A magyarországi gyümölcslé szegmens az elmúlt időszakban jelentős kihívásokkal szembesült, amelyek alapvetően befolyásolták a fogyasztási szokásokat és a piaci trendeket. A makrogazdasági környezet alakulása és az infláció mélyreható hatást gyakorolt, ami a kategóriát elhagyók számának növekedéséhez vezetett. A piaci szereplőknek emellett számos egyéb tényezővel is meg kellett küzdeniük, mint például az EPR-rendszer bevezetése, amely előnyös és kevésbé előnyös vonzatokkal egyaránt járt, és felkészülést igényelt a 2024-es év kihívásaira. A Trade magazin 2024/2-3. számában megjelent cikk részletesen foglalkozik ezekkel a változásokkal, és rávilágít a Sió gyümölcslé és a teljes hazai gyümölcslépiac aktuális helyzetére.
Fogyasztói Kiadások és Árak
A kiskereskedelemben 2022. december és 2023. november között 87 milliárd forintot költöttek klasszikus gyümölcslére, ami 8%-os emelkedést jelent. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az értékbeli forgalomnövekedés nem a mennyiségi fogyasztás emelkedésének, hanem sokkal inkább a fogyasztói átlagárakban bekövetkezett jelentős növekedésnek köszönhető. A volumen tendenciaszerű csökkenése továbbra is zajlik, ugyanis 19%-kal kevesebb liter gyümölcslé fogyott az adott évben. Így értékben számolva csupán 6%-os kategóriabeli növekedés figyelhető meg, ami jelentősen elmarad a teljes FMCG-piac 20%-os és a szénsavas üdítőital-piac 22%-os növekedésétől.
Márkák Versenye a Piacon
A forintban mért forgalom kicsivel több mint kétharmadát a gyártói márkás termékek teszik ki, míg a kereskedői márkás termékek a piac 32%-át fedik le. A gyártói márkák minimálisan növelték értékbeli részesedésüket, mivel a vásárolt mennyiségük kisebb mértékben, 16%-kal csökkent, miközben értékben 9%-kal nőttek. Ezzel szemben a kereskedői márkák mennyiségi eladása jelentősebb mértékben, 25%-kal esett vissza, értékben pedig 6%-os növekedést produkáltak. Ez a dinamika rávilágít a fogyasztói preferenciák eltolódására és az árérzékenység növekedésére.
Szegmensek Változásai és Ízpreferenciák
A gyümölcslé szegmensek között a korábban legszámottevőbb nektárok látványosan visszaestek. Értékbeli forgalmuk 17%-os csökkenése egyrészt a visszaeső keresletből, másrészt a termékkínálat változásából adódott. Ennek következtében értékbeli részesedésük több mint 8 százalékponttal csökkenve, 29%-ra esett vissza. Ezzel párhuzamosan mind a 100%-os gyümölcstartalmú termékek, mind a 20% alatti gyümölcstartalommal bíró gyümölcslevek növelni tudták értékbeli részesedésüket.
Kiszerelési méreteket tekintve továbbra is az on-the-go szegmens teljesít jobban. Az ide tartozó, 0,75 liternél kisebb kiszerelésű termékek értékben két számjegyű, 11%-os növekedést értek el, mennyiségben pedig kisebb mértékben csökkentek (-12%), mint a nagyobb kiszerelésű termékek. Ha az ízeket nézzük, a klasszikus alma-, narancs- és barackízesítések fogynak leginkább.
A megokosodott fogyasztó mítosza | Mária Törőcsik | TEDxPécs
A Sió: Hagyomány és Innováció
A Sió generációk kedvenc itala, hazánk gyümölcslé piacának vezető márkája. A Siófoki Állami Gazdaságból felnövő, több mint 40 éves múlttal és tapasztalattal rendelkező siófoki üzem Európa egyik legmodernebb gyümölcsfeldolgozó és gyümölcslégyártó üzeme. Központja Siófok határában, egy több száz hektáros őszibarack és sárgabarack ültetvény mellett található. 1977-ben jelent meg a magyar piacon 0,2 literes alumínium tasakban az első Sió-generáció. A cég folyamatosan újít, fejleszt, és új termékekkel áll elő, alapértékének tekinti az egészséget, a gyermekek egészséges és biztonságos fejlődését.
Sió Zero Gyümölcsitalok: A Természet Könnyed Íze
A Sió Zero gyümölcsitalok a hozzáadott cukor nélküli, alacsony kalóriatartalmú termékek kategóriájában kínálnak alternatívát. Fontos az egészségtudatosság és a cukorbevitelre való odafigyelés. A Sió Zero gyümölcsitalok csábításának könnyedén átadhatja magát a fogyasztó. Élvezheti a klasszikus és egzotikus ízeket hozzáadott cukor nélkül, alacsony kalóriatartalommal. A Zero gyümölcslevek megőrzik természetes aromájukat, miközben tudatos, könnyed alternatívát nyújtanak a klasszikus gyümölcslevekhez képest. Legyen szó frissítő kortyról két étkezés között, sportolásról vagy kiegyensúlyozott étrendről - a Zero gyümölcslevek ideális módon ötvözik az élvezetet és a kalóriacsökkentést. A Sió Zero termékek széles választékban, változatos ízvilággal várják a fogyasztókat.
Alapanyag Beszerzés és Hazai Termelés
A gyártók elsősorban koncentrátumból állítják elő a gyümölcsleveket, és csak kisebb arányban használnak gyümölcspépet. Az itthon is termő gyümölcsökből és zöldségekből leginkább az alma, a barack és paradicsom kerül felhasználásra. A gyártóknak csupán töredéke reagált a megkeresésekre, és a beérkezett válaszok, valamint a gyártók honlapja alapján nem egyértelmű a kép. Semmi nem utal arra, hogy a nálunk is termő gyümölcsökre alapoznák a feldolgozást. Leginkább talán a kisvállalkozásként működő préselt gyümölcslégyártókat illetően mehetünk biztosra, de ők sem árasztanak el információval.
A Szövetség szerint az ár akár meg is fordíthatja a képletet, hiszen van olyan év, amikor a nagyon kedvező világpiaci felvásárlási ár miatt a hazai gyümölcstermelők, sűrítmény-készítők inkább exportra, mintsem a hazai gyümölcsléipar számára adják el a termést. A Szövetségnek ugyan összesített adatai nincsenek, de becsléseik szerint a hazai termelőkapacitás általában bőséges, a hazai piac ellátásán túl marad belőle exportra is.
Sió-Eckes Kft. Beszerzési Gyakorlata
A Sió-Eckes Kft. minden olyan általa feldolgozott gyümölcsöt, ami megterem Magyarországon, közvetlenül a magyar gazdáktól - őstermelőktől, valamint gyümölcstermelő társaságtól - szerzi be. Termékeikben, igazoltan az alábbi gyümölcsök kizárólag magyar eredetűek: őszibarack, kajszibarack, alma, körte, meggy, paradicsom. A honlapon megjelent táblázatban található információk alapján mindazon termékek, melyek a fenti gyümölcsöket, és paradicsomot, tartalmaznak, 100% magyar (pl. juice-ok, nektárok, frissen préseltek, Gyümölcspüré, valamint az egy gyümölcsből készült rostos vagy szűrt gyümölcsitalok) és részben magyar gyümölcsökből (pl. vegyes gyümölcslevek) készülnek.
A Sió büszke arra, hogy országszerte több mint 100 termelővel áll szoros kapcsolatban. Számukra ők a legfontosabbak, hiszen nekik köszönhető, hogy a Sió gyümölcslevek ennyire finomak.
Egyéb Gyártók Beszerzési Stratégiái
A Sconto és Funny Bunny gyümölcsleveket előállító Gramex2000 Kft. nyírségi alma-sűrítményt vásárol termékeihez. A cég saját állítása szerint igyekszik az egyéb alapanyagokból is minél többet a magyar piacról beszerezni, ezt hazai kiskereskedőkön keresztül végzi.
A Cappy termékcsaládot előállító Coca-Cola globálisan kezeli az alapanyag beszerzés kérdését. Az európai és afrikai piac számára készülő gyümölcslé-koncentrátum előállításának székhelye Franciaország. A hazai Coca-Cola gyár is innen kapja a koncentrátumokat, ugyanakkor Magyarország is szállít almát, körtét és málnát a francia központ számára, amely alapanyagokból azután számos európai és afrikai országban készül gyümölcslé.
A Coop üzletlánc sajátmárkás termékeit három nagy hazai gyümölcslégyártótól vásárolja: a Sió-Eckes Kft.-től, a Hey-ho leveket gyártó Elma Zrt.-től és a TopJoy-t is előállító Maspex Olympos Kft.-től. A fent említett három gyártó cég - az interneten közzétett cégismertetők szerint - mind rendelkezik saját gyümölcsössel és gyümölcsfeldolgozó üzemmel. Az Első Magyar Gyümölcsfeldolgozó és Gyümölcslégyártó Zrt. (Elma Zrt.) 300 hektáros almaültetvények terméséből készíti a Hey-Ho leveket a dél-magyarországi Érsekhalmán. A kiskunsági Nyárlőrincen található Maspex-Olympos Kft. pedig saját üzemében állítja elő a Topjoy gyümölcsleveket, illetve importál termékeket a lengyel társcégétől.
Az itthon nem termő gyümölcsökből készülő, hazai előállítású levekhez az alapanyagot leginkább sűrítményként hozzák be a gyártók. Így több magyar cég is gyárt narancs-, ananász- és trópusi gyümölcsleveket. A Rauch Hungária Kft. 1994 óta magyarországi gyárából látja el közép-európai piacát. A családi vállalkozásként működő kiskőrösi Jona-Drink Kft. ügyvezetője, Dedák Pál elmondta, hogy natúrleveket gyártó üzemükben kizárólag hazai alapanyagokból, almából, meggyből és szőlőből préselnek leveket. Termelésük nagyban függ az aktuális gyümölcsterméstől.
Gyümölcs- és Zöldségfogyasztás az EU-ban: Aggasztó Magyar Adatok
A tudományos vizsgálatok szerint egyes betegségek akár 30 százalékban is megelőzhetők lennének megfelelő zöldség- és gyümölcsbevitellel. Magyarország azonban mindkét területen rosszul áll, különösen a zöldségfogyasztás terén maradt le az egész uniótól. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) közös szakértői konzultációs jelentése az étrendről, a táplálkozásról és a krónikus betegségek megelőzéséről azt tartalmazza, hogy naponta legalább 400 gramm gyümölcs és zöldség bevitelére van szükség például szívbetegségek, rák, cukorbetegség és elhízás megelőzésére.
A megokosodott fogyasztó mítosza | Mária Törőcsik | TEDxPécs
Uniós Statisztikák és Magyar Helyzet
Az Eurostat adatai alapján felmérések készültek arról, hogy az EU tagállamaiban mennyi gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. A felmérésben egyaránt szerepet kaptak a friss és a fagyasztott termékek. Az országokat úgy rangsorolták, hogy a statisztikában szereplő két adatsort összevonták, és azt nézték meg, hogy egy adott állam lakosságának hány százaléka eszik minden nap gyümölcsöt és zöldséget.
A gyümölcsök terén az uniós átlag 64 százalék, nem meglepő módon a déli államok állnak a lista első három helyén: Olaszország (85 százalék), Portugália (81 százalék), Spanyolország (77 százalék). A lista utolsó három helyén Litvánia (37 százalék), Bulgária (37 százalék) és Lettország (35 százalék) áll, de Magyarország sincs túl jó helyen: az előbbieket megelőzve a 25. pozíció jutott a magyaroknak, akiknek csak a 40 százaléka eszik legalább egyszer naponta gyümölcsöt. Érdemes megnézni azt is, hogy az európaiak mekkora hányada hagyja ki az étrendjéből a gyümölcsöt. Nos, a spanyolok között nincs ilyen, de a horvátok és a románok között is igen kevés, a lakosság 0,5 százaléka. Az uniós átlag ezen a téren 1,6 százalék, a magyar érték efölött van, 1,9 százalékkal.
A zöldségfogyasztást az előbbiekhez hasonlóan elemezték. Az első adat máris közös a két listában: az uniós polgárok ugyancsak 64 százaléka naponta egyszer vagy többször fogyaszt zöldséget. A lista első két helyén azonban már nem déli állam, hanem Belgium és Írország áll, lakosságuk 84 százaléka minden nap eszik zöldséget. Magyarország ebben a kategóriában a 26. helyen szerepel, mindössze 31 százalékkal, ami az utolsó előtti helyet jelenti az uniós tagállamok között. Előttünk a románok (41 százalék) és a lettek (44 százalék) állnak. Ebben a kategóriában is csak a spanyolok mondhatják el magukról, hogy nincs közöttük olyan, aki soha nem eszik zöldséget, de a litvánoknak és a horvátoknak is csak a 0,2 százaléka tartozik ide.
Az EU Iskolaétkeztetési Programja
Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős ír biztos szeptemberben az egészségesebb étkezési szokások érdekében kampányolt, többek között azért is, mert az EU 250 millió eurót (mintegy 80 milliárd forint) költ ebben a tanévben erre a célra. A 2017-2018-as tanévben több mint 20 millió gyermek vett részt az iskolaétkeztetési programban, ez minden ötödik gyereket jelent az EU-ban. Mintegy 159 ezer iskola csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek keretében 178 millió liter tejet és több mint 255 ezer tonna friss gyümölcsöt és zöldséget szállítottak az uniós iskolákba. Az idei 250 millió euróból 145 millió eurót szánnak zöldségre és gyümölcsre, 105 millió eurót pedig tejre és egyéb tejtermékekre. Bár az uniós iskolaétkeztetési programban önkéntes a részvétel, valamennyi uniós tagállam úgy döntött, hogy beszáll a programba, akár annak egy szakaszában, akár egészében.
Gyümölcsök és Zöldségek Egészségügyi Hatásai
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) 2003-as, az egész világra kiterjedő vizsgálata mutatott rá arra, hogy évente 2,7 millió ember halálában játszhat szerepet a nem elegendő zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A 10 legjelentősebb kockázati tényezők között tartják nyilván ezeknek az élelmiszereknek az alacsony mértékű fogyasztását. A gyümölcsök és zöldségek a napi étrend részeként fogyasztva segíthetnek megelőzni a nem fertőző betegségek egy részét, például a szív- és érrendszeri betegségeket és bizonyos rákbetegségeket. A különféle zöldségek és gyümölcsök fogyasztása egyértelműen biztosítja a legtöbb mikrotápanyagot, táplálékrostot és számos alapvető tápanyagot. Világszerte a gyümölcstermékek és zöldségek alacsony fogyasztása a gyomor-bélrendszeri rák 19 százalékánál, az isémiás szívbetegség 31 százalékánál és a stroke 11 százalékánál emeli a kialakulás kockázatát.
tags: #mennyi #sio #gyumolcslevet #fogyasztunk