A pelletkályhák egyre népszerűbb megoldást nyújtanak, legyen szó beépíthető vagy szabadon álló típusokról, és úgy néznek ki, mint a hagyományos kandallók. Sokan úgy gondolják, hogy a pelletkályha a jövő útja, és lassan felváltja a hagyományos kályhákat, mivel egyesíti magában a hagyományos fahőt az automatizálással és a kényelemmel. Annak ellenére, hogy számos előnnyel járnak, bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy egy meleg levegős pelletkályha füstöl, ami nemcsak kellemetlen, hanem a hatásfokot és a biztonságot is rontja. Ennek okait megértve és megelőzve biztosítható a készülék optimális és problémamentes működése.
A pelletkályhák működési alapelvei és előnyei
A pelletkályhák egészen másképp működnek, mint a hagyományos fatüzelésű kályhák, ötvözve a hagyományos fatüzelés hangulatát a modern automatizálással és kényelemmel. Ezek a készülékek a konnektorba csatlakoztatva kapcsolhatók be, és a működés a gyújtás gomb megnyomásával történik. A tárolótartályban (más néven tüzelőanyag-tartályban) tárolt pellet egy mechanikus csigás rendszer segítségével jut el a kályhán belül az égéstérbe. A pellet nagyszerűsége az adagolhatóságában rejlik; egy csigás adagoló rendszer mérnöki pontossággal adagolja a tüzelőanyagot, nem kell a tűzre tenni.
A tüzelőanyag meggyújtása is automatizált: egy speciális ceruzányi méretű fémrudacska felizzik, és ráfújja a forró levegőt a pelletre, ami ettől és a szabályozott levegő (füstgáz) áramlástól „önként” begyullad. A begyújtás egy gomb megnyomásával indítható el, vagy akár külső termosztáttal, időzítővel, mobiltelefonon küldött SMS-sel, vagy a legújabb ingyenes alkalmazás segítségével. Ekkor a csiga elkezdi megtölteni az égőcsészét, majd körülbelül 4 perc múlva begyullad. Az égéstérben lévő tűzből származó meleg levegő konvekció útján áramlik ki a helyiségbe. A füst mozgása negatív nyomást hoz létre, amely friss levegőt vonz az égéstérbe, így táplálva a tüzet. A friss levegőt a kályhába pedig a lakásból vagy a kültérről szívja be a berendezés, a típusától függően. A pelletkályhákat az teszi igazán különlegessé, hogy a fenti folyamatokat egy sor hőmérséklet- és nyomásérzékelő segítségével ellenőrzik és hajtják végre. Például a mechanikus csigarendszer nem folyamatosan szállítja a fapelletet az égéstérbe, hanem akkor, amikor az érzékelők jelzik, hogy több tüzelőanyagra van szükség a kamrában. Ez azt jelenti, hogy a pelletkályhák képesek önállóan működni a pellet tartály méretétől és töltöttségétől függően (akár 12 órán keresztül is), és nem kell őket rendszeresen pakolni, mint a hagyományos fatüzelésű kályhákat. Leállításkor a készülék megvárja, amíg az összes anyag elég a csészében, és csak utána áll le a füstgázventilátor, hogy a következő indulásra tiszta maradjon az égőtér.
A pelletkályhák számos előnnyel járnak. Elégetésekor nagyon kevés hamu keletkezik, főleg ha minősített pelletet használunk. Egy pelletkályha a régebbi típusú fatüzelésű kályha vagy kandalló által létrehozott hamu töredékét termeli, így a takarítás is sokkal ritkábban szükséges. Mivel a fapelletből alig keletkezik hamu, így takarítani szinte egyáltalán nem kell őket, sőt egyes pelletkályha-modellek öntisztuló égőkamrával is rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem szükséges takarítanod őket. Emiatt a tűztér tisztítása hihetetlenül egyszerű, amit nagyjából 1-2 naponta el kell végezni. A hamu eltávolításához általában elég egy hagyományos porszívó. A pelletnek nagyon alacsony a nedvességtartalma, ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségű hőt ad le. A legjobb pelletkályha-modellek akár 90% feletti hatásfokot is elérhetnek. A pellet kályhák kiválóan képesek hőt szolgáltatni a nap 24 órájában, és lehetővé teszik, hogy az otthonok drasztikusan minimalizálják vagy kiküszöböljék fosszilis (szén, gáz, olaj) tüzelésű kazánjaik használatát. Emellett lényegesen tisztábbak, mint gyakorlatilag bármilyen fatüzelésű kályha, és jelentős előrelépést jelentettek a hatékonyság és a károsanyag-kibocsátás csökkentése terén.
Létezik sima levegős, légcsatornázható és központi fűtéses típus is. A teljesítmény általában 6-24 kW közötti, tehát családi házak fűtésére kiválóan alkalmasak. A kazánok 15 kW-tól 35 kW teljesítményig is kaphatók ipari kivitelben. A nálunk jelenleg elérhető pellet kályhák ára 573 ezer és 1 millió 930 ezer Ft között mozog. Az otthon méretétől és elrendezésétől függően egy pelletkályha kiegészítheti a jelenlegi fűtési rendszert, vagy kizárólagos fűtőalkalmatosságként is használható. A pellet fűtést mindenkinek ajánljuk, aki számára nem elérhető a vezetékes gáz, szereti a láng látványát, vagy akár nincs kiépített központi fűtési rendszere. Új házakba - sőt lakásokba - be sem kell vezetni a gázt, mégis ugyanazt a komfortot nyújtja, mint a kombi gázkészülékek.
A pellet minősége és a helyes tüzelőanyag választás
A pellet egy 100%-ban természetes fa, illetve biomassza alapanyagokból sajtolt, családi ház kategóriájú tüzelőberendezésekhez való, általában 6 mm átmérőjű, henger alakú granulátum, mely rendkívül jó égési tulajdonságokkal rendelkezik. Elég a térfogathoz viszonyított felület arányára, vagy a mindössze 10%-os nedvességtartalomra utalni. A háztartási fűtéshez használt pellet főleg fűrészporból és faforgácsból készül, amelyeket automatikusan az égőcsészébe juttat, így a fűtőanyagot csak naponta egyszer, vagy akár még ritkábban kell a kályhába tölteni. A fűtőértéke nagyban függ attól, hogy milyen fát használnak az előállításához, azonban alapesetben elmondható, hogy 16-18 MJ/kg között van.
Az optimális működés és a füstölés elkerülése szempontjából kiemelten fontos a pellet minősége. Elsőként talán rögzítsük, hogy mely paraméterek határozzák meg alapvetően a pellet minőségét, tulajdonságait: fűtőérték, nedvességtartalom, hamutartalom, méret (hossz, átmérő), sűrűség (halmaz, anyag), nitrogén-, kén- és klórtartalom. A tűzipelletekkel foglalkozó szabványok is jellemzően ezen tulajdonságok határértékei alapján osztályozzák, minősítik őket. Jelenleg Európában számos nemzeti tűzipellet-szabvány létezik, melyek közül a három legjelentősebb a svéd (SS187120), a német (DIN 51731), illetve az osztrák (ÖNORM M1735). Ezen eltérő kritériumokat megfogalmazó szabványok a nemzetközivé váló kereskedelemben eléggé sok problémát okoztak, így szükségessé vált kidolgozni az egységes, mindenki által elfogadott, úgynevezett technológiai szabványokat (CEN/TS 14588:2003, illetve CEN/TS 14961:2005).
A vásárló önhibáján kívül is találkozhat rossz minőségű pellettel. Azt azonban el kell mondani, hogy szemrevételezéssel és házi vizsgálatokkal csak hozzávetőlegesen lehet a pellet minőségére következtetni. A felülete sima, fényes - mintha lakkozva lenne -, hosszirányú repedésektől mentes lesz, ha a pellet megfelelően készült. Az ilyen felületű pellet nagy valószínűséggel megfelelő sűrűségű/tömörségű (optimális présnyomás és hőmérséklet közepette készült), azaz tömörsége, kopásállósága, morzsalékolódása is megfelelő. Némi gyakorlattal törésteszttel is következtethetünk a pellet megfelelő tömörségére; válasszunk ki 5-10 db pelletet a halmazból, és törjük ketté őket. Ha nehezen, roppanva törnek, éles törésvonalat és kagylós felületet hagyva, az a megfelelő tömörség jele, ha a pellet kézzel elmorzsolható, biztosan nem jó minőségű. Amennyiben hajolva inkább repednek, mint törnek, akkor nem megfelelő a sűrűség. Használható szemrevételezéses eljárás, ha a csomagolást - amennyiben átlátszó - átforgatva megnézzük, hogy mennyi morzsalék van a zsák alján. Ha nagy mennyiségben van jelen, az azt mutatja, hogy a présnyomás és hőmérséklet nem volt megfelelő, esetleg túl száraz alapanyag került a présbe. A friss, meleg pellet szaga intenzív és kellemes, de a kihűléssel gyorsan elillan, így vásárláskor már nem használható minősítésre. A szín nyújthat némi utalást a minőségre, de ennek értékeléséhez komoly tapasztalatra van szükség; a tiszta „fehér” pellet valószínűleg nem tartalmaz kérget, de lehet, hogy csak keményfából készült, vagy a présnyomás volt magas, és kissé megégett a felület.
A rossz minőségű pellet használata korlátozza a készülék folyamatos üzemét, rontja az égés üzembiztonságát és hatásfokát, valamint csökkenti a kazán hőátadási képességét. Még ha a boltban olcsóbban is lehet esetleg hozzájutni, mint a jó minőségű pellethez, valószínűleg a tüzelőberendezésben elégetve elhamvad az olcsósága miatt érzett örömünk is. Javasolt tehát vásárláskor keresni a Magyar Pellet Egyesület Védjegyét, vagy elkérni a forgalmazótól a termék minősítését, ami alapján a megfelelősége megállapítható. Amennyiben ezzel nem tud szolgálni a forgalmazó, akkor a fent leírt egyszerű vizsgálatokat érdemes elvégezni, és ennek megfelelősége esetén is csak kis mennyiséget vásárolni, kipróbálni a készülékben, és ha problémamentesnek bizonyult, akkor vásárolni belőle nagyobb mennyiséget.
Az égési folyamat részletei: A fa (és pellet) elégetése
Ahhoz, hogy a füstölés okai jól megérthetők legyenek, először a fatüzelés alapjaival érdemes megismerkedni. Magától értetődik, hogy minél nedvesebb a fa, annál kisebb a fűtőértéke, hiszen a felszabaduló energia jelentős része a tüzelőanyagban lévő nedvesség elpárologtatására fordítódik. Nemcsak gazdaságtalan a vizes fát eltüzelni, hanem környezetkárosító is. A nagy nedvességtartalom miatt az égési hőmérséklet kisebb; növekszik a korom- és károsanyag-kibocsátás, megnő a kémény eltömődésének veszélye is. Természetes körülmények között a fának időre van szüksége a száradáshoz, mely a kivágástól számított minimum 2 év helyes tárolás mellett. A légszáraz fában még mindig van némi visszamaradt nedvesség, ami 100 °C körüli hőmérsékleten párolog el. Ebben a szakaszban a fa összezsugorodik, repedések keletkeznek rajta, ez is gyorsítja a száradást.
100-200 °C-on a fa alkotóelemei folyékonnyá válnak, a molekulák hasadni, párologni (gázosodni) kezdenek, de ezen a hőmérsékleten a képződő gázok a fát még nagyon lassan hagyják el. A legkorábban képződő fagázok a gyújtópapír lángjától gyulladnak meg, keletkezési koncentrációjuk azonban még nem akkora, hogy ha a gyújtólángot elvennénk, maguktól továbbégnének. Körülbelül 220-230 °C-ig kell a fával hőenergiát közölni, hogy az égési folyamat folytatódjék, önfenntartó legyen. Bár a fa szilárd tüzelőanyagot meggyújtva éghető összetevőinek 83%-a gázalakban ég el, ez adja a fa fűtőértékének 70%-át. Ebben a fázisban a faanyagból energiadús, különböző összetételű éghető gázok (szénhidrogének) szabadulnak fel. Ezen anyagok égése hosszú sárga lángok formájában figyelhető meg. Mivel a fa túlnyomórészt a fagáz nagy lángjaival ég el, nagy égéstérre van szüksége, és oxigénben gazdag friss többletlevegőt is kell juttatni a tűztérbe, mert a képződött fagáz csak így tud tökéletesen elégni. 260 °C-tól a fatűzben végbemenő átalakulás (pirolízis) során hőtöbblet keletkezik. A fában lévő fűtőenergiát csak akkor hasznosíthatjuk maradéktalanul, ha a fagáz oxigénnel jól keveredve magas hőmérsékleten éghet el. Csak ekkor nem kerülnek tökéletlenül hasadt szénhidrogén-(oxid-)vegyületek a kéményen át a légkörbe.
A fagázok elégése után keletkezik a faszén. Ez a folyamat rövid, áttetsző lángok formájában mutatkozik. A fatűznek kétszer kell levegő. Az égési levegő 80%-át elsődleges (primer) levegőként kell a fatűzhöz juttatni. Ez a „primer levegő” nélkülözhetetlen a fa összetevőinek bomlásához és a fagáz képződéséhez, de a faszén sem ég el nélküle. Az égési levegő 20%-át másodlevegőként kell a fagázlángok térségébe juttatni. A „szekunder levegő” a fagáz tökéletes elégéséhez kell. Alapelv, hogy a másodlevegő ne hűtse le a fagázlángokat, mert akkor nem égnek ki tökéletesen. Ezért lehetőleg forrón kell a fagázlángokhoz juttatni. Jó tűzterekben örvényszakaszok vagy szűk fúvónyílások segítik elő a jobb keveredést annak érdekében, hogy a fagáz elegendő oxigénhez jutva - lehetőleg még a hőcserélők elérése előtt - tökéletesen elégjen. A fagázok gyakorlatilag nem keverhetők tökéletesen oxigénben gazdag levegővel, ezért jelentős (akár 170%) légfelesleggel kell az égést táplálni. Fontos tudni, hogy ha a levegő adagolását megszakítjuk, ezzel lassítjuk ugyan a fa bomlásának ütemét, de maga a bomlás még nem szűnik meg, csak a hatásfok romlik jelentős mértékben.
Kémiailag a fa éghető szénből és hidrogénből áll; égése során víz (H2O, elgőzölögve) és szén-dioxid (CO2) keletkezik. Azonban bizonyos körülmények között a fa égése során más anyagok is felszabadulnak, melyet füst és kellemetlen szagok formájában érzékelünk. Az így keletkező anyagok sokfélék lehetnek: szén-monoxid, ecetsav, fenol, metán, formaldehid.
Ezeket a feltételeket hagyományos fatüzelésű (hasábfás) kazánokban szinte csak folyamatos felügyelet mellett lehet biztosítani, ami az egyik oka annak, hogy kényelmetlennek és alacsony hatásfokúnak tartjuk a hasábfatüzelést. Egy pellettüzelő berendezés általában három fő részből áll. Az első egység a tüzelőanyag (pellet) tárolására és az égőhöz való szállítására szolgál. A második rész a pelletégő, ami gondoskodik a pellet tökéletes elégetéséről - a faégetés elméletében megismert feltételek biztosításával. A pellet geometriai mérete biztosítja a térfogatához képesti nagy felületet, így a nagymérvű gázosodást. A pelletégő csigás adagolóval biztosítja a folyamatos adagolást, így az égőtálcán mindig csak kis mennyiségű (kb. egy marék) tüzelőanyag van, aminek az elégetéséhez szükséges levegőt a szintén az égőbe épített ventilátor biztosítja, nemcsak a megfelelő mennyiséget, hanem a legjobb fagáz-levegő keveredést is garantálva. A fejlettebb berendezések Lambda-szondával felszerelve szabályozzák a pelletet és levegőmennyiséget a legjobb hatásfokú égés elérése érdekében. Ez a konstrukció biztosítja a szilárdtüzelésnél egyedülálló hatásfokot, mely meghaladja a 90%-ot!
A magas, 1200 °C-os lánghőmérséklet, a ventilátor, valamint a pelletadagolás által biztosított feltételekkel közel tökéletes égést tudunk biztosítani. Az égőautomatika nem csak a tökéletes égési feltételek biztosításáról és az automatikus működésről gondoskodik, hanem az üzembiztonságot is garantálja. Begyújtás előtt átszellőzteti a kazán tűzterét és a kéményrendszert, hogy elégetlen fagáz ne maradhasson itt, ami a begyújtáskor esetleg robbanást okozhat. Sikertelen begyújtás esetén a lángérzékelő leállítja az égő működését, illetve füstgáz-visszaáramlás esetén egy másik érzékelő szintén reteszeli az égőt. Amennyiben a kazán elérte a szükséges hőfokot, és nincs további hőigény, az égő lelassítja a pellet- és levegőadagolást, és csak olyan mértékben tartja fent az égést (tulajdonképpen parazsat), ami a következő begyújtáshoz szükséges.
A füstölés okai pelletkályhákban: Általános és specifikus tényezők
Számtalan oka lehet annak, ha begyújtás után a kandalló vagy a kályha valahol füstöt ereszt vissza, vagy egyáltalán nem távozik megfelelően a füst. Bár a pelletkályhák fejlett rendszerek, számos általános és specifikus tényező is befolyásolhatja a füstképződést és a füst visszaáramlását.
Kémény és huzat problémák
A kémény megfelelő működése kulcsfontosságú az égéstermékek biztonságos és hatékony elvezetéséhez. A kémények „szívóhatása” a hideg és meleg levegő eltérő nyomásának köszönhető. A tűztérből kiáramló füstgázok magasabb hőmérsékletűek (és nagyobb nyomásúak), mint a kinti hideg levegő, így a nagy nyomású meleg a kis nyomású hideg levegő felé áramlik.
- Hideg kémény és fordított huzat: Kora tavasszal, vagy az enyhe őszi időjárásban, már több kandalló, vagy kályha tulajdonos találkozott azzal a jelenséggel, hogy a begyújtás után a kandalló füstöl, pedig máskor ez a probléma nem fordul elő. Reggel az éjszakai lehűlés után a lakásban a hőmérséklet még kicsit „csípős”. Ébredés után a kandalló tulajdonos első dolga, hogy kinyitja a kandalló vagy a kályha ajtaját, behajít néhány fahasábot, hogy alágyújtva egy picit felmelegítse a lakás levegőjét. A lakás levegője, illetve a kéményben lévő levegő is jelentősen lehűlhet. A nap első sugarai azonban már elkezdik felmelegíteni a kinti levegőt. Így előfordulhat, hogy a kémény körüli levegő hőmérséklete magasabb, mint a kéményben lévő, illetve a lakáson belüli levegő. Ezért a füst is visszafelé áramlik. Az, hogy legtöbbször este akarunk begyújtani, amikor lefelé szálló légáramlatok vannak, és a kéményünk tulajdonképpen lefelé szelel, szintén hozzájárulhat ehhez a problémához. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy lefelé hideg levegő áramlik.
- Kémény dugulása vagy akadályok: Egy kémény bizony rendszeres karbantartást és rendszeres tisztítást is igényel. Előfordulhat, hogy valamilyen törmelék akadályozza a füst zavartalan távozását, vagy egy állat fészkelt be a kéménybe. Ez gátolja a huzatot és a füst visszaáramlását okozhatja.
- Helytelen kéményméret vagy kialakítás: A kémény átmérőjének és magasságának meg kell felelnie a kályha teljesítményének. Túl kicsi vagy túl rövid kémény nem képes megfelelő huzatot biztosítani. Kizárólag vízszintes fali füstcső kimenettel ellátott pelletkályha telepítése Magyarországon nem lehetséges. Ez is a biztonságos és hatékony füstelvezetés alapvető követelménye.
- Kéménysapka hiánya vagy nem megfelelő típusa: Jó ötlet lehet egy kéménysapka felszerelése, ami segíthet a lefelé szálló légáramlatok okozta problémák megoldásában, és megakadályozza az eső vagy idegen tárgyak bejutását a kéménybe.
Tüzelőanyaggal kapcsolatos problémák
- Rossz minőségű pellet: Amint azt korábban részleteztük, a pellet minősége alapvetően befolyásolja az égést. A túl magas nedvességtartalmú pellet, a magas hamutartalom, a nem megfelelő méret (túl hosszú vagy túl morzsalékos) vagy a nem megfelelő sűrűség mind-mind problémákat okozhat. A túl morzsalékos pellet miatt a szállítás során nagy mennyiségű por képződhet, ami megszoríthatja a csigát, és megáll az égő pelletellátása. Hasonló gondot okozhatnak a túl hosszú pelletek, ha beszorulnak a csiga és a csőfal közé. Pneumatikus táplálás esetén a túl hosszú pellet okozhat problémát, mivel ezen rendszerek csőátmérője általában 50 mm, így az ennél hosszabb pelletdarabok keresztbe fordulhatnak, és eltömítik a vezetéket, azaz leáll a pelletáram.Abban az esetben viszont, ha a pellet döntően rövidebb vagy hosszabb darabokból áll, akkor az egységnyi térfogatban lévő pellettömeg lényegesen eltérhet a számított értéktől, így nem a megfelelő mennyiségű égési levegő kerül betáplálásra, és romlik az égés hatásfoka. Emiatt nő a koromképződés, ami lerakódik a kazán falán, rontva ezzel a hőátadás hatásfokát. Hasonló „tüneteket” okoz a nagy kéregtartalmú pellet használata is, mivel ez drasztikus mértékben növeli a hamuképződést.
- Nem megfelelő tüzelőanyag elégetése: Bár a pelletkályhák kifejezetten pellet elégetésére készültek, előfordulhat, hogy valaki más anyaggal próbál tüzelni. A fenyőnek például hiába van jó illata, nem jó ötlet vele tüzelni, hiszen az égésekor jelentős mennyiségű kátrány keletkezik, ami lerakódhat a kémény belső falára. Ha lehet, ne használjunk puhafát a fűtéshez, vagy ha igen, akkor minden esetben keverjük őket a keményfával. Az ilyen típusú anyagok elégetése károsíthatja a kályhát és a kéményt, miközben súlyos füstölést okoz.
Kályha működési hibái és karbantartás
- Hamutartalom és tisztítás: Előfordulhat, hogy a kandalló túlságosan tele van hamuval és égett fadarabokkal. Bár a pelletkályhák kevesebb hamut termelnek, mint a hagyományos kályhák, a hamu felgyülemlése az égőtálcán vagy a hamutartóban akadályozhatja a megfelelő levegőáramlást és égést. Hetente megtisztítjuk az égőteret az égési maradék és az el nem égett pellet eltávolítása céljából. A pelletkályhák a tüzelőanyag elégetése után rendkívül kis mennyiségű hamut termelnek, főleg ha minősített pelletet használ. Emiatt a tűztér tisztítása hihetetlenül egyszerű, amit nagyjából 1-2 naponta el kell végezni.
- Nem megfelelő levegőellátás: A jó hatásfokú égéshez fontos, hogy az egyidejűleg az égőtálcán lévő pelletmennyiséghez (pellettömeghez) a tökéletes elégéséhez szükséges mennyiségű égési levegőt juttassunk, és biztosítsuk a kiégéséhez szükséges időt. Ezt oly módon valósítja meg a pelletégő, hogy a felhordó csiga fordulatszámának függvényében állítja be az égési levegő mennyiségét. Nem csak a túl kevés levegő rontja a hatásfokot, de a túl sok is. Ha túl sok levegőt adagolunk, a többletet is fel kell melegíteni. A feleslegesen felhevített levegővel energia távozik a kéményen át, anélkül, hogy hasznot hozna. Ha a füstgáz hőmérséklete 200 °C, akkor minden feleslegesen adagolt és melegített köbméter levegő kb. 70 Wh hőveszteséget jelent! Így már könnyen érthető, hogy a nyitott tűzterű kandallók idejében miért is voltak gyérebbek az erdők, s miért fáztak bundában is a kandalló mellett. Ha a levegő bemeneti nyílásai eldugulnak, vagy a ventilátor meghibásodik, az égés nem lesz tökéletes, ami füstképződéshez vezet.
- Sérült tömítések vagy alkatrészek: Az égéstér vagy az ajtó tömítéseinek meghibásodása lehetővé teszi a hamis levegő bejutását, ami megzavarja az égési folyamatot és füstöt szivárogtathat a helyiségbe.
- Éves karbantartás hiánya: Évente egyszer, általában a fűtési szezon végén szakképzett technikushoz kell fordulni az éves karbantartáshoz. Ez sajnos nem törvény által előírt művelet, sok későbbi probléma ennek hiányából adódik. Az évenkénti átvizsgálás, szervizelés magában foglalja a tömítések ellenőrzését, az összes maradék pellet, salakanyag eltávolítását a kályha belső részeiből, valamint a füstkibocsátás és az elektromechanikus alkatrészek ellenőrzését.
Telepítéssel kapcsolatos hibák
- Nem megfelelő bekötés: A bekötés az ügyfél lakása és fűtési igényei alapos elemzésének az utolsó szakasza. A pelletkályhát kizárólag szakember szerelheti, hogy biztosítsa a hatályos előírások és a gyártó utasításainak betartását, valamint a megfelelő anyagok használatát. A helytelenül összeszerelt vagy bekötött kályha, például szűkülve csatlakozó csövekkel, súlyos füstölési problémákat okozhat.
- Helytelen elhelyezés: A pelletkályháknak nem éghető felületen, például kő- vagy kerámialapokon kell elhelyezkedniük, hogy a burkolat ne károsodjon. A kályha szellőztetése is fontos. A készüléknek friss levegőre is szüksége van ahhoz, hogy az égéstérben lévő tüzet táplálni tudja. Ahogyan feljebb is írtuk, egyes modellek a friss levegőt közvetlenül a belső helyiségből kapják, a nagyobb teljesítményű korszerű készülékek külső levegőre kötéssel üzemelnek.
Környezeti tényezők
A légáramlatok és a külső hőmérséklet különbségei, különösen szélsőséges időjárási körülmények között, befolyásolhatják a kémény huzatát és potenciálisan füst visszaáramlást okozhatnak.
A pelletkályha optimális üzemeltetése és karbantartása a füstölés elkerülésére
A pelletkályha problémamentes és hatékony működéséhez elengedhetetlen a megfelelő üzemeltetés és rendszeres karbantartás.
- Helyes begyújtás: Ha a füst az első begyújtáskor keletkezik, akkor tulajdonképpen nincsen semmi komolyabb probléma, ez a hideg kémény jelensége. Begyújtás előtt hagyja nyitva a tűztér ajtaját 10-15 percre. Ilyenkor kintről melegebb levegő áramlik be a kéményen keresztül a lakás légterébe. Néhány perc alatt a hőmérséklet kiegyenlítődik, így begyújtás után a füst már nem fog a nyitott tűztérajtón keresztül a lakásba áramlani, hanem a kéményen keresztül távozik. Nem kell máglyát rakni, elég, ha csak két gyújtóskockát elégetünk benne. A keletkező hő „kitolja” a kéményben lévő „légoszlopot”.
- Rendszeres tisztítás: A hamut naponta kell eltávolítani a kazánból vagy a kályhából, de a pellet esetében a kiváló minőségű pellet akár heti egyre csökkenti a hamugyűjtő tisztítását. A tűztér tisztítása hihetetlenül egyszerű, amit nagyjából 1-2 naponta el kell végezni. Normális esetben (helyesen telepítés esetén) csak kis mennyiségű hamu rakódik le az üvegen, amelyet száraz ecsettel, kefével könnyen el lehet távolítani. Komolyabb szennyeződés esetén használhat óvatosan kandalló üvegtisztítót, amely nem tartalmaz súrolószert.
- Éves szakember általi karbantartás: Az éves átvizsgálás és szervizelés elengedhetetlen az üzembiztonság és hatékonyság fenntartásához, valamint a hosszú élettartam biztosításához. Országosan biztosítunk pellet szervizt Budapesten és országosan is. Pellet kandalló értékesítés, telepítés és javítás is elérhető.
- Minősített pellet használata: Mindig megbízható forrásból származó, jó minőségű, minősített pelletet használjunk.
- Szakember általi telepítés: A kályha összeszerelését mindenképp bízzuk szakemberre! Ez természetes, vitán felül áll. Tegyük fel, hogy a szakember hibátlanul összeillesztette az alkotóelemeket, a kéménybe bevezető csövek is szűkülve csatlakoznak egymáshoz. Azonban ha bármilyen hiba csúszik a telepítésbe, amint begyújtunk, elkezd ömleni a füst.
A gondoskodó üzemeltetés és a rendszeres karbantartás révén a pelletkályhák hosszú éveken át megbízhatóan és hatékonyan biztosíthatják otthonunk melegét, minimalizálva a füstölés kockázatát.