A rendszerváltás előtti időszak gyermekei számára a sajtválaszték korlátozott volt, azonban az elérhető termékek, mint a Trappista, a Medve sajt, és a máig emlékezetes Mese sajt, tökéletesen megfeleltek az akkori ízlésnek. A gépsonkás, turistaszalámis szendvicseken egyértelműen a Trappista vagy a Medve sajt dominált, azonban a magyar élelmiszeripar termékei között akadtak igazi unikátumok is, amelyek máig élénken élnek a kollektív emlékezetben.
A Camping sajt: Szakértelmet igénylő élvezet
A Camping sajt felbontása valóságos szakértelmet kívánt. Azok, akik sokat fogyasztottak belőle, gyakorlottak lettek abban, hogyan szúrjanak egy apró lyukat a csomagoláson anélkül, hogy az végigrepedt volna, lehetővé téve a lágy sajt kiömlését. Ezt a körcikkelyes társaihoz hasonlóan magában is ették, és szendvicsekre kenve is fogyasztották - utóbbihoz gyakran dukált tv paprika és paradicsom is. A krémes sajt azonban gyakran már kenyérre vagy zsemlére sem került, mert felbontásától számítva egyszerűen ellenállhatatlan volt.
A Medve sajt: A kenhető sajtok királya
A kenhető, zsíros, ömlesztett sajtok koronázatlan királya a Medve sajt volt. A vékony alufólia rendszerint beleragadt a sajtba, és csak komoly küzdelmek árán lehetett lefejteni a krémes finomságról. A gyerekek azonban mindent megtettek a cél érdekében, és soha nem panaszkodtak a sajtragacsos kéz miatt. A Répcelaki Sajtgyárban 6-os és 8-as kiszerelésben gördültek le a gyártósorról, bár a 6-os csomagot olyan hamar bepuszilták, mintha soha nem is lett volna. Bár a Medve sajt gyártása a 20. század elején kezdődött, a háború egy időre háttérbe szorította.
Miért pont Medve?
A gyárat a krémsajt szülőhazájából, Svájcból Magyarországra érkező Stauffer Frigyes alapította 1905-ben, aki Bern tartományból származott, aminek a címerállata a medve volt. Innen ered a Medve sajt elnevezés.
Mackó sajt: A háború szülötte
A Medve sajt és a Mackó sajt sokak fejében okozott zavart, de a történet gazdasági háttere megvilágítja a különbséget. A Medve sajt termelését a világháborúk alatt leállították, ugyanis a gyár hadiüzemként funkcionált, és a berendezések tönkrementek. Közben, a tátongó piaci rés befoltozására 1952-ben megszületett a Mackó sajt, a csokornyakkendős medvepincérrel a csomagoláson. Bár a nevek közötti különbséget sokan nem értették, a Mackó sajtot is legalább annyira szerették, mint rangidős elődjét. Valójában mindegy volt, hogy Medve vagy Mackó került elénk, ha volt a közelben friss kifli, vagy zsemle, máris a Mennyországban jártak a fogyasztók.
Trappista: Az eladási listák élén
Az eladási listák élén régen és még ma is a Trappista sajt áll, még akkor is, ha a szocialista érában nem az eredeti, a trappista szerzetesek által megálmodott formában lépte át az országhatárunkat. Lehet, nem az itthon ismert Trappista a legelegánsabb, legízletesebb sajt, de az ízéhez tagadhatatlanul társul egyfajta nosztalgia, és ezt az érzelmi húrt még a világ legflancosabb sajtjai sem képesek megpendíteni. Talán épp ezért a Trappista a mai napig őrzi dobogós helyét, és a legtöbben nem hajlandóak lemondani róla. Az ünnepek idején reszelt formában került a szendvicsek tetejére, a vurstlikban és a strandokon pedig a lángost koronázta meg. A hétköznapokon egy-egy vastagabb szeletet vágva tették a zsemlébe, és velük tartott az iskolába, és persze, ott volt a sajtos pogácsa tetején is. Sőt, a világ egyik legegyszerűbb étele sem létezne nélküle: a sajtos-tejfölös tészta.
Mese sajt: A csokoládés paradoxon
A Tejipari Vállalat rukkolt elő azzal a megosztó sajttal, amire még ma is emlékezünk: van, aki fanyalogva, más széles mosollyal. Igazából nem is tudnánk megmondani, hogy is kellett volna enni ezt a csokoládés sajtot, hiszen az íze egészen zavarba ejtő volt. A sós pékárukhoz túl édes volt a csoki íz miatt, az édesekhez pedig túlságosan sósnak éreztük. Így, jobb ötlet híján rendszerint magában ették - sokszor csak azért, mert annyira szokatlanul fura íze volt.
A Mese sajt nem más, mint a csokoládé és az ömlesztett sajt észveszejtő házasítása, és ennek megfelelően nem tejfehér színt öltött, hanem sötétbarnában pompázott. A nyolcvanas években élte virágkorát, az akkori diákok közül sokan vitték a barna csemegét tízóraiként az iskolába. A retrolegends.hu oldal szerint a Mese sajt kifejezetten magyar találmány volt, sehol máshol nem volt párja a világon. Aki nem ismerné ezt a gyöngyszemet, képzelje el, hogy a háromszög macisajt beleesett az olvasztott csokiba, a máz pedig szépen megkötött rajta. A termék a ’80-as években élte aranykorát, és noha feltámasztására több ízben is történt kísérlet, átütő sikert sosem tudott befutni.
A Mese sajt rendkívüli módon megosztotta a magyar társadalmat: egyesek imádták, másoknak pedig pusztán a szó hallatán is a hideg kezdett futkosni a hátukon. Ők voltak túlsúlyban. Egy azonban bizonyos, az édesség (?) ízig-vérig hazai termék volt, hasonlót sehol nem találni a világ egyetlen pontján sem. A Budapesti Tejipari Vállalat gyártotta ömlesztett csokis sajt tehát kifejezetten kettéosztotta a lakosságot, ugyanakkor a Mese sajt csomagolása egyöntetű rajongást váltott ki a fiatal srácokból. A termék címkéjén ugyanis gyűjthető veterán autók voltak megtalálhatók, ennek köszönhetően a retró élelmiszer még abban a háztartásban is előfordult, ahol egyébként ténylegesen senki nem fogyasztotta.
Hurka reklám 80-as évekből
A Mese sajt eredete
A legenda szerint a termék úgy születetett, hogy egy tejipari munkás véletlenül az olvasztott csokiba ejtette a formázott ömlesztett sajtot, amit sajnált kidobni. A vitathatatlanul szokatlan terméket végül elfogyasztotta, ami nagyon ízlett neki, így másoknak is megmutatta. De mindez persze legenda csupán. A Mese sajt vélhetően egy jól átgondolt élelmiszer volt, amivel a korabeli szakemberek a gyermekeket vették célba, ezért is szerepelhetett a nevében a mese szó, ezért volt csokis, és ezért voltak autók a csomagoláson. A Mese sajt egyaránt volt gyűlölt és imádott termék.
Kapható ma a Mese sajt?
A csokiba mártott háromszög alakú tejterméket egy idő után kivonták a forgalomból. 2002-ben ugyan történt egy kísérlet az újbóli piacra dobására, ám az élelmiszer átütő reneszánszáról nem beszélhetünk. A Mese sajt csakhamar ismét lekerült a boltok polcairól. Ennek oka talán abban keresendő, hogy a mai gyerekek ízlése - és az édességipari piac - gyökeresen megváltozott, az azóta felnőttek pedig már nem feltétlenül rajongnak az efféle régi legendák iránt. Legalábbis az ízélmény iránt bizonyosan nem.
A ma kapható Mese sajt sárga dobozos és egy egérke van rajta, íze a régihez képest sokak szerint borzalmas. Ahogy egy óvodás korú, 69-72 között született személy visszaemlékezett: "Amikor óvodás voltam (69-72) az óvónők egyik legaljasabb pedagógiai vegyi fegyvere volt a védtelen, kiszolgáltatott óvodások ellen. A cél állítólag az volt, hogy a kölykök megszeressék a sajtot. Hát nem tudom, kevésen múlott, hogy meg ne utáljam ezek után. Amikor sarokba állítottak miatta (mert, hogy semmilyen terror hatására nem voltam hajlandó megenni) magamban imádkoztam, hogy minél előbb iskolás legyek és ezt a förtelmet ne kelljen megennem. Csöbörből vödörbe kerültem." Ez a személyes visszaemlékezés is jól mutatja, mennyire megosztó volt a termék.
Feltámadási kísérletek és a jövő
A Budapesti Tejipari Részvénytársaságtól 1995-ben vette át a gyártást a Camping márkáról ismert ERU Hungária. Akkor Mackó Csokoládé néven kínálták a sajtot, de a vevők nem kapkodtak érte, így hamar felfüggesztették a gyártást. 2002 volt a visszatérés éve. Lengyel András, a cég kereskedelmi vezetője elmondta, hogy a visszavezetés nem volt tartós, hiszen már évek óta nem kapható az akkor egérkés csomagolással kínált Mese sajt.
Kérdésünkre, hogy a meglepő rajongótáborral rendelkező csokoládés sajt visszatérhet-e valaha, a szakember elmondta: „Évről-évre felmerül az ötlet, hogy újra belekezdünk a gyártásba. Rendszeresen találkozunk a vevői óhajjal, időről időre megkeresnek bennünket, hogy van-e, lesz-e újra? A kérdés, hogy a nosztalgiázó fogyasztók képesek-e felvenni évi több tíz tonna mennyiséget, hiszen ennyit kellene előállítani, hogy rentábilis legyen. Az is lehetőség, hogy időszakosan kínálnánk, mondjuk karácsonytól húsvétig - mivel egy ideje nincs jelen a Mese, alapos piackutatásra, marketingkampányra lenne szükség. Az sem biztos, hogy egyszeri vagy állandó promóciót kívánna-e; én örülnék, ha ismét megjelenhetne az ERU kínálatában. Technikai oldalról nincs akadálya a gyártásnak, a gépeink adottak, leginkább csak szervezési kérdés lenne a csokoládés sajt gyártása - részünkről nincs kizárva, hogy visszatér a Mese, igaz, konkrétumokról még szó sincs.” Arról, hogy ki találta ki, milyen alkalommal született meg a Mese ötlete, Lengyel András sem tudott információt adni. A Mese sajt tehát tipikus magyar termék, sem a környező országokban, sem a nagyvilágban nem volt és nincs hasonló - internetes kutakodásunk csupán egy hasonlót mutat, amelyet Kínában gyártanak, igaz, az nem ömlesztett, hanem lapka.
Hóvirág sajt: Egy másik ömlesztett klasszikus
Tény, sokan csak a Hóvirág sajt nevére emlékeznek, de az ízére már nem feltétlen. Bár a Hóvirág is ömlesztett sajt volt, az eredetit nem lehetett csak úgy levenni a polcról. A Trappistához hasonlóan a közértekben a pult mögött álló eladóktól kellett kérni. Ki kisebbet, ki nagyobbat vágatott - az emlékek szerint körülbelül 1 kilós - tömbsajtból, aminek ugyanúgy voltak rajongói, mint a Trappistának. A vágható, zsíros, ömlesztett sajtot a szocialista érában nemcsak a Pécsi Tejüzem, hanem szinte valamennyi tejipari vállalat gyártotta. Később már a hűtőpultokban is hozzájuthattunk a sós ízű sajthoz, és ha egyszer rákaptál az ízére, kitartottál mellette.
Az emlékek íze
Amikor visszagondolunk a gyerekkorunkra, gyakran visszajönnek az emlékeinkbe az akkor érzett kedvenc ízeink. Finomak voltak ezek? Némelyik igen, némelyik nem, de hát ezzel a mai élelmiszerek esetében is így vagyunk. Gyakran megosztották a vásárlókat, annyi biztos, a fentebb említett Mese sajtot például volt, aki imádta, más pedig ki nem állhatta. Az élelmiszerek, amelyeket gyermekkorunkban fogyasztottunk, többek voltak, mint egyszerű táplálékok; valóságos kulturális ikonok, amelyekhez nosztalgikus emlékek fűződnek. A Mese sajt, a Camping sajt, a Medve és Mackó sajt, valamint a Trappista és a Hóvirág sajt mind-mind hozzájárultak a korszak egyedi gasztronómiai képéhez, és máig vita tárgyát képezik, de egy biztos: mélyen bevésődtek a magyarok kollektív emlékezetébe.