Békéscsaba és a tágabb Dél-Alföldi régió kulináris öröksége mélyen gyökerezik a paraszti múltban és a nemzeti sokszínűségben. Ez a vidék, amelyet évszázadokon át formáltak a történelmi események és a betelepítések, egyedülálló ízvilágot és gasztronómiai hagyományokat hozott létre. A magyar és szlovák ízek keveredése, a helyi alapanyagok bősége és a generációról generációra szálló tudás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Békéscsaba ne csak a hungarikumként számon tartott csabai kolbászról legyen híres, hanem számos más különleges ételről is.
A csabai kolbász - Aranyat érő hungarikum
A legnépszerűbb magyar ételek toplistáján idén is előkelő helyen végzett a csabai kolbász, amely a világszerte ismert gasztroportál, a TasteAtlas értékelése szerint az aranyérmet hódította el. A markáns, paprikás, sertéshúsból készült kolbász igazi hungarikum, amelynek hírneve már messze túlnőtt Békéscsaba határain. A TasteAtlas értékelése szerint a csabai kolbász tökéletesen testesíti meg a magyar konyha lényegét, minőségi alapanyagaival és hagyományos készítési módjával.
Sokat elárul egy termék ismertségéről és közkedveltségéről, ha hozzá sem kell tenni, hogy tulajdonképpen miről is van szó, hiszen mindenki tudja, hogy "a csabai" csakis a kolbász lehet. A magyar kolbászok legpaprikásabbja leggyakrabban vastagkolbászként készül, és ahány ház, annyi kolbász, ahogyan azt a csabaiak minden évben be is mutatják a kolbászfesztiválon. Fontos megjegyezni, hogy ha a kolbász ízéből kiérzik a kömény vagy a fokhagyma, az nem csabai! Vagy legalábbis nem jó csabai.
A kolbászkészítés hagyománya a Viharsarok ezen szegletében, Dél-Alföldön élők számára ma is élő, nemzedékről nemzedékre öröklődik a családokban. A háztáji állattartás és feldolgozás gyakorlata is megbecsült tudás, hiszen csak a jól tartott sertés húsából készülhet finom kolbász. A helyi hagyományoknak megfelelően sertés comb, lapocka, tarja, dagadó és húsos szalonna hozzáadásával készítik. Az összedarált húst sóval, fokhagymával, fűszerköménnyel és az elmaradhatatlan édes és erős őrölt paprikával ízesítik, majd begyúrják, mint az asszonyok a tésztát. Az alap ízvilágot a Felvidékről Békésbe települt szlovákok hozták magukkal, itt bővült még a fűszerek tárháza. Voltak viszont olyan békési családok, akik fűszerkömény helyett borsot tettek a kolbászhúsba. A nagykönyv szerint a csabai fűszerezése csak só, paprika, fokhagyma és kömény lehet, az arányokban viszont nincs megkötés. Fekete bors azonban nem kerülhet bele, az a gyulai kolbász sajátja.
A csabai kolbásznak van hagyománya, hacsak lehet, kerülni kell a „szalámi” kifejezést. Éljünk inkább a vastag- és vékonykolbász megnevezéssel! Békéscsaba környékén sok család számára jelent kiegészítő jövedelmet a kolbászkészítés, felmenőik tudását töltik sertésbélbe, a család hírneve forog kockán. Mivel a kolbász házanként eltérő receptúra és eljárás szerint készül, a végeredmény nagyon változatos, szemben a rivális gyulaival.
A Csabai Kolbászfesztivál
A 28. Csabai Kolbászfesztivált rendezték meg, amely 20 évvel ezelőtt a város egyik sportpályáján szerveztek meg először, mára pedig egy több mint 100 ezer (!) főt vendégül látó, országos jelentőségű fesztivállá nőtte ki magát. A Kolbászfesztivál nagy esemény a kolbászkészítők életében is. Itt választja meg a szakavatott zsűri az év legjobb csabai kolbászát, és ítéli meg a kolbászkirály címet a készítőjének. Hogy a csabaiak mennyire becsülik az igazán jó kolbászt, arra jó példa, hogy 2014-ben Péli István egész borsos kolbásszal - egy formabontó csabai átirat - nyerte a versenyt és vele a kolbászkirály címet: azóta is csodájára járnak.
Jelenleg közel száz kistermelő készít autentikus csabait. Országosan ismert és elérhető a csabai Knyihár Mihály (Knyihár-féle házikolbász), az újkígyósi Pallér Sándor (Pallér Böllér hentesmester) és a mezőberényi Kovács család (Mezőberényi Kovács Kolbász Manufaktúra) terméke. A környéken járva érdemes több termelőt is felkeresni, a csabai Pajtában is többféle vékony- és vastagkolbász közül válogathatunk. A vendéget is saját pálinkával és kolbásszal szokás kínálni.
Békéscsaba egyéb kulináris különlegességei
Békéscsaba nem csupán a kolbász hazája. A régió gazdag konyhai öröksége számos más ínycsiklandó ételt rejt, amelyek tükrözik a helyi kultúra és a történelmi betelepítések sokszínűségét.
Cigánka
Csabán a kolbászok és hurkák mellett feltűnnek ezek a sötétbarna színű gömböcök is: amilyen laktatók, olyan finomak is. Igazi disznótoros ennivaló. A cigánkának többféle receptje forog kézen-közön, de a közös alap a disznóhús, disznómáj és receháj. Azt már háza-családja válogatja, hogy kerül-e bele tojás (állítólag úgy az igazi), vagy rizzsel, esetleg áztatott zsemlével gazdagítják a masszát. A cigánka fűszerezése is egyszerű, akár a csabai kolbásznak, de míg a csabait szigorúan tilos borsozni, addig a cigánkában nem tabu. A bekevert gömböcöket hagyományosan sertéshártyafátyolba (ez a receháj) tekerik, ez a fehérszínű háj kiterítve úgy néz ki, mint egy csipke.
Békéscsabai brindza
Békéscsabán a brindzában ne a juhtúró ízét keressük. Az egész Kárpát-medencében egyedül itt készül a brindza tehéntejből, és nem is olyan régóta van ez így. Eredetileg román pásztoroktól vették a juhtúrót, vagyis a brindzát, de a világháború után hiánycikk lett ez az alapanyag, majd jelentősen megdrágult. Ekkor kezdték el a csabaiak maguk készíteni a brindzát, tehéntejből, egy speciális eljárással. Először gomolya készül: ez az oltott tejből előállított friss sajt. A gomolyát két-három héten át letakarva hagyják, míg belül lyukacsossá szárad. Döngölik, préselik és lereszelik, a többhetes metódus eredménye pedig a morzsalékos, a túróéhoz hasonló állagú, ám annál szárazabb, kifejezetten kellemes illatú békéscsabai brindza. Csabán ráadásul nem csak afféle muzeális étel a brindza, gyakran és szívesen főznek vele, elsősorban tésztákkal párosítják.
Haluska és sztrapacska
A haluska és a galuska közötti áthallás nem véletlen: a bryndzové haluškyt mondhatnánk juhtúrós galuskának is, és jól vigyázzunk, hogy kinek tulajdonítjuk ezt az ételt: a szlovákoknak ugyanis szívügyük. Náluk nemzeti étel, sőt szimbólum, olyanformán, mint egy magyarnak a pörkölt. A Felvidéken reszelt krumplit is tesznek a házilag készített tésztába, ez a sztrapacska, amit Csabán hívnak tót galuskának is. Készítenek persze Békésben is sztrapacskát, de Csabán a krumplit mellőző, metélt tésztából készülő haluskának van nagy hagyománya. Ha azonban valódi helyi nevezetességre vágyunk: Békéscsabán csabai kolbásszal kérjük a haluskát! Míg a Felvidéken inkább savanyú káposztával gazdagítják a tésztát, Csabán adja magát a kolbász.
Békési szilvalekvár és tepertős-szilvalekváros papucs
A békésiek hagyományosan besztercei, vagy ahogy itt nevezik „bercencei” szilvából főznek lekvárt. Erre a legalkalmasabb az érett, szára körül már fonnyadó gyümölcs, ezért a főzés ideje szeptember elejére, közepére szokott esni. Valamikor a magot nem szedték, csak összemarcingolták a megmosott szemeket. Állandó keverés mellett addig főzték, amíg elég sűrű és sötét nem lett, és ekkor már biztos elvált az üst fenekétől is. Ez egy 60 kilós üst esetében 8-10 órás folyamatos keverést jelentett. A gyümölcsön kívül semmi nem kerül a lekvárba. Régebben lekváros szilkében, hólyagpapírral lekötve tárolták és a kemencében átmelegítették.
A tepertős-szilvalekváros papucs két fő alkotóeleme van: a békési szilvalekvár és a különleges hájas tészta. 1 kg liszthez 2 gramm só és annyi víz kell, amennyit felvesz. Ehhez a mennyiséghez 30 dkg hájat tettek a tésztába. Majd alaposan összegyúrták, négyzet alakúra hajtogatták. A tésztát a következő napig hideg helyen, gondosan letakarva pihentették. Az összegyúrás műveletét - a háziasszony megítélése szerint - több napon keresztül ismételni kellett. Ez akár 3-4, de előfordult, hogy 5 napig is eltarthatott, a tészta állagától függően. Mire nyújtásra került a sor addigra a tésztának simának, levegősnek, fényesnek, könnyednek kellett lennie. Ez adta meg a leveles jellegét. Az elkészült papucsalapanyagot belisztezett deszkán a lehető legvékonyabbra, téglalap alakúra nyújtották, szakavatott mozdulatokkal körülbelül 6-8 cm-es négyzetekre felvágták.
Hégely Sándor (a csabai Kolbászklub elnöke) biztatására Zelenyánszkiné Judit - bár ő maga tót származású - újraélesztette a tepertős tészta hagyományát: a papucs mellett tepertős pogácsa is kerül ki a keze alól. A tészta nem bonyolult, de ha nincs jó lekvárunk, hozzá se kezdjünk. Az igazán megfelelő a fekete, sűrű szilvalekvár, amit a Békés megyeiek tudnak, mert az nem folyik ki sütés közben. Judit és nővére idén 120 kg szilvából főztek be, három részletben. „Hagyományosan, szabad tűzön készítjük. Cukrot nem adunk hozzá, de így is folyamatosan kavarni kell, hogy le ne ragadjon. A szilvát kimagvaljuk, üstbe tesszük, de először csak a gyümölcs egy részét, nem az egészet. Főzés közben adjuk hozzá a többit, mindig csak egy kicsit, hogy ne pöfögjön ki a java” - mesélik. Hat óra kavargatás után teszik üvegbe. Judit a lekvárokat és a süteményeket a békéscsabai kézművespiacon árulja. A környéken egyedül ő süt papucsot, szemfülesnek kell lenni, hogy jusson. Sokan már a piac nyitása előtt várakoznak a standnál, mások előre foglalóznak, hogy el ne fogyjon, mire fordulnak egyet.
Kötöttgaluska-leves
A kötöttgaluska-leves a helyi konyha egyik jellegzetessége. Először elkészítik a friss tésztát: lisztből, tojásból és kis víz hozzáadásából közepes keménységű tésztát gyúrnak. Ezt elnyújtják, zsírral bekenik, sóval, borssal, és egyes háztartásokban még piros paprikával is behintik. A tésztát lassan feltekerni kezdik, amikor elég vastagnak ítélik, akkor elvágják. A nevét onnan kapta, hogy erre a feltekert tésztára egymás után görcsöt kötöttek, amit vagy vágtak, vagy szakítottak. Zsírban hagymát dinszteltek, ebbe tették az ízlés szerinti répát, petrezselymet, majd felengedték vízzel és megsózták. Amikor felfőtt, akkor beletették a felkockázott krumplit, majd kis idő múlva a kötöttgaluskát és az egészet puhára főzték.
Krumplimóring
A krumplimóring, ami a baromfi vérével készült pirított burgonya, Barna Ádám séf gyermekkori kedvence volt. Ez az étel a baromfitartás hagyományaira épül, és a helyi konyha kreativitását mutatja be az alapanyagok teljes körű felhasználásában.
Rozsdás felsál
Szintén Barna Ádám által említett helyi specialitás a rozsdás felsál. Ez az étel a hagyományos húsételek sorát gyarapítja, és valószínűleg a régió gazdag húsfeldolgozási szokásait tükrözi.
Kacsaleves birsalmával
Egy kacsa aprólékját megtisztítják, kisebb darabokra vágják, majd hideg vízben odateszik főni. Beleteszik a sót, szemesborsot, lassú tűzön felfőzik, majd leszedik a habját. Belehelyezik a 3 pucolt sárgarépát, 3 zöldséget, 1 vastag zellerszelet, 1 pici fej vöröshagymát, 1-2 gerezd fokhagymát, majd a zöldségeket puhára főzik. Az így elkészült levest leszűrik, a zöldségeket félretetik, a húslét a főtt húsokkal újra felteszik főni, belerakják a fél kiló megtisztított, kockára vágott birsalmát, és egy kockacukrot. Amikor az egész puhára főtt, akkor visszateszik a zöldségeket, 2 dl tejfölt 1 púpos evőkanál liszttel kikeverik és belehabarják a levesbe. Igazi őszi különlegesség.
Barna Ádám receptje 10 fő részére:HOZZÁVALÓK:
- 1,5 kg pecsenyekacsa-szárnytő, -zúza és -comb
- 20 dkg zeller
- 20 dkg petrezselyemgyökér
- 40 dkg sárgarépa
- 20 dkg vöröshagyma
- 8 dkg fokhagyma
- 80 dkg birsalmakompót
- só, babérlevél, egész bors, lestyán, petrezselyemzöld
- 4 dl tejföl
- 4 dkg liszt
- 1 db citrom
ELKÉSZÍTÉSE:A kacsaaprólékból, 3 liter vízből és a zöldségekből jóízű, tartalmas húslevest főzünk, a babérlevelet is hozzáadjuk. Hozzáadjuk a vágott petrezselyemzöldet és lestyánt. Leszűrjük, hozzáadjuk a birsalmakompótot, a levesben főtt húsokat, a levesben főtt zöldségek felét. Tejfölös habarással sűrítjük. A leves ízét citromlével és a birskompót levével állítjuk be, egyszerre kell sósnak, kicsit édesnek és pikáns savanyúnak lennie. Tálaláskor adhatunk hozzá vágott petrezselyemzöldet és lestyánt.
Öregtarhonya
A tarhonya készítésekor két marék liszthez egy-egy tojást tettek, a többi nedvességet a kukóval mért víz szolgáltatta. A tarhonyát nem állították össze egy darab tésztává, hanem összedörzsölték, majd átrostálták. A kihullott darabokat ujjheggyel az asztalterítőhöz dörzsölték, így lett kerek. Az aratási idő előtt készítették magát az öregtarhonyának nevezett ételt, mivel laktató egytálétel volt krumplival.
Elkészítés:A 15 dkg füstölt szalonnát kisütjük a saját zsírjában, majd kivesszük a sült szalonnát, rátesszük a 25 dkg tarhonyát és arany barnára pirítjuk. Hozzáadjuk a 2-3 db kockára vágott krumplit és lehúzzuk a tűzről az edényt. Megszórjuk egy késhegynyi őrölt pirospaprikával, megpirítjuk. Vízzel felengedjük, megsózzuk, borsozzuk. Addig főzzük, amíg a krumpli megpuhul.
Májgombóc
Nyers májból, kevés kolbásztöltelékből, abált szalonnából, apróra vágott nyers vöröshagymából, beleütött tojásból áll, amit sóval és borssal fűszereztek. Ezt a keveréket hártyadarabokra tették, beburkolták, laposra formázták, majd kemencében kisütötték.
Tepertőkrém
A tepertőt ledarálták, ehhez apróra vágott főtt tojást és lilahagymát adtak, borssal, pirospaprikával, mustárral és tört fokhagymával ízesítették. A masszához végül annyi tejfölt adtak, hogy könnyen kenhető, de ne legyen folyós.
Lángos
Míg tavaly országos második lett, idén több mint 650 induló közül az első helyen végzett Szpisják György a lángosozók országos versenyén. A Lángos Voks megnyerésével a Mester Lángos Büfé felkerült a térképre, olyan klasszis lángosozók mellé, mint például a balatoni különdíjat kiérdemelt Tihanyi Piac sokat méltatott lángossütödéje. Szpisják György fél éven át kísérletezett a díjnyertes tésztával. Habár a titkos összetevőt nem, azt a trükköt elárulta a lángosmester, hogy nem a levegőben, hanem asztalon nyújtják a tésztát, hogy ne legyen túl vékony (csörgős). A cél, hogy a ropogós kéreg alatt megmaradjon a nem túl vastag, de puha tésztaréteg is. A csabai lángosozó másik nagy titka, hogy gyakran cserélik a lángossütő olajat, a jó magyar büfés szokással szemben égett olajban nem hajlandóak sütni. Arra a kérdésre, hogy mi a szakszerű lángosevés titka, azt felelte, hogy terpeszállásban, előre dőlve.
Káposztás metélt
A salátát kettévágták, torzsáját négyfelé bevágták, megmosták, majd forró vízben megabálták. Amikor megfőtt, fokhagymás-tejfölös rántással, sóval, ecettel, kevés cukorral ízesítették.
Laposborsó leves
Személyenként fél marék laposborsót miután jól megmosták, egy éjszakára beáztatták, hogy könnyebben megfőjön. A füstölt húst meg is meg kellett mosni és egy éjszakán át kiáztatni. Volt olyan háztartás, ahol külön főzték a füstölt holmit, valahol viszont együtt a borsóval, ilyenkor jó sós és zsíros ételt kaptak. Ha külön, ott a laposborsót sárgarépával és petrezselyemmel odatették főni - ízlés szerint fokhagymát és vöröshagymát is tettek bele, de ezeket a főzés végén kivették a levesből -, míg egy másik fazékba a füstölt hús került. Amikor megfőtt minden, akkor a zsírból, lisztből és pirospaprikából rántást készítettek, ráöntötték a borsóra és hozzá mertek még egy kicsit a füstölt hús főzőlevéből, hogy megadja az ízét és galuskát szaggattak bele. A tálaláskor sokan a felvágott füstölt húst is beletették a levesbe, néhol pedig külön tányéron szolgálták fel.
Fánkos tekercs
Elkészítése: 3 dl tejben 3 dkg élesztőt megfuttatnak, ehhez adták a 3 dl tejfölt, 3 egész tojást, 3 dkg zsírt, egy csipet sót, egy kevés cukrot ízlés szerint és annyi lisztet, hogy rétestészta keménységű legyen. Az egészet összegyúrták, utána pihentették, majd ujjnyi vastagra nyújtották, szögletesre vágtál, és hengeres formára tekerve zsírban kisütötték.
Egyéb említésre méltó hungarikumok és ételek
A ranglistán a csabai kolbászt követően a képzeletbeli ezüstérmet a Szegedi szalámi szerezte meg. A nemespenésszel borított, hosszan érlelt szalámi évtizedek óta a magyar gasztronómia egyik legismertebb exportcikke, így nem véletlen, hogy a szalámi elegáns, mégis karakteres ízvilága a nemzetközi közönséget is levette a lábáról. A harmadik helyezett a bundás kenyér lett, ez az egyszerű, olcsó és gyorsan elkészíthető étel sokak számára inkább hétköznapi reggeli vagy vacsora, mintsem gasztrokülönlegesség. Éppen ez a varázsa: a tojásba forgatott, ropogósra sütött kenyér a magyar otthonok egyik alappillére. A TasteAtlas szerint a bundás kenyér tökéletes példája annak, hogyan válhat egy szerény fogás nemzeti kedvenccé. A negyedik a budapesti téliszalámi, az ötödik a húsleves, a hatodik pedig a Gyulai kolbász lett.
Békés megye agrárvidéke és alapanyagai
Nagy múltú, gazdagon termő agrárvidék Békés megye, Gyula törzse igencsak résen volt a letelepedéskor! Kiváló adottságú termőföldjén bőven terem búza, zab, árpa, virít a napraforgó. Sok és sokféle zöldséget és gyümölcsöt is termesztenek, lehet tobzódni a helyi piacok gazdag kínálatában. A sertés mellett jelentős a kecske-, borjú-, birkaállomány, és népesek a baromfiudvarok is. Kedvelt a tyúk, gyöngyös, kacsa, liba, korábban a galambtartásnak is hagyománya volt. A Körös-vidéki erdők nyulat, őzet, fácánt, dámszarvast adnak. A bőséges termést élvezi az ország többi része is, leginkább a főváros, nem érdemtelen az ország éléstára megnevezés.
A dél-alföldi konyha rusztikus, paprikával gazdagon fűszerezett. Ha borsra éppen nem tellett, vagy nem akadt, a csípősséget még egy kis erős paprikával pótolták. A tájegységre jellemző ízvilágot nagyban formálta a nemzeti sokszínűség is, az újratelepítés sváb, román és szlovák közösségeket hozott a térségbe. Békéscsaba környékén leginkább a szlovákok találtak otthonra, a „csabai tótok” az új hazában is ragaszkodtak szokásaikhoz, ételeikhez, így egyszerűségében is változatos konyha alakult ki. A jószágtartó munka szerény jövedelme beosztó háztartást, fáradsága laktató ételeket kívánt. Az év jeles eseménye a disznóvágás volt, ez továbbra is ünnep. Az állatot úgy dolgozták fel és tartósították, hogy egész évre biztosítson alapanyagot. Számos helyi specialitás készül ilyenkor, mozgóska leves, kiszely-leves, cigánka, töltött káposzta, szigorúan kolbászhúsból. Gyakran használt tésztafajta a tarhonya, errefelé több is fogy belőle, mint az ország más részein. Ebből készül a paraszti konyha kedvelt egytálétele, az öregtarhonya. Helyi különlegesség a körösi halászlé, a kötöttgaluska-leves (hússal töltött tésztaszalagok csomóba kötve) és a sűrű, fekete szilvalekvár is. A galamb húsából ízletes leves készült, ezzel erősítették a beteget.
Békéscsaba - Kétnyelvűség és kulturális örökség
A városba érve szembetűnőek lehetnek a szlovák feliratú táblák. Hogy jön ide a szlovák nyelv? A válasz a régmúltban keresendő, az egykori Viharsarok lakóit nem kímélték a századok. Az 1600-as években a várost gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a török hódítás. A többszöri betelepítés, a város (sikeres) újjáélesztési kísérletei a magyarázat a város kétnyelvűségére. A Felvidékről telepítettek be szlovákokat, bár mára már csak a lakosság 6 százaléka vallja magát szlovák nemzetiségűnek.
1718-ban szekérkaravánok tömege érkezett Békéscsaba környékére, evangélikus szlovák családok menekültek a katolikus üldözés elől. A törökellenes harcok után elnéptelenedett város szívesen fogadta a betelepülőket. A „csabai tótok” a magyarokhoz hasonló paraszti létformát hoztak, a földműveléssel könnyen otthonra találtak. Egy későbbi hullámmal katolikus szlovákok is érkeztek. A felekezeti hovatartozás feszültséget, elkülönülést okozott, de Tessedik Sámuel evangélikus lelkész és községszervező elérte, hogy „a sok fej úgyszólván egy kalap alá szoríttassék” (Haan Lajos). A vegyes házasságok, a természetes asszimiláció feloldotta a különbségeket. A helyiek elsősorban csabainak vallják magukat, eredetét viszont mindenki büszkén számon tartja. A város mai lakóinak közel 30 százaléka szlovák származású.
Pálinkafőzés hagyománya Békésben
A pálinkafőzésre már a 19. században is létezett engedély. Az igazi békési szilvapálinka előállításához min. 50% Vörös szilva, és egyéb (Besztercei, Stanley, Ageni) használható fel. A pálinkának tükrösen tisztának, az érleléstől enyhén sárgának, kellemes szilva ízűnek és illatúnak kell lennie.
Az aszalt szilva készítése
Az aszalásra csak a teljesen megérett, egészséges szilvát szedték le. Alaposan megmosták, kettévágták majd az aszalóra helyezték. Az aszaló régen deszkakeretű vesszőfonadékból készült, erre rakták a napon szikkasztott, időközönként megforgatott, esténként leforrázott gyümölcsöt. Az aszalt szilva akkor készület el, ha a vágott fele is teljesen megszikkadt. A kész aszalványt szütyőbe (vászonzsák) tették és a kamarában vagy a padláson felakasztották. Ez az egyik olyan gyümölcs, amit sokféleképpen fel lehet használni, jó alapanyag aszalványnak, pálinkának és lekvárnak is.
A pemetefű cukor története
Az eredeti cukorka receptje a békéscsabai gyógyszerész, Réthy Béla nevéhez köthető. A patikus azért találta ki ezt a gyógynövényeket tartalmazó köhögés elleni kis készítményt, hogy kiváltsa vele a külföldről csak nehezen és nagyon drágán beszerezhető változatát. Az 1892-ben kitalált és kipróbált pemetefű cukorral 1896-ban már kitüntetést is nyert. A terméket a második világháborúig Békéscsabán készítették, majd ugyan nem az eredeti recept szerint, de 1957 és 1991 között Békésen folyt tovább a szintén pemetefűvel és más gyógynövényt is tartalmazó cukorka készítése.
Békés város vásárhagyománya
Békés már a XIII. századtól rendelkezett vásártartási joggal. Eleinte évente három országos vásárt tartottak a településen, aminek a dátumai: március 24., június 20. és szeptember 29. A 19. században, de még a 20. század elején is a Tiszántúl egyik legnagyobb állatvásárának számított a később már csak évi két alkalommal, ősszel és tavasszal megrendezésre kerülő békési országos vásár. Ezt a státuszát a földrajzi elhelyezkedésének köszönhette, mert az itt vásárolt állatokat - főleg szarvasmarhát - azután tovább, főleg Bécs felé, illetve a nyugati országokba hajtották tovább. Az országos vásár pénteken disznó- és juhvásárral kezdődött. A területe eleinte a római katolikus templom és a kollégium épülete (ma zeneiskola) közé esett, majd a 19. században.
Gasztronómiai helyek Békéscsabán
Békéscsabán számos étterem és vendéglő várja a látogatókat, akik szeretnék megkóstolni a helyi specialitásokat.
- Arcanum Hotel étterme: A szállóvendégeken kívül mindenki számára elérhető. Modern környezet, válogatott prémium italok és koktélkülönlegességek. Cseh kisüzemi és craft sörök széles választéka. A sörbár Békéscsaba szívében, a Kossuth téren, modern környezetben várja a sörkedvelőket.
- Bárka Békéscsaba gasztro-kikötője: A Rózsakert Piacon található vendéglőben a halételek széles kínálatát találjuk.
- Panoráma Étterem: A házban található 80 fős Panoráma Étterem kínálatában a hagyományos magyar fogások dominálnak. Az étterem Békéscsaba belvárosában található.
- Családias hangulatú étterem: A belvároshoz közel, csendes kis utcában található a családias hangulatú étterem. Sokak szerint az ország legfinomabb rétese kapható itt.
- Bisztró: A 35 fő befogadására alkalmas bisztró minden nap változatos ételkínálattal várja vendégit. Az ételbár a hetvenes évek óta üzemel.
- Kisvendéglő a Hargitához: Hagyományt őriz a Kisvendéglő a Hargitához is, csak kicsit másfélét. „A tiszteletünket szerettük volna kifejezni Erdélynek, az ott élő embereknek. Nagyon kedves a szívünknek, sokat kaptunk tőlük. Ez egy magyar étterem erdélyi konyhával” - magyarázza a névadást a tulajdonos, Vincze Jánosné Marika. A falakon mázas tányérok és házi áldás, kancsók Korondról, faragott székek. Kakukktojás a csabai tótok közt, a vendéglőt mégse kerülik, ebédidőben alig lehet helyet kapni. Az étlapon pacalcsorba, brassói, csángó pecsenye, pisztráng, fűszerezésben a kapor és a csombor dominál. Kiváló a fanyar áfonyaleves, omlós, puha a bárányfartő, céklapüré, gesztenyeragu, krumplinudli kíséri. Ízletes a birkapörkölt, savanyított dinnyét mindenképp rendeljünk mellé. A fatüzelésű kemencénél apa-fia váltják egymást, Marika reszortja a lekvár, szörp, savanyúság, és ő süti a pogácsát, kapros-túrós lepényt, lekváros papucsot is.
- Frankó Tanya és Haluskaház (Tótéka): A város szélén, a kukoricásban meszelt falú ház emelkedik, körülötte fűszerkert, veteményes, és tanyához illő állatsereg, még páva is peckeskedik. Bartolák Marcsi portája, a Frankó Tanya és Haluskaház rejtett csodavilág, ahol egyszerre megáll és repül az idő. A háziasszony őszinte kedvességgel, lelkesedéssel mutatja be birodalmát. „Tót család vagyunk, rengeteg hagyománnyal. A tanyát igyekeztem eredeti állapotában megőrizni, mert szeretném ezt az örökséget másoknak is átadni, megmutatni.” A Frankó-ház konyháján folyton nyüzsög az élet, Marcsi mellett két lakodalmas főzőasszony, Irénke és Katika sürgölődnek, de a vendégfogadás előre bejelentkezésre történik. Meghirdetett programjuk a haluskapéntek, ami a tótok böjti hagyományának állít emléket. A tótok hetente egyszer böjtöt tartottak, ilyenkor nemzeti ételüket, a haluskát fogyasztották. A haluska gyúrt tészta, ami házanként eltérő szokás szerint készül. A kifőtt tésztát brindzával, káposztásan, túrósan vagy mákosan fogyasztják. A vendégeket jól tartják, a haluskakóstolás mellett terülj, terülj, asztalkámra számíthatunk a programon. Nagyszabásúbb vendéglátás a Falusi asztal programja - szívet-lelket melengető, gyomrot örvendeztető lehetőség a múltidézésre. A menüt a vendég kívánságához szabják, a tűzhely mellett a sparhelt, a búbos kemence, a pörkölő és az üst is szolgálatba állhat. „Mindent készítünk! Lekvárt főzünk, kacsát kopasztunk, Irénke libát is töm. Vágunk malacot, kost, készítünk kolbászt, sütünk hájas tésztát. A Falusi asztalra készülhet gyöngyösleves, töltött galamb, nyúlvadas, fürj, bárány, libasült, csirkepaprikás. Mindent helyben termelünk, és amink van, azt fel is használjuk.”
- Kupak (kézműves sörház): Kézműves sörház, saját sör nélkül, viszont elképesztő választékkal: a magyar kisüzemi felhozatal színe-java, cseh és belga kézművesek. Nagy Ferenc öt éve nyitotta a Kupakot, és az egyedi kínálat hamar megtalálta közönségét. Mindenki talál kedvére valót, üveges kiszerelésben, vagy éppen csapra verve. A csap kínálata folyton változik, az újdonságok is mindig itt kezdik, de a meggyes állandó szereplő, gondolnak a hölgyekre is. Főtérre nyíló terasz, underground belső tér - a söröző kedvelt találkozópont.
- Smoke 71 (újkígyósi BBQ étterem): Érdekes színfolt a csabai gasztro-palettán az „agglomerációs” újkígyósi Smoke 71. A sütőmester, Csatlós Attila „Atis” többféle végzettségét hátrahagyva képezte ki magát a BBQ világában. Sütőberendezését maga tervezte, a komoly fekete monstrumban 8-14 órán át készül a pulled pork, az oldalas, a marhaszegy, a nyak. Nem injekcióz, nem keneget, a csapásirány a natúr ízvilág. A nyitvatartás csak hétvégi, a kijutás pedig autós műfaj, ezzel együtt a szokatlan jelenséget jól fogadták a környéken. Fiatalok és - ahogy Atis fogalmaz - a régebb óta fiatalok is jönnek. „A füst közel áll a magyar ember szívéhez. A barbecue olyan, mint a kemencés ételek. Ez is lassú műfaj, nem lehet kapkodni. Éppen csak a tálalás más” - magyarázza a mester. A tálalás tényleg más, a hús street food jelleggel, papírtálcán érkezik. Jól összecseng ez a sufnis kialakítással: a pajtából átalakított vendégtérben durva megmunkálású faburkolat, Edison-izzók. A hangulat közvetlen, akárcsak a házigazda. Az omlós húsok mellé házi szósz készül, és idővel a köret és a saláta is nagyobb figyelmet kap. De már épül a következő projekt is: fatüzelésű kemence nápolyi stílusú pizzához.
tags: #bekescsaba #hires #etel