Modern életvitelünkben háttérbe szorultak a régi idők babonái, mégis az év bizonyos szakaszaiban olyan erőre kapnak, hogy még a fakanalat is ők forgatják. Már ha jót akarsz magadnak az új esztendőre a babona szerint. Az óévet a hátunk mögött hagyva átlépünk az új év kapuján, amire illik felkészülni. Az új esztendőbe való érkezés fontos eseménynek számít, mióta világ a világ. Készüljünk hát rá a gazdagság, a termékenység, a bőség jegyében rengeteg hasznos praktikával, szokással és alapanyaggal. Minden kultúrának megvannak a maga szereA hosszú élet és a bőség titka: Miért éppen rétes kerül a szilveszteri asztalra?
Modern életvitelünkben háttérbe szorultak a régi idők babonái, mégis az év bizonyos szakaszaiban olyan erőre kapnak, hogy még a fakanalat is ők forgatják. Már ha jót akarsz magadnak az új esztendőre a babona szerint. Az óévet a hátunk mögött hagyva átlépjük az új év kapuját, amire illik felkészülni. Az új esztendőbe való érkezés fontos eseménynek számít, mióta világ a világ. Készüljünk hát rá a gazdagság, a termékenység, a bőség jegyében rengeteg hasznos praktikával, szokással és alapanyaggal. Minden kultúrának megvannak a maga szerencsehozó élelmiszerei, s az ebből készített hagyományos ételei. Az év utolsó, és az újév első napjához számos babona és hagyomány kötődik. Minden hagyományos szilveszteri étel mögött megbújik egy hagyomány vagy magyarázat, hogy miért érdemes vagy nem ajánlott őket ilyenkor fogyasztani.
A nyújtott tészta misztikuma: Miért rétes a szilveszteri édesség?
Szilveszterkor a magyar asztalról nem hiányozhat a rétes. Vigyázat! Szilveszterkor, amikor az óév utolsó percei peregnek, egy szelet rétes több mint desszert. Gyerekkori emlék, családi összetartozás és egy csendes kívánság az új évre - hogy hosszú, bőséges és szerencsés legyen. A ropogós, hosszúra nyújtott tészta nem csupán desszert, hanem egy ősi üzenet is: bőséget, szerencsét és hosszú életet ígér az új esztendőre. A néphagyomány szerint a rétes hossza nem véletlen. A vékonyra húzott, méteres tésztalap a hosszú életet és a kitartást szimbolizálja. Úgy tartották, minél hosszabb a rétes, annál hosszabb és szerencsésebb lesz az új év.
A jól kinyújtott rétestészta önmagában is hosszúra nyúló szerencsét ígér, de ha mákkal töltjük, abban is reménykedhetünk, hogy pénz áll a házhoz. Úgy tartották, hogy a rétes jól kinyújtott tésztája azt jelképezi, hogy a szerencsénk a következő évben hosszúra nyúlik. A hosszú életet hosszúra nyújtott rétesekkel alapozhatjuk meg, érdemes tehát felvenni a rétest a szilveszteri menüsorba. Aki úgy dönt, beemeli ezt a finomságot az ünnepi falatok közé, szerencsére rengeteg töltelék közül választhat, és a társaság ízlésének megfelelően variálhatja is azokat. A hiedelmek szerint nemcsak a rétest lehet hosszúra nyújtani, hanem a boldogságot és az életet is. Minél több töltelék van a rétesben, annál boldogabbak leszünk az új esztendőben. Sárkeresztesen újévkor rétest sütöttek azzal a magyarázattal, hogy „hosszúra nyújjon az esztendő, sokáig éjjenek”.
A parasztkonyha remekműve és a közösségi rétesnyújtás
A rétes a parasztkonyha ünnepi tésztája. A legjobb minőségű búzalisztből, zsírral, tojással, sóval, vízzel gyúrt, jól kidolgozott tésztából készül, amelyet asztalon, kézzel, hártya vékonyra kinyújtanak. Régen a réteskészítés igazi közösségi esemény volt. A konyhában összegyűlt a család, a tésztát közösen húzták, miközben történetek és jókívánságok hangzottak el az új évre. Mert a rétes egyszerre egyszerű és ünnepi. Nem túl nehéz egy bőséges szilveszteri vacsora után, mégis különleges. Amikor szilveszter éjjelén rétest eszünk, nemcsak desszertet választunk.
Így készül a tökéletes házi rétes!👨🍳
Tölteléke főként kása, túró, mák, helyenként káposzta, tarlórépa, a Sopron környéki németeknél fehér bab. A hosszú rúdba felcsavart rétest a századforduló körül még általában kerek tepsiben sütötték. Csigavonalban összetekerve tették bele. Általában kemencében sütötték. A tepsit vasháromlábra állították, alája parazsat húztak. Vagy fedő került rá, s arra is parázs, vagy fedetlenül sült, de akkor a rétest egyszer megfordították, hogy mindkét oldala megpiruljon. Máig sütnek így rétest zománcos lábosban, takaréktűzhelyen. Sopron-Moson vidékén lábas rétessütő cseréptepsit is használtak. A parasztrétest sütés előtt általában bőven locsolják tejfellel. A rétessütés fő alkalmai szilveszter-újév, lakodalom, gyermekágyas ellátása ez az úgynevezett komarétes. Lakodalomba sokfelé a vendégek vitték. A századfordulón a Kisalföldön a rétes egy részét öntött táskaként fogyasztását is kedvelték: a megsült, feldarabolt rétest tejlevesbe rakva tálalták. Az ünnepi étrendek tanúsága szerint a rétes elsősorban a dunántúli és alföldi paraszkonyhákon otthonos.
Szerencsehozó malacsült és a jövőbe mutató túrás
A szilvesztert nagyon sok helyütt ünneplik malacsült fogyasztásával. Ennek több oka is van. Bizonyos magyarázatok szerint azért vált a malac az évforduló állatává, mert orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és közben még a szerencsét is kifordítja a földből. Más feltételezések szerint a malac kövérsége, hája az, ami ehhez a megtisztelő szerephez juttatta, hisz ki lenne hivatottabb az új évet várni, mint a jóléttől kövér, zsíros malac. A sertés fogyasztása a legtöbb helyen együtt jár a szilveszterrel. A malac az orrával túrja ki a szerencsét, ezért új év napján (január 1-én) malac húst kell enni. A sült malac fogyasztása nagyon ajánlott, hiszen a malac kitúrja az orrával a szerencsét, ezért ott van a helye a szilveszteri asztalon.
Még több szerencsét hoz, ha köröm, csülök, fül és farok is kerül a sültes tálra. A malac szájába négylevelű lóherét is szoktak tenni, hogy egészen biztosra menjenek. És hogy miért is hoz szerencsét a négylevelű lóhere? A hagyomány a kereszténység előtti pogány időszakra vezethető vissza, amikor a négylevelű lóherét amulettekként használták a kelta papok. Véleményük szerint ugyanis védelmet nyújt a rossz szellemekkel szemben. De nem csak a kelták hitték különlegesnek a négylevelű lóherét. A magyarok virsli és sült formájában, a németek, írek, portugálok, kubaiak, spanyolok sültként fogyasztják, a svédek sertéscsülökkel várják az új évet. Olaszországban lencsével kevert egytálételt készítenek belőle. Ausztriában nem csak húsként eszik, hanem kis szerencsemalacokat is készítenek marcipánból, ami szintén a szerencsére váró családtagok, barátok martaléka lesz az évforduló éjjelén. A hurka és a kolbász a szerencsehozó malac babonájával függ össze. Ezt az ételt nem szabad kihagynunk, hiszen az Újévi szerencse egyik fő szimbóluma. Elkészíteni pedig mindenképpen egészben sütve érdemes.
Apró szemű ételek: Lencse, bab és a gazdagság záloga
Nem csak a hosszú és zsíros ételeknek van ilyenkor keletje, hanem az apró, kerekded alapanyagoknak is. Az újévi lencse a népi babona szerint gazdagságot hoz. Igazából minden apró szemű ételre igaz ez, mert a pénzérmét szimbolizálják. Így aztán a lencse, a bab, a borsó és - formáját tekintve kis jó szándékkal - a rizs is ebbe a csoportba tartozik. Az apró szemű termések, mint a lencse, a gazdagságot és a szerencsét jelképezik, fogyasztásuk anyagi jólétet ígér. Készülhet belőle leves, főzelék, saláta, ez csak a fantáziánkra és a szokásainkra van bízva. Az örök szilveszteri eledel, ami sok apró szemével a gazdagság és a bőség szimbóluma. Minél többet eszünk belőle, annál nagyobb gazdagság vár ránk az újesztendőben.
Az év első napján lencsét kell enni, mert akkor az új esztendő minden napján sok pénzünk lesz. Az olaszok kolbásszal kevert lencsét, a japánok babot esznek az újév első három napján. Koreában rizzsel készített levest kínálnak az újév első reggelén, Brazíliában pedig lencse és rizs is szerepel az étlapon, biztos, ami biztos. A magyaroknál lencsefőzelék, lencseleves a tipikus újévi ebéd. Aki a korhelyek (iszákos, részeg) táborát erősíti, annak számára készült lélekerősítő a korhelyleves, ami gyakran kíséri az apró szemű ételeket. A gazdagság reménye tehát minden egyes kanál lencsében ott rejlik, és ez a hit évszázadok óta töretlen a népi hagyományban.
Zöldségek és gyümölcsök: Dollárpapír és havi szerencse
Egyes mendemondák szerint a káposzta azért került be a szerencsehozó ételek közé, mert az amerikaiak szerint kinézete egy tekercs dollárra emlékeztet. A már említett káposzta azzal került be a szerencsehozó ételek közé, hogy az amerikaiak szerint erősen emlékeztet egy tekercs zöldhasúra, azaz dollárra. Ennek okán nem csak a káposzta, hanem bármilyen zöld levél (mángold, spenót, kelkáposzta) is jelképpé válhat a szilveszteri asztalon, hiszen aki sokat fogyaszt belőle, az anyagi gyarapodást remélhet az elkövetkező évben. A zöld leveles zöldségek mind a papírpénzt szimbolizálják, így lehetőleg minél többet érdemes belőle fogyasztani az újév első napján. Anyagi biztonságot és bőséget hozhat. Sok országban a zöldségfélék, különösen a káposzta, a kelkáposzta és a többi zöld leveles, gazdagságot és szerencsét jelképeznek.
A gyümölcsök frontját a szőlő mellett a citrusfélék is erősítik. Spanyolországban, Portugáliában, Venezuelában, Mexikóban, Ecuadorban, Peruban és Kubában is 12 szem szőlővel vagy mazsolával várják az újévet. Ahogy közeledik az éjfél, úgy eszik meg a szemeket, amelyek a hónapokat jelképezik, és bizony a szőlőszem édessége vagy savanyúsága előrevetíti, hogy az adott hónap milyen lesz. Az éjfélt 12 szem szőlővel vagy mazsolával várták, amikből óránként egyet kellett elfogyasztani. A kínaiaknál a mandarin jó szerencsét jelent, míg a narancs a gazdagságot szimbolizálja. Törökországban a gránátalma jelképezi a szerencsét, a színe és a benne lévő magok a pénzt és a jólétet jelenítik meg. A görögök hagyomány szerint Újév eljöttével, éjfélkor egy gránátalmát a földhöz kell vágni, hogy szétcsattanva előbújjanak belőle a magokkal teli szemek. Ez a bőséget és a gyarapodás jelképezi.
A hosszú élet tésztája és a tenger gyümölcsei
A pénz mellett a hosszú élet is igazi motivációt jelent minden szilveszterkor. A karácsonyi trakta után következő újévi fogadalmak közt gyakorta szerepel a több mozgás és az egészségesebb életmód, ennek ellenére a szerencsénkben is bízhatunk, ha hosszabb életre vágyunk. Ha valami multikulti babonára is vevő vagy, ajánlom a japánok Soba tésztáját. A japánok soba tésztát nyújtanak, és azt fogyasztják el szilveszterkor. Aki a leghosszabb szálat képes egyben eltüntetni, az igazán matuzsálemi korra számíthat. Az ázsiai konyhákban a hosszú tészta jelképezi a hosszú életet, így Japánban és Kínában az év utolsó napján akár több méterre kinyújtott tésztát is falatoznak.
Ugyancsak a hosszú életet - hajlott háttal járó kort - jelképező garnélarákot is szívesen eszik szilveszterkor bizonyos kultúrákban. A tengeri herkentyűkkel meg is érkeztünk a halakhoz. A magyar hagyomány szerint a hallal elúszik a szerencse, így mifelénk ritka a szilveszterkor halat vacsorázó társaság, de bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. A svédek újév ünnepén halban gazdag svédasztalt készítenek, a dánok főtt tőkehalat esznek, az olaszok szárított tőkehalat fogyasztanak, míg Lengyelországban tipikus szilveszteri fogás a hering. A németek pontyot készítenek, sőt arrafelé még az is előfordul, hogy néhány halpikkelyt tesznek a pénztárcájukba, hogy elősegítsék a gyors meggazdagodást. A szilveszteri halfogyasztásról megoszlanak a vélemények. Egyes hagyományok szerint, ha valaki vízparton él, az bátran fogyaszthat ilyenkor is halat, mert annyi pénze lesz, ahány pikkely van a hal hátán. Ellenben, ha valaki szárazabb vidékeken lakik, az ne egyen halat szilveszterkor, mert elúszik vele a szerencséje. Ha még az óévben esszük, az jót jelent, hiszen vele együtt elúsznak a szerencsétlenségek és a mögöttünk hagyott év sikertelenségei.
Édes és sós szerencse: Fánkok, pogácsák és rejtett érmék
Az étkezések végét jelentő sütemények is nagy horderővel bírnak az évnek ebben a szakában. A fánkok világszerte a szilveszteri menük oszlopos tagjai. A svájciaktól kedve a hollandokon át a magyarokig, bár tény és való, hogy nálunk főleg a februári, farsangi szezonban készül a legtöbb fánk. A sült kelt tésztákon kívül a különféle érmeket rejtő desszertek is igen népszerűek szilveszter tájékán. Görögországban süteménybe rejtik az érmét, Svédországban, Norvégiában egész mandulát dugnak a rizspudingba. Aki megleli az extra hozzávalót, az biztosan szerencsés lesz az elkövetkező évben.
Ahogy a sós sütemények ma is nélkülözhetetlenek a szilveszteri asztalról, úgy régen is sok helyen hagyomány volt szilveszterkor pogácsát sütni. A babona szerint a pogácsát még az óévben kell megenni, hogy az új évben szerencsét hozzon. Nem elhanyagolható tényező, hogy kiválóan szívja fel az alkoholt, így bátrabban iszogathatunk. Ezen a napon süthetünk pogácsát. Az egyikbe süssünk bele egy érmét, és aki megtalálja, szerencsés és gazdag lesz a új esztendőben. Külön szerencse, ha úgy harap rá, hogy nem törik bele a foga. Kevésbé összetett és szigorú a gombócokhoz kapcsolódó hagyomány: ha a kézzel készített gombócba kis cetliket gyúrunk, melyeken férfinevek vannak, megtudhatjuk jövendőbelink nevét.
Tiltólistás ételek: Miért ne együnk szárnyast és vadat?
A javasolt alapanyagok mellett vannak bizonyos ételek, amiket szigorúan tilos szilveszterkor fogyasztani. A szárnyasok elrepülhetnek a szerencsével, a vadak elfutnak vele, a rákok visszafelé haladnak, így szintén nem szerencsés belőlük enni. A hagyományok szerint szilveszterkor nem ajánlott csirkét fogyasztani, ugyanis ez az állat elkaparja a szerencsét. Szilveszterkor és újév napján nem szabad baromfit enni, ugyanis állítólag elkaparja a szerencsét. A vadak elfutnak vele, ezért szilveszterkor nem ajánlatos a vadvacsora. A rákok visszafelé haladnak, nem hoznak előrelépést.
Ezek a hiedelmek mélyen gyökereznek a magyar néplélekben, és bár ma már sokan csak viccből vagy megszokásból tartják be őket, a tudat alatt mégis ott munkál a félelem a balszerencsétől. Érdemes tehát a csirkepörköltet vagy a vadast más napokra tartogatni, és inkább a szerencsehozó malacra vagy a bőséget ígérő lencsére koncentrálni az ünnepi asztal megtervezésekor. A tilalom nemcsak az állat fajtájára, hanem annak mozgási irányára is vonatkozik: ami hátrafelé megy vagy elrepül, az a haladást és a megmaradást veszélyezteti az új évben.
A kamra bősége és az éjféli maradékok titka
Nézzük át az év utolsó napján a kamrát, és töltsük fel az edényeket liszttel, cukorral, mézzel, meg persze minden földi jóval, mert az üres edény szegényes kamrát ígér a következő évre. A babonák közé tartozik, hogy ha nem eszünk meg mindent szilveszter napján, akkor az új évben sem fogunk hiányt szenvedni semmiben. Érdemes ezért sok különböző finomsággal, édes és sós falatkákkal készülni, hogy mindenképpen maradjon is valami a következő évre, azaz éjfél utánra is.
Ellenben jó, ha a tányérunkat még akkor sem töröljük fényesre, ha nagyon ízlett az étel, mert a tányéron hagyott maradék lehet, hogy hozzásegít minket ahhoz, hogy a következő évben is mindig legyen valami a tányérunkon - és a kamránk is fel legyen töltve. Hagyomány még egy egész kenyér megszegése is, így biztosítva, hogy a családnak a következő évben mindig legyen kenyere. A népi kalendárium szerint szilveszter és az újév első napja szorosan összefügg, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak. Az újévi jókívánságok nagy jelentőséggel befolyásolják az egész jövő évet. Hatással vannak az egészségre, a családra, a termésre és a munkára is, mindenre, ami fontos az emberek életében. Ezért sem mindegy, hogy - elődeink szokásait követve - mit fogyasztunk szilveszter éjjelén, hiszen a babona szerint ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen lesz a következő évünk.
tags: #miert #retes #a #sziveszteri #teszta