A tudatos táplálkozás alapja az egészségünk megőrzése, az immunrendszerünk hatékony működése és a betegségek elkerülése, különösen a mostani járványhelyzetben, ami miatt elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A magyar táplálkozási útmutató, az Okostányér ajánlásaiban a gyümölcs- és zöldségfélék kiemelt helyen szerepelnek a naponta elfogyasztandó élelmiszerféleségek között. Legalább 4 adagnyit ajánlott elfogyasztanunk belőlük minden nap, s ebből legalább 1 adagot friss vagy nyers formában. 1 adagnak felel meg 10 dkg friss, párolt vagy főtt zöldség, gyümölcs (például 1 közepes paradicsom vagy alma), egy kis tányér saláta vagy 2 dl 100%-os gyümölcs- vagy zöldséglé. A napi 4 adag első hallásra soknak tűnhet, de ha minden étkezéskor eszünk zöldséget vagy gyümölcsöt, akkor könnyen betartható az ajánlás.
A szezonalitás jelentősége a mindennapokban
A zöldség- és gyümölcsfélék számos létfontosságú tápanyag nélkülözhetetlen forrásai. Változatos és kedvező tápanyag összetételüknek köszönhetően az egészségünk szempontjából kiemelten fontos védőfaktoroknak a különböző változataihoz jutunk hozzá. Bőséges vitamin- (pl. C-, B1-, B2-, K-vitamin, folsav), ásványi anyag- (pl. kálium, magnézium), antioxidáns- (pl. C-, E-vitamin, karotinoidok, flavonoidok) és rosttartalmukkal hozzájárulnak a szervezet optimális működéséhez. A gyümölcsök és zöldségek színe pedig nemcsak a szemünket gyönyörködteti, hanem az egészségünk szempontjából értékes fitonutriensek (biológiailag aktív hatóanyagok) jelenlétéről árulkodnak.
Sokan azt gondolják, hogy talán felesleges figyelni, hogy épp mikor melyik zöldségnek és gyümölcsnek van szezonja, hiszen az élelmiszerüzletek állandó kínálatában egész évben elérhetőek mindenféle termékek, például télen is ehetünk paradicsomot, epret, málnát vagy áfonyát, valamint olyan déli gyümölcsöket is, mint a mangó és az ananász. A szezonális zöldség- és gyümölcsfogyasztás alatt azt értjük, hogy olyan zöldségeket és gyümölcsöket vásárolunk elsősorban, amelyek az adott évszakban a hazai éghajlaton megteremnek. Nem utaznak még éretlenül leszedve több ezer kilométert távoli országokból, mire az asztalunkig érnek. A frissesség mellett a kisebb szállítási távolság kevésbé terheli a környezetet, ezáltal a klímavédelem és a fenntarthatóság fontos célkitűzéséhez is hozzájárulunk.
Tavaszi megújulás: A primőrök ideje
A tavasszal együtt beköszönt a színkavalkád a piacokon és olyan primőr zöldségekkel találkozhatunk, mint a mélyzöld medvehagyma vagy a pirosló hónapos retek. Vannak olyan zöldségek, amelyek kifejezetten jól tűrik a hideget, és a márciusi fagyokat is jól bírják. Velük találkozhatunk először április derekán: a retek, amely a Kelet-Ázsiából érkezett gumós növény és a húsvét egyik mellékszereplője a szintén piros húsvéti tojás mellett. A fejes saláta egyike azoknak a zöldségeknek, amelyek szüntelenül elérhetőek egész évben, azonban Magyarországon szabadföldön csak áprilistól közepétől terem. Zöld levelei gazdagok C-vitaminban és vasban. A sóska pedig bár nem tartozik a legnépszerűbb zöldségek közé, mégis a magyar konyha egyik jellegzetes zöldsége, ami elsősorban annak köszönhető, hogy elsőként érkezik a hideg tél után.
Április végétől a természet számtalan friss és zsenge zöldséggel lát el minket. A méltán népszerű zöldborsó több szempontból is szuperfoodnak számít: magas vitamin és ásványi anyag tartalommal bír, miközben az egyik legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkező élelmiszerünk. A spárga, a „zöldségek királya”, bár 94 százalékban víz, rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. A sárgarépa jó eltarthatósága miatt egész évben elérhető, azonban ízben és állagban összehasonlíthatatlan a friss zsenge tavaszi répa a télen kapható társaival. Gyümölcsfronton a kivit, a mandarint és a narancsot lecserélhetjük, mert májusban megkezdődik a várva várt eperszezon, majd pedig érkezik a cseresznye.
Zöldségek és gyümölcsök tárolása: hol és hogyan | Lidl Konyha - Séftippek
Nyári bőség: Színek és ízek kavalkádja
A nyári hónapok még inkább elkényeztetnek minket színes, friss, változatos gyümölcs- és zöldségfélékkel. A zöldségeket a bab, a mángold, a paradicsom, a paprika, az uborka, a cukkini, a patisszon (csillagtök), a sárgarépa, a karalábé és a káposztafélék képviselik. A fűszernövények közül a borsmenta és a koriander érik ilyenkor. A magyarok zöldségfogyasztási ranglistáján a paradicsom és a paprika toplistás, 9 és 12 százalékos részesedéssel. A mennyiség mellett a változatosságra is törekedjünk, minél többféle színű gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk, együk meg a szivárvány színeit.
A Budapesti Nagybani Piac adatai szerint a magyar lakosság egyre jobban figyel arra, hogy zöldség és gyümölcs hetente többször kerüljön a tányérra. Kezd kirajzolódni az a trend, hogy a jó ár-érték arányú, minőségi, friss és ízletes termékeket részesítik előnyben a vásárlók. A magyarok közel 90 százaléka fogyaszt naponta vagy hetente több alkalommal zöldséget, egyharmaduk salátát, s több mint 80 százalékuk gyümölcsöt. Gyümölcsök közül leginkább az almát, zöldségek közül pedig a burgonyát keresik, ezeket követi a dinnye, a banán, illetve a paradicsom, paprika és a vöröshagyma.
Fenntarthatóság és a jövő mezőgazdasága
A globalizációnak megvannak az előnyei, hiszen az inségesebb időkben - télen és kora tavasszal - is széles választékban találhatunk zöldségeket és gyümölcsöket az üzletek polcain. Ami vásárlói szempontból legfontosabb, hogy ezek a termények csak egészségesnek tűnnek. Igazából nagy részük kényszerérett, így tápanyag-, illetve vitamintartalmuk - és persze élvezeti értékük - messze elmarad a várttól. Emellett legtöbbször messziről érkeznek, ami miatt ökológiai lábnyomuk is magasabb, és sokszor több vegyszerrel kezelik.
A zöldségtermesztésben a klímaváltozás miatt a szabályozott környezetben történő, például talajnélküli termesztés egyre nagyobb szerepet kaphat, hiszen a külső környezetnek nincs annyira kitéve a terméshozam. Szentes például a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, ahol a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik. A magyarországi háztartások évente 165 kg zöldséget és 89 kg gyümölcsöt vásárolnak, összesen több mint 330 milliárd forint értékben. Fontos azonban, hogy ne hagyjuk, hogy a hideg tél elvegye a kedvünket az egészséges étkezéstől: használjunk fagyasztott zöldségeket és gyümölcsöket, vagy válasszunk savanyúságokat, amelyek szintén számítanak a napi adagban, de figyeljünk a hozzáadott só és cukor tartalmára.
Táplálkozási szokások és a tudatos vásárlás
A GfK Hungária Piackutató Kft. felmérései szerint a háztartások fogyasztásában a gyümölcs és zöldségek a 4. és 5. helyen szerepelnek. Érdekes tendencia, hogy bár a háztartások zöldségre és gyümölcsre egyre többet költenek, az átlagosan vásárolt mennyiség csökkent az utóbbi években. Jó hír viszont, hogy a magasabb költés az összes háztartásra jellemző, azok életszakaszától, korától függetlenül. Tavaly február óta új előírások szerint étkezik a mintegy 1,2 millió hazai bölcsődés, óvodás és általános, illetve középiskolás gyermek, ami hosszú távon javíthatja a jövő generációinak étkezési kultúráját.
A vásárlók tudatosságát jelzi az is, hogy a többség a magyar eredetet előtérbe helyezi az árral szemben. A Budapesti Nagybani Piacon évente kb. 400-450 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt értékesítenek, és ebből a hazai termékek aránya 60-62 százalék. A Magyarországon termesztett gyümölcsök minden fajtája megjelenik a kínálatban, amelyet évről évre bővítenek, mert azt tapasztalják, hogy nő a kereslet a minél jobb minőségű, nagyobb terméshozamú, ízletesebb gyümölcsfajták iránt. A banánt egész évben megtarthatjuk, az éretteket édesítésre is használhatjuk cukor helyett, a sporttáplálkozásban pedig ez a leggyakrabban alkalmazott gyümölcsféle. A kulcs tehát a változatosság, a hazai termelők támogatása és a szezonális ritmus követése, amely nemcsak a pénztárcánknak, de a környezetünknek és szervezetünknek is a legkedvezőbb megoldás.
tags: #magyarorszagi #jellegzetes #zoldsegek #gyumolcsok