Jelenleg a fosszilis energiaforrások adják a világ energiafelhasználásának döntő részét, ami hatalmas keresletet generál a Föld szinte minden pontján. Az elmúlt évszázadok teljes infrastruktúrája ezekre a tüzelőanyagokra épült, így a kitermelő cégeknek óriási logisztikai kihívással kell szembenézniük, hogy kiszolgálják ezt az igényt. Amennyiben a kőolaj- vagy földgázkitermelő hely túl messze esik a végcéltól, és nincs kiépített csőhálózat, más szállítási módok válnak szükségessé a fosszilis energiahordozók célba juttatására. Ebben a kontextusban az LPG, vagyis a cseppfolyósított olajipari gáz (Liquified Petroleum Gas) egyre nagyobb szerepet kap, nem csak a járművek üzemanyagaként, hanem a mindennapi élet számos területén is, például grillsütők energiaforrásaként.
Az LPG: Mi is ez pontosan?
Az LPG több folyékony halmazállapotú szénhidrogén gáz gyúlékony elegye. Nagyon hasonló a háztartásokban használt PB-gázhoz, azonban az LPG-t főleg járművek üzemanyagaként használják, ezért sokkal szigorúbb eljáráson és ellenőrzési folyamaton megy keresztül. Az autógázt a bányászott szénhidrogénekből nyerik ki a finomítási eljárás során, így azok melléktermékének tekinthető. A tartályautókból az autótöltő állomásokra szállítják, majd az ott található tartályba öntik - itt tárolják a felhasználásig.
Fontos különbség a háztartásokban felhasznált PB-gázhoz képest, hogy az LPG jóval kevesebb szennyeződést tartalmaz, hiszen minden felesleges szennyeződés erőteljesen károsítaná az autók működését. A két gáz közötti különbség azonban sokakat nem riaszt el, és az LPG-kutakon próbálják feltölteni a háztartási gázpalackokat, ami nem ajánlott és veszélyes is lehet.
A cseppfolyósított olajipari gáz döntő többségében (>95%) propánból és butánból áll. A maradék 5 százalékot a butilén, izobutilén, izobután és propilén elegye teszi ki. Bár alapvetően könnyű és nehezebb szénhidrogéneket is tartalmaz, ezek nem mérgezők az ember számára. Ennek azonban nem a szagosító anyag az oka, hanem az oxigén elvonó hatása. Amikor ugyanis az LPG a szabad levegővel érintkezik, nagyon gyorsan lehűti a környezetét, vagy akár meg is fagyhat, hiszen hőt és oxigént von el.
LPG autók és előnyei
Kétféle gázüzemű autó szaladgál ma az utakon. Az egyik (ebből van több) az úgynevezett LPG-vel működik, a rövidítés a cseppfolyósított olajipari gáz (Liquified Petroleum Gas) rövidítése, ez a gáz gyakorlatilag ugyanaz, ami a háztartási PB-palackban is lötyög. Az LPG-s autók gyakorlatilag mindegyike alapvetően benzinmotoros, szikragyújtású Otto-motoros jármű. Léteznek gyárilag LPG-üzemre felkészített kocsik és utólagos átalakítások. Utóbbitól nem kell félni: szinte minden benzines autót át lehet építeni LPG-re és profi háttéripar épült ki erre a munkára.
Az LPG-s autózás legkézzelfoghatóbb előnye az olcsóbb üzem. Egy liter autógáz jellemzően kedvezőbb áron kapható, mint a benzin vagy a gázolaj. Fontos tudni viszont, hogy fajlagosan az LPG-s autó többet fogyaszt; míg egy átlagos, 120 lóerős benzines középkategóriás autó kb. 7-8, egy dízel kb. 6-7 litert eszik száz kilométeren, egy LPG-s kocsival 8-10 literes fogyasztással számolhatunk.
LPG átállás 8 perc alatt - '08 SUBARU FORESTER 2.0X * LPGTech telepítés *
Az LPG-s autózás másik előnye a tisztább üzem. Nitrogén-oxidokból nagyságrendileg ötödannyit bocsát ki, mint egy dízel és fele-harmadannyit, mint egy benzines, de szilárdszemcse- és CH-szennyezése is alacsonyabb a klasszikus üzemanyagokénál. Szén-dioxidból is kevesebb keletkezik velük: egy brit felmérés szerint az LPG-s autók összességükben fajlagosan 11%-kal kevesebb CO2-t engedtek a légkörbe, mint hasonló jellegű benzines és dízel társaik. Az LPG-nek nem csak ára, hanem károsanyag kibocsátása is kedvező, mert a benzinhez képest körülbelül 10 százalékkal kevesebb CO2-t bocsát ki. Érdemes megjegyezni, hogy az LPG-ből körülbelül 10-20%-kal többet fogyaszt az autó, mint benzinből.
Egy jól megkonstruált LPG-s rendszernél a sokakban berögzült előítéletek sem igazak. Egy LPG-s autó nem veszélyesebb egy benzinesnél, a modern gázautókkal már le szabad menni a mélygarázsokba is, a motort nem koptatja jobban a gázüzem, mint a benzines (bár sokkal fontosabb a helyes szelephézag rendszeres beállíttatása vagy mérése), sőt: bizonyos alkatrészek kevésbé használódnak el, a kokszosodás, az EGR-szelep-beragadás ismeretlen jelenségek.
Ma már nem kell keresgélni a gázkutat sem, szinte minden nagyobb benzinkúton „csapolnak” LPG-t is, de ha netán mégis egy gáz-sivatagban ürülnének ki a tartályok, akkor sincs probléma, hiszen ilyenkor az autó elektronikája önműködően átvált benzinüzemre és mehetünk tovább a hagyományos üzemanyaggal. A gázüzemű autók népszerűsége jelentősen megugrott az utóbbi években, ami hozzájárult a töltőállomások számának növekedéséhez.
Az LPG autók hátrányai és kihívásai
Az LPG-nek azonban vannak hátrányai is. Mivel a levegőnél jóval sűrűbb gázelegyről van szó, szivárgás esetén a fent említett hatásokon kívül a padlót is teljesen belepi, ezáltal teljesen kiszorítja a levegőt. Éppen ezért korábban hatalmas hátránya volt a gázüzemű autóknak, hogy nem hajthattak le a mélygarázsba. Ez az előírás a modern gázautókra már nem vonatkozik, de az évtizedekkel ezelőtti hőskor kisipari átalakításai idején beszerzett élmények utóhangjai még ma is nagyon erősek.
A rendszer felára is számottevő: az új LPG-s autó a beépített extra rendszerek, alkatrészek miatt értelemszerűen drágább a benzines alapmodellnél, illetve az utólagos átalakítás is pénzbe kerül: típustól, motortól függően 150-400 ezer forintba. Ez a kezdeti beruházás persze megtérül bizonyos futásteljesítmény után. Ökölszabályként elmondható, hogy az átalakítás ára 25 ezer kilométeren bejöhet, de nagyobb lökettérfogatú benzinmotorok esetén a megtérülés akár extrém gyors is lehet, a nagyobb fogyasztás mellett látványosabban olcsóbb gázüzem miatt.
És van még valami: az extra üzemanyagtartályok extra helyet igényelnek. Kisebb tartályoknál általában a pótkereket kell beáldozni, hogy legyen helye a gáznak, de nagyobb autók hosszú hatótávra szóló átalakítása esetén a csomagtérbe kerülnek a nem igazán esztétikus és helyrabló palackok. Ez kis autóknál azt jelenti, hogy a pótkerékre nem marad hely. Nagyobb autóknál pedig a csomagteret is át kell alakítani, ami miatt jóval kevesebb hely jut a minden másnak.
Fontos azonban megemlíteni, hogy teljesen azonos tartályméret mellett az LPG-vel működő autó közel háromszor akkora távot képes megtenni, mint a földgázzal (CNG) működő társai, ami az infrastruktúra fejletlensége esetén előnyt jelenthet.
Használt LPG autók vásárlása: Mire figyeljünk?
A használtpiacon rizikós, de hosszú távon anyagilag jó döntés lehet az LPG-s autó. A használt kocsiknál az átalakítás vagy felkészítés kezdeti felára rendszerint eltűnik; az LPG-s autó nem drágább, sőt: a gyanakvó piac miatt gyakran paradox módon olcsóbban is kínálják, mint a benzines alternatívát. A hazai kínálat nagyon szűk, viszont a német, és főleg az olasz piacon nagyon sok ígéretes gázüzemű autót találni.
Íme a legfontosabbak, amire figyelni kell használt LPG-s autó vásárlásakor:
- Gyári LPG-üzem: Lehetőleg legyen gyári az LPG-üzem. A fiatal, még garanciás autók esetén az LPG-átalakítás jó eséllyel kizárja a gyári szavatosságot!
- Dokumentáció: Ha utólagos az átalakítás, legyen meg a teljes dokumentáció, hogy a majdani műszaki vizsgán ne legyen probléma!
- Műszaki vizsga: A vészesen közelgő műszaki vizsga idején árult vagy épp a friss vizsgás gázautó mindig gyanús: van rá esély, hogy az eladó nem meri már elvinni műszakizni a kocsit, vagy épp ellenkezőleg: még épp áttolták „okosba’” egy baráti helyen a problémás gázrendszerű autót.
- Próbaút: Gázautónál különösen fontos az alapos próba vásárlás előtt. A modern rendszerek automatikusan váltanak a hidegindítás benzinüzeméről gázra, ha felmelegszenek, ezt a folyamatot érdemes letesztelni, még akkor is, ha így problémásabb a próbaút megszervezése. A műszaki probléma, a rángatás, gáz- és benzinüzem közti akadozó vagy lehetetlen átváltás megjósolhatatlan költségű javításokat vetít előre, ilyen kocsit legjobb nem megvenni, még komoly alkuval sem - de legalábbis profi szerelőt, szakértőt kell bevonni a szemlébe a vásárlás előtt.
- Gáztartályok: A gáztartályokat a gyártásuk után 10 évvel nyomáspróbának kell alávetni, amelyhez viszont a tartály gyártójának nehezen beszerezhető hozzájárulása is szükséges. A gyakorlatban inkább a csere a jellemző: ha ez esedékes a közeljövőben, a tartályok pár tízezres csereköltségét használjuk fel az alkuban!
- Szelephézag: A nem megfelelő szelephézag gázüzemben a magasabb égéstér-hőmérséklet miatt okozhat kopási gondokat: jobban kitágulnak a szelepek, könnyebben elfogy a szelephézag és ezeket az elhanyagolt autókat kell aztán 80-150 ezer gázos kilométer után motorfelújításra vinni.
A fosszilis energiaforrások szerepe és az LPG mint alternatíva
A fosszilis energiaforrások adják a világ energiafelhasználásának döntő részét. Az elmúlt évszázadok teljes infrastruktúrája ezekre a tüzelőanyagokra épült. Ahhoz azonban, hogy ekkora keresletet ki tudjanak szolgálni a kitermelő cégek, az erőforrásokat mindenhová el kell juttatni. Amikor viszont a kőolaj- vagy földgázkitermelő hely túl messze esik a végcéltól, és nincs kiépítve az összekötő csőhálózat, akkor jellemzően más szállítási módon lehetséges csak a fosszilis energiahordozók célba juttatása. Az LPG ebben a tekintetben egy rugalmas és hatékony megoldást kínál.
Az LPG, mint autógáz, a bányászott szénhidrogének melléktermékének tekinthető a finomítási eljárás során. Ez a tény önmagában is kedvezővé teszi a felhasználását, hiszen a meglévő energiaellátási láncba illeszkedik, és egy olyan mellékterméket hasznosít, amely egyébként is keletkezne. A kedvezőbb károsanyag-kibocsátása miatt pedig egyre inkább előtérbe kerül, mint a hagyományos üzemanyagok tisztább alternatívája.
Az LPG és a CNG összehasonlítása
Korábban már írtunk a CNG-ről (sűrített földgázról) is, amelyből jelenleg kevesebb van az utakon, mint LPG-ből. Fontos azonban megjegyezni, hogy az LPG-ből körülbelül 10-20%-kal többet fogyaszt az autó, mint benzinből, míg a CNG-vel működő autók más fogyasztási jellemzőkkel bírnak. A legfontosabb faktor kétségtelenül a beszerelt gázkészülék típusa és minősége.
Az LPG a levegőnél jóval sűrűbb gázelegyről van szó, szivárgás esetén a fent említett hatásokon kívül a padlót is teljesen belepi, ezáltal teljesen kiszorítja a levegőt. A CNG esetében ez a jelenség kevésbé jellemző, mivel a földgáz könnyebb a levegőnél, és szivárgás esetén felfelé távozik. Ez a különbség magyarázza a mélygarázsokkal kapcsolatos korábbi szabályozási eltéréseket. Azonban, ahogy már említettük, a modern LPG rendszerek biztonságosabbak, és a legtöbb mélygarázsba már engedélyezett a behajtás számukra.