A magyarországi baromfihús-piac komplex és folyamatosan változó rendszer, amelyet a termelési volumen, az export és import áramlások, valamint az árak alakulása határoz meg. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai részletes képet adnak a legutóbbi években tapasztalható trendekről, rámutatva a hazai és nemzetközi piaci erők kölcsönhatására. A baromfiágazat, mint az egyik legkedveltebb húsfajta forrása, jelentős szerepet játszik a hazai élelmiszerellátásban és a gazdaságban.
A magyar baromfiágazat általános helyzete és a vágási adatok
A magyar baromfiágazat teljesítménye évről évre változatos képet mutat, a termelési adatok alapján időszakos növekedések és visszaesések egyaránt megfigyelhetők. Az AKI vágási statisztikai adatai szerint Magyarországon 91 ezer tonna élősúlyú baromfit vágtak le 2022 első két hónapjában, ami 19%-kal kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Ez a visszaesés egyértelműen jelzi, hogy abban az időszakban a hazai termelés csökkenő tendenciát mutatott. Ezzel szemben 2025-ben a KSH adatai alapján Magyarország baromfiágazata összességében stabil növekedést mutatott. Az AKI vágási statisztikái szerint 2025 első tizenegy hónapjában 683,7 ezer tonna élősúlyú baromfit vágtak le, ami 1,1 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a vágócsirke mennyisége 535,0 ezer tonna volt, ami 8,8 százalékos növekedést takart, míg a vágópulykáé 68,0 ezer tonnát tett ki, ami 5,1 százalékos növekedést jelentett.
A növekedési tendencia 2026-ra is kiterjedt. A legfrissebb előrejelzések szerint 2026 első három hónapjában jelentősen, az előző év azonos időszakához képest több mint 25 százalékkal nőtt a baromfivágások száma Magyarországon. Ez a növekedés mind a vágócsirkénél, mind a vágópulykánál megfigyelhető volt, ami a hazai termelés erősödését mutatta. Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 213 ezer tonna élősúlyú baromfit vágtak le 2026 első három hónapjában, ami 25,4%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül a vágócsirke 164 ezer tonnát tett ki, azaz 19,2%-kal nőtt, míg a vágópulyka 20 ezer tonnát képviselt, ami 15,3%-os növekedést jelentett.
Export és import trendek Magyarországon: átfogó áttekintés
A magyar baromfihús-piac dinamikáját az export és import mennyiségei közötti egyensúly jelentősen befolyásolják. Az elmúlt években megfigyelhető volt, hogy az export és import tendenciái eltérő irányba mutattak, időnként jelentős ingadozásokat mutatva.
Az AKI 2021 év végi jelentésében még egészen más trend látszott kirajzolódni, amikor is kiugró mértékben nőtt meg a baromfihúsok exportja. A 2020 azonos időszakához viszonyítva 32%-os növekedéssel, 168 ezer tonnára nőtt az export 2021 első nyolc hónapjában. Azonban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Magyarországon a baromfihúsok exportja 3,1%-kal 17 ezer tonnára csökkent 2022 januárjában az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan Magyarország baromfihús-importja 22,8 %-kal nőtt 2022 januárjában a 2021 azonos időszakához képest. Ez a trend az import mennyiségének jelentős növekedését jelezte egy olyan időszakban, amikor az export csökkent.
A 2025-ös év is sajátos dinamikát mutatott. A KSH adatai alapján Magyarország baromfiágazata 2025-ben összességében stabil növekedést mutatott. A baromfihús-export 2025 januárja és novembere között 1 százalékkal, 208 ezer tonnára emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan a baromfihúsimport jelentősen csökkent: a vizsgált időszakban 16 százalékkal, 46 ezer tonnára esett vissza. A legtöbb import baromfihús Lengyelországból érkezett. A legfontosabb felvevőpiac továbbra is Románia maradt - foglalja össze az Agrárszektor az Agrárközgazdasági Intézet jelentését.
A 2026-os adatok további megerősítést adtak a hazai piac erejéről. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 35%-kal csaknem 70 ezer tonnára emelkedett 2026 első három hónapjában a 2025 azonos időszakához viszonyítva. Ezzel szemben Magyarország baromfihúsimportja 27%-kal, 10 ezer tonnára csökkent a vizsgált időszakban. A baromfihús legnagyobb célpiacai Lengyelország és Románia voltak. Hasonlóan kedvező kép rajzolódott ki 2026 januárjára vonatkozóan is, amikor a KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 34 százalékkal csaknem 23 ezer tonnára emelkedett a 2025. januárihoz viszonyítva. Ezzel egy időben Magyarország baromfihúsimportja 38 százalékkal 3 ezer tonnára csökkent idén januárban.
A csirkehús importjának és exportjának részletes elemzése
A baromfihús kategórián belül a csirkehús kiemelt jelentőséggel bír, mind a hazai termelés, mind a külkereskedelem szempontjából. Az adatok alapján a csirkehús exportjának és importjának alakulása esetenként eltér a teljes baromfihús piac trendjeitől.
2022 januárjában a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a csirkehús kivitele csaknem a felére esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a csirkehús behozatala 5,5%-kal csökkent 2022 januárjában, miközben az általános baromfihús import növekedett. Ez azt jelzi, hogy a csirkehús szegmens specifikus kihívásokkal nézett szembe abban az időszakban.
2025-ben azonban már más képet mutattak az adatok. Magyarország baromfiágazata összességében stabil növekedést mutatott, és ezen belül a csirkehús kivitele 11 százalékkal 150 ezer tonnára nőtt 2025 januárja és novembere között az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan a csirkehús behozatala 16 százalékkal 43 ezer tonnára mérséklődött a vizsgált időszakban, ami a hazai csirkehús-termelés erősödését és az importfüggőség csökkenését jelezte.
2026 első három hónapjában a KSH adatai alapján a csirkehús kivitele 28%-kal, összesen 50 ezer tonnára nőtt 2025 azonos időszakához viszonyítva. Ugyanebben az időszakban a csirkehús beszállítása 29%-kal 9 ezer tonnára esett vissza. A 2026. januári adatok szerint a csirkehús kivitele 31 százalékkal 17 ezer tonnára nőtt a 2025. januárihoz viszonyítva. A csirkehús beszállítása 40 százalékkal 3 ezer tonnára esett vissza idén januárban. Ezek az adatok aláhúzzák a magyar csirkehúspiac pozitív irányú változását, erős exportteljesítménnyel és csökkenő importtal.
A pulykahús piacának dinamikája
A pulykahús piaca a baromfiágazaton belül szintén sajátos trendeket mutat, amelyek eltérhetnek a csirkehúsra jellemző változásoktól. Az export és import volumenének, valamint az áraknak az alakulása jelentős hatással van a pulykahús termelőire és fogyasztóira.
2022 januárjában, amikor a teljes baromfihús export csökkent, a pulykahús kivitele kivételként 13,1 %-kal, 3,5 ezer tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezzel egy időben a pulykahús behozatala stagnált, ami arra utal, hogy a hazai pulykahús-termelés képes volt kielégíteni a belföldi keresletet, miközben exportpiacai is erősödtek.
2025 januárja és novembere között a pulykahús exportja 1 százalékkal 22 ezer tonnára bővült az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan a pulykahús behozatala 31 százalékkal 3 ezer tonnára mérséklődött, ami a hazai pulykahús termelés versenyképességének növekedését jelezte az importtal szemben.
2026 első három hónapjában a pulykahús kivitele 26%-kal, mintegy 7 ezer tonnára nőtt a 2025 azonos időszakához viszonyítva. A pulykahús behozatala 15%-kal 689 tonnára emelkedett a vizsgált időszakban. Ugyanebben az évben, januárban, a pulykahús kivitele 16 százalékkal 2 ezer tonnára nőtt a 2025. januárihoz képest, míg a pulykahús beszállítása 24 százalékkal 270 tonnára emelkedett. Ezek az adatok vegyes képet festenek, ahol az export továbbra is növekszik, de az import is mutat kisebb emelkedést egyes időszakokban.
Árfolyamok és piaci mozgások: vágócsirke és feldolgozott termékek
A baromfihús-piacot nemcsak a mennyiségi adatok, hanem az árak alakulása is alapvetően befolyásolja. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere (AKI PÁIR) részletes adatokat szolgáltat a termelői és feldolgozói értékesítési árakról, amelyekből kiderülnek a piaci trendek és a termelők, valamint fogyasztók helyzete.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 35,9%-kal 350 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 26,2 százalékkal 469 forint/kilogrammra emelkedett 2022 első 13 hetében a 2021 azonos időszakához képest. Ez a jelentős áremelkedés a termelési költségek növekedését, vagy a kereslet élénkülését tükrözhette.
A feldolgozott termékek árai is hasonlóan változtak. Az AKI PÁIR adatai szerint a csirkemell filé feldolgozói értékesítési ára 31%-kal 1468 forint/kilogrammra, a csontos csirkemellé 47%-kal 1092 forint/kilogrammra nőtt. A csirkemell (összesen) ára 33%-kal 1446 forint/kilogrammra, a csirkecombé pedig 46%-kal 681 forint/kilogrammra emelkedett 2022 első tizenhárom hetében a 2021 azonos időszakához képest. Ezek az adatok mutatják, hogy a feldolgozott termékek árai is jelentősen emelkedtek, ami a fogyasztók számára magasabb kiadásokat jelentett.
2026-ban vegyesebb képet mutattak az árak. Az AKI PÁIR adatai szerint 2026 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 4%-kal, összesen 417,4 forint/kilogrammra csökkent. Ezzel szemben a vágópulykáé 12,4%-kal emelkedett, elérve a 693,4 forint/kilogrammos árszintet. A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 1904 forint/kilogramm volt, ami 1,3 százalékos csökkenést jelentett. A csontos csirkemellé 1171 forint/kilogramm volt, 5,5 százalékos csökkenéssel. A csirkemell (összesen) ára 1790,9 forint/kilogramm volt, ami 4,0 százalékos csökkenést jelentett, míg a csirkecombé 837,3 forint/kilogramm volt, 6,1 százalékos csökkenéssel a megfigyelt időszakban. Ezen időszakban tehát a vágócsirke és a feldolgozott csirkehús árai csökkentek, míg a vágópulyka ára emelkedett.
2026 első két hónapjában az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 2,4 százalékkal 420,6 forint/kilogrammra csökkent. Ugyanezen időszakban a vágópulykáé 12,8 százalékkal 684,4 forint/kilogrammra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezek az árak a piaci alkalmazkodást és a termelési költségek változásait tükrözik. További információk e témában az Agrárpiaci jelentések - Baromfi című kiadványban olvashatók.
Az Európai Unió baromfipiacának nemzetközi kitekintése
Az Európai Unió baromfihús-piaca szorosan összefügg a globális trendekkel, és az import-export adatok folyamatosan változnak. Az uniós piacra egyre nagyobb mennyiségű importhús zúdul be, ami befolyásolja a tagállamok, így Magyarország helyzetét is.
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU27 baromfihúsexportja 2025 januárja és augusztusa között 1 százalékkal 1,4 millió tonnára csökkent. Ugyanakkor az import 5,5 százalékkal 627 ezer tonnára nőtt ugyanezen időszakban. A közösség baromfihús-importja 5,5 százalékkal 627 ezer tonnára emelkedett 2025 első nyolc hónapjában az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Az import 91 százaléka Brazíliából, Ukrajnából, Thaiföldről és az Egyesült Királyságból származott. A négy országból összesen 569 ezer tonna baromfihús érkezett, ami 3 százalékkal több a 2024. január-augusztus között beszállított mennyiségnél. Ez rávilágít az EU jelentős importfüggőségére bizonyos termékek esetében, és arra is, hogy egészen meglepő helyekről érkezik baromfihús az Európai Unióba.
2025-ben az Európai Unió (EU27) baromfihúsexportja 1,5%-kal 2,1 millió tonnára csökkent az előző évihez képest. Az unió legnagyobb célországai az Egyesült Királyság és Ghána voltak, ez a két ország összesen 43%-kal részesült az uniós exportból. Előbbibe a korábbihoz képest 2%-kal kevesebb, míg utóbbiba 15%-kal több baromfihúst szállítottak. A közösség baromfihúsimportja 3%-kal, összesen 921 ezer tonnára nőtt 2025-ben a 2024. évihez viszonyítva.
Az Európai Bizottság adatai szerint 292 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2025-ben, ami 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. 2026 első tizenhét hetében az egész csirke uniós átlagára 292 euró/100 kilogramm volt, ami 4%-kal múlta felül az előző évit. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az uniós piacon a baromfihús ára stabilan vagy enyhén emelkedő tendenciát mutatott.
Paul-Henri Lava, az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) főtitkár-helyettese a Baromfi Világnap alkalmából Budapesten rendezett konferencián elmondta, hogy az európai uniós baromfihús-fogyasztás 9%-a, a csirkemellfilé fogyasztásának pedig 25-30%-a már harmadik országokból származik. Ez a tény rávilágít az import termékek jelentős szerepére az uniós fogyasztásban, és felveti a származási országok termelési sztenderdjeinek kérdését.
Mit gondolunk a szuverenitásról – és miért nem tudjuk pontosan, mit jelent? Euvizio0205
A globális trendek hatása: USA és harmadik országok szerepe
A globális baromfihús-piac változásai jelentős hatással vannak az Európai Unióra és azon keresztül Magyarországra is. Az Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) előrevetítései fontos információkkal szolgálnak a globális termelési és kereskedelmi trendekről.
Az USDA előrevetítése szerint 2025-ben az USA csirkehústermelése 2 százalékkal nőtt, míg a pulykahústermelés 6 százalékkal csökkent. Ez a divergens trend a globális piacokon is érzékelhető változásokat idézhet elő. Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) áprilisi előrevetítése szerint az USA csirke- és pulykahústermelése egyaránt csaknem 3%-kal emelkedhet 2026 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Éves szinten a csirke- és a pulykahúsok termelése egyaránt 2%-kal nőhet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai alapján készült legfrissebb jelentésben.
Az USA csirkehúsexportja előreláthatóan nem változik számottevően 2026 második negyedévében, ugyanakkor pulykahúsexportja 2%-kal csökkenhet. Éves szinten előbbi 1%-kal mérséklődhet, míg utóbbi ugyanennyivel emelkedhet. Ezek az előrejelzések azt mutatják, hogy a globális piacokon a pulykahús iránti kereslet vagy kínálat változása jelentősebb lehet, mint a csirkehús esetében.
Az EU-ba érkező import 91 százaléka Brazíliából, Ukrajnából, Thaiföldről és az Egyesült Királyságból származott, a négy országból összesen 569 ezer tonna baromfihús érkezett 2025 első nyolc hónapjában. Ez 3 százalékkal több a 2024. január-augusztus között beszállított mennyiségnél. Ez az adat ismételten aláhúzza a harmadik országokból származó baromfihúsimport volumenének jelentőségét az uniós piacon.
Fogyasztói elvárások és jövőbeni irányok
A piaci trendeket nemcsak a termelési és kereskedelmi adatok, hanem a fogyasztói elvárások és preferenciák is alakítják. A baromfihús, mint az egyik legkedveltebb húsféle Magyarországon, stabilan jelen van a háztartások asztalán.
Nagy István még márciusban közölte, hogy a magyarok asztalán a legkedveltebb húsféle a baromfihús: az egy főre jutó fogyasztás évek óta meghaladja a 30 kilogrammot. Ez a magas fogyasztási volumen stabil keresletet biztosít a hazai baromfiágazat számára.
Hajnal Szilvia, a Napsugár-Trade Kft. ügyvezetője az Agrárszektornak nemrég arról számolt be, hogy az uniós zöld irányvonalak és a fogyasztói elvárások egyre nagyobb nyomást helyeznek az értéklánc minden szereplőjére. A vásárlók ma már nem pusztán az árat figyelik, hanem az eredetet, a tartási körülményeket, az antibiotikum-használat mértékét és a környezeti lábnyomot is. Ez a változó fogyasztói magatartás arra ösztönzi a termelőket és a feldolgozókat, hogy fenntarthatóbb és etikusabb gyakorlatokat alkalmazzanak, amelyek megfelelnek a modern kor elvárásainak.
Ezen felül érdemes megemlíteni, hogy a tojás ára is változatosan alakult, ami bár nem közvetlenül a baromfihús import témájához kapcsolódik, a baromfiágazat részét képezi. A vizsgált időszakban a tojás ára vegyesen alakult, a piac típusától és a helyszíntől függően kisebb csökkenések és mérsékelt emelkedések is megfigyelhetők. A Budapesti Nagybani Piacon a tojás leggyakoribb bruttó ára 2025 2. hetében 80 forint/darab volt, amely 2026 1. és 2. hetére 83 forint/darabra emelkedett. A Szegedi Nagybani Piacon 2025 2. hetéhez képest 2026 2. hetére az ár 66 forintról 65 forintra csökkent, ami 1 forintos, azaz 1,5 százalékos ármérséklődést jelentett. A Szegedi Fogyasztói Piacon az ár változatlanul 100 forint/darab maradt, így sem éves, sem heti szinten nem történt elmozdulás. A Debreceni Nagybani Piacon a tojás ára 85 forintról 80 forintra esett vissza egy év alatt, ami 5 forintos, 5,9 százalékos csökkenésnek felel meg. Heti alapon nem történt változás. A Debreceni Fogyasztói Piacon a tojás ára 2025 2. hetében 85 forint/darab volt, amely 2026 1. és 2. hetére 90 forint/darabra nőtt. Ez 5 forintos, 5,9 százalékos éves áremelkedést jelentett, míg az előző héthez képest az ár stabil maradt. A tojás, bár továbbra sem olcsó élelmiszer, az árak regionális különbségeket mutatnak, és változatosan alakulnak a különböző piaci szegmensekben.
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt. A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Ezek a konferenciák lehetőséget biztosítanak az iparági szereplőknek a tapasztalatcserére és a jövőbeni stratégiák megvitatására, figyelembe véve a fogyasztói igényeket és a fenntarthatósági szempontokat.
tags: #magyarorszag #csirke #import