A só az emberiség történetének egyik legősibb és legfontosabb fűszere, amely nemcsak ételeink ízét emeli ki, hanem tartósítószerként is szolgál. A középkorban a só hatalmas jelentőséggel bírt, a sókitermelés és a sókereskedelem kiemelkedő gazdasági tevékenység volt, a sómonopóliumok pedig a hatalom és gazdagság jelképévé váltak. Európában például a sóadókat gyakran az államok legfőbb bevételi forrásainak tekintették. A vérünk, a könnyeink és a magzatvíz is egyfajta sóoldat, eleink pedig sóval tartósítottak. A népi gyógyászatban a só számtalan gyógyászati és mágikus felhasználását említik, igazi csodaszernek számított a gonosz szellemek és lények ellen. Az ékszerek - különösen a régiek - sok negatív energiát hordozhatnak, azok „lenyomata” ez, akik az idők során viselték őket. Úgy tartják, hogy az energiasemlegesítés megtörténhet azzal, ha a viselés előtt legalább 49 napig kősóban vannak ezek az ékszerek, kristályok vagy féldrágakövek.
A só kémiai összetétele és élettani szerepe
A só, azaz a nátrium-klorid két alkotórésze a nátrium (40%) és a klór (60%). Összetételét tekintve tehát 60 százalékban klorid, 40 százalékban pedig nátrium. Az emberi szervezetben megközelítőleg 80-100 gramm nátrium található, amelynek többsége oldott formában van jelen, kisebb részét a csontok és kötőszövetek raktározzák el. Ha azt látjuk egy termékcímkén, hogy sodium (Na), akkor annak az értékét meg kell szoroznunk 2,5-el, hogy megkapjuk a sótartalmat.
A nátrium a klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza, a szervezet vízháztartásáért a nátrium és a kálium egyensúlya felel. Jelentős szerepe van az ideg- és izomműködésben, a vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában. A klór a gyomorsósav alkotórészeként közreműködik az emésztésben, a nátriumhoz, illetve a káliumhoz kötött kloridion formájában pedig a só-víz háztartásban és a savbázis egyensúly fenntartásában is jeleskedik. Amellett, hogy elengedhetetlen a szervezet folyadékháztartásának szabályozásához, támogatja az ideg- és izomműködést, illetve hozzájárul a vérnyomás szabályozásához is.
Sóbevitel és egészség: Az ajánlott mennyiség és a túlzott fogyasztás kockázatai
Bár a szervezetünk számára létfontosságú a só, csak kis mennyiségű nátriumra van szüksége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint napi 2 gramm nátriumnál többet nem tanácsos bevinni a szervezetbe. Ez egy felnőtt napi sóbevitele esetében 5 gramm, durván 1 teáskanálnyi mennyiség, amely magában foglalja az összes étkezés, beleértve a félkész és kész termékek sótartalmát, illetve a külön sózást is. Naponta nagyjából 1500 milligramm nátriumot kellene bevinnünk belőle.
Sajnos hazánkban az ajánlott mennyiség túllépése nagyon jellemző. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által 2009-ben végzett reprezentatív állapotfelmérés adatai szerint az átlagos sóbevitel nőknél 12 gramm, míg férfiaknál 17,2 gramm naponta, ami a WHO sóbeviteli ajánlásának (5 g/nap) több mint a háromszorosa.
A túlzott sófogyasztás következményei
A túlzásba vitt sóbevitel növeli a vérnyomást, mindkét nemnél és minden életkorban, a jelentős mennyiségű tartós sófogyasztás pedig magas vérnyomást (hipertónia) okozhat. Az agyvérzések 62 százalékának, a szívkoszorúér-betegségek 49 százalékának hátterében a hipertónia áll. Fontos megjegyezni, hogy a mértéktelen sófogyasztásért nem feltétlenül az okolható, hogy főzés vagy étkezés közben kilószámra szórjuk az ételeinkbe a sót. Jóval veszélyesebbek az úgynevezett rejtett sóforrások: sokan nem is tudják, hogy az adott termék, amit megvesznek, már eleve tele van sóval.
Ha túl sok sót fogyasztunk, a szervezet vizet von el a sejtekből, aminek hatására nagyon szomjasak leszünk. A sok só hatására a szervezet vizet tart vissza, így beindulhat a hízás. Minél több só kerül a szervezetbe, annál többet járunk a mosdóba. Ha túl sok só van a vérben, a sejtekből víz áramlik ki, hogy felhígítsa a sót. A túlzott mértékű sófogyasztás miatt kialakult dehidratáltságot a gyomrunk is megérzi. A puffadás vagy a magas vérnyomás mellett a szervezet úgy is reagálhat a túlzott sóbevitelre, hogy szomjasabbnak fogja érezni magát, ami a folyadékbevitel növekedését idézheti elő. Ezzel alapvetően nincs is semmi gond, viszont ilyenkor aligha a víz az, amit megkívánunk. A túlzott sóbevitel tehát több cukros üdítő fogyasztására ösztönözhet, ami viszont köztudottan összefügg a súlygyarapodással. Arról nem is beszélve, hogy az erősen sós ízű ételek legtöbbször növelik az étvágyunkat. Így ha például eszünk egy zacskó chipsből vagy egy adag jól megsózott pattogatott kukoricából, egyre csak többet akarunk majd belőle még akkor is, ha már valójában eleget ettünk.
Ennek az Ásványnak a hiánya, Magas Vérnyomáshoz vezet
Só és fogyás: Tények és tévhitek
Bár a legtöbb fűszerünk egyébként is alacsony kalóriatartalmú, a só egyenesen kalóriamentes. Ennek ellenére egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit fogyasztunk belőle. Ha ugyanis nem figyelünk arra, hogy mennyi sót eszünk, könnyen lehet, hogy több kellemetlenséggel is szembesülni fogunk, beleértve azt is, hogy kedvezőtlenül hathat az alakunkra. Abból kiindulva, hogy a só egy kalóriamentes fűszer, azt is gondolhatnánk, hogy kifejezetten jó választás lehet, ha fogyni szeretnénk, vagy csak vigyáznánk az alakunkra. Az igazság viszont az, hogy bár a sófogyasztás közvetlenül nem okoz súlygyarapodást, ha sokat eszünk belőle, nehéz lesz elérnünk vagy megtartanunk a kívánt alakot.
Tévhit: A rózsaszín só segíti a fogyást
A tévhit, miszerint a rózsaszín só segíti a fogyást, tudományosan nem megalapozott. Alison Childress, a Texas Tech University Táplálkozástudományi Tanszékének gyakorlati docense és klinikai táplálkozási szakértője megerősítette, hogy ez a tipp nem segít a fogyásban, sőt akár súlygyarapodást is okozhat. „Épp ellenkezőleg, a túl sok nátrium fogyasztása vízvisszatartáshoz vezethet, ami súlygyarapodást okoz, de ez a vízvisszatartásnak, nem pedig a zsírgyarapodásnak köszönhető.” A rózsaszín só több elektrolitot tartalmaz, mint a hagyományos asztali só, azonban a legtöbb embernek nincs szüksége a plusz nátriumra.
Mi jellemző a sózási szokásokra?
Az európai lakosság sóbevitelének 70-75 százaléka a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásából, 10-15 százaléka pedig a főzés során hozzáadott sóból, vagy éppen az asztali sózásból adódik. A legtöbb sót tehát a félkész és kész ételekkel visszük be a szervezetünkbe. Györki Niké dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja szerint alapvetően átlagosan egy hónap kell ahhoz, hogy hozzászokjunk a kevésbé sós ízhez. Fokozatosan kell tehát a sóbevitelt csökkenteni.
A teljesség igénye nélkül, miben találunk sót? Kenyérfélék, pékáruk, margarinok, húskészítmények, felvágottak, sajtok, juhtúró, salátaöntetek, mustár, ketchup, ételízesítők, konzervek, sós nassolnivalók, félkész- és késztermékek, valamint kényelmi termékek (instant levesek, készételek).
Sótípusok és alternatívák
Fontos a sók között különbséget tenni. Fontos a származási helyük és előny, ha minél természetesebb változatot használunk.
Különböző sótípusok
Különböző sótípusok léteznek, attól függően, honnan származik a só (tengeri só, kősó) vagy hogy finomítják-e, milyen szemcseméretű (durva, kristály, finom). A só származási helye befolyásolja a mikroelem tartalmát, de a fő alkotórésze minden esetben a nátrium és a klorid. Magas vérnyomást a túlzott nátriumbevitel okozhat, ebből a szempontból a tengeri só használata a konyhasó helyett nem jár túlzott előnnyel. A tengeri só a nátrium-klorid mellett más ásványi anyagot is tartalmaz, ezért tartják egészségesebbnek.
Parajdi só: Székelyföld szürke aranya
A parajdi só, Székelyföld szürke aranya, különleges tulajdonságokkal rendelkezik. A benne található ásványi anyagok segíthetnek a légzőszervi problémák enyhítésében, a bőr egészségének javításában és az immunrendszer erősítésében is. Pontosan olyan a parajdi só, amilyennek a föld adja, anélkül, hogy bármit hozzáadnánk vagy elvennénk belőle. A parajdi só kősó. Természetes, nem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat és nem megy keresztül kémiai tisztítási folyamatokon. Természetes, egészséges és finom. Sós íze kellemesebb nem csak a konyhasónál, hanem a tengeri sónál is. Sokkal ízletesebbé és aromásabbá varázsol minden ételt, sokkal intenzívebb ízű, mint a hagyományos konyhasó.
Só helyett más megoldások
A só helyett használhatunk zöldfűszereket, szárított fűszernövényeket (petrezselyem, oregánó, zeller). Megoldás lehet még a vasfű alkalmazása, ez kifejezetten sós ízt kölcsönöz az ételeknek. Györki Niké tanácsa továbbá az ételek pirítása, illetve leplezhetjük a sótlanságot a húsok esetében azzal, ha zöldségekkel tűzdeljük sütéskor. Választhatunk olyan konyhatechnológiai megoldást is, ami segít abban, megtapasztaljuk, nem csak sózással érhető el finom íz! Pl: ha pirítjuk az ételt vagy ha grillezzük mondjuk a zöldségeket és karamellizálódik a cukortartalma, vagy ha zöldfűszereket használunk vagy ha savanykásabb, édes-savanyú ázsiai ízvilágot is kipróbálunk vagy hawaii csirkét készítünk ananásszal, tehát megpróbálkozunk az ízáthangolással.
Sóbevitel csökkentése és a sóérzékenység
A szakemberek szerint az ételeink sótartalmának 10-20 százalékos csökkentését a nyelvünk nem is érzékelné. Fokozatosan kell tehát a sóbevitelt csökkenteni. Ha tudod, hogy gyakran sózod meg pluszban az ételeket akár azelőtt is, hogy megkóstolnád, milyen is az ízük, vagy eleve sósan főzöl, akkor érdemes ezeken a szokásokon változtatnod. De segíthet az is, ha feldolgozott élelmiszerek vásárlása esetén mindig alaposan átolvasod a címkéjüket, hogy pontosan milyen összetevőkből állnak és mennyi só található bennük.
Csökkentett nátriumtartalmú só
A csökkentett nátriumtartalmú konyhasó - a nátrium egy részét káliumra cserélték - használata nem terjedt még el Magyarországon. Amennyiben a sóbevitelt visszaszorítanánk az ideális 5 grammra, ezt pedig 30 százalékkal csökkentett nátriumtartalmú sóval fedeznénk, az mindössze 0,48 gramm káliumfogyasztással lenne egyenértékű. Magas vérnyomás esetén jó hatása lehet ennek a típusú sónak, azonban vigyázni kell a kálium tartalma miatt. Akinél ismert a káliumürítés károsodása (például krónikus veseelégtelenség, krónikus szívelégtelenség, diabetes) a kálium-bevitel csökkentése ajánlott.
Ennek az Ásványnak a hiánya, Magas Vérnyomáshoz vezet
Sóska: Egy alulértékelt zöldség a fogyókúrában
A hosszú téli hónapok után valósággal felpezsdíti a szervezetet a sóska. Ideje leszámolni a régi tévhitekkel, és valamit csak azért mellőzünk az étrendünkből, mert gyerekkorunkban utáltuk. A sóska - talán még a spenót ilyen - sokaknál ebbe a kategóriába esik, pedig könnyen lehet, hogy amit 8 évesen nem kedveltünk, most egyenesen a kedvencünk lesz.
A sóska a keserűfűfélék családjába tartozó, évelő, lágyszárú növény. Egyes vidékeken a nép nyelve bábikónak vagy rekenyének nevezi. A mezei sóska föld feletti részét fogyasztjuk, de a föld alatti részeit is hasznosítják gyógyászati célokra. Egész Európában őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában és Ázsiában is.
A sóska tápanyagtartalma és egészségügyi előnyei
A sóska sok ásványi sót, meszet, oxálsavat, foszfort és vasat tartalmaz, de flavonoidok, C-vitamin, antranoidok és cserzőanyagok is fellelhetők benne. Ezek mellett C-vitamin tartalma is jelentős. Van, ahol fűszernövényként tartják számon, idehaza inkább zöldségként ismert. Magas gyümölcssav-tartalmának köszönhetően frissítő, élénkítő hatása van. De ismert vizelethajtó, nyálkaoldó tulajdonsága is, valamint növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekező-képességét, így kiváló immunerősítő tulajdonságú.
Igen alacsony a kalóriatartalma, ami plusz előny sokak számára. Rostban is gazdag, melynek köszönhetően anyagcsere felgyorsul, a belekben felgyülemlett salakanyagok pedig könnyebben távoznak, a plusz kilókkal együtt. Az oxálsav „tehet arról is”, hogy segíti az emésztést, gyorsítja az anyagcserét, tisztítja a vért.
Felhasználása a fogyókúrában
Felejtsük el a főzeléket! Együk inkább savanykásan készítve, nyersen vagy rövid ideig tartó párolással, főzéssel, mert így megőrzi gazdag tápanyagait, nem emlékeztet a gyerekkori rémképekre, és kiváló kiegészítője lehet a sóska a fogyókúránknak. Kombináljuk gyümölccsel, tojással, sajttal vagy épp bolondítsuk meg egy kis tejszínnel, ízletes ebéd vagy vacsora válik így belőle.
Sóbevitel gyerekeknél
Figyeljünk a sóbevitelre a gyerekeknél is, a fiatal életkorban kialakult ízlésvilág az egész életükre kihat. Egyéves kor alatt napi 1 gramm, majd 3 éves korig 2 gramm, 6 éves korig 3 gramm, 11 éves korig pedig 4 gramm a napi beviteli mennyiség. 11 éves kor felett lehet a felnőtt mennyiséggel számolni, amely ugye 5 gramm.
Só és sport: Módjával a pótlás
Sokszor mondják, hogy a sportolóknak, fizikai munkásoknak több sót kell fogyasztaniuk, főleg hőségben, a folyadékveszteség miatt. Fizikai megterhelés hatására ugyanis nem csak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk. Utóbbiak közé tartozik többek között a nátrium, a kálium, a kalcium, a magnézium és a klorid. A sportitalok mértékkel fogyasztva hasznosak a versenyek, hosszabb távú edzések idejére, jó hatással vannak a sportolók teljesítményére. Sportolásnál választhatunk alacsony nátriumtartalmú, de kalciumban és magnéziumban gazdag ásványvizet. Horváth Andi fitneszedző barátnőm arról számolt be a napokban, hogy a túl alacsony vérnyomását semmivel sem tudta feljebb vinni csak a sóval (túl sok verejtéket veszít edzés során, így ez logikus, hogy pótolni kell a Na-Cl-t). Fontos az aranyközépút, ahogy láthatod a túl sok és a túl kevés is problémához vezet!
Ennek az Ásványnak a hiánya, Magas Vérnyomáshoz vezet
Az egészséges életmód mint a fogyás alapja
A fogyás legjobb módja az egészséges életmód. A hatékonyabb fogyókúrás módszerekkel kapcsolatban Alison Childress azt javasolja, hogy válasszunk könnyű, de magas fehérjetartalmú nassolnivalókat, hogy hosszabb ideig teltségérzetet keltsünk. Fontos a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása is, mivel a kiszáradás „hamis éhségjeleket küldhet”. A testmozgás, különösen az ellenállásos edzés, szintén nagyon hasznos. „A heti 2-3 alkalommal végzett súlyzós edzés segít fenntartani az izomtömeget a fogyás közben” - mondta. Ezenkívül elengedhetetlen a megfelelő alvás. Az alváshiány növeli a ghrelin, az éhséghormon szintjét, így nagyobb valószínűséggel vágyunk a magas kalóriatartalmú ételekre. A jó alvás segít szabályozni a hormonokat, javítja az anyagcserét, növeli az energiát a fizikai aktivitáshoz, és támogatja az egészségesebb étkezési szokásokat. Childress asszony azt is tanácsolja, hogy részesítsük előnyben a teljes értékű ételeket, mivel ezek táplálóbbak és alacsonyabb kalóriatartalmúak, mint a feldolgozott élelmiszerek. Az adagok méretének ellenőrzése segít elkerülni a túlevést. Röviden, nincsenek hatékonyabb tippek, mint az egészséges életmód és szokások fenntartása.
Az élet bármely területén, így az étkezésben is a kulcsszó a mértékletesség és az egyensúly megtalálása. Az egészséges táplálkozás és életmód kialakítása egyéni preferencia. Fontos, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb megoldást.