A rizs elterjedtségének okai és kulturális jelentősége

A rizs (Oryza sativa) az emberiség egyik legősibb és legfontosabb gabonaféléje, amely mára a világ lakosságának több mint 60 százaléka számára jelent alapvető táplálékot. Elterjedése és népszerűsége évezredekre visszanyúló történetével, rendkívüli alkalmazkodóképességével, táplálkozási értékével és sokoldalú felhasználhatóságával magyarázható.

A rizs eredete és kezdeti elterjedése

A meghonosított rizs mintegy 9 ezer évvel ezelőtt bukkant fel először Kínában a Jangce folyó völgyében, ami ellentmond a korábbi, Indiába is mutató elméleteknek. A New York-i Egyetem, a St. Louis-i Washington Egyetem, a Stanford, valamint a Purdue Egyetem kutatói az ázsiai rizs (Oryza sativa) örökítőanyagát vizsgálták, és számítógépes algoritmusukkal arra a következtetésre jutottak, hogy a két alfaj (a japonica és az indica) őse ugyanaz. A feltételezések szerint Kínában, a Gyöngy-folyó mentén már tizenkétezer évvel ezelőtt termesztették. Az Ázsiában és Afrikában is őshonos vadrizsből származtatják a Linné által Oryza sativa névre keresztelt fajtát.

A rizs már az újkőkor óta ismert, de igazán a déli hódításokkal terjedt el. Kínában mindig is a legfőbb gabonafélének számított, és a legjobb minőségűnek a mocsári rizst tartották, amely a csapadékos, déli területeken termett. Az ókori görögök és rómaiak hadjárataik alkalmával ismerték meg az akkor már egész Ázsiában elterjedt gabonát. Indiai eredetűnek tartották, drága élelemként, gyógyszerként és szépítőszerként használták.

A rizs elterjedése kontinenseken át

Európai hódítás

Európában az arabok honosították meg, 711 körül kezdték termeszteni Valencia környékén. A középkor elejére tehető elterjedése, és Olaszországban a 15. század elején jelent meg. A bolognai Crescentius az 1300-as évek elején a "mocsarak kincsének" nevezte, és a XVI. századra a Pó völgyének legfontosabb öntözött kultúrájává vált. A Balkán-félsziget országaiban a török hódoltság idején vált ismertté.

Az amerikai kontinens meghódítása

Amerikába a spanyol és a portugál hódítók juttatták el a 16. században. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a rizs ma már globális jelentőségű élelmiszer.

A rizs Magyarországon

Magyarországi megjelenése is a török hódoltság idejéhez köthető, mivel a törökök honosították meg hazánkban. Ebből az időszakból több lelet is rendelkezésre áll, így találtak például vízi- és kézi rizsmalmokat és rizshántolókat is. Obermayer Ernő kutatásai szerint a hazai rizstermelés a Bánságban kezdődött, 1724 környékén. A Ferenc József-csatorna délvidéki megépítése után rizstelepeket hoztak létre a Bács megyei Pusztapékla község határában. A rizs termesztése azért volt különösen fontos ebben az időszakban, mert a Monarchia hadserege számára hasznos volt ez a könnyen eltartható, szállítható élelmiszer.

1908 körül a bácskai rizstermő terület meghaladta a 2000 holdat. Az első világháború idején a rövidebb tenyészidejű fajtákat kezdték el termelni, de a rizstermő területek a világháború befejezése után jelentősen lecsökkentek. A tudományos alapokra helyezett rizstermesztés 1933-ban indult Magyarországon Szegeden és környékén. Egy nemzetközi fajta kísérletből a Dunghan Shali nevű, eredetileg koreai génállományú rizs került köztermesztésbe. Ez a fajta hidegtűrő volt és megfelelően rövid tenyészidejű. Olyan jól alkalmazkodott az éghajlatunkhoz, hogy az 50-es években több mint 50.000 hektáron termesztették. Amíg hazánkban 1939-ben csak 28 hektáron, addig 1944-ben már 5000 hektáron termesztettek rizst, amely elősegítette, hogy az egész ország területén megismerjék és megkedveljék.

A második világháború után az önellátás kiemelt fontosságúvá vált, így kibővítették a szegedi termőterületeket, és a Hódmezővásárhely közelében lévő Kopáncson kezdték meg a termelést. Itt nagyon sok kísérletet folytattak, amelyeknek köszönhetően kifejlesztettek több, a hazánk időjárásához jobban alkalmazkodó, és a betegségeknek jobban ellenálló fajtát is. Az 1950-1970 közötti időszakban 50 000 hektáron folyt a rizstermesztés hazánkban, azonban ez később egyre csökkent. E fajta nem volt ellenálló a járványos barnulás nevű gombás betegségre, így az 50-es évek végére már nem termesztették. Ezek után a környező szocialista államokból, legfőképpen Szovjetunióból érkezett be genetikai alap a rizstermesztéshez. Ezek a fajták viszont hosszú tenyészidővel rendelkeztek, és nem volt megfelelő termésbiztonságuk, valamint termésátlaguk.

Emiatt elindult Magyarországon a nemesítési program, melynek eredményeképpen a 60-as évek végére 10-15 magyar nemesítésű fajta állt rendelkezésre. Ekkorra jelentősen lecsökkent a rizstermesztés területe: 20.000 hektár alá. Ezekkel a fajtákkal növekedett a termésbiztonság és a termésátlag, de jellemzően nem tudott 4 tonna fölé menni a terméshozam hektáronként. Emiatt tovább csökkent rizs vetés területe Magyarországon. A 80-as években modern tulajdonságú fajtákat nemesítettek, melyeket mai napig használunk, termésátlag 4 tonna felé emelkedett, de a viszonylag kis jövedelmezőség miatt tovább csökkent az országos vetésterület.

Napjainkban Magyarországon 3000 hektár körül alakul a vetésterület. A magyar rizstermesztés a Nagykunságon Kisújszállás és Mezőtúr térségére, illetve Békés megyében Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Békés környékére összpontosul. A Nagykunságon a Hortobágy-Berettyó csatornából, Békés megyében a Körösökből nyerik hozzá a vizet. Magyarország a risztermesztés legészakibb határvonalán helyezkedik el, tőlünk északra már nem terem meg a rizs - legalábbis a jelen klimatikus viszonyok között.

A termelés visszaesése két okra vezethető vissza. Egyrészt az uniós támogatások, melyek a magyar termelők számára jóval alacsonyabbak, mint a spanyol vagy olasz társaiknak. Másrészt a kereskedelem a legolcsóbb beszállítókat keresi, ami a gyenge minőségű ázsiai áruk előnyben részesítéséhez vezet. A magyar cégek a Magyar Rizsszövetség keretein belül kísérleteznek újabb fajtákkal. Nálunk a hosszú szeműek a keresettek, ezért többnyire ilyet is termelnek.

A rizstermesztés sajátosságai

A rizsnek Fazekas Gyula elmondása szerint három dolog kell: állandó vízborítás, napsütés és meleg, pontosabban hőösszeg. A magokat az időjárástól függően április 20. és május 10. között vetik el, ezután a terület kap egy jó kis kelesztő árasztást, majd a vizet lecsapolják. Az árasztásos gazdálkodás miatt van, hogy rizstermesztésre a kötöttebb, vízzáró réteggel bíró talaj alkalmas, továbbá olyan hely, amely bőséges vízforrással bír.

Juhász István agronómus elmondása szerint a rizstermelés ma már másként folyik, mint ahogy a vietnami háborús filmekben láttuk. A növényeket nem palántázzák, hanem a talajra vagy a vízfelületre vetik, ezért nincs szükség sok kézi munkaerőre; minden munkát traktorral vagy helikopterrel végeznek. A vízzel való elárasztást nem lehet megúszni, ezért a Körös menti vidék ideális a rizs számára: a szikes, kötött talaj nehezen ereszti át a vizet ("megállnak rajta a vízcseppek"), így más gabonának eleve kevéssé is alkalmas, ugyanakkor a környező folyók és csatornák rendszere lehetővé teszi a folyamatos vízpótlást. Mivel az Alföldön nincsenek hegyek, a mutatós ázsiai teraszok helyett egyszerű téglalap alakú parcellákból, úgynevezett kazettákból álló rizstelepeket hoztak létre, amelyeket földsánc választ el egymástól, oly módon, hogy a szivattyútelepnél bejuttatott víz minden kazettába eljusson. A vízszint mindössze 20-25 cm, az indián rizs esetén ennek jó duplája. A rizstelepet a vízimadarak is kedvelik; kárt is tudnak okozni, mint kiderül, a kacsák nem csak a nokedlit, de a rizst is szeretik. A rizstábla veszélyes ellensége a gyorsan terjedő nád.

A rizs botanikai jellemzői és fajtái

A rizs a perjefélék családjába tartozik. A növény szára kb. 1 méter magasra nő, a rizsszemek a fűfélékre jellemző bugavirágzatban fejlődnek ki. A szemeket kívülről védőburok, a pelyva veszi körül. A rizsnek közel 8000 fajtája ismert, amelyek méretük, összetételük, ültetési helyük és feldolgozási módjuk szerint különböztethetők meg.

Két fő alfaja van:

• Indica: Hosszú szemű, pergősebb, főként trópusi és szubtrópusi éghajlaton terem. A rizskereskedelem 75%-a ebből a fajtából kerül ki.
• Japonica: Rövid szemű, ragacsosabb, hűvösebb éghajlaton terem. Ez adja a kereskedelem kb. 25%-át. Nemcsak Japánban, de Európában is elsősorban a rövidebb, gömbölyded szemű, kissé ragadós japonica fajták terjedtek el.

A növények, a fajtájuktól függően, 90-150 nap alatt fejlődnek ki és a virágzásuk után 30-40 nappal később érnek a bugákban a szemek. Egy rizsbuga 100-150 rizs szemet tartalmaz.

A rizs feldolgozása és termékei

A tányérunkra kerülő rizs számos malomipari lépésből álló feldolgozási folyamaton megy keresztül.

1. Hántolás: Először a külső héjától, a pelyvától szabadítják meg. Ez a hántolás, az eredmény pedig a barna rizs lesz. A hántolási művelet célja, hogy a gabonamagvak héját részben vagy egészben eltávolítsák, így azok emberi fogyasztásra alkalmassá tehetők. Fontos a szemes termények megtisztítása és osztályozása a hántolás előtt, ami javítja a minőséget és csökkenti a szemveszteséget. Legfontosabb kiegészítő művelet a portalanítás.
2. Koptatás: Ezután koptatással eltávolítják a szemekről a korpát és a csírát, így keletkezik a fényezetlen fehér rizs. Bár a hántolással eltávolított korpával együtt értékes tápanyagokat is veszít a rizs, mégsem okoz gondot a hántolás, hiszen a korpában sok a zsír, ami miatt a rizs a melegben könnyen megromlana.

A rizs különböző formái:

• Barna rizs: A hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti korpát és csírát. Emiatt azonban nagyobb a tápértéke, de tovább kell főzni, hogy ne maradjon kemény.
• Fényezetlen fehér rizs: Hántolás után koptatott, de nem fényezett rizs, több tápanyagot tartalmaz, mint a fényezett változat.
• Fényezett rizs: A polírozott rizst idegen anyaggal, például cukorsziruppal vagy olajjal bekenik részben a küllem miatt, részben, hogy a trópusi égövben megóvják a nedvesedéstől. A szemeket glükózzal és talkummal fényesre csiszolják.
• Előgőzölt rizs (Parboiled): A rizst még a hántolás előtt áztatják és gőzölik, majd a kiszárított szemeket hántolják. Az előgőzölés hatására az értékes anyagok a mag belsejébe vándorolnak, így a csiszolt parboiled rizs tápértéke 80 százalékban megegyezik a nyers barna rizsével.
• Opál rizs: A hántolt rizsek egy speciális változata, amelyet még a héjában felgőzölnek, és csak ezután hántolják. A színe barna, de nagyon szép fehér lesz, amikor megfőzzük.
• Vadrizs (Indián rizs): Igazából nem is rizs, hanem egy másik fűféle, a tuszkaróra termése, azonban ugyanúgy, mint a rizst, főleg köretként fogyaszthatjuk.

A rizs minősége attól függ, hogy mennyi benne az idegen anyag és a sérült, töredék szem. A magyar szabályozás nem ismer felhasználás szerinti fajtatípusokat, az "A" és "B" kategória csak a tört, hibás szemek és a szennyező anyagok maximális arányában különbözik.

• "A" rizs: Első osztályú termék, legfeljebb 0,2 százalék idegen anyag és 10 százalék rizsszem-törmelék lehet benne.
• "B" rizs: Másodosztályú termék, 0,3 százalék idegen anyag és 20 százalék törmelék lehet benne, és 80 százalékban ép rizsszemeket kell tartalmaznia.

Ha a rizs nagyon törmelékes, akkor is fel lehet használni akár tejberizsként, akár daraként, vagy rizslisztként. A töredékből több keményítő kerül főzéskor a vízbe, emiatt ragadósabb lesz. A rizstöretet/törkölyrizst, ami a feldolgozás során keletkező maradék rizstöredék, a takarmányozásban és a sörgyártásban használják fel.

A rizs táplálkozási és egészségügyi előnyei

A rizs 76 százaléka keményítő formájában jelenlévő szénhidrátot, 7-8 százalék fehérjét és 1,3 százalék zsírt tartalmaz. A fennmaradó részben ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. A rizs foszfort, vasat és magnéziumot is tartalmaz. Esszenciális aminosav-összetétele miatt dietetikai értéke az állati fehérjékhez hasonlítható. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.

A rizs kevés nátriumot tartalmaz, ezért kiváló a magas vérnyomás, a túlsúly és a szívelégtelenség megelőzésében. Szénhidrátjai alacsony glikémiás indexűek (a fehér rizshez képest a hántolatlan barna rizsé alacsonyabb), így fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, ami kisebb inzulinválasszal jár. Rostjai serkentik a bélműködést és mivel gluténmentes, a lisztérzékenyek is bátran fogyaszthatják. Gazdag B1- és B2-vitaminban, amely nagyon jót tesz a bőrnek. A legtöbb B-, E- és K-vitamin a hántolatlan rizs korpájában van.

A hántolatlan barna rizs a legmagasabb tápértékkel rendelkező fajták közé tartozik, mivel csak a legkülső réteget, a pelyvát távolítják el a rizsszemekről, a korpát és a csírát rajta hagyják. Az ún. teljes értékű rizs kiemelkedő rosttartalma számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik (pl. salakanyag-képző, bélrendszert tisztító, koleszterin távozását segítő, kedvező bélbaktériumok jelenlétét növelő hatás). Ezen kívül jelentős mennyiségű magnéziumot, mangánt, vasat, szelént és B1-, B3-, B6-vitamint tartalmaz. Magas fitinsavtartalma, amely bizonyos ásványi anyagok (pl. cink, vas) felszívódását gátolhatja, de ez mérsékelhető áztatással és főzéssel.

A hosszúkás, nagy szemű basmati rizs alacsony glikémiás indexe (GI 58) által, különösen népszerű rizsfajta cukorbetegek, inzulinrezisztensek és fogyni vágyók körében.

A rizs kulturális és gasztronómiai jelentősége

A rizs igazán változatossá teheti az étkezéseinket, és nem csak köretként szabad rá gondolnunk, hiszen az előételtől kezdve, a főételen át, egészen a desszertig, minden típusú ételhez fel tudjuk használni. Nem csoda hát, hogy igazán népszerű, hiszen még a spanyolok szívét is meghódította. Nemzeti ételük, a paella elképzelhetetlen lenne nélküle. De gondoljunk csak az olaszok csodálatos rizottójára, vagy a fantasztikus indiai fogásokra, melyek nem lennének az igaziak a basmati rizs nélkül.

Nem maradhatnak ki a sorból a rizsből erjesztett italok sem, mint amilyen a rizspálinka, vagy a rizsbor. Nagyon népszerű a japán szaké, de szintén kedvelt ital az arrak Dél-Indiában. A koreai rizsbort Makkori néven kóstolhatjuk meg, míg Európában inkább az alkoholmentes változatok kedveltek, mint például a rizsből készült rizstej, amely a tejallergiások számára jelent finom megoldást. Sokak számára jelenti a reggelit, rizspelyhek, tejberizs, vagy puffasztott élelmiszerek formájában. A rizs hazájában, Délkelet-Ázsiában a belőle készült levessel indul a nap, míg Tájföldön vele zárják, amikor lefekvés előtt megisszák a kao tomot. A rizses csokik pedig az édességek egy egészen új dimenzióját nyitották meg előttünk. A rizs tehát átjárja a napunkat, és az ételeink nagy részében jelen van.

A rizs nemcsak megették, de gyakran ajánlották fel isteneknek is, áldozati ételként.

Világkonyhák és rizses ételek

• Japán konyha: A napi menü Japánban is elképzelhetetlen rizs nélkül. Sokféle módon készítik, de a világon minden bizonnyal a szusi a legismertebb ételük. A halat körülvevő rizsréteg eredetileg fermentálási célokat szolgált, amelyet dolga végeztével kihajítottak. A ma ismert változatot Hanaya Yohei nevéhez kötik, aki a XIX. században találta fel a gyorsan elkészíthető és egy kézzel is ehető gyorsételt. A szusinak számtalan típusa-formája létezik, de minden esetben apró szemű, kissé ragadós "szusirizst" használnak hozzá. Az eredeti japán rizs elég drága, Japánon kívül nem is egyszerű hozzájutni, de a kaliforniai, az ott letelepedett japánok igényei szerint nemesített fajtákat (pl. Calrose vagy Nishiki) is jónak tartják.
• Thaiföld: Thaiföld büszkesége a jázminrizs. A hosszú szemű, illatos rizs enyhén ragadós, megfőzve nem pereg, kisebb csomókká áll össze, ami különösen az evőpálcikát használók számára hasznos. A jázminra vagy inkább frissen sült kenyérre emlékeztető illatért egy bizonyos vegyület (2-acetil-1-pirrolin) a felelős.
• India és Pakisztán: Prémiumterméke a Himalája déli lábánál termesztett basmati rizs. Neve hindiül "illatost" jelent: ugyanaz a vegyület található meg benne, mint a jázminrizsben, de annál hosszabb és vékonyabb.
• Perzsia és Közel-Kelet: A mi rizses ételeink (pl. rizses hús) a perzsa piláfra vezethetők vissza. A piláf első ismert leírása a X. századi perzsa tudós, Ibn Szína nevéhez fűződik. Mára Közép-Ázsiában mindenhol elterjedt, a tadzsikoknak, az ujguroknak, az azerieknek és az örményeknek is megvan a saját piláfverziójuk. A hússal, zöldséggel együtt, fedő alatt megfőtt rizs (vagy esetenként bulgur) a törökök révén került a Balkánra, majd onnan hozzánk is.
• Olaszország: Ami délen a tészta, az északon a rizs: a Pó völgyében ma is sok és kiváló minőségű rizs terem, és gyakran kerül az asztalra rizottó. Alapreceptje szerint a rizst vajon vagy olívaolajon párolt hagymához teszik, bort öntenek rá, majd ha ezt felszívta, folyamatos kevergetés mellett, több részletben annyi húslét tesznek hozzá, hogy az eredmény krémes állagú legyen, de a rizsszemek ne olvadjanak el és ne tapadjanak össze benne. A rizst nem főzik teljesen puhára, csak annyira, hogy valami ellenállást azért kifejtsenek fogainkkal szemben ("al dente"). Különböző regionális változatai alakultak ki. A velencei risi e bisi is hasonlóan készül: a hagymához pancetta is kerül, a felöntőlét friss borsó hüvelyével főzik, és a félkész rizshez keverik a borsót. A risotto alla milanese marhahúsból, vaj helyett faggyúval készül, és a hozzáadott sáfrány révén a paellához hasonlóan élénksárga színű. A rizottónak szánt rizsfajták gömbölydedek vagy kisszeműek, kellő keményítőtartalommal.

Rizs a modern élelmiszeriparban

A hagyományos gabonafeldolgozási technológiák mellett az elmúlt 20-30 évben kialakultak új, hidrotermikus (víz- és hőáramos) műveleteken alapuló technológiák, melyek alkalmazásával nagyobb tápértékű, az esszenciális védőanyagokat (például: vitamin, ásványianyag) nagyobb mennyiségben tartalmazó, egészségünket jobban védő gabonaalapú élelmiszerek állíthatóak elő. Ezek a sajátos technológiák: puffasztás, pelyhesítés, extrudálás, pattogtatás.

Puffasztott rizs

Alexander P. Anderson, amerikai biokémikus 1902-ben kísérletezte ki a puffasztott rizs előállítását: egy ágyúba rizst tömködött, majd az ágyú csövét bedugaszolva felmelegítette. Amikor a cső tömítését megszűntette (hirtelen csökkentette a nyomást) a rizsszemek felpuffadva repültek ki az ágyúból. A puffasztás nagynyomású, zárt térben, rövid ideig tartó pörkölő-főző kezelés, mely során a gabona 5-15-szörös térfogat-növekedést ér el gabonafajtától függően. A tisztított egészszemű, kellően nedvesített (kondicionált): 14-16%-os, 4-6 órát pihentetett gabonát 240-280° C hőmérsékleten 3-6 másodpercig, 9-10 MPa nyomáson kis kezelő zárt térben vagy puffasztó ágyúban kezelik. A nyomás és a hőmérséklet lecsökkentésével a gabonaszem térfogata hirtelen megnő. 10 g gabonából 1 cm vastag, 8×8 cm-es gabonaszeletet kapunk, 8 g hántolt rizsből 9 cm-es átmérőjű ropogós korongot készítenek. A NAGYKUN vállalatcsoport például puffasztott fehér és barna rizst készít belőle, különböző ízesítéssel.

A rizs tárolása és elkészítése

A fehér rizst szárazon két-három évig lehet tárolni, míg megfőzve a hűtőben két napig marad friss. A barna rizs sokkal érzékenyebb, ezért nagyon oda kell figyelni a lejárati idejére.

Hogyan kell a barna rizst megfőzni?A barna rizs könnyen elkészíthető: fajtájától függően több-kevesebb vizet igényel, általában kb. 2-2,5-szeres vízmennyiséggel főzzük. A rizst hideg vízben átmossuk, majd feltesszük főzni. Ha felforrt, mérsékeljük a hőt és lefedjük. Kb. 45-50 percen keresztül főzzük a hazánkban termesztett barna rizst. A főzés előtt a rizst egy éjszakára be is áztathatjuk, ekkor hamarabb megfő. Áztatás nélkül lehet pirítani szárazon és olajon egyaránt, ekkor enyhe dió ízt kap és kevésbé ragad össze. Fontos: ne várjuk a barna rizstől, hogy szemei ugyanolyan pergők legyenek, mint a fehér rizsé.

Általános tippek rizs főzéshez:A rizst főzés előtt fajtától függetlenül érdemes - akár csak 5-10 percre is - bő vízben áztatni, átmosni, mivel szállításkor az egymáshoz való súrlódás következtében a szemeken keményítőpor keletkezik, ami ragacsossá teheti a végeredményt.Egy hatásos módszer a hirtelen történő vércukorszint-emelkedés kivédésére: mégpedig a lehűtött rizs újramelegítés utáni fogyasztása. Ennek oka a hűtés hatására kialakult rezisztens keményítő (ami egy irreverzibilis folyamat).Hántolt rizs készítésénél a fűszereken kívül hozzátehetünk egy adag borsót, kukoricát, felkockázott répát, rózsáira szedett karfiolt vagy bármilyen magas rosttartalmú zöldséget, amivel kiegyensúlyozhatjuk a fehér rizs gyors vércukoremelő képességét.

Globális és hazai fogyasztás

A világ második legfontosabb gabonája a rizs. 2017-ben nagyjából 482 millió tonna hántolt rizst állítottak elő világszerte. Fél Ázsia ezt termeszti, és ezt is eszi - a világ rizskészletének 90%-át Ázsia produkálja. A legfrissebb adatok szerint több mint 210 millió tonnával Kína termesztette a legtöbb rizst 2017-ben, őt India és Indonézia követte. A legnagyobb európai termesztők a mediterrán országok: az EU-s rizs 80%-a Olaszországban, elsősorban a Pó-síkságon és Spanyolországban, nagyrészt Andalúzia és Estremadura tartományban terem.

A Fairtrade gazdálkodók mintegy 17.200 hektáron termesztenek rizst, többnyire Thaiföldön, Indiában és Egyiptomban, valamint Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban és Srí Lankán.A magyarok átlagos fogyasztása fejenként 4, maximum 4,5 kilogramm, vagyis összesen évente nagyjából 40 ezer tonna rizs fogy Magyarországon - ezzel a mennyiséggel a kevés rizst evők közé tartozunk a kontinensen. Annak ellenére, hogy a nyugati kultúrákban a távol-keleti konyhák térhódításával, valamint a gluténérzékenység miatt is egyre nő a rizs népszerűsége, Magyarországon csak minimálisan nő a fogyasztás. A hazai fogyasztás 80 százaléka külföldi eredetű.

A NAGYKUN vállalatcsoport vetésterületének közel 30%-án biogazdálkodás folyik, részben saját nevük alatt hazai üzletekben, nagyobb részben pedig külföldön bébiételek gyártásához értékesítik.

tags: #miert #a #rizs #gyakori