A tehenek a bolygó legkönnyebben felismerhető és legnépszerűbb állatai közé tartoznak. Szelíd temperamentumuk és aranyos, nagy szemű tekintetük imádnivaló állatokká teszi őket, azonban gyakran megfeledkezünk arról, hogy hány tehén él a világon. Ahhoz képest, amit gondolnánk, sokkal több tehén él a Földön. A szarvasmarha-ágazat áttekintését egy nemzetközi kitekintéssel kezdjük, hogy korrekt viszonyítási alapot adjunk az olvasónak, és bemutassuk a várható tendenciákat.
A globális szarvasmarha-állomány alakulása
A Föld sok tehénnek ad otthont. A Statista szerint 2022-ben világszerte körülbelül egymilliárd szarvasmarha volt, szemben a 2021-es körülbelül 996 millióval. Az egy főre jutó tehenek száma közel minden ötödik tehén. Néhány országban, például Új-Zélandon több tehén van, mint ember. A világ szarvasmarha-állománya 2000 és 2012 között évről évre átlagosan 1%-kal nőtt, így a vizsgált időszakban összesen mintegy 14%-kal gyarapodott.
Miért olyan népszerűek a tehenek?
A tehenek száma sokkal nagyobb, mint a legtöbb más haszonállaté. Számos oka van annak, hogy a tehenek a világ legnépszerűbb haszonállatai közé tartoznak. A válasz erre a kérdésre valójában nagyon egyszerű: sok olyan gazdálkodó törekszik a tehenek számának növelésére gazdaságában, hogy növelje a tejtermékek és a marhahús értékesítéséből származó nyereséget. Fontos megérteni a szarvasmarha történelmi jelentőségét, amikor megértjük népszerűségének és állományának növekedésének okát. Számos ázsiai országban a marhahús az egyik alapvető élelmiszer, és a kultúrájukban honos hagyományos ételek készítéséhez használják. A fogyasztók körében a marhahús népszerű húsválaszték, és sok étterem is marhahúst kínál az étlapján. A szarvasmarha-tenyésztés szükségessé vált a gazdák számára, mivel a szarvasmarhabőrt a bőrkészítéshez is felhasználják. A megnövekedett kereskedelmi igények miatt a gazdáknak bővíteniük kell az állat- és baromfiállományt. A fenti okok mindegyike arra utal, hogy a szarvasmarha-állomány akár tovább is növekedhet. Ahogy a szarvasmarha-kereslet az elkövetkező években növekszik, úgy a szarvasmarha-állomány drasztikusan megnövekedhet.
Mely országokban van a legtöbb tehén?
Az áruk termelése és az állatok tenyésztése a keresletnek megfelelően minden országban bevett gyakorlat. Ennek eredményeként a tehénállományok világszerte eltérőek. A világ tehénpopulációi között India tűnik dominánsnak. Indiában 2021-ben több mint 305 millió szarvasmarhát tartottak. Abban az évben Indiában volt a legnagyobb szarvasmarha-állomány, amelyet Brazília, Kína és az Egyesült Államok követett, több mint 996 millió szarvasmarhával világszerte.
2012-ben a világon a legnagyobb szarvasmarha-állománnyal rendelkező országok, illetve országcsoportok sorrendben:
- India (218,0 millió darab)
- Brazília (211,3 millió darab)
- Kína (115,0 millió darab)
- az Egyesült Államok (90,8 millió darab)
- az Európai Unió (87,4 millió darab)
Napjainkban az Európai Unióban tartják a világ szarvasmarha-állományának 5,9%-át. Az elmúlt 12 évben a globális szinten növekvő állománnyal szemben az Európai Unióban csökkenő állománymérettel kell számolnunk, mivel a vizsgált időszakban az EU-27 állománya 10,4%-kal csökkent. Az Unió tagországai közül jelenleg a legnagyobb állományi mérettel rendelkezik sorrendben:
- Franciaország (19,0 millió egyed)
- Németország (12,5 millió egyed)
- az Egyesült Királyság (9,9 millió egyed)
- Írország (6,8 millió egyed)
- Olaszország (6,1 millió egyed)
A legnépszerűbb szarvasmarhafajták
Világszerte több mint 70 elismert szarvasmarhafajta létezik. Nincs azonban két egyforma tehénfajta. Négyet az Egyesült Államokban legnépszerűbb tehénfajták közül:
Black Angus
A Black Angus fajta a legelterjedtebb húsmarhafajta az Egyesült Államokban. Több mint 330 000 regisztrált Black Angus tehén van. A fajta népszerűségének egyik oka a húsának jellemzői, amelyeket úgy forgalmaznak, hogy gazdag ízű és sok márványos húst adnak. A fajta másik pozitív tulajdonsága, hogy borjúként meglehetősen önellátóak. Ezek a tehenek anyaként is nagyszerűek.
Holstein fríz
A fekete-fehér tehenekről valószínűleg a sztereotip tehenek jutnak eszébe. Ezt a fajtát holstein-fríz fajtaként ismerjük. Ez a fajta azért olyan népszerű, mert gyakran használják a tejtermékek reklámjaiban. Rengeteg kiváló minőségű tejet termelnek ezek a tehenek folyamatosan. Emiatt általában tejelő tehenekként tartják őket, hogy továbbra is termeljenek tejet.
Hereford
A herefordi szarvasmarha világszerte megtalálható a legkülönbözőbb éghajlaton, ami népszerű fajtává teszi őket. Végül is egy rendkívül alkalmazkodóképes tehénfajtáról van szó. Az Egyesült Államokban a herefordok azért voltak népszerűek, mert korán érnek és jól hizlalnak. Gyakran hallani, hogy a Herefordok szelíd temperamentumúak, könnyen tenyészthetőek, jól fejnek, és nagyon megbízható anyák is.
Simmental
A szarvasmarhafajták közül a szimentáli az egyik legrégebbi és legelterjedtebb fajta. Az amerikai húsmarhatenyésztők a 19. század vége óta profitálnak e vörös és fehér szarvasmarhák bevezetéséből. Mivel nagy testalkatúak, az ellési időszakban kevés segítséget igényelnek, és gyorsan híznak.
A szarvasmarha környezeti hatásai
Világszerte a szarvasmarha-állományok gyorsan növekednek, és jelentős veszélyt jelentenek a környezetre, a vadon élő állatokra és az erdőkre. A jelentések szerint az állattartás felelős az egzotikus fajok megjelenéséért, az éghajlatváltozásért, a korallzátonyok pusztulásáért, valamint a tavak és folyók szennyezéséért. A tehenek táplálékuk megemésztésekor nagy mennyiségű metán szabadul fel. A gázt a szarvasmarhák napi 250 és 500 liter közötti mennyiségben termelik, és üvegházhatású gázként erősebb, mint a szén-dioxid.
A világ marhahústermelése
A világ népességének növekedésével az állati termékek és különösen a hús iránti kereslet folyamatosan bővül, ami szoros összefüggést mutat a magasabb életszínvonalon élő emberek - különösen Ázsiában - létszámbeli növekedésével. Az elmúlt ötven évben a világ népessége 3 milliárd főről mintegy 7 milliárd főre nőtt, és ezzel párhuzamosan a globális húsfogyasztás 70 millió tonnáról mintegy 300 millió tonnára nőtt. A világ népességének erőteljes bővülése, a gazdaságok gyors fejlődése a feltörekvő országokban az elmúlt évtizedekben nagymértékben növelte és hatékonyabbá tette az állati termékek termelését.
A világ hústermelése 2012-ben elérte a 304 millió tonnát, ami közel 2%-os növekedést jelent az előző évihez képest. A FAO-OECD (2013) becslése szerint 2013-ban a globális hústermelés meghaladta a 308 millió tonnát, tehát hozzávetőleg 2%-kal növekedett a 2012. évi értékhez képest. Az összes hústermelés 37,1%-át (112,7 millió tonna) a sertéshús, 34,5%-át (104,9 millió tonna) a baromfihús, 22,2%-át (67,4 millió tonna) a marhahús, míg 4,4%-át (13,4 millió tonna) a juhhús adta 2012-ben.
Középtávon egyértelműen a globális hústermelés növekedése prognosztizálható, de a marhahús mennyiségének bővülése nem lesz olyan számottevő, így a növekedés elsősorban a sertés- és a baromfihús-termelés felfutásának lesz köszönhető. Jelenleg a globális húsfogyasztás mintegy 4:3:2 arányban oszlik meg a sertés-, a baromfi- és a marhahús között. A napjainkban alkalmazott technológiák mellett egy kilogramm marhahús előállításához világátlagban 11 kg, egy kg sertéshúshoz 7 kg, míg egy kg baromfihoz mindössze 4 kg takarmányra van szükség, ami egyértelműen meghatározza az önköltséget és ezen keresztül az értékesítési árakat. Nem véletlen, hogy a legolcsóbban előállítható húsféleségek azok, amelyek leginkább „nyertesei” lehetnek a globális húspiaci bővülésnek.
A FAO-OECD adatok szerint a világ egy főre vetített marhahúsfogyasztása mintegy 6,6 kg/fő/év volt a 2009-2011 évek átlagában. A legmagasabb értéket Uruguayban (54,2 kg/fő/év), Argentínában (42,0 kg/fő/év) és Brazíliában (28,1 kg/fő/év) tapasztalhatunk, míg a legkevesebbet Kínában (2,9 kg/fő/év) és Indiában (1,1 kg/fő/év) a meghatározó népességű országok közül. Érdekes paradoxon, hogy a drága marhahús fogyasztása az előrejelzések szerint elsősorban a fejlődő országokban nő a közeljövőben, ahol a prognosztizált növekedés 25%-os, szemben a fejlett országok 7%-os értékével tízéves távlatban.
A relatíve szűk kínálattal párosuló magas árszínvonal miatt 2012-ben kismértékben csökkent az egy főre jutó éves marhahúsfogyasztás az Európai Unióban, ami elsősorban a baromfi és a hal előretörésének volt köszönhető. A fogyasztók egyre nagyobb tömege választja az ún. fehér húsokat, különösen akkor, ha az még olcsóbban el is érhető számukra. A kelet-európai országokban 4-6 kg/fő/év között alakul az egy főre jutó éves marha- és borjúhúsfogyasztás, ami komoly növekedési tartalékot rejt magában.
A világ marhahústermelése valamivel több, mint 22%-át adta a globális hústermelésnek 2012-ben. A világon megtermelt marhahús 67,4 millió tonna volt 2012-ben, és a FAO-OECD becslése szerint változatlan értéket képviselt 2013-ban is. A világon 2012-ben megtermelt marhahús 18%-át az Egyesült Államok, 14%-át Brazília, 12%-át az Európai Unió, 10%-át Kína, míg 5%-át India adta. A marhahústermelés kapcsán növekedés tapasztalható Ázsiában, Latin-Amerikában és a Karibi térségben, eközben Észak-Amerikában és Európában várhatóan csökken majd a megtermelt marhahús mennyisége.
A globális marhahús-kereskedelem
A világon megtermelt húsmennyiség 9,8%-a, azaz 29,7 millió tonna került világkereskedelmi forgalomba 2012-ben. A világkereskedelmi forgalomba kerülő összes hús 44,1%-át a baromfihús, 27,3%-át a marhahús, 25,3%-át a sertéshús és mindössze 2,7%-át a juhhús adta 2012-ben. A közeli jövőben a sertéshús részarányában csökkenés várható, a juhhús esetén stagnálásra számíthatunk, míg marha- és baromfihús esetén közel 4%-os növekedés várható. A legjelentősebb húsimportőr országok: Kína, Japán, Oroszország, Mexikó és az Egyesült Államok. Az exportőrök közül ki kell emelni az Egyesült Államokat, Brazíliát, az Európai Uniót, Kínát és Kanadát.
A globális marhahús-kereskedelem élénkülését a szűk kínálat és a magas árak korlátozták 2011-ben. A globális export mindössze 1,5%-kal nőtt 2010-hez képest. India kivitele bővült a legnagyobb mértékben, a többi versenytárshoz képest alacsony exportárak, a bőséges kínálat, az élénk délkelet-ázsiai és közel-keleti kereslet miatt. 2012-ben a globális marhahústermelés mintegy 12%-a, azaz 7,5 millió tonna került be a nemzetközi kereskedelmi forgalomba, míg a világon előállított marhahúsból 2013-ban becslések szerint a 2012. évihez képest 4,9%-kal nőtt a marhahús világkereskedelmi forgalomba kerülő mennyisége, ami elérte a 8,4 millió tonnát. A marhahús-importőrök közül (2012) meghatározó Oroszország (1,07 millió tonna), Egyesült Államok (1,07 millió tonna) és Japán (0,7 millió tonna) szerepe. A marhahúsexport tekintetében (2012) kiemelkedő India (1,68 millió tonna), Brazília (1,39 millió tonna), Ausztrália (1,38 millió tonna) és az Egyesült Államok (1,12 millió tonna). Az Európai Unió 2012-ben 304 ezer tonna marhahúst importált és 289 ezer tonnát exportált.
Az Európai Unió marhahústermelése
Az Európai Unió a világ harmadik legjelentősebb marhahústermelője, az itt megtermelt marhahús mennyisége 2011-ben 8,3 millió tonna volt, ami 2012-ben csökkent és elérte a 7,9 millió tonnát. A FAO-OECD (2013) becslése szerint az EU-27 marhahústermelése 2013-ban tovább csökkent, értéke már csupán 7,6 millió tonna volt. Az Európai Unió tagországai közül a legnagyobb marhahústermelők között kell megemlíteni Franciaországot (19,4%); Németországot (14,9%); Olaszországot (12,8%); az Egyesült Királyságot (11,5%) és Spanyolországot (7,7%). Az EU marhahústermelése szoros összefüggésben van a tejágazattal, hiszen a marhahústermelés kb. háromnegyede a tejelő állományokból származik. A tejkvóta kivezetésének várható hatása, hogy a marhahústermelés évi mintegy 0,3%-kal fog növekedni az elkövetkező 4-5 évben.
Az elmúlt öt évben világviszonylatban - elsősorban az időjárási viszonyoknak köszönhetően - a takarmánynövények hozamai csökkentek, ami magasabb előállítási költségeket indukáltak a marhahús termelés során, ezért törvényszerűen magasabb árszínvonal jellemezte a szektort. A növekvő kereslet és a szűk kínálat eredményeképpen az árak 2012. évben is relatíve magas szinten stabilizálódtak, ugyanakkor Magyarország a török export átmeneti visszaesése miatt, kismértékű árcsökkenést szenvedett el ugyanebben az időszakban.
A globális tejtermelés alakulása
A FAO-OECD előrejelzései alapján 2012-ben a világon megtermelt tej mennyisége meghaladta a 750 millió tonnát. Az elkövetkező években várhatóan tovább növekszik a globális tejtermelés - az előrejelzések szerint évente mintegy 2,7%-kal bővül -, és a prognózisokat vizsgálva 2017-re akár a 794 millió tonnát is meghaladhatja. A növekedés hátterében elsősorban az ázsiai országok állnak.
2012-ben a világ legjelentősebb tejtermelője az Európai Unió, amely mintegy egynegyedét adja a globálisan előállított tej mennyiségének. Ezt követi az ázsiai országok közül kiemelkedve India, mely mintegy 17%-kal járul hozzá a világ tejtermeléséhez. Az Egyesült Államok áll a harmadik helyen a termelés tekintetében valamivel több, mint 12%-kal, majd következik Kína közel 6%-os részesedéssel és az ötödik legjelentősebb tejtermelő a világon Pakisztán, amely közel 5%-kal vesz részt a globális tejtermelésben.
Az Európai Unió tejtermelése 2012-ben 153,1 millió tonnára tehető és becslések szerint tovább bővült, így 2013-ban várhatóan meghaladta a 156 millió tonnát. Az Európai Unió tagországai közül az úgynevezett „élen járó hatos” - Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország és Hollandia - adja a megtermelt tej mennyiségének közel 70%-át. Az EU-ban az egy tehénre jutó átlagos éves tejhozam 2012-ben 6584 kg/év volt, ami kompenzálta a 2012-ben 22,7 millió egyedet számláló tehénállomány 0,8%-os csökkenését. A rendelkezésre álló előrejelzések szerint, 2013-ra az EU átlagos tejhozama elérheti a 6647 kg/év értéket, vagyis a koncentrációból fakadó állománycsökkenést folyamatosan kompenzálja a növekvő fajlagos hozam. Az Európai Bizottság tízéves előrejelzése szerint az Unió tejtermelése ugyan szerény mértékben, de folyamatosan növekedni fog, így 2022-ben valószínűleg 159,3 millió tonnát fog kitenni, és ezzel párhuzamosan az EU tehénállománya 22,2 millió egyedet fog számlálni.
TRENDEK A FENNTARTHATÓ TEJTERMELÉSBEN
Tejkvóta-rendszer az EU-ban és hatásai
Az EU-ban a kvótarendszer megszüntetéséről még a 2003. évi KAP-reform során született döntés, majd az ún. „Health Check” keretében határozták el a rendszer kivezetését fokozatos kvótaemeléssel, így az 2015. április 1-jével megszűnik. A Bizottság adatai szerint a zsírtartalommal korrigált felvásárlás 140,5 millió tonnára nőtt a 2011/2012. kvótaévben, így a kvóta kihasználása 95,3% volt. Ausztria, Írország, Hollandia, Németország, Ciprus és Luxemburg lépte túl a felvásárlási kvótáját, amiért összesen 78,4 millió euró illetéket fizetett az EU-nak a szóban forgó hat ország. Ugyanekkor Magyarország mindössze 72,4%-os kvótakihasználtságot tudott elérni ebben a kvótaévben, miközben például Lengyelország 97,9%-os értékkel büszkélkedhet. Mindezek alapján kijelenthető, hogy hazánkban a kvótarendszer alapvetően nem korlátozta és nem korlátozza a termelést. A legtöbb tagállam esetében, Hollandia, Dánia és Ciprus kivételével, a kvótának nincs vagy alig van piaci értéke, nem kereskednek velük, ezért annak kivezetése közvetlenül nem fogja befolyásolni a felvásárlási árakat. Összességében jelentős termelésnövekedéssel nem számolhatunk, azonban a tejtermelés regionális eloszlása bizonyosan változni fog. A tejkvóta megszűnése az Unión belül liberalizált, azaz kompetitív piaci viszonyokat fog teremteni, így a piaci verseny éleződését, a termékpálya szereplő polarizálódását, átmenetileg a kínálat bővülését, majd ennek következtében „nyomott” árakat fog magával hozni. A relatíve magas önköltséggel termelő gazdaságok többsége fel fog hagyni a termeléssel, így a versenyképesebb, kompetitív előnyökkel rendelkező régiók felé fog koncentrálódni a termelés.
A globális tejkereskedelem
2012-ben a világon megtermelt tejmennyiség közel 7%-a került világkereskedelmi forgalomba (valamivel több, mint 53 millió tonna). 2013-ban a becslések alapján nem bővült a világkereskedelmi forgalom 53 millió tonnás értéken stagnált. 2012-ben a legjelentősebb tejexportőrök között kell megemlíteni Új-Zélandot (17,4 millió tonna), az Európai Uniót (12,4 millió tonna), az Egyesült Államokat (5,1 millió tonna), Ausztráliát (3,2 millió tonna) és Argentínát (2,0 millió tonna). Ezzel szemben a 2012-es év legfőbb importőr országai között szerepel Kína (6,4 millió tonna), Oroszország (3,9 millió tonna); Szaúdi-Arábia (2,9 millió tonna), Mexikó (2,6 millió tonna) és Algéria (2,4 millió tonna). Az Európai Unió tejből nettó exportőrnek számít, hiszen 2012-ben exportja meghaladta a 12 millió tonnát, míg importja csupán 0,9 millió tonnára tehető. E tekintetben az előrejelzések értelmében változás nem várható.
2008/2009-ben a tejárak csökkenése tejpiaci válsághoz vezetett. Először a szélsőségesen ingadozó óceáni időjárás vetette vissza a kínálatot, ami átmenetileg az árak gyors emelkedését váltotta ki, majd a pénzügyi és gazdasági válság mélyítette el a rapszodikus áringadozást. A takarmányárak növekedése tovább emelte a termelési költségeket, ami jelentősen rontotta a tejtermelés jövedelempozícióját. A globális tej- és tejtermékkereslet visszaesett, ugyanakkor az uniós termelés stabil maradt, aminek következtében az uniós felvásárlási árak drasztikusan lecsökkentek, miközben a fogyasztói árak szinte nem változtak. A felesleges tejmennyiség nyerstej és feldolgozott formában alacsonyabb áron nem tudott megjelenni a kiskereskedelemben, így a fogyasztói kereslet szinte változatlan maradt, ezért számos tejtermelő gazdaság életképessége veszélybe került. A tejárak 2009. év végén kezdtek el ismét emelkedni 2011. év közepéig, majd ezt követően a fő exportőr országok termelése kínálati piacot eredményezett, ami a világpiaci árak ismételt csökkenéséhez vezetett. 2012. évben az árak ismét növekedésnek indultak, de 2013. év első felében ismét megtorpantak. Összességében megállapítható, hogy a nemzetközi tejárak elsősorban a főbb exportőr országok kínálatától és a globális piaci kereslet növekedésétől függenek.
A tej- és tejtermékfogyasztás a világon
A világon a tej- és tejtermékek fogyasztása átlagosan 105,2 kg/fő/év értéken alakult 2011-ben. Az elmúlt öt évtizedben a világ marha- és bivalyhús termelése kiegyensúlyozott, egyenletes növekedés mellett több mint kétszeresére emelkedett. Az utóbbi években a termelés gyakorlatilag stagnál, öt év alatt mindössze 5%-kal nőtt, s a megtermelt mennyiség 2018-ban 67 millió tonna volt. A marhahús termelése az elkövetkező években várhatóan kissé vissza fog szorulni. A világtermelés 46%-át Amerika adja, negyede Ázsiából, hatoda Európából származik, míg Afrika hozzájárulása 9%-ot, Óceániáé pedig 4%-ot tesz ki. Ha a legjelentősebb termelő országok közül az első az Amerikai Egyesült Államok mintegy 18%-kal, a második Brazília 14%-kal, míg a harmadik Kína 10%-kal. Argentína szerepe szintén jelentős a közel 3 millió tonnás évi termelésével, ugyanakkor a fogyasztásban is az elsők között található a világon.
A magyar mezőgazdaság és állatállomány
A világ mezőgazdasága az elmúlt évtizedek során számos változáson ment keresztül. Ezen változások eredményeképpen a mezőgazdasági termelésben ágazatonként és térségenként eltérő fejlődési tendenciák érvényesültek. A mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya a világ különböző országaiban általában csökkenő, de egyes országokban még mindig kitüntetett szerepe van. A fejlődő országokban a lakosság többségét foglalkoztatja, és a nemzeti össztermék számottevő részét biztosítja. A könyv a világ mezőgazdaságában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett főbb változások irányát és mértékét tárja az érdeklődő olvasó elé. Bemutatja a világ mezőgazdasági termelését befolyásoló feltételeket és tényezőket. A természeti-ökológiai adottságok változatossága és a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettségének eltérő foka együttesen a világ mezőgazdasági termelésének sokszínűségét eredményezi. Ennek következtében a Földön sajátos mezőgazdasági területi típusok alakultak ki.
A könyv nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaság főbb ágazataival (növénytermesztés, állattenyésztés) kapcsolatos jövőbeni kilátásokra. A megbízható előrejelzést nagyban nehezíti az a körülmény, hogy a piaci trendek időről-időre változnak. Ebben szerepe van többek között a globális klímaváltozásnak és ezzel összefüggésben a szélsőséges időjárási elemek (aszály, árvíz, szökőár) súlyosabb és gyakoribb előfordulásának, valamint a népességnövekedéssel együtt járó jövedelem-átrendeződésnek és ebből következően a fogyasztói szokások megváltozásának.
Vágóhidak és állatállomány Magyarországon (2025-ös adatok alapján)
A magyarországi vágóhidakon 101,6 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2025-ben, 19,7 százalékkal többet, mint az előző évben. Sertésből 4 millió 955 ezret vágtak, 3,6 százalékkal többet (+173 ezer darab), mint 2024-ben. Baromfiból 242,6 millió darab került a vágóhidakra 2025-ben, ami 2,3 százalékkal meghaladta a bázisidőszak értékét. A hazai vágóhidak közel 476 ezer tonna sertéshúst és 562 ezer tonna baromfihúst termeltek 2025-ben (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly) - írta a „Vágóhidak élőállat-vágása, 2025. I-XII. Darabszámot tekintve szarvasmarhából 19,7, sertésből 3,6 míg baromfiból 2,3 százalékkal többet vágtak 2025-ben az előző évhez képest. Szarvasmarhából 101,6 ezer darabot vágtak le 2025-ben, 19,7 százalékkal többet, mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya 53,7 ezer, hasított súlya 28,7 ezer tonna volt. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4400 tonna felett alakult 2025. január-decemberben, míg a legmagasabb havi érték - az áprilisi - meghaladta az 5400 tonnát. A levágott szarvasmarhák 52 százaléka tehén, 31 százaléka bika volt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország a 68 ezer tonnás export mellett közel 9 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2025-ben. Az export volumene 31 százalékkal, míg az importé 48 százalékkal esett vissza a 2024. I-XII. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Izraelbe, Lengyelországba és Horvátországba irányult, a kivitelnek közel 43 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Csehországból, Szlovákiából és Lettországból érkezett 2025. A KSH adatai szerint a szarvasmarhák összlétszáma 879,2 ezer darab volt 2025. június 1-jén. Az állomány mérete 2024 júniusához képest 15,5 ezer darabbal, 2024 decembere óta több mint 18 ezerrel bővült. A tehenek száma 405,3 ezer volt 2025.
A magyarországi vágóhidakon 4 millió 955 ezer sertést vágtak le 2025-ben, 3,6 százalékkal többet (+173 ezer darab), mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya összesen 592 ezer tonna, hasított súlya 476 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly egyaránt 5 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan több mint 49 ezer tonna volt, míg a legmagasabb havi érték, a decemberi meghaladta az 53 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző évi 59 ezerről - 17 százalékkal - 69 ezer darabra emelkedett. Az élő sertés kivitelének volumene 8,8 százalékkal bővült, az import 23,5 százalékkal csökkent 2025 I-XII. hónapjában 2024 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom több mint 11 százalékkal mérséklődött. Az export 39,9 ezer tonna, az import 46,9 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Moldovába és Albániába irányult a 2025. A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,85 millió darab volt 2025. június 1-jén Magyarországon. Az állomány nagysága 103 ezer darabbal (+3,8 százalék) haladta meg a 2024. júniusi létszámot, míg a 2024. decemberit közel 46 ezerrel múlta felül. Az európai országok között - az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján - az 56,2 millió darabot meghaladó sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2025.
A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 40,2 ezer volt 2025-ben, ami 6,8 százalékos viszszaesést jelent az előző évhez képest. Anyajuhból több mint 6100 darabot vágtak, amihez 313 tonna élősúly tartozott a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 888 ezer darab volt 2025. június 1-jén, 31 ezerrel csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest (-3,3 százalék). Baromfiból közel 242,6 millió darabot vágtak 2025-ben, 2,3 százalékkal többet, mint az előző évben. A levágott baromfi élősúlya összesen 748 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 562 ezer tonna volt ebben az időszakban. Vágókacsából 19,1 milliót (-35 százalék), libából 2,6 millió darabot (-1,1 százalék) vágtak 2025-ben. Pulykából 5,4 millió darab került a vágóhidakra, 6,1 százalékkal több, mint az előző évben. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 7,9, a pulykáé 2,2 százalék volt. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya közel 31,2 millió darab volt 2025. Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) az 1271 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Spanyolország és Franciaország a 2025.
A magyarországi állatállomány alakulása 2024 és 2025 között
- december elsején 18 ezerrel emelkedett a szarvasmarhák száma az egy évvel korábbihoz képest, és elérte a 821 ezret. A sertések száma 3,1 millió volt, 11 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Az anyakocák száma 3,5 ezerrel csökkent a 2014. A tyúkok száma 32,4 millió volt, 1,9 millióval magasabb az egy évvel korábbinál. A juhállomány 1,2 millió, az anyajuhok száma 849 ezer volt, számuk közel azonos a 2014. 2015. decemberben 2015 júniusához képest a szarvasmarha- és a tehénállomány száma egyaránt 2 ezerrel nőtt.
A KSH minden év március elején teszi közzé a magyarországi állatállományi adatokat a haszonállatok tekintetében. A 2024-es évre vonatkozó összeírás alapján a hazai sertés-, tyúk- és pulykaállomány nőtt, nem volt változás a szarvasmarhák számában, és tavaly már csökkentek a takarmányárak is. A 2024. évi adatok szerint Magyarország az Európai Unió szarvasmarha-állományából 1,2%-kal, míg a sertésállományból 2,1%-kal részesedett. A közzétett adatok alapján a magyarországi haszonállatok állományánál a tyúk és sertés esetében 2024-ben az előző évi értékekhez képest növekedést, míg a juhoknál csökkenést rögzítettek az állattartók. A szarvasmarha-állomány mennyisége nem változott, közel ugyanannyi állatot tartottak nyilván 2024-ben, mint 2023-ban. 2024. december 1-jén a magyarországi szarvasmarha-állomány 861 ezer állatot tett ki, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel, ugyanakkor a szarvasmarhát tartó gazdák száma egy év alatt 2,0%-os visszaesést mutat. A csökkenés mögött számos ok húzódik meg, így fellelhető közöttük a megemelkedett álltartatási költségek, a gazdák idősödése, valamint a takarmány- és energiaárak elmúlt években tapasztalt ingadozásai is. Az előző év során Magyarországon 40 ezer vágómarhát vásároltak fel az állattenyésztőktől, ami a 2023-as évi értékhez képest 2,8%-os visszaesést jelez. A tejhasznosítású tehénállomány 5 ezer darabbal növekedett 2024-ben az előző évihez képest, emellett pedig emelkedett a tehéntej felvásárolt mennyisége is: tavaly 1,6 milliárd liter tejet vásároltak fel az ágazatból, ami 7,5%-os növekedést jelent a 2023-as adathoz képest.
A sertések számában 2024-ben 7,5%-os növekedést rögzítettek, előző év december 1-jén 2,8 millió állatot tartottak nyilván Magyarországon. A sertéstartók száma tavaly, az egy évvel korábbi adatokhoz képest 17%-os csökkenést mutat. Az okok hasonlóak, mint a szarvasmarha-állattartók esetében. A vágósertések kilogrammonkénti felvásárlási átlagára a 2023-as évi értékhez 7,4%-kal volt alacsonyabb, 652 forint/kg. A tyúkok számában 2,4%-os növekedést rögzítettek 2024. december 1-ig, ami 29,4 millió egyedre növelte az állomány számát. A tojóállomány 8,1 millió darabot tett ki, így itt 4,5%-os csökkenés történt tavaly a 2023-as évi adatokhoz képest. A visszaesés mögött a tyúktartók számának 10%-os csökkenése húzódik meg. A vágótyúkok felvásárlási átlagára 2024-ben 11%-os visszaesést jelzett az előző évi értékhez képest, a felvásárolt mennyiség viszont csak 1,0%-kal volt kevesebb, mint 2023-ban (171 millió darab). A kacsa- és lúdállományban egyaránt visszaesést mértek. A kacsaállomány 57%-kal, a lúdállomány 34%-kal csökkent 2024-ben az előző évi adatokhoz képest. A drasztikus visszaesés mögött az időről időre visszatérő madárinfluenza-járvány húzódik meg, tavaly ősztől egyre több telepen ismét kimutatták a betegséget. Ennek okaként az állattartók számában is csökkenést láthatunk: a kacsatartóknál 7,5%-os, míg a lúdtartók esetében 4,4%-os zsugorodás volt 2024-ben. Kedvezőbben alakult azonban a pulykaállomány: 2024 decemberében 2,2 milliós egyedszámú állományt tartottak nyilván Magyarországon, ami a 2023-as értékekhez képest 8,6%-os növekedést jelent. Végezetül a juhállomány 6,6%-kal mérséklődött 2024-ben, így az állatállomány 847 ezer állatot tett ki. A vágójuh kilogrammonkénti felvásárlási átlagára 25%-kal nőtt, elérve az 1 803 forint/kg értéket. A felvásárolt mennyiség 10%-os csökkenést mutat a 2023-as évhez képest.
Takarmányárak és külkereskedelem Magyarországon
A takarmányárak esetében a tavalyi év során csökkenést láthatunk. A fontosabb takarmányok, mint a takarmánykukorica felvásárlási ára 2,2%-kal, a takarmányárpaé 2,8%-kal, a takarmánybúzáé pedig 9,3%-kal csökkent a 2023-as évi árakhoz viszonyítva. Érdemes néhány pillantást vetni az állatállomány külkereskedelmi adataira is. Az exportált élőállatok közül az első helyen a szarvasmarha állt 2024-ben is, 58,3 ezer tonna mennyiségben szállítottak külföldre élő állatokat. Élő sertésből 34,5 ezer tonnányit, míg sertéshúsból 153,4 ezer tonnát tett ki az exportunk mennyisége. Mindez azt is jól mutatja, hogy bár jelentős az élőállat kivitel, de főleg a már vágás utáni, húsárut exportáljuk a külföldi partnerországok felé. Az élő szarvasmarha export főbb célországai között van Koszovó, Horvátország, Ausztria és Lengyelország is.
Az EU állatállományának tendenciái és kihívások
A bevezetőben már utaltunk rá, hogy az EU-ban a szarvasmarha és a sertésállomány is évek óta csökkenő tendenciát mutat. 2024 végén az összes tagállamban 71,8 millió volt a szarvasmarhák száma, ami a 2023-as évi adathoz képest 2,7%-os mérséklődést mutat. Az állománynál 2016 óta meredeken csökkennek a számok, a jelenlegi érték pedig az ezredforduló óta a legalacsonyabb. A szarvasmarha-állomány csökkenése mögött különböző tagállami okok húzódnak meg. A francia állattenyésztőket például a magas adó- és bérterhek, a klíma és környezetvédelmi megfelelési költségek, valamint a megnövekedett energiaárak befolyásolják kedvezőtlenül. A sertésállomány esetében hasonlóan negatív tendenciát láthatunk az EU-s viszonylatban. Tavaly, 2024 év végére 132 millió darabra csökkent az állomány mennyisége, amely immár már harmadik éve, 2022 óta folyamatosan visszaesést jelez. A sertésállomány csökkenése mögött a tartási költségek emelkedése, a magas árszínvonal, a belső fogyasztás visszaesése, továbbá az afrikai sertéspestis terjedése okozza. Jelentős a sertésállomány mennyisége Lengyelországban és Olaszországban is, viszont a sertéspestis főleg ezt a két államot érintette a legnagyobb mértékben. Ahogyan arra már utaltunk, a keresleti változások mögött az árak emelkedése is hatással volt a húsfogyasztásra, így pedig az állatállományra is. Mind az EU-ban, mind Magyarországon az elmúlt évek során, 2019-2022 között emelkedésnek indultak az egyes húsfélék fogyasztói átlagárai. Az EU-ban a leginkább a sertés és a baromfihús átlagára emelkedett a jelzett időszakban. A marhahús ára szintén növekedést mutat, de kisebb arányban, mint az előző két húsfélénél látható. Magyarországon a három főbb húsféle között nem látható ekkora eltérés az árak emelkedését illetően: legmagasabb mértékben a marha- és baromfihús fogyasztói átlagára növekedett, de csak minimálisan marad el ezektől a sertéshús ára is.
Idén márciusban egy újabb járvány feltünése okoz nehézséget az állatartók számára. A ragadós száj- és körömfájás betegséget egy magyarországi szarvasmarha telepen azonosították, ahol 1 400 szarvasmarha található. Mivel a járvány nemcsak a szarvasmarhákra, hanem a többi párosujjú patásra is veszélyes, ezért ha egy gazdaságban akár egyetlen állat is megbetegszik, akkor az ott lévő teljes állatállományt fel kell számolni. Ez nemcsak a hazai állatállomány számára, de az élőállat és a hús exportra is rendkívül kedvezőtlenül hat majd. Jelenleg felfüggesztés alatt van mindkét termék kivitele Magyarországról, a járvány megfékezését pedig az illetékes hatóságok kezelik.