A Malév, a magyar nemzeti légitársaság, mélyen beírta magát a hazai repülés történetébe. Szinte alig akad idehaza olyan, harminc esztendő fölötti ember, aki ne hallott volna róla. Bár a vállalat megszűnésének okait sokan és sokféleképpen elemezték, az emlékezés elidegeníthetetlen jogunk. Ennek jegyében tavaly év vége felé kikérték a HA10MALEV és HA10LOH hívójeleket, hogy rádiózás keretében elevenítsék fel a légitársaság örökségét.
A kezdetek: A magyar repülés újjászületése a háború után
A második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, az Aero Rt., a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort) és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. Az újjászületés a Maszovlet megalapításával kezdődött. Az első járatai belföldiek voltak: 1946-ban nyitották meg a Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr, valamint Szeged közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 tonna rakományt szállítottak. A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához.
Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe, és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat Prágába. A társaság tervei között szerepelt egy Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült.
A Malév megalakulása és a nyugat felé nyitás
- november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév. A légitársaság átalakulása után főleg belföldi járatokat üzemeltettek, de 1956-ban megnyitották az első járatot Nyugat-Európába. Június 5-én leszállt az első menetrend szerinti gép Bécsben. Még ebben a hónapban megérkezett az újonnan megnyitott Ferihegyi repülőtérre az első nyugat-európai repülőgép a holland KLM színeiben, az Amszterdam-Budapest-Kairó járat keretén belül.
Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak. Csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest-Miskolc-Debrecen járattal. Ebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légiforgalomba. 1958-tól rövid ideig, Budapestről Siófokra is lehetett repülni. 1960-ban megszüntették a Budapest és a Szeged közötti járatot. 1963. szeptember 24-én a Budapest-Kairó járat lett az első, Európán kívüli magyar repülőgépjárat. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy része megszűnt, mivel a Malév leselejtezte a Li-2-es típust és az új Il-14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagy része nem volt alkalmas.
A flotta modernizációja és a szövetségek
december 22-én megérkezett a Malévhez az első sugárhajtású repülőgép, a szovjet Tu-134-es, amely a HA-LBA lajstromjelet kapta. 1989 előtt kizárólag szovjet repülőgépeket működtettek, sokáig csak a szomszéd országokba. Az 1968-ban a Szovjetuniótól vásárolt Tu-134 repülőgépek távolabbi országok elérését is lehetővé tették. A Malév 1988. november 18-án megkezdte a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeing gépekre. Az első ilyen amerikai gép egy - HA-LEC lajstromjelű - Boeing 737-200-as volt, 1988 novemberében.
május 10-én szolgálatba állt az első nagygép is, a Boeing 767-200ER HA-LHA lajstromjelel ellátva. 1995 decemberében érkezett az első holland Fokker 70-es repülőgép, mellyel elkezdődött a Tu-134-es típus leváltása. Az utolsó Tu-154-est 2001-ben vonták ki a forgalomból. A légitársaság 2003. február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az új Boeing 737 NG (Next Generation) repülőgépre. Ezek alkották 2012-ig a flotta gerincét.
A Malév 2006. november 22-én hivatalos meghívást kapott a oneworld szövetségbe (melynek tagjai például a Finnair és a British Airways), majd 2007. április elejétől a oneworld teljes jogú tagja lett. (Megjegyzendő azonban, hogy ezt megelőzően a SkyTeam szövetség felé érdeklődött a légitársaság a ČSA-Czech Airlines cseh társaságon keresztül, melyet végül nem követett szövetségi tagság.) Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt 84,8%-kal. (Az eredmények szerint az első helyezett a cseh CSA, a második pedig a belga Brussels Airlines.) 2010-ben a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Award díjátadón, ami az utasok elégedettségei alapján osztana.
Működés és szolgáltatások
A Malév a 2011-es nyári menetrendi időszakban 32 ország 52 városába, code-share partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat. Közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott, 500 hazai vállalkozással állt kapcsolatban. Központi reptere a Ferihegyi repülőtér volt, de 2005 nyarától időszakosan már a Sármellék nemzetközi repülőtérről is üzemeltetett járatokat Stuttgartba, illetve a 2006 nyarától kezdve Berlin-Tegel is felkerült a charter menetrendbe. Ezenkívül a Debreceni nemzetközi repülőtérről is évek óta indított több célállomásra charter járatokat. A törzsutasok számára a vállalat a Duna Club nevű programot működtette. A Malév utolsó logója 1988-ban született, ennek tervezője Zsótér László volt.
Malév repülőgépek 1994-ből
Emlékezés az éterben: Hívójelek és az Aeropark
Az évforduló akár szomorú is lehetne, de a Malévre való emlékezés jegyében kikérték a HA10MALEV és HA10LOH hívójeleket. A rádiózás helyszíne mi lehetett volna más, mint a Ferihegy II. mellett terpeszkedő Aeropark. A létesítmény reggel 7:00-kor nyit, és a munkák során Zsaludek Endre vette a rádiózásban résztvevőket a szárnyai alá. HA7PTY Pityesz vezette a rádiót, HA5CBM Miklós pedig a logot. Az első hívást (HA10MALEV) Pityesz engedte el az éterben - és seperc alatt olyan pájlap’ alakult ki, hogy eltelt pár másodperc, mire felocsúdtak a meglepetéstől. A két speciális hívójel már a február 5-i szombatot megelőzően is hallható volt itt-ott a légben. HA5SPA Péter például digimódban járatta, és a légitársaságos azonosító népszerűbb volt, mint a másik.
A nyolcvan méteren történt rádiózás után negyven méterre szerelték át a sugárzót, ahol már a LOH is játszott, az időhúzás elkerülése végett egyből párban a másikkal. Az operátorok közé HA8BIT Péter is belépett. HA5IT Tamással is táviratoztak 28,530 MHz-en. Mivel a park délután négykor zár, korlátos volt az idő, de kiválóan hallották még a QRPp állomásokat is, mivel odakint csend honolt az éterben. Az e-QSL-ek hamarosan landolnak a résztvevőknél.
A "statikus flotta": Az Aeropark kincsei
A kifutópályákig történt legutóbbi - engedélyezett - behatolásunkat követően nem feledkeztek meg a végső nyughelyükre került régi gépmadarakról sem. Komjáthy Bence fotós segítségével felidézhetjük őket képben és rövid ismertetővel. A cikk különös apropóját adja, hogy csak pár napja bővült újabb repülőgépekkel a "statikus flotta". A park nyújtotta látvány igen megindító minden repülésért rajongó számára, különösen, ha a látogató az idősebb generáció tagjaként némelyikkel még repülhetett is.
HA-MOA IL-18V
Az Aeroparkban kiállított, HA-MOA lajstromjelű repülőgép 1960. április 1-jén érkezett Ferihegyre, az akkori Malév arculatának megfelelő festéssel, majd a műszaki átvétel után 1960. május 25-én repülte első útját Moszkvába. A hetvenes évek közepétől fokozatosan háttérbe került a típus, így 1977-ben átalakították teherszállító repülőgéppé. Ettől fogva 10 éven keresztül szállított főleg élő állatokat, leggyakrabban naposcsibéket a Közel-kelet és Észak-Afrika országaiba. 1987-ben lejárt a gép üzemideje, meghosszabbítani nem volt értelme a csökkenő szállítási feladatok miatt. Búcsúrepülésére 1987. február 19-én került sor. Pályafutása alatt 37197 órát töltött a levegőben, 17285 leszállással. Kivonása után a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonába került és visszafestették eredeti, 1960-as színeire.
HA-LBE TU-134
A HA-LBE lajstromjelű, Aeroparkban kiállított repülőgép a Malév negyedik TU-134-eseként, 1969. április 4-én érkezett Ferihegyre. A flottából elsőként nyugdíjazták, utolsó útja 1987. december 18-án Budapest - Varsó - Budapest volt, Durucz Jenő parancsnokkal a fedélzeten. Ezután sokáig a műszaki előtéren állt, majd festésének javítása után 1991 októberében került az Aeroparkba és egyben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonába. A leállításáig 24167 órát töltött a levegőben, 19499 leszállással. Sajnálatos tény, hogy mivel az első három Malév-repülőgép mindegyike balesetben vagy katasztrófában fejezte be életútját (a HA-LBA Isztambulban, a HA-LBC Bukarest, a HA-LBD pedig Kijev mellett semmisült meg), az Aeroparkban kiállított HA-LBE repülőgép a legrégebbi megmaradt magyar TU-134-es.
HA-LCG TU-154B-2
Az Aeroparkban kiállított, HA-LCG lajstromjelű gép a Malév ötödik TU-154-eseként 1975. november 24-én érkezett Ferihegyre, majd rögtön forgalomba állították. Már továbbfejlesztett, TU-154B változatként, ICAO CAT I minősítéssel került Budapestre, majd az első, moszkvai nagyjavításán, 1980-ban kapta meg a TU-154B-2 típusjelet is. Utolsó forgalmi útját 1992. július 31-én teljesítette Heraklionba. Ezután hosszú ideig a műszaki előtéren várta sorsa alakulását, majd a Közlekedési Múzeum tulajdonába került és 1994. szeptember 24-én átvontatták jelenlegi helyére, az Aeroparkba. A repülőgép 21554 órát repült, 13803 leszállással. Érdekesség, hogy a HA-LCG gép teljes életén át valamilyen formában reprezentálta a nemzeti légitársaságot. Túl azon, hogy számos ismertté vált reklámfotón szerepelt, a vállalat Music in the Air című imázsfilmjének és a forgatás során Tóth Béla és Angyal László fotóművészek által készített legendás air-to-air légifotóknak is főszereplője lett 1982-ben.
HA-LAF L410 Turbolet
1990-ben egy Uniker nevű vállalkozás egy üzlete utáni ellentételezésként három L-410UVP-E típusú repülőgépet kapott fizetségül. Mivel a társaság egyáltalán nem foglalkozott repüléssel, az egyik repülőgépet (HA-LAF) már a gyártás ideje alatt eladta a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnak, amely légi kalibrálási célra kívánta felhasználni. A repülőgép átvételére a leendő üzembentartó, a Budapest Aircraft Service képviselőivel Fejéregyházi László hatósági pilóta, ifj. Badovszky György és Fried Ervin hatósági műszaki felügyelők utaztak Kunovicébe. A három gépet sikeresen átvették és hazarepülték. A HA-LAD és a HA-LAE sorsa sokáig kérdéses volt, végül a Farnair vette meg őket. Ez a három repülőgép volt az első, amelyekbe modern Bendix King rádiónavigációs berendezéseket, velük együtt működő robotpilótát és színes időjárásradart építettek. A LAD és LAE a Farnairnél beállt a folyamatos csomagszállítást végző gépek sorába. Végül 2005-ben a típus kivonásakor a Farnair ezeket a gépeket is eladta az ABC Air-nek. A HA-LAE repülőgépet később a soron következő magasabb szintű karbantartás alatt átalakították E20-változatra, amivel megfelelt az akkor még a típus elfogadásában bizonytalan EASA feltételeinek. A 2000-es évek végén a repülőgépet átvette az Air Max, a bolgár anyacég egy másik légitársasága LZ-RMW lajstrommal; a mai napig üzemel.
HA-LRA JAK-40
Az 1974-ben készült HA-LRA lajstromjelű JAK-40-es részese volt a kilencvenes évek elején a hazai belföldi illetve regionális utasszállítás felélesztésének kísérleteiben. Használták teherszállításra is, 2001-ben vonták ki véglegesen a forgalomból. A szovjet gyártmányú háromhajtóműves regionális gép egy ideje a 2014. május 28-án tragikus hirtelenséggel, repülőgép-balesetben elhunyt pilóta és szenvedélyes repülőgép-gyűjtő Komócsi Zoltán tulajdona volt. A JAK-40-es a Komócsi-család, a Budapest Airport és az Aeropark megállapodásának köszönhetően került át a múzeumba.
HA-YLR JAK-40
Az Aeroparkban kiállított HA-YLR lajstromjelű repülőgép 1975. december 17-én érkezett meg Budapestre a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) megrendelésére. 1978-ban beszerelték a S. TFIS 7701 teljes légi ellenőrző berendezést, mely az ICAO II kategóriának felelt meg. 1987-ben az akkori Malév színekre festették át annyi különbséggel, hogy az ablakok alá felfestették a mára kissé megkopott „Flight Inspection Service” feliratot. A Malévnál történt arculatváltás után 1993-ban az új színtervhez hasonló festést kapott. A repülőgép továbbra is az LRI tulajdonában maradt, de egy LINAIR nevű légitársasággal közösen üzemeltették. A repülőgéppel az LRI a 90-es évek elejétől a környező országokban is igen kedvező visszhanggal végezte a műszeres beméréseket, majd a piaci helyzet változása a repülőgéppel végzett munkarepülések csökkenését is magával hozta.
HA-MAL IL-14
Az Aeropark Il-14-ese 1957-től a szovjet légierőnél szolgált és a 04-es oldalszámot viselte. 1970-től a Déli Hadseregcsoport Légierő PCs 226. szállító ezrednél szolgált. Utolsó bázisrepülőtere a NDK-beli Sperenberg volt, ahonnan 1981-ben az Ukrajna területén lévő Mirgorod város katonai repülőterére került tárolási célból. Majdnem két év tárolás után 1989. február 23-án ünnepélyesen átadták a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak. Összesen 5928 órát repült. Az ajándékként kapott repülőgép sokáig álldogált a műszaki előtér egy félreeső részén, végül 1994-ben átvontatták az Aeroparkba. 2009 őszétől, majd 2010 elején, egy internetes fórumon szerveződött csapat segítségével átfogó felújítási munka kezdődött el rajta, melynek része a teljes, a Malév által üzemeltetett repülőgépek mintája alapján készült külső festés, és a motorok bemutató céljára történő üzembe helyezése.
HA-MOG IL-18
Az Aeropark második Il-18-asa, a HA-MOG lajstromjelű repülőgép 1964. március 28-án érkezett Budapestre a Malév megrendelésére. Jellemző, hogy akkori szokásoknak megfelelően nem volt olyan sürgős az üzembe állítása: a gép 1964. április 2-án repült először utasforgalomban - szintén jellemző módon Moszkvába. Utolsó forgalmi útját 1978. november 3-án teljesítette, majd teherszállító géppé alakították át. 1988. október 14-én hajtóművezés közben a hármas számú hajtóműve kigyulladt, de sikeresen eloltották. Az Aeropark első Il-18-asának, a HA-MOA repülőgép részegységeinek felhasználásával ugyan kijavították, ám közelgő selejtezése miatt az esemény után többet már nem repült. Összesen 36 558 levegőben töltött óra után, 1993 júniusában a Malév Oktatási Központ tanműhelye kapta meg. 2006 novemberében a repülőgép a tanműhelynél feleslegessé vált, sorsa bizonytalan lett, ezért a repülőtéri dolgozók összefogtak, hogy megmeneküljön. Ennek eredményeként a repülőgépet az Aeroparkba vontatták.
HA-MHI AN-2
Az Aeroparkban kiállított HA-MHI lajstromjelű An-2 repülőgépet 1967-ben gyártották a Moszkva melletti Dolgoprudnyijban a Magyar Repülőgépes Szolgálat (MÉM-RSZ) részére. Közel 26 éven keresztül aktívan szolgálta a magyar mezőgazdasági repülést Magyarország számos pontján.
HA-LIQ LI-2
A HA-LIQ lajstromjelű Li-2-es 1952. március 27-én került a Magyar Néphadsereg tulajdonába, ahol a 206-os fedélzeti számot kapta. 1957. március 20-án a repülőgépet átadták a Malévnek, de katonai zöld színe egy darabig megmaradt. 1958-tól teherszállító gépként üzemelt. 1964. május 20-án a Malév visszaadta a repülőgépet a Magyar Néphadsereg részére, ekkor lekerült róla a polgári festés és lajstromjel, ismét 206-os számot és a légierő jelzését kapta. A repülőgép addig 5863 leszállással és 3829 óra repült idővel rendelkezett. 1974-ben selejtezték a Néphadseregtől és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonába került. 1980-ban felújították, majd Budaörsről felszállították a Farkas-hegyi „Katlanba”, a MÉM oktató bázisára. Itt szolgált kellékként Hajdufy Miklós Vádindítvány című filmjének forgatásánál. Innen 1993-ban először a budaörsi repülőtérre került majd, július 13-án szállították át az Aeroparkba.
Reptéri parkolás és szolgáltatások
A Malév hagyatékának szellemében a modern repülési szolgáltatások is fontosak. A Nemzeti Reptéri Parkoló - melyet a Google Maps-be vagy Waze-be beírva egyenesen a kapunkba hoz Önöket - számos lehetőséget kínál a Ferihegyi repülőtéren utazók számára. Online foglaláshoz kérjük, kattintson ide, vagy hívja kollégánkat a +36 70 70 193 33-as, 0-24-ben hívható telefonszámunkon.
Parkolási lehetőségek
- Kültéri parkoló: HD kamerákkal őrzött, rendőrségi riasztóval ellátott, 0-24 órás felügyelet alatt áll, és 2,5 m magas kerítéssel körbezárt.
- Kültéri fedett parkolás: 3 oldalról zárt garázsok, előről nyitottak, biztonságos 3x6m-es blokkokban. Megvédi autóját az időjárási viszontagságoktól. A fedett és exkluzív kisgarázsok magassága 1,9 m, kérjük, ezt vigyék figyelembe.
- Beltéri, zárt teremgarázs: 400 m2-es zárt csarnokunk mellett, 4 oldalról zárt, különálló 3x6m-es exkluzív garázsok. Megvédi autóját az UV-sugaraktól, 100% biztonságot nyújtva.
Kiegészítő szolgáltatások
A parkoló számos egyéb szolgáltatást is kínál, hogy az utazás még kényelmesebb legyen:
- Bőrönd súlyának és méreteinek ellenőrzése
- Bőröndfóliázás
- Autómosás, takarítás (külső: 6500 Ft, belső: 6500 Ft, külső - belső: 13.000 Ft). Az autót az időjárás függvényében takarítják, visszaérkezés előtti nap vagy aznap. Lehetőség szerint a takarítás után garázsba állítják.
- Prémium autótakarítás: Külső - Belső: 18.000 Ft. Ez a mosás és takarításon kívül tartalmazza az autó klímarendszerének, szellőzőinek és teljes utasterének a szagsemlegesítését, fertőtlenítését ózongenerátorral.
- Lámpapolír, szélvédőjavítás
- Ózonos klímatisztítás
- Autó waxolás
- Klíma feltöltés
A parkoló kiemeli, hogy náluk nincs reptéri behajtási költség, mozgássérült parkolóval is rendelkeznek, kulturált családias környezetet és tiszta mosdókat kínálnak, valamint óriás parkolóterülettel (kültér, beltér) rendelkeznek. A legjobb árakat ígérik, és megérkezéskor a reptéri transzfer azonnal indul, több transzfer autóval dolgoznak. Utasaikat közvetlenül az indulási szintre viszik, és bankkártyás fizetési lehetőség is van.