A mézeskalács története mélyen gyökerezik az emberiség kulturális és gasztronómiai fejlődésében, sokkal régebbre nyúlva vissza, mint azt elsőre gondolnánk. Nem csupán az ünnepi asztal ízes éke, ősét már az ókori görögök is fogyasztották. Ez a fűszeres sütemény szinte minden háztartásban fellelhető a karácsonyi időszakban, hagyománya generációról generációra öröklődik. A Néprajzi Múzeum decemberben több izgalmas adventi programmal is készül, ahol a mézeskalács kiemelt szerepet kap. Az intézményben adventi vásár, karácsonyi dekor- és ékszerkészítés, üvegikon-festés, mézeskalácssütés és betlehemlátogatás is várja a karácsonyi lázban égőket. A látogatók nemcsak válogathatnak az egyedi, kézműves ajándékok között, hanem az alkotás örömét is átélhetik a múzeum szombaton hét, vasárnap pedig kilenc időpontban induló workshopjain.
A Mézeskalács Történelme és Fejlődése
Az ókori görögök a méhektől elcsent mézet gabonaőrleménnyel keverték, majd forró kövön kiszárították, ez volt a mézeskalács őse. A tésztát nagyon hamar díszítették pecsétekkel, kőbe vésett mintázókkal. A görögök mitológiai ábrázolásokkal dekoráltak, míg a rómaiaknál cserépből készült formák segítségével császárok portréi is megjelentek a tésztán. Ezek az eszközök nagyon fontos jelképiséggel bírtak.
A középkorban jelentek meg az első fából készült mintázók, a dúcok, amelyek főképp egyházi, bibliai jeleneteket ábrázoltak. Elképesztően részletgazdag, nagyon sok bibliai jelenet található mézeskalács ütőfákon. Később nemzeti jelenetek, a kiegyezés után magyar címerek is megjelentek a mézeskalács ütőfákon. S bár a mézeskalács elég múlandó, hiszen megesszük vagy eltartjuk egy darabig díszítőelemként, az ütőfák maradandó műtárgyakká váltak, amelyek nemcsak a történelemről, hanem a mesterségbeli tudásról is tanúskodnak.
Duna Anikó, aki a tradicionális írókázást részesíti előnyben, hangsúlyozta, hogy náluk a december teljes egészében a mézeskalács-készítésről, díszítéséről szól. A család, a barátok és a kollégák részére nagyjából 1000 darabot készítenek és díszítenek ki december folyamán. A mézeskalács magvas díszítési technikára már korábbi tudósításunkban is mutattunk példát.
A Néprajzi Múzeum Különleges Mézesbáb Formája: Az Ütőfa
A Néprajzi Múzeum Mesterséggyűjteményének egyik különleges darabja a mézesbáb forma, más néven ütőfa. Ez a kiemelt darab egy 1905-ös gyarapodás része, és Lichtneckert József székesfehérvári amatőr régész, műgyűjtő-kereskedőtől származik, aki a 19-20. század fordulóján éveken át szállította a múzeumba tárgyait, hol javadalmazás fejében, hol ajándék gyanánt. Leírókartonja alapján a Somogy megyei ’Szill’ (Somogyszil) községben gyűjtötték.
Az ütőfák jellemzően „vándorló” mesterségtárgyak: továbböröklés vagy vásárlás révén, térben és időben egymástól távoli mézesbábos műhelyekben is használhatták azokat, akár évszázadokon át. Így a gyűjtés helyeként megjelölt település nem feltétlenül utal a tárgy eredetére és a használat helyére. A meghatározást tovább nehezíti a korszak szerzeményezéseire jellemző hiányos adatolás, és nem segít az adományozó kiléte sem.
A választott ütőfa a motívumok archaikusabb világát, főként a céhes korszakot idézve történetet, jelenetet ábrázol, ugyanakkor hűen tükrözi a sokféle hatás és művészeti stíluselem egységes és kiforrt faragóhagyományát. A véseten megjelennek olyan gyakran visszatérő elemek, mint a levélkoszorú keretezés, a reneszánsz hatással bíró kockás padló, az álló és térdelő alakok együttese.
Borbála Legendája a Mézeskalács Ütőfán
A bibliai jeleneteket, szentek életét mutató vallási tárgyú ábrázolások a 19. század közepétől fokozatosan háttérbe szorultak a közérthető, profán formák javára. Ez a darab a szív alak alsó csücskébe, az M.V. Borbála ókeresztény vértanú (†300 körül), a magyar középkor és barokk világ egyik legtiszteltebb, sokáig ható női szentje. Az egyház december 4-én tartja ünnepét.
Az Érdy-kódex átirata szerint a Nikodémiában élő pogány Dioszkorosz Borbála nevű leányát Jézus hitétől féltve egy toronyba zárja. A torony két ablaka mellé a lány egy harmadikat vág, hogy az a Szentháromságra emlékeztesse. Titokban megkeresztelkedik, amiért apja megkínozza. Börtönbe vetik, ahol Jézus Krisztus jelenik meg neki, vigasztalja, hitében erősíti. Sebeit tagadva, gyötrelmeit túlélve végül tulajdon apja fejezi le, akit ezért égi tűz (villám) sújt agyon.
A körtefába vésett történet Borbála legendájának fent említett legfontosabb elemeit vonultatja fel: látjuk a külön világot képviselő apa és lánya alakját, a kivégző szablyát tart a kezében, a lány pedig széttárt karokkal, mintegy megadást tanúsítva térdepel. A szívbe foglalt faragás a gazdag apa és a mártíromságot szenvedett Borbála ellentmondó világán osztozik. A szereplők törökös viselete (turbán, kaftán, köpeny) a történet helyszínére utal. A glóriával ellátott szent középre helyezett, ezáltal hangsúlyos alakja körül minden fontos legendai attribútuma számba vehető: három ablakú torony, pálmaág, korona, kehely a szent ostyával. Ábrázolása, kidolgozottsága, részletgazdagsága, megjelölt kora arra enged következtetni, hogy a tárgyat céhes mester vagy a megrendelésükre gyakran dolgozó ötvös készíthette a bányavárosok valamelyikében.
Innováció és Ismeretközvetítés a Múzeumban
A Néprajzi Múzeum rendkívüli innovációt mutatott be azzal, hogy Dubajban elnyerte a múzeumi multimédia Oscarját. Ez a díj is bizonyítja, hogy az intézmény modern és interaktív módon igyekszik bemutatni gyűjteményeit a nagyközönség számára. A gyűjtemény néhány bábsütő mintájáról, kísérlet gyanánt, restaurátoraink szilikon mintát vettek. Az ily módon reprodukált forma, az ütőfa elvén, lehetővé teszi számtalan pozitív darab elkészítését, akár mézes tésztából is. Segítségével tárgyunk a múzeumi ismeretközvetítés egy izgalmas szereplője lehet.
A Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központja, melynek címe 1135 Budapest, Szabolcs utca 33-35., bár nem látogatható folyamatosan, időközönként lehetőséget nyújt a raktári betekintésre, havi rendszerességgel. Ezúttal a tárgygyűjtemények egyes részletei tárulnak fel. A programhoz előzetes jegyvásárlás szükséges, amely egyben a regisztrációt is jelenti! Mivel a Gyűjteményi Központ elsősorban műtárgyakat őrző, nem pedig bemutató helyszín, jegypénztár sem üzemel az épületben. Tömegközlekedéssel a 75, 79M trolibuszokkal a Vágány utca / Dózsa György út megállóig lehet eljutni.
A múzeum igyekszik megkönnyíteni a csoportos kirándulások szervezését is, legyen az céges csapat, diák csoport, vagy nyugdíjas klub. Összegyűjtötték azokat a kérdéseket és válaszokat, melyek a szervezések során leggyakrabban felmerülnek: Hová? Mikor? Meddig? Mennyiért? Játékaink és interaktív szolgáltatásaink mind ebben segítenek. A múzeum arra ösztönzi a látogatókat, hogy dolgoztassák a szürkeállományukat és a kezeiket, és mindkettőben segítséget nyújtanak.
Egyéb Információk és Aktuális Programok
A Néprajzi Múzeum folyamatosan frissülő hírekkel és tartalmakkal várja az érdeklődőket. A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat, és gyakran számol be a múzeum eseményeiről. A lap rovatai között megtalálható a Belföld, Külföld, Gazdaság, A Helyzet, Bayer Zsolt blogja, Tollhegyen, Vélemény, Poszt-trauma, Kultúra, Sport, Lugas, Így írnak ők, Magazinok, Tudomány, Autó-Motor, Országszerte, Mozaik, Ez történt 100 éve, Repeta, Napilap, For foreigners IN ENGLISH, Politikai fogalomtár, Véleményváró, Kvízek, Keresztrejtvény, In English, Videó, Galéria, Podcast. Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek. Feliratkozni lehet a hírlevélre, vagy előfizetni az újságra.
A Magyar Nemzet Google News oldalán is követhetők a legfrissebb hírek. A lapban megjelent cikkek, például "Amikor Magyar Péter a Fidesz-KDNP-t ócsárolja, akkor két és fél millió magyar választópolgárt is sérteget", jelzik a lap politikai álláspontját. A múzeum és a lap között szoros az együttműködés, különösen a kulturális és néprajzi témák bemutatásában.
Az intézmény a közösségi média oldalakon és csatornákon is aktívan kommunikál, ahol további információkat és eseményeket tesz közzé. Az Impresszum, Médiaajánlat, Adatvédelmi tájékoztató, Felhasználói feltételek, Általános szerződési feltételek, Hirdetési ÁSZF, Moderálási szabályzat mind elérhető a lap és a múzeum honlapjain.
tags: #mezeskalacs #vinceller #pek #neprajz