Fedezd fel az AGI rejtélyét nyitottsággal. Áll a bál az új kínai mesterségesintelligencia-modell, a DeepSeek körül. Január 21-én, Donald Trump, az USA elnöke a Fehér Ház Roosevelt termében Sam Altman, az Open AI, Masayoshi Son, a SoftBank vezérigazgatója és Larry Ellison, az Oracle technológiai vezetője társaságában meghirdette az Egyesült Államok második Manhattan tervének kikiáltott Stargate (Csillagkapu) projektet. A terv szerint az amerikai kormány néhány szilícium-völgybeli BigTech vállalat közreműködésével és irdatlan mennyiségű magántőke bevonásával kolosszális méretű adatközpontokat épít, amelyek megteremtik az AI-fejlesztők Szent Gráljának tartott mesterséges általános intelligencia (artificial general intelligence, AGI) modellek hardveres infrastruktúráját.
A globális verseny új színtere: DeepSeek és az infrastruktúra
A DeepSeek-V3 nevű chatbot és a mögötte álló DeepSeek-R1 nevű nagy nyelvi modell hatalmas visszhangot keltett. Michael Spencer futurológus nem indokolatlanul AI Zeitgeist-nek keresztelte a január 20-a óta tartó időszakot. Az amerikai Big Tech vállalatok 2025-re tervezett AI-beruházási költsége várhatóan meghaladja a 250 milliárd dollárt. Az épülő AI-központoknak már a fizikai mérete és energiaéhsége is félelmetes. A Google tervezett adatközpontja közel akkora, mint Manhattan területe. Becslések szerint az USA területén megvalósítandó adatközpontok becsült energiaigénye 74-172 GW között alakul 2028-ban, ami az USA teljes évi energiafelhasználásának 7-12 százaléka.
Liang Wenfeng és a nyitott forráskód forradalma
A DeepSeek-V3 csábító ereje a modell érvelő, gondolkodó képességének személyes megtapasztalása volt. A DeepSeek-mániát az is táplálhatta, hogy nagyon sokan nem tudtak ellenállni a kísértésnek, hogy ingyen és bérmentve belepillanthatnak egy idegen intelligencia „gondolataiba”. Liang Wenfeng és a cég mérnökeinek zsenialitása sokak szerint a titok nyitja. A DeepSeek nem nyugati mintákat követő, a már meglévő megoldásokat szorgalmasan másoló fejlesztői csapattal működik, hanem rendkívül innovatív, hihetetlenül motivált és kiemelkedő tudású szakemberekkel rendelkező startupként. A cégvezetés és mindenekelőtt a tulajdonos-vezérigazgató Liang Wenfeng rendkívüli mérnöki és vezetői képességei alapozzák meg a sikert.
Két világ a Szilícium-völgyben
A 21. század technológiai forradalmában, az Y és a Z generációt látva senki sem gondolná, hogy az Egyesült Államok egyik leggazdagabb és legfejlettebb területe ugyanolyan mértékben érintett a gyermekszegénység problémájában, mint a statisztikák szerint például Románia vagy sok harmadik világbeli ország. A csillogás és a technikai vívmányok árnyékában a gyermekszegénység majdnem teljesen láthatatlan, de mégis létezik - mintha két, teljesen külön világ élne egymással párhuzamosan a Szilícium-völgyben. San Joséban minden harmadik gyermeket veszélyeztet az éhezés. Az extrém magas megélhetési költségek extrém életformákat is hoznak magukkal.
Masayoshi Son és a "Nasdaq-bálna" kockázatai
Ha szeptember eleje, akkor a Softbank és Masayoshi Son az ügyeletes hírszállító a technológiai részvények piacán. A 2010-es években összesen 12 milliárd dollárnyi kockázati tőkét bevonzó WeWork története egyszerre rendkívül szórakoztató és ijesztő. Masayoshi Son a nagy tétek kedvelőjeként rokonlélekre talált Adam Neumannban. A Nasdaq-bálnáról sokféle híradás jelent meg az elmúlt napokban, ám ezek ellenére még mindig nagyon sok a bizonytalanság körülötte. Masayoshi Son vagyona 9 milliárd dollárral nőtt augusztus első két hetében, miután a SoftBank Group mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetései rekordmagasságba emelték a vállalat részvényárfolyamát.
Okos város vállalkozások kockázati tőke finanszírozása
A Szilícium-völgy születése és a hadiipar
Még csak végeláthatatlan sárgabarack- és dióültetvényeiről, valamint élelmiszer-feldolgozásáról volt Amerika-szerte híres a San Franciscói-öböl meghosszabbításaként elnyúló völgy, amikor száz éve, 1909-ben egy ötszáz dolláros csekk formájában néhány egyetemi tanár és üzletember megalapozta a 20. század második felében onnan kiinduló szédületes technológiai fejlődést. A „Szilícium-völgy atyja” becenevű professzor, Frederick Terman tanítványait arra ösztökélte: ne törődjenek a keleti part hagyományos ágazataiban elérhető sikerekkel, inkább a völgyben alapítsanak vállalkozásokat. Az informatikai forradalom legfontosabb eseményei máig szorosan kötődnek a térséghez, ahol a hadiipari megrendelések és az akadémiai kutatások szoros szimbiózisban fejlődtek.
A korlátlan hatalom és az irányítási modellek
„Absolute power corrupts absolutely”, vagyis: a korlátlan hatalom korlátlanul korrumpál. Bruce Dunlevie mondta ezt Sebastian Mallabynek a kockázati befektetők kapcsán. A WeWork, illetve tulajdonképpen az egész technológiai vállalkozói világ számára az új befektetési stílust egy koreai származású japán milliárdos, Masayoshi Son testesítette meg. Rengeteg pénz, alig korlátozott hatalom, laza pénzügyi fegyelem, új, a hagyományostól eltérő, esetenként „amatőr” befektetői csoportok megjelenése jellemezte ezt az időszakot. A tőzsdei befektetőknek nem tetszett, amit maguk előtt láttak: homályosnak találták a birodalmak szervezeti felépítését és irányítási rendszerét, valamint a „kreatív” eredménymutatókat. Az unikornisok megjelenése azt jelzi, hogy napjainkban egy technológiai vállalkozás tőzsdei megjelenés nélkül is igen nagyra nőhet, amihez a pénzbőség biztosít alapot, de egyben növeli a rendszerszintű kockázatokat is.
tags: #masayoshi #son #sziliciumvolgy