A csecsemő táplálása a megszületést követően az egyik legörömtelibb feladat, amely helyesen kivitelezve biztosítja a gyermek optimális növekedését és fejlődését, megvédi számos betegségtől, és az édesanya és baba együttlét igen értékes pillanatait jelenti. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy mikor és milyen ételeket vezethetünk be a baba étrendjébe, elkerülve az „étrend korai felnőttesítése” nevű jelenséget, amikor a javasolt életkornál hamarabb kap a baba szilárd ételeket, amelyeket a csecsemő szervezete még nem tud feldolgozni.
A hozzátáplálás kezdete és alapelvei
A csecsemő szükségleteit 4-6 hónapos korig a kizárólagos szoptatás tökéletesen fedezi. Az első hat hétben célszerű éhségsírás esetén megszoptatni, mert ez segíti a szükséglet szerinti tejelválasztás kialakulását. Mindkét mellből szopjon minden szopáskor, a következő szopáskor másodszori mellel kezdve. A megnyugtatásra szolgáló cumi, a cumisüvegből történő pótlás megzavarja a csecsemő szopáskészségét, ezért a szoptatott csecsemőknél használatuk nem szükséges. A lefejt anyatej hűtőszekrényben 48 óráig, mélyhűtőben lefagyasztva 3-6 hónapig tárolható.
A hozzátáplálás (elválasztás) egy folyamat, melynek során a babák az anyatejen kívül fokozatosan megismerkednek más ételekkel is. Ideális esetben az anyuka továbbra is szoptat, ugyanakkor ezzel párhuzamosan elkezdődik a hozzátáplálás is. A csecsemők életében ez az időszak a későbbi problémák kialakulása (például allergiák, hiánybetegségek, helytelen étkezési szokások stb.) szempontjából is rendkívül fontos. Általában 4-5 hónapos korban kezdődik, anyatejes táplálás hiányában korábban. A hozzátáplálás elkezdését te és a babád döntitek el, ez az idő nagyjából a 6. hónap körül szokott eljönni (tápszerrel táplált babáknál előbb, akár már 4 hónapos korban). Fontos azonban, hogy 7 hónaposan mindenképpen el kell kezdened egyéb ételeket is adni, mert ekkorra kiürülnek a szervezet vasraktárai.
6 hónapos kortól kiemelt fontosságú a babák egészséges fejlődéséhez, hiszen fizikai és mentális aktivitásuk növekszik, és emiatt változik a szükségletük is. A tápanyagok fő forrása továbbra is az anyatej, de önmagában már nem elegendő. Az új ételek bevezetése fokozatos, típus és állag (folyékony-pépes-darabos-szilárd) szempontjából egyaránt. Az új táplálék bevezetésére a délelőtti vagy a déli szoptatás előtti időpont a legmegfelelőbb. Eleinte kis mennyiségekkel (10-20 gramm) kell kezdeni. Többnyire 1-3 hét alatt lehet egy szoptatást helyettesíteni.
Az első szilárd ételek bevezetése
A sorrend nem kőbevésett, az új ételek bevezetését meghatározza például az idényjelleg is. Az evés elején célszerű adni az új ételt, majd az evést folytatni a már megszokott táplálékból (anyatej vagy tápszer).
Gyümölcsök és zöldségek
A hozzátáplálás kezdetén a gyümölcsök levével kínáljuk a babákat, 1-2 kanál mennyiségben, ezután jöhetnek a pépek. Átlagosan 3-5 nap alatt vezetünk be egy gyümölcsöt vagy zöldséget úgy, hogy napról napra növeljük az adagot, míg elérjük a kb. 100 grammnyi mennyiséget. Célunk, hogy a baba étrendje kiegyensúlyozott, rostdús, folyadékbő, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag legyen, éppen ezért javasolt a minél több zöldség-gyümölcs fogyasztása. Ne ízesítsünk, hanem ismertessük meg a babákkal a gyümölcsök és zöldségek eredeti ízét.
Gyümölcsök közül először az almát és az őszibarackot kínáljuk. A gyümölcsöt (például alma) mindig hámozva (a gyümölcs héja alatt gyűlnek fel a termesztés közben használt vegyszerek) készítsük, és a gyümölcsöt előbb lé formájában, majd turmixolva pépként adjuk. Kerüljük az aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna)!
Zöldségek közül pedig a burgonyát, a sütőtököt, a cukkinit, a céklát és a sárgarépát (ezek 6 hónapos kortól) javasolt, melyekből főzeléket készíthetünk. Ezt követően brokkoli, cukkini, héj nélküli zöldbab, saláta, borsó (7 hónapos kortól), majd spenót, sóska, karalábé, karfiol, spárga, uborka, paradicsom adható. Sok sütőtök fogyasztása a bőrnek átmenetileg sárga színt adhat.
Gabonák és glutén
A gabonák közül először a gluténmentes kölest, rizst és kukoricát használhatjuk. A gluténtartalmú gabonák és az abból készült termékek (például babapiskóta, babakeksz, kifli) bevezetése csak 6-7 hónapos kor körül ajánlott. Az új ajánlás szerint 5-6 hónapos korban el kell kezdeni a gluténnal való ismerkedést. A fehér lisztes ételek és háztartási keksz helyett teljes kiőrlésű kiflit és kenyeret (akár otthon is megsüthetitek) és babakekszet adhatsz a babának. Szüleink idejében már 3 hónapos kortól reszelt háztartási kekszet tettek az almába, hogy laktatóbb legyen, neked azonban nem kell ezt az irányvonalat követned, sőt… A kekszben sajnos egy csomó E-számos összetevő van, mint ahogyan a kenyérben, kifliben is mindenféle állagjavító található, ez pedig allergiát okozhat (például a későbbi szénanátha hátterében állhat az, hogy ezek az anyagok felhalmozódnak a szervezetben). Emellett a fehér lisztes ételek a gluténérzékenység miatt sem ajánlottak.
Húsok és tojás
7 hónapos kortól hús bevezetése javasolt az étrendbe. Az állati eredetű fehérjeforrások fokozatos bevezetése a vaspótlás miatt kulcsfontosságú, de más vitaminok és ásványi anyagok miatt úgyszintén fontos. Először sovány csirke-, borjú- és pulykahúst adhatunk a 6-7. hónaptól, mikor néhány zöldséget és gyümölcsöt már fogyaszt a baba. Kezdetben elegendő egy kis kocka, például főtt csirkemell, amit a főzelékkel összeturmixolva kínálunk. A mellhús után adhatunk csirkecombot is. Egy-két hónap múlva (8-9. hónap) már sovány sertéshúst (karaj, szűzpecsenye, comb) és csirkemájat is adhatunk (hetente maximum egyszer), legutolsó a sorban a marhahús. Párhuzamosan a darabos ételek bevezetésével a húsokat is adhatjuk kisebb darabokban. Marha, sertéshús 8-9 hónapos kortól adható. Szálkás hal egy éves korig kerülendő.
A főzelékbe 6-7 hónapos kortól kezdhető egy kevés hús (szárnyas mell főve és turmixolva, majd fehér halhús) adása, majd 1-2 hét múlva főtt szárnyas máj, majd ismét 1-2 hét múlva keményre főtt tojás sárgája. A hús / máj / tojás sárgája adagolása is - a főzelékhez - napok alatt fokozatosan emelkedő adagban történjen, illetve később naponta váltakozva (például tojás sárgája első nap 1 kicsi darab, másnap kicsit nagyobb darab, 3. nap 1/8 , negyedik nap 1/4, ötödik nap 1/2 tojás sárgája és ez az adag elég naponta). Célszerű húsból / májból több adagot elkészíteni előre az idő és a gazdaságosság miatt, például jégkocka tartóba tárolható bezacskózva a fagyasztóba - 1 adag főzelékbe 1 "kockányi" hús / máj kerülhet (mindig annyit veszünk ki, amennyire szükség van).
A hozzátáplálás eszközei - Baba evőeszközök
Tej és tejtermékek bevezetése
Az egyes tejtermékek bevezetése időben eltérő. Elsőként a joghurtot, a kefirt és a tejfölt vezetjük be a 8. hónapban, melyeket ételkészítéshez használunk fel, például joghurtos habarással sűrítjük a főzeléket. A 9. hónapban már kis mennyiségben adhatunk zsírszegény túrót és sajtot is a babáknak, szintén az ételek részeként. Általában nem önmagukban kínáljuk, hanem a főzelékeket dúsítjuk velük. 1 éves kor előtt semmilyen tej sem adható önmagában, de mint főzési alapanyag sem, mivel a magas fehérjetartalom megterheli az emésztőrendszert és a veséket, továbbá allergizálhat is. Magas fehérjetartalma megterheli a baba szervezetét, bizonyos ásványi anyagokból túl kevés, másokból túl sok kerülne a szervezetbe, alacsony vastartalma vashiányoshoz, vérszegénységhez vezet, A, D, E, K vitamintartalma alacsonyabb a szükségesnél.
Snackek és rágcsálnivalók
Akár 6 hónapos kortól (ha meg tudja fogni és képes megrágni), kaphat a kicsi különféle puffasztott gabonákat, például kölesgolyót, bulátát, amarantot (ebből lehet kapni fahéjas és almás változatot is). A gabonafalatkáktól különválasztanám a puffasztott rizst és búzát. A puffasztott rizsszeletet lehet külön is kapni, zacskóban. Ez azért praktikus, mert a gyümölcsöket táplálóbbá tudod tenni vele. Lehet kapni natúr kukoricapelyhet (nem a klasszikus cukrozott Corn flakesre gondolok), ami finom, laktató és a kukoricához hasonlóan 8 hónapos kortól adható ropogtatnivaló. Arra vigyázni kell, hogy ehhez már nem árt, ha van néhány foga a babának, mert nehezebb megrágni. Önmagában is csipegetheti, de főzelékbe, gyümölcsbe, gyümölcslébe is tehető.
Ízesítés és fűszerezés
Nagyon fontos, hogy az ízpreferenciát már csecsemőkorban megalapozzuk, éppen ezért az ételek ízesítéséhez ne használjunk sót, illetve cukrot, sőt mézet sem. A cél az, hogy a gyümölcs vagy zöldség saját ízét szerettessük meg a babával. Kezdetben tehát egyáltalán nem, vagy csak nagyon mértékletesen fűszerezhetjük az ételeket. A legkorábban, 7-8 hónapos kortól adható fűszerek között szerepelnek a szárított zöldfűszer növények, például a petrezselyem, a zellerlevél, a kapor, majd a bazsalikom és a kakukkfű, illetve az őrölt római kömény, a fahéj és a vanília. Picit később ízesíthetjük a bébiételeket oregánóval, majorannával, tárkonnyal is.
Amit kerülni kell
1 éves kor előtt 3-5 féle gyümölcs, 3-5 féle zöldség, és a sovány húsok fogyasztása elegendő. Hogy melyik az a 3-5, azt a baba ízlése is nagyban befolyásolja. Minden baba a saját tempójában haladjon. Kerülni kell a túlzott mennyiségű fehér lisztes ételeket és a háztartási kekszet, amelyek allergiát okozhatnak és gluténérzékenységhez vezethetnek. Aprómagvú (például eper, málna) és déligyümölcsök (levük kivételével), valamint a citrusfélék is kerülendőek 1 éves kor előtt. Szárazhüvelyesek, tej, méz és olajos magvak (később is csak darálva ajánlott) szintén nem adhatók ebben az időszakban. Szójaterméket vagy szóját tartalmazó élelmiszert, továbbá alkoholtartalmú ételeket, olajos magvakat egészben, bő zsírban sült rántott ételeket, füstölt, csípős ételeket továbbra sem adhatunk gyermekünknek.
Néhány gyümölcs e kortól egészben adható: ez vonatkozik az eperre, szederre, egresre, áfonyára, csipkebogyóra, ananászra, grapefruitra, dióra, málnára, kivire, ribizlire, citrusfélékre is.
A kakaós babapiskóta kérdése
A babapiskóta elnevezés sokak számára megtévesztő lehet. A Magyar Élelmiszerkönyv irányelve szerint a babapiskóták jelölésén kötelező feltüntetni a „6 hónapos kortól fogyasztható” feliratot. A NÉBIH legújabb terméktesztjében most arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentős cukortartalmuk miatt a babapiskótának nevezhető termékek rendszeres fogyasztása (a többi édességhez hasonlóan) csecsemők és kisgyermekek számára nem javasolt. Világszerte felmérések tucatjai bizonyítják, hogy a lakosság átlagos cukorbevitele minden életkorban meghaladja az egészségügyi szervezetek által ajánlott maximális mennyiségeket.
Tekintettel a magas cukortartalomra, a kakaós babapiskóta, mint minden édesség, kerülendő a csecsemők és kisgyermekek étrendjében. A cukor károsíthatja a fogakat, hozzájárulhat az elhízáshoz és kialakíthatja az édesség iránti preferenciát, ami hosszú távon egészségtelen étkezési szokásokhoz vezethet. Az a cél, hogy a gyümölcsök és zöldségek eredeti ízét ismertessük meg a babával, ne pedig mesterségesen édesített termékekkel.
Hozzátáplálási táblázatok és szakértői segítség
Elérhetők és letölthetők az úgynevezett "Hozzátáplálási táblázatok", melyek nagyban megkönnyítik a szülők dolgát, hiszen hónapokra lebontva tartalmazzák az ajánlott nyersanyagokat, ízesítőanyagokat, valamint az ételkészítési technológiákat is (hőközlés, sűrítés). Vida Ági pszichológia és pedagógia szakon végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként és gyermeknevelési tanácsadóként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni babájuk és gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Kérdezni szeretnél? A hozzátáplálás elkezdését, Te és a babád döntitek el.
1 éves kor előtt 3-5 féle gyümölcs, 3-5 féle zöldség, és a sovány húsok fogyasztása elegendő. Hogy melyik az a 3-5, azt a baba ízlése is nagyban befolyásolja.
6-12 hónapos kor között 5-8 dl anyatejet, vagy annak hiányában tápszert javasolt fogyasztani a babának. Ebben a korban még turmixolj mindent a babának, nagyjából méz sűrűségű ételt kínálj neki. Délelőtt, délben és délután 1 x gyümölcs (pl. alma).
Fontos, hogy minden baba a saját tempójában haladjon, és az új ételek bevezetését mindig figyelemmel kísérjük, esetleges allergiás reakciókra odafigyelve. A cél egy kiegyensúlyozott, tápláló étrend kialakítása, amely megalapozza a gyermek egészséges fejlődését.