Az édesburgonya, vagy más néven batáta (Ipomoea batatas), hazánkban is egyre népszerűbbé válik, és méltán foglal el kiemelkedő helyet a konyhákban és az egészséges táplálkozásban egyaránt. Bár neve a burgonyára utal, rendszertanilag a szulákfélék családjába tartozik, így valójában semmi köze a hagyományos burgonyához. Ez a trópusi eredetű növény nemcsak finom és sokoldalúan elkészíthető, hanem rendkívül gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban és rostokban, amelyek fogyasztása rendkívül előnyös szinte az egész szervezetünkre nézve. De vajon miért lehet zöld az édesburgonya, és milyen rejtélyeket tartogat még ez a különleges gumós növény?
Az Édesburgonya Tápértéke és Egészségügyi Előnyei
Az édesburgonya egészségre gyakorolt pozitív hatásait hosszan lehet sorolni. Kimondottan jótékonyan hat szinte az egész szervezetünkre nézve, köszönhetően gazdag vitamin-, ásványi anyag-, antioxidáns- és rosttartalmának.
Vitaminok és Antioxidánsok Palettája
A narancssárga batátában található béta-karotin jól ismert gyulladáscsökkentő hatásáról. Ezt a vegyületet a szervezet A-vitaminná alakítja, mely vitamin elengedhetetlen a látásélesség megőrzéséhez, és védelmet nyújt az időskori szembetegségekkel szemben. Az A-vitamin létfontosságú az erős immunrendszerhez is, hiánya pedig növeli a bélgyulladás kockázatát. Az édesburgonya tartalmazza a legtöbb béta-karotint a zöldségek és gyümölcsök között.
Hasonlóan jótékony hatású az antocián, ami egyes gyümölcsök és zöldségek, így a lila édesburgonya élénk színéért is felelős. Az antociánok lassítják bizonyos típusú rákos sejtek növekedését, többek között a hólyag, a vastagbél, a gyomor és az emlő rákos sejtjeiét. Az édesburgonya héjának kivonatai is rákellenes tulajdonságokat mutattak az állatokkal folytatott kísérletek során. A béta-karotin védelmet nyújthat a prosztatarák kialakulásával szemben is.
Az édesburgonya C-vitamin-tartalma 15-30 mg/100 g, de tartalmaz B1, B2, B6 és E vitaminokat is. Délkelet-Ázsiában a zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, ezekben a gyökerénél is több a C-vitamin és a béta-karotin.
Kolin és Rostok az Egészséges Működésért
Az édesburgonya jó kolinforrás. A kolin segíti az alvást, az izommozgást, csökkenti a tanulási és memóriazavarokat, de a krónikus gyulladások leküzdésében is fontos szerepe van.
A benne található rostok jótékonyan hathatnak a bélrendszer egészségére, ezáltal csökkentve a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Emellett az édesburgonyában található antioxidánsok is jótékony hatással lehetnek a bélrendszerre. A lila édesburgonyában található antioxidánsok elősegítik az egészséges bélbaktériumok fejlődését. Minél több van belőlük, annál kisebb az irritábilis bél szindróma (IBS) és a fertőző hasmenés esélye.
Szénhidrátok, Vércukorszint és Sportolók Étrendje
100 gramm édesburgonya 117 kalóriát tartalmaz, így a fogyókúrázók is beilleszthetik az étrendjükbe. Szénhidrátot olyan formában tartalmaz, ami nem vált ki gyors vércukorszint-emelkedést, majd annak zuhanását. Az édesburgonya mérsékelt mennyiségben segíthet fenntartani az egészséges vércukorszintet még cukorbetegség esetén is.
A benne található kálium és magnézium támogatja a megfelelő vérnyomást, a benne lévő rostok pedig segíthetnek csökkenteni a rossz koleszterin szintjét és a szívbetegségek, az elhízás és 2-es típusú cukorbetegség valószínűségét. Gyomorfekélyben, asztmában szenvedők, szívproblémákkal küzdők vagy cukorbetegek számára egyaránt hasznos növény.
Sportolók is előszeretettel fogyasztják, ugyanis az édesburgonya olyan szénhidrátforrás, amely csupa összetett szénhidrátból áll. Ezeknek a legfőbb tulajdonsága az, hogy lassabban bomlanak le egyszerű cukrokká, így egy folyamatos energiaellátást biztosítanak a szervezetünk számára, vagyis glikogén formájában a májba és az izmokba kerülnek. Az édesburgonya tökéletes választás edzés előtt és edzés után is. Fehérje- és magnéziumtartalmának köszönhetően a batáta kedvező hatással van az izmok építésére és működésére is.
Édesburgonya Contra Hagyományos Burgonya
Az édesburgonyának jelentősen magasabb az A-vitamin-tartalma és valamivel magasabb a rosttartalma is. A hagyományos krumpliban azonban több a kálium és a C-vitamin. A burgonyában kevesebb kalória van, mint az édesburgonyában, csupán 77, míg utóbbi 86 kalóriát tartalmaz 100 grammonként. A burgonya kevesebb szénhidrátot tartalmaz, viszont az édesburgonya több rostot. Az édesburgonyának 4%-a cukor, míg a simának 1%-a se. Kalciumból kétszer annyi található az édesburgonyában, viszont vasból és B6-vitaminból a sima burgonya tartalmaz többet.
Az Édesburgonya, a Batáta Titokzatos Története és Elterjedése
Korábban az édesburgonya volt az egyik legnagyobb botanikai rejtély. A világon széles körben termesztett növények közül egyik sem titokzatosabb, mint a batáta. Közép- és Dél-Amerika őshonos népeinek nemzedékei nőttek fel édesburgonyára alapuló gazdaságokban.
Kolumbusz, Cook és a Polinéziai Kapcsolat
A legelterjedtebb elmélet szerint Európa akkor fedezte fel, amikor Kolumbusz Kristóf megérkezett a Karib-térségbe. Angliában egy 1604-es szakácskönyv említi először. A XVIII. században James Cook kapitány újra felfedezte az édesburgonyát, csakhogy a Föld egy másik zugában, a polinéziai szigeteken. Az európai felfedezők később aztán Óceániában mindenhol találkoztak az édesburgonyával.
A növény globális elterjedése előtt teljesen tanácstalanul állnak a tudósok. Hogyan lehetséges az édesburgonya leszármazása egyetlen vad őstől, majd ilyen széles területen való elterjedése? Sokáig válasz nélkül maradt a kérdés, azonban egy nemrég megjelent írás arra jutott genetikai vizsgálatok alapján, hogy a növény globális hódításához semmi közük az embereknek. A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek azonban hangoztatják, hogy az új elemzés nem állapítja meg, hol nemesítették, tették mezőgazdasági használatra alkalmassá az édesburgonyát, és mikor érkezett meg a csendes-óceáni térségbe.
Mivel a kérdés a kutatókat sem hagyta nyugodni - tekintve, hogy az édesburgonya az egyik legértékesebb növény a világon, amely több tápanyagot állít elő egységnyi mezőgazdasági területen, mint bármely más alapvető termény -, számos elméletet dolgoztak ki az édesburgonya széles körű elterjedésének magyarázatára. Néhányan ma is úgy gondolják, hogy az összes édesburgonya Amerikából származik, és Kolumbusz útját követően az európaiak terjesztették el a gyarmataikon, például a Fülöp-szigeteken, a csendes-óceáni szigetlakók pedig onnan vitték tovább a növényeket. Azonban kiderült, hogy a csendes-óceáni szigeteken már több generáció óta termesztették a növényt, mire az európaiak megjelentek. Az egyik polinéziai szigeten a régészek például 700 évesnél is régebbi édesburgonya-maradványokat találtak.
Sőt, van olyan feltételezés is, mely szerint a csendes-óceáni szigetekről Amerikáig hajózó polinézek szerezték meg az édesburgonyát és vitték haza jóval Kolumbusz érkezése előtt. A bizonyítékot egy véletlen egybeesés szolgáltatja: Peruban egyes őslakosok az édesburgonyát cumarának hívják, az új-zélandi őslakosok szerint a növény neve pedig majdnem ugyanaz, kumara. A dél-amerikai és a csendes-óceáni térség közötti potenciális kapcsolat elméletét Thor Heyerdahl híres 1947-es útja ihlette, amikor a Kon-Tiki balsafatutaj fedélzetén a norvég tudós sikeresen elhajózott Peruból a Tahititől mintegy 760 kilométerre található Raroia atollig.
Genetikai Rejtélyek és Vad Ősök
A genetikai bizonyítékok még bonyolultabbá tették a képet. Megvizsgálva a növény DNS-ét, néhány kutató arra a következtetésre jutott, hogy az édesburgonya csak egy vad őstől származhat, míg más tanulmányok szerint a történelem két különböző pontján indult el a leszármazás. Utóbbi elképzelések szerint a dél-amerikaiak nemesítették ki az édesburgonyát, amelyet a polinézek megszereztek. A közép-amerikaiak aztán másodszor is nekifogtak a nemesítésnek, és ezzel a növénnyel találkoztak később az európaiak is.
„Teljesen egyértelmű bizonyítékot találtunk arra, hogy az édesburgonya természetes úton érkezhetett a Csendes-óceáni térségbe” - mondta Pablo Muñoz-Rodríguez, az Oxfordi Egyetem botanikusa a New York Timesnak. Ő úgy véli, hogy a vadon élő növények több ezer mérföldre utaztak a Csendes-óceánon anélkül, hogy emberi segítségre lett volna szükségük. Muñoz-Rodríguez és munkatársai kutatása csak egyetlen vadon élő növényt mutatott ki, amely az összes édesburgonya őse. Ez egy gyomnövény, az Ipomoea trifida, amely a Karib-térségben fordul elő.
A Tres Ventanas barlangokban Peruban találták a legrégebbi, cirka 8000 éves, még nem nemesített leleteket. Kolumbiában, Venezuelában és Costa Ricán ma is élő vad rokonának az Ipomoea trifida-t tekintik. Peruban találták a legrégebbi háziasított ősét, Krisztus előtt 2500-ból. A Kolumbusz előtti időkből találták a Cook szigeteken, Hawaii-on és a Húsvét szigeteken. Polinéziába valószínűleg a madarak vagy hajótörött tengerészek közvetítésével jutott el. A Yucatán félsziget és Honduras partjain axi batáta vagy betatas névvel illették a bennszülöttek. A protugálok és a spanyolok terjesztették el Európában, a Fülöp szigeteken és a Nyugat-Indiákban is, innen került el Indiába, Kínába, Malajziába. Sokan Dél- és Nyugat-Ázsiában is bennszülött növénynek tekintik.
History of Potato: The Tuber That Built & Broke Europe
Az Édesburgonya Alaktani Változatossága és Fajtái
A batáta alaktanilag rendkívül változatos faj. Elsősorban megvastagodott tárológyökeréért termesztik, amelyből növényenként 4-10 darab alakul ki. Ezek felülete fehér, barnás, narancssárga, pirosas bíbor, a hús színe fehér, narancssárga vagy piros. Két alapvető fajtája van: az egyiknek fehér vagy világosszürke színű a húsa, a bőre pedig mély lila színű, íze a szelídgesztenyére hasonlít. A másik fajta húsa sötét narancssárga, bőre sárgás színű. Ennek az íze a legédesebb sütőtök ízére hasonlít.
Az édesburgonya, a lila, narancssárga vagy fehér húsú változataival, az egyik kedvelt élelmiszer, amely nemcsak finom, hanem tápláló is. A sárga hússzínű fajták A-vitamintartalma jelentős, a lila fajták pedig antioxidánsban gazdagok.
Néhány népszerű fajta:
- ’Beauregard’: A mi éghajlatunk mellett is termésbiztos, kb. 95 nap alatt szüretelhető.
- 'Orleans': Nagyon hasonlatos a 'Beauregard' fajtához.
- ‘Bonita’: Fehér húsú és nagyon sima héjú.
- ‘Murasaki’: Különleges, sötétvörös-lilás héjával és gesztenyéhez hasonlatos ízével emelkedik ki.
Az Édesburgonya Felhasználási Módjai
Az édesburgonya gumóit sütve, párolva, grillezve, főzve, pürésítve, húsok mellé köretként vagy főzelékként is fogyaszthatjuk, de édes sütemény, lepény is készülhet belőle. Trópusi termesztőhelyein a lisztjéből kenyeret sütnek, keményítőnek is feldolgozzák, illetve szeszt is főznek belőle.
A héjának meghagyása vagy eltávolítása személyes preferencia kérdése. Az édesburgonya héjának hámozása sokak számára automatikus lépés lehet a feldolgozás során az íz és a textúra miatt. Azonban az édesburgonya héja rostokban gazdag, amelyek hozzájárulhatnak az emésztési folyamatokhoz és segíthetnek a telítettség érzetének fenntartásában. Ha a táplálkozási előnyöket helyezzük előtérbe, érdemes lehet meghagyni az édesburgonya héját.
Az édesburgonya héjából ízletes és ropogós snack készíthető, amely egészségesebb alternatívája a hagyományos chipseknek. A héjat érdemes alaposan megmosni és megszárítani, majd kevés olívaolajjal, sóval és fűszerekkel (például fokhagymapor, rozmaring, vagy paprika) ízesíteni. Ezután sütőben, 180°C-on 15-20 percig ropogósra sütni. A végeredmény egy finom, hulladékmentes snack, ami remekül illik mártogatósokhoz, vagy önmagában is fogyasztható.
Az Édesburgonya Termesztése
Bár trópusi növény, egyévesként mi is termeszthetjük. Néhány éve egy adaptációs növénynemesítési eljárásnak köszönhetően hazánkban is (Dél-Alföldön, Ásotthalmon) megkezdődött a batáta hazai szabadföldi termesztése és nemesítése. A termesztése nem igényel különleges szakértelmet, bárki megpróbálkozhat vele.
A Szaporítás Művészete
A batátát nem magról (generatívan), hanem dugványról (vegetatívan) szaporítjuk. Február végén a batáta gumót kettévágjuk, a vágott felével lefelé fordítva vízbe állítjuk. Figyeljünk arra, hogy a víz ne fogyjon le róla. A gumókon megindul a hajtás növekedése, amelyből később a palánták lesznek. Ezeket a hajtásokat, amikor elérik a húsz centiméteres hosszúságot, levágjuk és vízben gyökereztetjük. Egy-egy gumó akár tizenöt-húsz darab hajtást is hozhat, tehát nem kerül sokba a szaporítás.
A hajtatás sötétben csírázik! Ültethetjük tőzegbe, homokba, ezek könnyen felmelegszenek. Amit fontos tudni: 30-35 °C az ideális talpmeleg a gyors és intenzív hajtásképzéshez. Míg 20 °C-on tartva kell egy hónap is a kihajtásához, 30 °C-on két hét elegendő. Ültethetjük steril földbe is, ezzel csökkentve a palántadőlés veszélyét! Minimum 80% páratartalmat igényel. Ezeket a körülményeket házilag egy nejlon fólia/zacskó alá bújtatva állíthatjuk elő. Ne feledjük, néhány helyen kilyukasztani a fóliát.
Kiültetés és Gondozás
Először ültessük cserépbe, hogy még a tavaszi fagyok ne ártsanak a gyenge hajtásoknak, hagyjuk, hogy a cserépben megerősödjenek a palánták. A batáta nagyon érzékeny a hidegre, ezért mindenképpen napos, védett helyet keressünk számára a kertben. A mi klímánkon legjobb dézsában az erkélyen, üvegházban, télikertben vagy magaságyásban termeszteni.
A fagyok elmúltával (május közepe, vége) ültessük ki homokos, laza talajú bakhátra a palántákat. A sor- és tőtávolság általában 100 × 30 centiméter (ez hektáronként nagyjából 33 000 dugványt jelent), azonban ez bizonyos keretek között szabadon változtatható. Az ültetés egy méteres sortávolságra és harminc centiméter tőtávolságra történjen, mivel helyigényes növény. Úgy ültessük a palántákat, hogy a föld felszín felett csak a két első levél legyen, a többi kerüljön a föld alá. A jó terméshez legalább 3 literes termesztőközegre van szüksége.
A batáta szereti a napos, meleg helyet és igényli az intenzív öntözést, bár ugyan jól tűri a szárazságot is, de az öntözéssel nagyobb, szebb terméseket takaríthatunk be. Az édesburgonya vízigényes kultúra, azonban a pangó vizet, a magas talajvízszintű területeket nem szereti. Az ültetést követő 1-3 napban a talaj legyen közel 100%-ban vízzel telített, majd a nedvességtartalmat fokozatosan csökkenteni kell. Nagyon fontos a fokozatosság, és hogy semmiképp ne hagyjuk a talajt teljesen kiszáradni, az ültetést követő 2-5. hét ugyanis kritikus a tárológyökerek differenciálódása szempontjából. A hosszú gyökereket viszont vissza kell csípni, mert a gumók nem lesznek szépek. A legyökeresedő hajtások felszakítása fontos azokon a területeken, ahol talajtakaró fólia nélküli termesztés történik. Ahol a hajtás ízközei érintkeznek a talajjal, ott legyökeresednek, és megkezdődik az újbóli gumóképződés, ami elvonja a tápanyagot a fő gumótól.
Tápanyag-utánpótlás
A batáta nitrogénigénye alacsony, foszforigénye alacsony vagy közepes, káliumigénye viszont magas. A termelés szempontjából a túlzott nitrogéntrágyázás nem csak felesleges, hanem kifejezetten káros is lehet, mivel a lombozat túlzott fejlődését idézi elő, általában a gyökér rovására. Az érett istállótrágya viszont hasznos lehet abban az esetben, amennyiben a talaj szerkezetének javítását is szükségesnek látjuk.
Betakarítás és Tárolás
Az édesburgonyát az őszi fagyok előtt kezdjük el betakarítani. Szeptemberben kezdődik az édesburgonya betakarítása. Amint a növények lombja sárgára színeződik, a gumók készen állnak a szüretre. Kicsit munkaigényes a felszedése, mivel a föld alatt a tőtől, akár nyolcvan centiméter, de egy méter távolságra is találhatunk gumókat. A gumókat felszedés után kézzel megtisztítva, mossuk meg és rakjuk száraz helyre, hogy lehetőség szerint ne érjenek egymáshoz, így a sebei könnyebben begyógyulnak. A betakarítás előtt a lombot célszerű eltávolítani. Növényenként a termés körülbelül 1-2 kilogramm. Ügyelni kell arra, hogy minél kevesebb sérülés érje az értékes részeket. A tárolás előtt a gumók héját néhány, általában négy-öt napig, 30 °C fokon párásítani kell. A sebek begyógyulása után pedig a gumókat 18-20°C között tároljuk, se nem teljes sötétben, se nem világosban, mert mindkettő serkenti a csírázást. Hűvös, szellős helyen tároljuk, de ne tegyük a hűtőbe.
Az Édesburgonya Betegségei és Kártevői
Növényvédelmi szempontból a batáta jelenleg Magyarországon az egyszerűbb, kevésbé problémás kultúrák közé tartozik. Ennek elsődleges oka, hogy a világszerte elterjedt, szakirodalmakból is jól ismert, legjelentősebb károsítói közül több hazánkban egyáltalán nem, és egyes esetekben Európában is csak elvétve fordul elő. Időnként azonban sajnos szükség lehet kémiai növényvédelemre is.
Vírusos Betegségek
Az édesburgonya vírusos betegségével fertőzött növények lassan növekednek, deformálódnak, a leveleiken klorotikus foltok jelennek meg, az erek kivilágosodnak, fehérednek. Enyhe fertőzés esetén lilás elszíneződés válik láthatóvá. Az egyik vektora a Bemisia tabaci, ami hazánkban is egyre több helyen megtalálható. A vírusfertőzés nem mindig jár látható tünetekkel, de a növény abban az esetben is fertőzőképes. Fontos a jó minőségű, vírusmentes szaporítóanyag.
Az édesburgonya levélsodródását szintén vírus okozza. Fiatal növény fertőzésekor a csúcsi levelek sodródnak, és a növekedés megáll, míg idősebb korban történt fertőzés esetén a hajtások csavarodnak, a virágok deformálódnak, és terméketlenné válnak, a magok léhák lesznek. Vektora szintén a dohányliszteske.
Bakteriális és Gombás Betegségek
A baktériumos lágyrothadás (Erwinia chrysanthemi, Erwinia carotovora subsp. carotowora, Pseudomonas syringae) leveleken megjelenő tünete az apró, barnás, vizenyős, szegletes formájú elváltozások. Ezek szélsőséges esetekben növekednek, majd a levél idő előtti hullását idézik elő. A nagyobb probléma az, hogy az állományban rejtve is megjelenhet, és a betakarításkor, a sérüléseken keresztül jut be a gumóba, lágy rothadást idézve elő a tárolás során.
A ralsztóniás hervadás (Ralstonia solanacearum) Európában karantén kártevő. A tünete, hogy a friss hajtások barnulnak, hervadnak, a szártövek puhulnak és vizesednek. A szállítónyalábokból a gumókat is megfertőzheti.
Az édesburgonya ceratocisztises betegségének (Ceratocistrys fimbriata) tünete, hogy a növény fejlődése leáll, a levelek lankulnak, sárgulnak, vízhiányra emlékeztető tünetegyüttes alakul ki. A gumókon fekete, rothadó foltok alakulnak ki.
Az elzinoés betegség (Elsinoe batatas) tünete a levélnyélen megjelenő, kezdetben barnás, majd parásodó foltok. A levelek kanalasodnak és sodródnak. A szárakon lila közepű, barnával határolt foltok jelennek meg. A tartós levélfelület-nedvesség kedvez a kialakulásának.
Kártevők
A lomb kártevői közül a leglátványosabb kártételt a rendkívül polifág gyapottok-bagolylepke okozza. A szárazabb nyarakon a takácsatkák is megjelenhetnek az állományban.
A gumó károsítói közül a cserebogárpajorok a legjelentősebbek. Táplálkozásuk során minőségi kárt okoznak, mert hámozgatják és kirágják a gumókat. A pattanóbogarak lárvái járatokat készítenek a gumókban. A gyökérgubacs fonálférgek szintén polifág fajok, így a batáta gumóin is megjelenhetnek, deformitást okozva.
Erdők közelségében nem ajánlott a termesztésbe kezdeni, ugyanis a vadak számára mind a lomb, mind a gumó finom táplálék lehet. Frissen feltört talajok szintén nem alkalmasak, mert itt nagyobb eséllyel vannak jelen a pajorok és drótférgek. Fontos a vetésforgó betartása és az egészséges, megbízható forrásból származó szaporítóanyag.
Az Édesburgonya Mint Dísznövény
Az édesburgonya nem csak zöldségnövény, de dísznövényként is megjelenhet a kertben: kora nyáron hozza virágait, tetszetős fehér vagy rózsaszín színben. Egyes batáta fajták rendkívül mutatós levéldíszek. Az élénk, sokszor lilás, zöld vagy bronz árnyalatú levelek igazán különlegessé teszik.
Díszbatáta fajták:
- ’Terrace Lime’: Világoszöld lombozatú.
- ’Blacky’: Sötétzöld lombozatú, lenyűgöző, majdnem fekete, karéjos levélzete, levendula színű trombitaszerű virága van.
- ’Tricolor’: Zöld-rózsaszín-fehér lombozatú.
- ’Sweet Caroline’ fajták: Népszerű, levéllel díszítő struktúranövények. Nagyméretűre nőnek, igénytelenek, dekoratívak.
Virágágyásokban és szegélyekben is kiválóan alkalmas ágyások színesítésére, hiszen látványos kontrasztot alkot más növényekkel. Kaspókban és függőkosarakban a gyorsan növő hajtásai szépen leomlanak, ezzel drámai hatást érve el. Kültéren egynyáriként nevelhetjük, üvegházban, verandán évelőként teleltethetjük (minimum 13 fok, kiszáradni ne hagyjuk). Csak a nyári időszakban tápozzuk kiegyensúlyozott tápoldattal. Magról, hajtásdugványról, levéldugványról szaporítható.
Érdekességek az Édesburgonyáról
- A trópusokon nagy mennyiségben termesztett édesburgonyából bioüzemanyag, bioetanol is készül.
- Egy ötlet szerint a városlakók komfortérzetét javítanák az édesburgonya segítségével: a nyári forróságban túlságosan felmelegedett városi épületek tetején, tetőteraszain vizes konténerekben, tápoldatokon édesburgonyát nevelnének. A hosszú indájú kúszónövény levéltömege kellemes árnyékot adna, és a növény sok vizet párologtatva, hőelvonással gondoskodna arról, hogy nyaranta is elviselhető legyen az élet ezekben a házakban. A tanulmány szerint az 55 fokra forrósodott tetőt 35 fokosra hűtötte a rajta növekvő batátaültetvény egy kísérletben.
- Dél-Amerikában a vörös édesburgonya levét lime levével keverve ruhafestésre is használják.
- A növény összes része alkalmazható állati takarmányként.
- Angliában VII. Henrik egyik kedvenc étele az édesburgonyából sütött lepény volt, mert úgy vélte, ez segíti őt a szerelmi életében.
Az édesburgonya, a trópusok nagy gazdasági jelentőségű növénye, nem csupán egy egyszerű zöldség, hanem igazi kincs, amely számtalan formában gazdagíthatja életedet.
tags: #miert #zold #az #edesburgonya