A barbecue (BBQ) egy ősi sütési technika, amely a tűzön való főzés különböző formáit ötvözi, és évszázadok során fejlődött ki. Noha a grillre rakjuk a húst a szmókerben, mégsem nevezhetjük grillezésnek a barbecue-t, mert az más sütési eljárást jelent - mondja Adorjányi Máriusz, a nyarspolgar-bbq.blog.hu szerzője. A grill és a bbq fogalmait gyakran szinonimaként használjuk, pedig két eltérő sütési technikát takar. A barbecue étel lassan készül, hosszan és egész alacsony hőmérsékleten. Általában faszén vagy tömör fa adja a fűtőanyagot, ettől egészen különleges aromája lesz a készülő ételnek. Ezzel szemben a grillezés gyorsan és magas hőfokon történik. A pár perces, közvetlen hőn sütött ételt mindig grillezzük, leggyakrabban gázon. A két sütési technika nemcsak az elkészítés hosszában és módjában, de a végeredmény ízében is egészen eltérő eredményt hoz. Ráadásul vannak olyan ételek, amelyeket lehet egyikkel, de nem érdemes a másikkal készíteni.
A barbecue kifejezést (barabicu, barbacoa, babracot) egyes etimológusok a karibi taíno indiánok szókincsében vélik felfedezni, mások a Haitin élő bennszülöttek védelmi eszközként használt fanyársaiból, kerítéseiből eredeztetik, melyekre nemegyszer sütni való sertéshús is felkerült. Mai értelmében vett amerikai felvirágzását viszont a texasi olajláznak köszönhetjük. Az itt dolgozók a rengeteg maradék vastag fémcsövet, a minőségi marhahúst és a faszénparázst egyesítették némi fantáziával, hogy egy kultikus étel szülessen az ugly drum smokerekben. A mai napig Texas állam tekinthető a barbecue központjának, ahol általában nemes egyszerűségre törekednek a pitmasterek. No fork, no souce, azaz a puhára, kézzel szaggathatóra kezelt sülteket nem kenegetik glaze-ekkel, és eleve a legegyszerűbb rubot (só, bors) használják hozzá.
A barbecue technika lényege, hogy a sütés lassú tűzön, finoman adagolt füstöléssel hosszú órákon át zajlik. A 'smoking' kifejezés a BBQ szóhasználatban a barbecue-sütéssel is szinonim. A vadnyugati férfiak eleve ritkábban jutottak húshoz, ha pedig megtörtént, egyszerre nagyobb darabok szakadtak a nyakukba. A frissen süthető részeken túl kezdeni kellett valamit a nagyobb, zsírosabb részekkel is, ez vezetett a barbecue kialakulásához.
A barbecue húsok kiválasztása és előkészítése
Általánosságban kijelenthető, hogy olyan húsokat válasszunk barbecue-hoz, melyek legalább 20%-ban tartalmaznak zsírrészeket. A sovány húsok nem működnek a barbecue-n, ezek füstön sütését el kell felejteni. A húsrészek közötti zsírszövetek többféleképpen is osztályozhatók. A fedőzsír egy vastagabb zsírréteg, jellemzően a hús és a bőr között helyezkedik el. A bőr lefejtése után, ez a zsír ráterül a húsra. Fontos megemlíteni egy másik klasszikus tévhitet: a sütés közben olvadó fedőzsír nem hatol be a hússzövetekbe, nem teszi azt szaftosabbá. Amit viszont megtesz: a folyamatosan olvadó zsír védőközeget ad a sülő húsnak, amely óvja a kiszáradástól. A szövetközi zsír egységet alkot a hússal, annak szövetein belül keresztül-kasul futó vékonyabb zsírerekről és vastagabb zsírrészekről van szó, amelyek többé-kevésbé átszövik a húst. A zsírral egyenletesen átszőtt húsok rendkívül értékesek bármilyen sütés szempontjából, így a barbecue-nak is kedveznek. Nagyszerű húsrészek azok, ahol a két dolog együtt áll. A hosszabb, alacsony hőmérsékleten elkészítendő húsrészek a barbecue fő témái, ezek közül is a zsírosabb részek.
A húsok ízesítése történhet száraz és nedves páccal is, de a keményebb, rágósabb húsokhoz mindenképpen ez utóbbi ajánlott. A nedves pác savas közege (ez lehet valamilyen ecet vagy citrusok leve, esetleg bor) segít lebontani és ezzel megpuhítani a húst. Ebben van némi kockázat is, hiszen ha túl sokáig áll a hús a pácban, akkor túlságosan roncsolódhat a szerkezete. Alapvetően a 1-5 órás pácolás általában elegendő. A pác az étel ízesítésre szolgáló közeg, amely általában olaj, sav és ízesítők tetszőleges keverékéből áll, és átjárja a húst és a zöldségeket. Ezt házilag is összeállíthatjuk könnyedén, de fontos, hogy a pác nem azonos a bbq szósszal. A rub a száraz pácot jelöli, amit be kell dörzsölni a szövetek közé.
A grillre kerülő ételek hőmérséklete nem elhanyagolható, nagyon is befolyásolja az elkészült étel ízét és minőségét. A húsokat (de a zöldségeket se) süsd hidegen, vagy ha nem egyenletes a hője. Tehát ha a belseje még fagyott, de kívül már felolvadt, akkor is várj, amíg egyforma hőre melegszik a hús.
Belépés a barbecue világába! 🚪⛰️ 2 emeletnyi BBQ a Weber Smokey Mountain rácsain!
Sertéshúsok a barbecue-ban
Hazai viszonylatokban elérhető húsok közül egyértelműen a sertés az, amelynek legtöbb része alkalmas a barbecue-ra. Kiváló adottságainak (csontján sül, kellően zsíros) és egyszerűbb sütésének köszönhetően a legelterjedtebb barbecue-alapanyag a sertésoldalas. Jó minőséget beszerezni nálunk sem nehéz belőle, de tökéletes előkészítése már némi gyakorlatot igényel. Érdemes a vékony és vastag dagadót, majd egy hosszanti vágással a porcos elemeket tartalmazó részt leválasztani róla, hogy végül egy szabályos, csontokkal csíkozott, téglalap alakú húshoz jussunk. Erről már csak a belső falon található hártyát kell lehúznunk egy konyharuha vagy törlőpapír segítségével, és kezdődhet is a fűszerezés. A sóból, borsból, kevés barna cukorból és chiliből álló alaprubot egyenletesen dörzsöljük a húsba, és hagyjuk, hogy pár órán át pácolódjon. A variációs lehetőségek sem annyira a sütésnél, inkább a rub fűszerezésénél jelenhetnek meg. A gyömbérpor, koriander, paprika, mustármag, szegfűszeg, szegfűbors, kardamom, római kömény, babér, vöröshagyma és fokhagyma-granulátum különböző arányú keverésével a lehetőségek tárháza szinte végtelen.
A sütési technikában nincs sok titok: kb. 120 °C-ra melegített sütőben, indirekt módon készüljön el a hús, 2-3 órán át száraz páccal fűszerezve, majd 2 órán át fóliában, végül 1 órán át újra fólia nélkül (ilyenkor lehet glaze-zel kenegetni). Egyes pitmasterek szerint érdemes az utolsó 15-20 percben magasabb, direkt hővel „rágrillezni” a húsra az extra ropogósságért, de Texasban ez szentségtörésnek számítana. Kötelező elem viszont a hús sütés utáni pihentetése, ami fóliába csomagoltan történjen és legalább fél óráig tartson. Noha az oldalas sütésénél nem szokás maghőmérőt használni, kezdők mégis megtehetik: a szelet legvastagabb részén, a csont mellett 83-84 °C legyen a hőmérséklet.
Más sertéshúsok, amelyek alkalmasak a barbecue-ra, a dagadó (40-50%-os zsírarány), ehhez a dagadót a teljes zsírrészével együtt kell használni, az idehaza jellemzően elérhető zsírtalanított dagadóhús kevésbé ajánlott. Ezek közül is az oldalas a legértékesebb, mivel csonton sül, ízeiben még összetettebb és gazdagabb. A lassú sütésű, bőrös sertéshúsokkal a sikerélmény még várakozásra késztet. Többször is kísérleteztünk csülökkel, de az eredmény nem volt tökéletes. A csülök a tekintetben hasonlít a dagadóhoz, hogy maga a hús meglehetősen tömör, erős, és a zsírrész különválik. Csülköt viszont bőröstől szokás sütni, és a bőr megpuhítása BBQ-technikával nem vezet sikerre. El kell fogadni, hogy bizonyos húsokat nem BBQ-technikával jobban el lehet készíteni. A csülöksütés célravezető módja: fólia alatt, kevés sörrel párolás, majd rápirítás.
Marhahúsok a barbecue-ban
A BBQ főhercege a sertés, a királya a marhahús. Amíg steakekhez a húsmarha drágább és érlelt részeit érdemes rácsra tenni (szobahőmérsékletűre „melegítve” a sütés előtt), addig a barbecue-hoz az érleletlen és lehűtött darabokat használjuk, leginkább az oldalast és a szegyet. Ezek a kollagénes, zsíros és ennek köszönhetően szaftos húsok az utóbbi időben kerültek igazán reflektorfénybe, így a korábban másodosztályú alapanyagok is előbbre kerültek a rangsorban a hentesek árlistáján.
Az USA hagyományos BBQ-húsfajtái: mindenek előtt a sertés, azután a marha, és bizonyos régiókban a birka is. A képlet viszonylag egyszerű: az érlelt marhahús (húsmarhából) bármely része kiválóan alkalmas barbecue-zásra, az idehaza általánosan elérhető, nem érlelt, friss marhahúsnak (tejmarha) viszont nagy valószínűséggel szinte semelyik része sem jó. És ezzel az átlagboltokban és hentesüzletekben elérhető marhahúst alapjáraton kizártuk a hazai barbecue első köréből, bármennyire is sajnálatos ez a tény. Több kísérletünk is volt (fartő, szegy, oldalas) hazai, könnyen elérhető átlagmarhából, az eredmény sajnos kiábrándító volt. Ha bárkinek van más, pozitív tapasztalata, rendkívül nagy örömmel fogadjuk. Esélyt az alábbi részeknél érzek: nyak, lábszár, minél több zsíros résszel, és valamilyen módon formára kötözve. A jó BBQ-hoz fontos az egységes forma, hogy a hő és a füst egyenletesen tudjon hatni a húsra. Budapesten több igen komoly gourmet hentesüzlet működik, ahol kapható érlelt marha, így gyakorlatilag minden beszerezhető már itthon is (akár Omaha ribs is!).
Az oldalasokat érdemes a 110 °C-os rácson készíteni, csonttal lefelé, moderált, egyenletes diófafüsttel is gazdagítva az aromáit. A diófa hagyományos füstölésre nem alkalmas, viszont egy-egy darab kéreg nélküli diófa - a faszén mellett - kiváló ízeket teremthet. Sütés közben a marhaoldalas látványosan megemelkedik. A kíméletesen dolgozó hő hatására a hús és a zsírrétegek lazulni kezdenek, és a szintén mozgásba lendülő húsnedvektől alaposan megduzzadnak. A négy és fél órás hőkezelés után zsírpapírba csomagoljuk, majd újabb 2,5 óra sütés következik, továbbra is 110 °C körüli tartományban. A jó hétórás sütés után a csomagokat levesszük a tűzről, és legalább fél órán át pihentetjük. A zsírpapírból kibontott húsok ontják a nehéz, csak a marhára jellemző extrém és mély kollagénes aromákat. A megsült oldalasokból a csont könnyedén kihúzható, és a húson különösen szép smoke ringet láthatunk.
A marhaszegy (brisket) a BBQ-típusú sütések emblematikus alapanyaga, mármár Texas állam nemzeti étele. Felépítése és zsírszerkezete determinálja a lassú tűzön, füstön való sütésre. A marha mellkasi tájékán helyezkedik el, párosan. A Point rész a mellkasra feszül, vastagabb, lazább szerkezetű és zsírosabb is, míg a Flat rész már a bordákra húzódik, kisebb, kötöttebb és vékonyabb. A szegy elkészíthetőségét erősen befolyásolja, hogy az állatot hogyan tartották, s hogy ennek köszönhetően mekkora a szegy zsírtartalma. A legjobb eredménnyel a low & slow sütés kecsegtet, aminek során a hús legalább 10-12 órát tölt a piten. A James Beard-díjas, több könyvet is jegyző pitmaster, Aaron Franklin marhaszegye 14-16 órát tölt a rácson, amíg kialakulnak egyedülálló textúrái. Stratégiájának lényege az idő tisztelete: kellőképpen alacsony és egyenletes sütési hőmérséklet emeli a marhaszegyet a BBQ csúcsára. A sütés végeztével a szegyet dupla falú, erős grillfóliába csomagolja a teljes dunsztolódásért, ami a kollagének összeomlását és a hús további szaftosságát eredményezi (Texas cheat). A rácsról lekerülve, felbontott tetejű fóliával a húsok még legalább 40 percet pihennek.
Szárnyasok a barbecue-ban
Sokan szerint érdemes a BBQ sütést csirkecombbal kezdeni, de néhány fontos szabályt feltétlenül tartsunk be: csak kiváló minőségű szárnyas kerüljön a sütőtérbe, legalkalmasabb a háztáji, tanyasi változat, és sütés előtt tegyük sóoldatos (5%-os) vízbe egy éjszakára a hűtőbe. Ha csak combokat készítünk (bőrös felükkel felfelé tesszük a rácsra), a sütési idő kb. három órára rövidül, de a hőmérséklet lehet kicsit magasabb, 130-140 °C. A végleges aromák tekintetében jó szolgálatot tesznek az izzó faszénre helyezett gyümölcsfadarabok, de ezeket ne áztassuk be, még ha azt javasolják is a gyártók, mert kellemetlen füsttel vonják be ételünket. Aki a legvastagabb részen a csont mellett beszúrva maghőmérőt használ, az 82 °C-nál állítsa le a sütést, de ne feledkezzünk meg ekkor sem a pihentetésről (20 perc).
Az egészben sült csirke hordozza a BBQ-hoz ideális tulajdonságokat: kellőképpen zsíros és zsenge, emellett pedig csontján sül. Ezzel szemben pl. a kacsa már kevésbé mondható BBQ-barátnak: bőre keményebb, húsa tömörebb és szárazabb, a zsír és a húsrész élesebben szétválik. Az egyben sült BBQ-kacsa kihívás, kísérletezést igényel. Ugyanígy: egy kacsacomb soha nem lehet jobb, mint 150 °C-on, 3 órán át kacsazsírban konfitálva. A frissen süthető húsrészek bármilyen jószágból egytől-egyig alkalmasak a barbecue-ra. Egy kacsamellet 125-130 fokon, 50-60 perc alatt gyönyörű rozéra lehet sütni. A lábas jószágok zsírosabb részei, illetve a jól tartott, zsenge baromfi kitűnőek a BBQ-hoz.
Egyéb húsok és alternatívák
Az USA-ban egyáltalán nem használatos, de BBQ-ra biztosan alkalmas, nagyszerű húsok lehetnek a bárány, borjú, kecske, vaddisznó, stb. Fontos azonban megjegyezni, hogy a barbecue húsokkal kapcsolatos tévhit, hogy omlósan szétesőek, pedig ez nem fedi a valóságot. Ennek oka az elterjedt anti-BBQ technikának a széleskörű alkalmazása, amely során a keményebb húsokat előfőzik, posírozzák, és aztán grillezik meg, magas hőmérsékleten. Egy ilyen étel lehet finom, de semmiképpen sem barbecue. Egy füstön sült hústól senki ne várjon olyan omlós élményt, mint egy párolt, edényben, sütőben fólia alatt sült, stb.
A barbecue sütő kiválasztása és a fahasználat
A barbecue nem kecsegtet gyors sikerekkel, különösen, ha ideszámítjuk azt az időt is, amit a sütéshez használt fa kezeléséhez ajánlanak. A kéregtelenített, alacsony csersavtartalmú keményfa 6-12 hónapig szárad természetes környezetben. Amerikában a vörös- és csertölgy közkedvelt, amit a jól aromatizáló hikori, pekán és mezkite fák darabjaival egészítenek ki. Nálunk a bükk és a tölgy jelenthet jó megoldást gyümölcsfák vagy diófa kíséretében. Ezt a költséget és időt persze meg lehet takarítani a faszenes vagy még inkább a gázos BBQ-sütőkkel, de az ízeket és a füstöt tekintve az eredmény sosem lesz olyan, mint az eredeti. A töltényszmóker a barbecue belépő kategóriája.
Alapvető tippek a sikeres barbecue-hoz
Húsok esetében igazán kritikus a megfelelő belső hő elérése. Van olyan hús ugyanis, amit nem ajánlott nyersen vagy félig nyersen elfogyasztani, mert komoly egészségügyi kockázatokat hordoz, amellett, hogy az íze sem lesz magával ragadó. Ezek közé tartozik a legtöbb szárnyasféle és a sertés is. Ha ilyen húst készítesz mindig ellenőrizd egy húshőmérővel a belső hőfokot.
A hús pihentetése főleg a hosszú bbq sütés során különösen fontos, de a gyorsan készült húsokat is érdemes pár percig lefedve tartani felvágás előtt. Ez idő alatt a húsban egyenetlenül elterülő nedvesség, vagyis szaft eloszlik, könnyebb lesz felvágni és az ízei is harmonikusabbak lesznek.
Borok és BBQ ételek párosítása
Nem csak a megfelelő hús kiválasztása és elkészítése fontos a barbecue élményéhez, hanem az is, hogy milyen italokkal kísérjük az elkészült fogásokat. Bár nem vagyunk szakavatott sommelier-k, de szeretjük a finomságokat nem csak ételként, italként is. Így ehhez a cikkhez is fellapoztunk néhány könyvet, kerestünk videókat, külföldi cikkeket, majd megalkottuk ezt a bejegyzést.
Milyen bor illik csirkéhez, szárnyasokhoz?
Csirkehúsból készült ételekhez, mint például a csirkecomb nyalóka, a fehér hús miatt könnyebb borokat szoktak ajánlani. Könnyed, laza ételnek számítanak a szárnyasok, így nem is kell annyi fűszert használnunk az ilyen ételeknél, mint a vöröshúsból készülteknél. Az egyik legismertebb fehérbort ajánlják hozzá, a sauvignon blanc-t, amelyet egyedüliként a világon aromatikus fehérborként jegyeznek. A leghíresebb sauvignon blanc Franciaországban, Bordeaux környékén és a Loire völgyében terem, de népszerű fajta Új-Zélandon is. Magyarországon is az egyik legnépszerűbb fehérbor fajta, amely a hazai 22 borvidék közül csak kettőben, a Nagy-Somlói-ban és a Tokaji borvidéken nem található meg. Ha egy erősebben pácolt szárnyas kerül a grillsütőnk rácsaira, akkor már nyithatunk bor területén a rosék felé, de jól fog esni mellé egy kadarka vagy pinot noir is. A kadarka szőlő eredetileg Kis-Ázsiából származik, homokos talajon is megél, és egy fűszeres, zamatos bort kapunk eredményképpen. A pinot noir nevét a francia „fenyő” és „fekete” szavakból kapta, amely rubin piros színt ölt és egy harmonikus, kellemes borként jellemzik.
Milyen bort válasszunk sertéshúsokhoz?
Ahogy már többször említettük, a népszerű bbq fogások alapanyaga legtöbbször sertéshús, azon belül is az oldalas és a tarja a legnépszerűbb főszereplők, mint például a málnás chipotle sertésborda. Milyen bort fogyasszunk sertéshúshoz? A lista rendkívül széles, kedvünkre válogathatunk. Ha könnyebb bort fogyasztanánk, érdemes egy rosét felbontanunk. Ha már erősebb, testesebb ízekre vágyunk, bontsunk fel egy kékfrankost vagy egy bikavért. A kékfrankos vörösbor egy savhangsúlyos fajta, mely tanninokban közepesen gazdag, gyümölcsös bor és kellemes fűszeres jellemű száraz borokat készítenek belőle. A cabernet franc szőlő ideális vörösborhoz, mivel bársonyos, nagy extrakt tartalmú és éppen kellemesen fanyar, de gyümölcsös ízű alapanyag. A népszerű bikavér többféle szőlőfajtából készülő cuvée, amelyben egyik borfajta sem dominálhat meghatározóan, míg korábban főképp kadarkára épült. Az Egri bikavér testes, savai szépek, gyümölcsös és fűszeres aromával rendelkező vörösbor, melyben közepes-magas a csersavtartalom. Sertéshúsból készült ételekhez, pl. kolbász grillezéshez vagy pork belly burnt ends mellé egy kellemes, savasabb fröccs is jó döntés.
Melyik a legjobb bor marhahúshoz?
A steakek királya, a burgerek alapja, amely akkor a legfinomabb, ha klasszikusan sóval, borssal fűszerezzük, mint például a marhaszegy füstgyűrűvel. Milyen bort igyunk marhahúsból készült ételekhez? Naná, hogy itt is a vörös fog dominálni az erősebb testes borok mellett. Egy finom cabernet sauvignon vagy egy kékfrankos kiváló választás, ahogy egy kellemes merlot is. A cabernet sauvignon a világ egyik legismertebb vörösborfajtája, amely testes és nagyszerűen illeszkedik a steakekhez és a paradicsomos ételekhez is. A bikavérhez hasonlóan szintén magas a csersavtaralma. A merlot szintén egy világfajta, amely eredetileg ősi francia bor. Jellemzője, hogy gyümölcsös, bársonyos, lágyan savas, színe pedig mélyvörös.
Milyen bor illik a tengergyümölcseihez, halakhoz?
Bár itthon kevésbé népszerűek a halas ételek, mint más országokban, és nagyon sok tengeri herkentyűt sem fogyasztunk, de ahogy egyre inkább felfedezzük a grillezésben rejlő lehetőségeket, úgy fogunk vágyni az újabbnál újabb fogásokra, így előbb-utóbb biztosan kerül a főbb húsok mellett hal vagy épp rák is a rácsokra, mint például a lazac grillsütőn. Épp ezért már most ajánlunk hozzá borokat. Ahogy már a szárnyasoknál említettük, a hal is egy könnyebb étel, így könnyű fehér bor illik hozzá. Választhatunk akár pezsgőt vagy habzóbort is, de mivel ez egy bor ajánló bejegyzés, így mi a bort ajánljuk. Essen a választásunk egy olaszrizlingre vagy chardonnay-ra egy halas, tengergyümölcsös vacsihoz. Az olaszrizling Magyarországra természetesen a franciáktól került, még a 19. század közepén. Napjainkra a leggyakoribb fehérborszőlővé vált, amelyet savdúsként és tüzesként is jellemeznek. A chardonnay karakteres, zamatos fehérbor, amely népszerű pezsgő alapanyag is. Épp ezért elegáns bornak számít és az egész világon elterjedt.
Milyen bort ajánlanánk grillsajtokhoz?
Talán egy picit kakukktojás a grillsajt, hisz a bejegyzés címében húsok szerepelnek, de egyszerűen adja magát ez a bekezdés, hisz ha már bor, akkor sajtok és hazánkban a grillkolbászok mellett a sajtok is sűrűn kerülnek a rácsokra. Épp a sajtok különlegessége, hogy más-más borokat ajánlanak hozzájuk. A boltokban kapható grillsajtokhoz véleményünk szerint egy hárslevelű jó választás lehet, de akár furmintot is választhatunk. A hárslevelű a Kárpát-medence egyik őshonos fajtájának számít. A Tokaji aszú alapanyaga is, mely gyönyörű zöldesarany színt visel és erős fűszeres, virágos illatot ad. A furmint jellegzetes magyar fajta, amely a hárslevelűhöz hasonlóan kiválóan aszúsodik. Illatos és savdús fehérbor lesz belőle, amely itthon rendkívül népszerű és több intézmény jelképe is ez a fajta.
Mit igyunk desszertek mellé?
Ha már szóltunk a sajtokról, szóljunk a desszertekről is. Nem is gondoltuk, de nagyon népszerű a pellet grillsütők esetében a sütemény és édesség készítés, például barackos lepény. Többször kapunk képeket pitékről, gyümölcsös sütikről, így ezt a témát is betettük ebbe a cikkbe. Almás pitéhez a halakhoz hasonlóan rizlinget érdemes választanunk, míg egy kávés-csokis sütihez bontsunk fel egy merlot-t.
Grillzöldségek és gyümölcsök
A grillzöldségek hasonlóan a desszertekhez és a sajtokhoz egy olyan kategória, ahol az alapanyagokon múlik a borválasztás, mint például a töltött édesburgonya. Kezdjük egyből egy kakukktojással, a gombával. Ehhez az ételhez jó választás egy pinot noir-t, csípős paprikákhoz és padlizsánhoz Zinfandel lehet érdekes. Ez a bor itthon is egyre népszerűbb, eredetileg Kaliforniában őshonos szőlőből készül. Nagytestű, teltebb bornak számít, ami paradicsomos tészta ételekhez is kiváló. Grillezett barackhoz egy könnyed rizling lesz a társunk, kevésbé fűszeres krumplikhoz pedig sauvignon blanc-t bontsunk fel. Tegyünk ugyanígy grillezett görögdinnye esetén is. Klasszikus nyári (vagy télre elrakott) lecsó mellé nyissunk ki egy Shiraz-t, amelyről sokáig azt hitték perzsa eredetű, de DNS vizsgálatok alapján végül kiderült, hogy francia. Illata keserű csokoládéhoz és ribizlihez hasonlít.
A borok hőmérséklete
A borok esetében is fontos a hőmérséklet. Ahogy a húsnál a maghő, úgy a boroknál a megfelelő hűtésen rendkívül sok múlik. Akkor érezhetjük a legjobban a borok jellegzetes ízeit, ha megfelelő hőmérsékleten fogyasztjuk. Ha túl hideg a bor, nem érezzük jól az ízeket, ha pedig meleg, akkor az alkohol fog dominálni és könnyedén hatással lehet ránk.
Az ideális hőmérsékletek:
- Könnyű fehér bor esetén: 5-10°C
- Édes fehér bornál: 10-13°C
- Rosé boroknál: 8-11°C
- Könnyű vörösborok 14-16°C
- Testes vörösbor esetén: 17-19°C
- Pezsgők és habzóborok választásakor 6-9°C