jelöli, és olyan kiemelkedő értéket takar, amely a magyar identitást, egyediséget és különlegességet szimbolizálja. A zenekar küldetésének tekinti a magyar zenei kultúra legjavának hiteles bemutatását, valamint azt, hogy a magyar zenét elválaszthatatlanul összekapcsolja a nemzettudattal.
Egyéb elismerések
2025 január 18-án a Magyar Kultúra napján a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Magyarország Felfedezői Szövetség „Örökség Serleg” elismerését adományozta a 100 Tagú Cigányzenekarnak, a magyar zenei hagyományok ápolásáért és népszerűsítéséért. Az „Örökség Serleg” egy olyan rangos díj, amely a magyar kultúra és hagyományok védelme és ápolása terén kiemelkedő munkát végzőknek adományozható.
A 100 Tagú Cigányzenekar fennállása óta 21 CD-t, 5 DVD-lemezt jelentetett meg, ebből 8 platina, 14 aranylemez lett.
Jövőbeli tervek és jubileumok
A 100 Tagú Cigányzenekar 2025-ben ünnepli 40. jubileumát. Negyvenéves fennállása alatt a zenekar több mint 1500 koncertet adott világszerte, miközben szívvel-lélekkel őrizte és továbbadta a magyar zenei örökséget. A jubileum egyszerre ünnepe a zenekarnak, a magyar zenének és mindannak, amit a hungarikumok képviselnek: hagyomány, minőség, egyediség és nemzeti identitás. A 100 Tagú Cigányzenekar 40 éve a magyar kultúra hangja, amelyet a világ minden táján hallanak, és hídként köti össze a különböző társadalmi rétegeket.
2024 nyarán kizárólag a Margitszigeti Szabadtéri Színházban lép fel teljes létszámban, több mint 100 zenésszel augusztus 19-én. A világhírű 100 Tagú Cigányzenekar klasszikus szimfonikus zenekarként működő együttes, a világon egyedülálló zenei formáció. A zenekar megalakulása óta több mint ezer koncertet adott az ország legkisebb településének kultúrházától a világ számos híres koncertterméig. Műsorukban a hagyományos hangzásvilág ápolása és megőrzése mellett megtaláljuk a modern világ zenei útkeresését, mint az egyik legkézenfekvőbb kommunikációs eszközt.
A 100 Tagú Cigányzenekar a világ legnagyobb és leghíresebb cigányzenekara, amely 1985-ben alakult, és azóta is a magyar zenei kultúra egyik legkiemelkedőbb képviselője. Ez a formáció nem csupán egy zenekar, hanem egy nemzeti kincs, Magyarország kulturális örökségének egyik legfontosabb szelete. A zenekar tagjai gyermekkorukban kézről kézre módszere szerint tanulták azt a kuriózumnak számító előadásmódot, amivel hosszú évtizedek óta minden generációjuk elkápráztatja a közönséget az egész világon. Az általuk előadott művek hangzásvilága, hangszerelése páratlan, össze nem téveszthető. A zenekar repertoárja nagyon gazdag! A zenekar 2000-ben „Magyar Örökség Díjat” nyert és még ugyanebben az évben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is.
tags: #lisztes #jeno #100 #tagu #ciganyzenekar