A Görög Teknős (Testudo graeca) Ideális Étrendje és Gondozása: Amit Tudnia Kell

A görög teknősök (Testudo graeca) lenyűgöző és hosszú életű hüllők, amelyek tartása sok örömet és nagy felelősséget jelent. Ahhoz, hogy ezek a lassú mozgású, nyugodt lények egészségesek és boldogok legyenek hosszú-hosszú évtizedekig, kulcsfontosságú a megfelelő táplálásuk és az élőhelyük gondos kialakítása. Mint minden élőlény esetében, a megfelelő táplálkozás alapvető fontosságú a teknősök számára is. A görög teknősök főként növényevők, és természetes élőhelyükön változatos növényi táplálékot fogyasztanak. Ennek a hüllőnek a tenyésztése meglehetősen egyszerű, ha megfelelő táplálékot, fényt és fűtést biztosítunk, akkor alacsony fenntartású háziállat lehet. A jól összeállított étrend kulcsfontosságú, ha görög teknős tartása mellett köteleztük el magunkat.

Az Ideális Étrend Alapjai: Vadon Élő Növények Dominanciája

A görög teknősök növényevők. Takarmányozásukra legjobban a szabadban növő lágyszárú növények felelnek meg. A természetben is ezekkel táplálkoznak, ezeknek a növényeknek nagyon magas a kalcium tartalma. A görög teknős táplálkozásában a legelőn és a réten termő növényeknek és a gyomoknak kell dominálniuk, a zöldségek pedig alkalmi csemegének számíthatnak. Takarmányuk minél nagyobb részét, 80-100%-át ezek képezzék!

Ajánlott vadon élő növények és gyomok:

• Gyermekláncfű (pongyola pitypang)
• Lóhere (fehér here, vörös here)
• Mezei katáng
• Lucerna
• Pásztortáska
• Nagy útifű
• Lándzsás útifű
• Kaszanyűg bükköny
• Papsajtmályva
• Szelíd csorbóka
• Apró szulák
• Tyúkhúr
• Csalán
• Cikória
• Fű
• Gyümölcslevelek (pl. szeder, málna, feketeribizli, eper)

Ezeken kívül más réti növényeket is adhatunk nekik. Fontos, hogy csak olyan helyről gyűjtsünk növényeket, amit nem permeteztek. Lóhere (fehér vagy vörös here) magot vetőmagboltban tudunk vásárolni; ha elültetjük, egész évben tudunk lóherét adni teknőseinknek. Magról tudunk teknősünk számára növényeket ültetni a kertben vagy a lakásban napos helyen tartott virágládában. Könnyen beszerezhető magok például: fehér here (50 g, 1 kg), rukkola (2 g). A legjobb, ha a friss és a szárított növényeket keverjük a változatosság fenntartása érdekében.

Kiegészítő Zöldségek, Gyümölcsök és Egyéb Takarmányok

A zöldségek alkotják a görög teknős étrendjének gerincét. Ezek magas rosttartalmúak, alacsony kalóriatartalmúak, és számos fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Sötétzöld leveles zöldségek rendkívül táplálóak és magas kalciumtartalmúak. Fontos, hogy a zöldségeket változatosan kínáljuk, ne ragaszkodjunk csak egy-két fajtához.Télen, amikor fagy miatt nem tudunk vadon élő növényeket gyűjteni, akkor reszelt répát, almát, körtét, rukkolát, uborkát is adhatunk nekik. Adhatunk neki kelkáposztát, kínai káposztát, római salátát és spenótot is, de ne lepődj meg, ha valamelyiket nem szereti a teknősöd. Ehetnek továbbá sárgarépát és tököt is. Vásárolhatunk különböző teknőstápokat is, ha szeretnénk egy egyszerűbb megoldást. A friss falatokkal kiegészített, elkészített teknőstápok jól működnek.

Gyümölcsök csak mértékkel:Gyümölcsöket csak kisebb mennyiségben kapjanak, magasabb foszfortartalmuk és magas cukortartalmuk miatt. A gyümölcsök etetése nem ajánlott. Bár a gyümölcsök nem képezhetik a görög teknős étrendjének fő részét, kis mennyiségben adhatók csemegének. A gyógynövények és ehető virágok nem csak változatosabbá teszik a teknős étrendjét, de számos jótékony hatással is bírnak. A széna és a különböző fűfélék fontos részét képezik a görög teknős étrendjének. Ezek magas rosttartalmúak, segítik az emésztést és koptatják a teknős csőrét.

A zöldségeket, gyümölcsöket alaposan megmosva, leszárítva (=ne vizesen) adjuk. Törekedjünk arra, hogy változatos táplálékot biztosítsunk állatainknak.

Amit TILOS Adni a Görög Teknősnek: Szigorú Tilalmak

A görög teknős etetése: ha nem ismered, mit ehet, akkor könnyen el tudod rontani a teknősöd gyomrát. Fontos, hogy a görög teknős sokfajta növényt ehet, viszont semmilyen húst nem szabad adni neki. Sokan azt hiszik, hogy a minden teknős ékszerteknős (vízi teknős) és ehet húst. Húst semmi esetre sem, a legtöbb gyümölcsöt se, és nagyon cukros ételeket sem. Bár a görög teknősök étrendje meglehetősen változatos lehet, vannak olyan ételek, amelyeket feltétlenül kerülnünk kell. Ezek az ételek károsak lehetnek a teknős egészségére, emésztési problémákat okozhatnak, vagy akár mérgezőek is lehetnek.

Kerülendő élelmiszerek és növények:

• Állati eredetű fehérjék: Túró, tojás, sajt, hús, kutya- és macskatáp, vízi teknősöknek gyártott táp. Ezeknek ugyanis nagyon magas a fehérjetartalma, kalciumot pedig alig tartalmaznak (a hús kalcium:foszfor aránya 0,025:1!). A fehérje lebontásakor sok húgysav keletkezik a teknősök szervezetében, fokozatosan köszvény alakulhat ki, ami egy súlyos, gyógyíthatatlan betegség.
• Magas foszfortartalmú ételek: A banán és a paradicsom nagyon sok foszfort és kevés kalciumot tartalmaz, legjobb, ha egyáltalán nem adunk belőle teknősünknek. A túl sok foszfor megzavarhatja a teknős kalcium-foszfor egyensúlyát, ami csontproblémákhoz vezethet.
• Magas nitráttartalmú saláta: A boltban vásárolt salátának, főleg kora tavasszal magas a nitráttartalma, ezért ilyet inkább ne adjunk!
• Mérgező növények: Természetesen nem kaphat a teknősöd semmilyen alapból mérgező növényt, hiszen ezek halálosak lehetnek a számára. Fontos, hogy csakis olyanokat válassz, amelyek nem mérgezők a teknősök számára. Ha mondjuk a szobában engeded szabadjára, hiszen néhány dísznövény veszélyes lehet a számára. A diffenbachia és a fikusz különösen mérgező, de a filodendronokkal is vigyázni kell, ezek ráadásul nagyon sok háztartásban előfordulnak. Az oxálsav egy természetes vegyület, amely megtalálható számos növényben. Nagyobb mennyiségben azonban gátolja a kalcium felszívódását, ami különösen veszélyes lehet a teknősök számára.
• Feldolgozott emberi élelmiszerek: Édességeket se adj neki, felejtsd el a csokit, a kekszeket és minden hasonlót. Az emberi fogyasztásra szánt feldolgozott ételek általában nem alkalmasak a teknősök számára. Különböző szalámikkal, sonkával, kolbásszal ne próbáld meg etetni a kis teknőst, ezek ugyanis egyáltalán nem neki valók!
• Fagyasztott hal: Ne etessük őket fagyasztott hallal, mivel a belőlük kioldódó enzim árt a B1 vitaminnak, ami így nem tud beépülni az állat szervezetébe.
• Nyers hús: A csirke- és a marhahús sem a legjobb ötlet. Nyersen egyáltalán nem szabad a teknősök elé tenni, mivel súlyos fertőzéseket okozhatnak.

Kalcium és Vitamin Kiegészítés: Az Egészséges Páncél Titka

A kalcium rendkívül fontos a teknősök számára, különösen a páncél és a csontok egészséges fejlődéséhez. Sokan nem tudják, de a görög teknős tartása során a kalciumban és foszforban gazdag táplálkozás is lényeges a csontok és a páncél egészséges fejlődéséhez. A növekedésben lévő állatoknak feltétlenül szükséges a kalcium kiegészítés! Az eleséget rendszeresen, 1-2 naponta kalcium porral alaposan meg kell szórni. Kalcium por vásárlásakor olyat válasszunk, mely minél több kalcium-karbonátot és minél kevesebb kalcium-foszfátot tartalmaz. Például a JBL microcalcium por, vagy humán patikákban kapható Tovita por is megfelelő, mely tojáshéjból készül. Előnyös még a kalcium-glükonát por, mert a benne lévő kalcium szerves kötésben van jelen, így még jobban felszívódik. A kalciumot gyakorlatilag nem lehet túladagolni, ezért inkább többet adjunk belőle, mint keveset! Tojáshéj (főtt tojás összetört vagy ledarált héja), illetve szépia is használható kalcium kiegészítésre. A felnőtt teknősöknek a kifutóba szórhatunk mészgritet. A nőstény teknősök tojásrakás idején általában szívesen elfogyasztják a szépiát.

Vitaminok és ásványi anyagok:A D3-vitamin elengedhetetlen a kalcium megfelelő felszívódásához és hasznosulásához. A kalcium felszívódását és csontokba történő beépülését elősegítő D-vitamin a napfény hatására képződik a szervezetben, valamint szájon át adott vitamin készítményekkel is pótolható.Nyáron ha a szabadban tartjuk, és megfelelően takarmányozzuk őket, nincs szükségük vitamin kiegészítésre. Télen szükséges lehet vitamin pótlás, különösen akkor, ha nincs UV-lámpa a terráriumban. Hiányában a gondos táplálás ellenére is kialakulhat csontbetegség. A vitamin készítmények közül a Korvimin ZVT Reptil ajánlott.Ha vitamin port is adunk a teknősnek, akkor is mindenképpen legyen egy olyan por, amely csak kalciumot tartalmaz (kalcium-karbonátot vagy kalcium-glükonátot), mivel ezt gyakorlatilag nem lehet túladagolni, és így nyugodtan adhatunk belőle a teknősnek nagyobb mennyiséget.Az A-vitamin felel a jó látásért, a bőr és a nyálkahártyák épségéért. Általában ezeknek a bevitelére kevésbé kell odafigyelni, ha a teknős kiegyensúlyozott étrenden él.A multivitamin készítmények számos fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak egy termékben. A probiotikumok jótékony baktériumok, amelyek segíthetnek az egészséges bélflóra fenntartásában. Az étrend-kiegészítők és vitaminok megfelelő alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a görög teknős egészségéhez és jólétéhez. Fontos, hogy a természetes táplálékon kívül a tekik minden étkezéshez kapjanak egy összetett, hüllőknek készített speciális port, amiben rengeteg ásványi anyag (például kalcium) és vitamin van. Ezt egyszerűen szórd az ételre. Erre csak akkor nincs szükség, ha speciális teknőstápot adsz neki, amiben ezek az anyagok benne vannak.Az étrend-kiegészítők hozzáadását azonban nem szabad túlzásba vinni, és a teknős étrendjét állatorvossal vagy táplálkozási szakemberrel kell megbeszélni.

Az Etetés Gyakorisága és Mennyisége

Az etetés gyakorisága függ kedvencünk életkorától, méretétől és egészségi állapotától. A görög teknősök a természetben általában a nap legmelegebb óráiban, délelőtt és kora délután aktívak és keresnek táplálékot.

Életkor szerinti etetési ajánlások:

• Fiatal teknősök (0-5 év / növekedésben lévő egyedek): Naponta egyszer vagy kétszer etessük őket. Ajánlott minden nap táplálni. Amikor még kicsik, akkor még elég napi 1-2 szer egészen kevés kaját adni nekik.
• Felnőtt teknősök (5 év felett): Elegendő heti 4-5 alkalommal etetni őket. Ebben az életszakaszban már nem növekednek olyan gyorsan és a túlsúly kellemetlen tüneteket okozhat. Előfordul, hogy hetente egyszer is elég nekik táplálékot adni.

Reggeli etetés: A nap első etetése legyen a reggeli órákban, amikor a teknős aktívvá válik. Naponta egy-két alkalommal adjunk nekik enni. Egy-egy etetés ne tartson tovább 15-20 percnél. Ez elegendő idő a teknősnek, hogy jóllakjon, de nem vezet túlevéshez. Érdemes etetési naplót vezetni, különösen ha több ember is gondozza a teknőst. Fontos, hogy a teknősök között is vannak finnyásak, akik nem fognak mindent megenni. Figyelj arra, hogy olyan ételt adj a teknősödnek, amit szeret és szívesen megeszik.

Hidratáció és Ivás: A Víz Fontossága

A megfelelő hidratáció elengedhetetlen a teknős egészségéhez. A teknősöket rendszeresen kell itatni. A kicsiket 2-3 naponta, a nagyobbakat hetente 1-2 alkalommal. Ilyenkor az állatokat egy külön edénybe sekély, langyos vízbe tesszük 5-10 percre úgy, hogy inni is tudjanak, és a fejüket ki tudják emelni levegőt venni. A teknősök miután ittak, kiürítik húgyhólyagjukat, és friss vizet szívnak bele. Egyedülálló módon képesek a húgyhólyagjukon keresztül is vizet felvenni. Mindig legyen elérhető friss, tiszta víz a terráriumban. A kerti kifutóban mindig legyen egy földbe süllyesztett lapos edényben víz a teknősök számára. Nem tudnak úszni, ezért csak sekély vízbe tegyük őket! A vizét is naponta szükséges cserélni. A víz- és az ételtartályokat érdemes rögzíteni, hogy a teknős ne borítsa fel őket. A teknősök vizelete fehér színű a benne lévő húgysav miatt, ez normális. Bár nem közvetlenül kapcsolódik az etetéshez, fontos megemlíteni, hogy a teknősnek mindig legyen elérhető friss, tiszta ivóvize.

Élőhely és Környezeti Feltételek: A Sikeres Tartás Pillérei

A görög teknős (Testudo graeca) kicsi, de megfelelő terráriumra van szüksége. Ez egy szárazföldi teknősfaj, és otthoni környezetben a vadon élőhöz hasonló körülményeket kell biztosítani számára. A görög teknősök számára az ideális akvárium tágas terrárium, amelyen nem kell más állatokkal osztozniuk. Egy kifejlett görög teknősnek legalább testhosszának nyolcszorosát és testhosszának ötszörösét elérő terráriumra van szüksége. Az olyan szárazföldi teknősök otthonának kialakításához, mint a görög teknős, először is nagy helyre van szükség. Tarthatod terráriumban, ám ennek minimum 1-2 nm-nek kell lennie, de minél nagyobb a hely, annál jobb.

Terrárium berendezése:

• Aljzat: A terrárium alját mindenképp szórd be apró kavicsokkal, fadarabokkal, homokkal, kövekkel. A görög teknősök szeretnek ásni, ezért földdel vagy homokkal is kialakítható hely. Ha a teknősnek a természetes körülményeket helyettesítő körülményeket szeretnénk biztosítani, vághatunk gyökeres füvet, és azt a terrárium aljának egészére vagy egy részére helyezhetjük. Ha rendszeresen öntözzük az aljzatot, az több hónapig is kitarthat. A teknős élőhelyére helyezett levelek szintén jól működnek. Ügyeljünk arra, hogy rendszeresen cseréljük a növényeket.
• Búvóhelyek: Minden teknősnek kell egy hely, ahol elrejtőzhet és szabadon mozoghat a terráriumban. Fontos beszerelni egy UV-B fényt kibocsátó lámpát is. Ugyanilyen fontosak a különböző területek a napfény szempontjából, ezért fontos a búvóhely. A teknős szeret sütkérezni, de szüksége van a napsugarak vagy egy hőlámpa által nyújtott pihenésre is. Természetes anyagból, kőből vagy fából szerezz be egy búvóhelyet a számára. Amire mindenképp szüksége van a teknősöknek, az egy búvóhely, ahova el tud bújni az állatunk.
• Díszítőelemek: A terráriumnak természetes díszítőelemeket is kell tartalmaznia, például mohát, apró, nem mérgező növényeket vagy kéregből és szénából készült tárgyakat.
• Páratartalom és hőmérséklet: Bár szárazföldi teknős, a nedvességet is szereti. A páratartalomnak 70%-nál nagyobbnak kell lennie. A terráriumot naponta permetezzük be langyos, felforralt vízzel, ami a mediterrán éghajlathoz hasonló körülményeket teremt. A terráriumban legyenek nedves szalma- vagy mohaterületek. Hőmérséklet: Az etetést mindig megfelelő hőmérsékleten végezzük. A terrárium berendezése során tanácsos például odafigyelni a tér kialakítására. A méretek, a tereptárgyak és a fűtés mellett fontos beszerelni egy UV-B fényt kibocsátó lámpát is.
• UV-lámpa: Már a terrárium berendezése során tanácsos például odafigyelni a tér kialakítására. A méretek, a tereptárgyak és a fűtés mellett fontos beszerelni egy UV-B fényt kibocsátó lámpát is. Hiányában a gondos táplálás ellenére is kialakulhat csontbetegség.

Szabadtéri tartás:Ha a szabadban szeretnénk tartani a szárazföldi teknősünket, biztosítani kell a kerti területet számára, például egy körülbelül 50 cm magas hálóval. A tartási hely is fontos, egy ház kerítéssel körülvett, szabadon járható terület nagyon jól működik. A teknősök is megszökhetnek, ezért fontos a háziállat felügyelete. Egyébként, ha van rá lehetőség, érdemes a szabadban tartani a szárazföldi teknősünket, hiszen így sokkal ellenállóbbak lesznek a különböző betegségekkel szemben, ráadásul, a mozgásigényüket is jobban ki tudják elégíteni. Lehetőleg napos helyen alakítsd ki ezt a terráriumot, a hűvös helyeket inkább mesterségesen, növények és kövek segítségével alakítsd ki. A napozókőről semmiképp se feledkezz meg, illetve fontos, hogy olyan búvóhelyet alakíts ki, ahova rossz idő esetén elbújhat az állatod. A körülötte lévő területet szintén olyan hálóval kell védeni, amelyen nem tud átcsúszni. A görög teknősök kis méretük miatt nagyobb madarak vagy más ragadozók prédájává válhatnak. Ha a szabadban tartózkodik, a teknősnek is kell egy búvóhely, mivel a napsugarak megégethetik a kényes páncélt.

Görög Teknős vs. Más Teknősfajok: Különbségek és Hasonlóságok

A görög teknősöket a jellegtelen megjelenésük ellenére gyakran összetévesztik a sztyeppteknősökkel. A két faj meglehetősen hasonló, de a görög teknős természetesen a mediterrán területeken, köztük Görögországban fordul elő, ahonnan a nevét is kapta. A sztyeppteknős ezzel szemben főként sztyeppés területeken él.

Szárazföldi vs. Vízi teknősök:Hazánkban kaphatók vízi és szárazföldi teknősök egyaránt, hogy melyiket választod tőled függ. A szárazföldi teknősök számára jóval kisebb hely kell, mint a vízi teknősöknek, akiknek legalább a páncél hosszának ötszörösének, szélességének pedig háromszorosának kell lennie annak a területnek, melyre az új páncélos állatkánknak szüksége lehet. A táplálékot tekintve sem olyan válogatósak, mint nagyobb, szárazföldi társaik. A vízi teknősök esetében ez alakult ki a legsűrűbben. Figyelni kell rá, hogy ha az állatok sűrűn becsukják a szemüket, hályog jelenik esetleg meg rajtuk, vagy bevörösödik, akkor komolyabb betegségről lehet szó. Fontos, hogy a teknősök könnyen megfáznak, így javasolt odafigyelni a víz hőmérsékletre. A vízi teknősök, főleg a hazánkban legelterjedtebb ékszerteknősök a koszos vízben könnyen elkaphatnak különböző fertőzéseket. Gondoljunk csak bele, ebbe a vízbe ürítenek, itt is esznek, így a bomlástermékek könnyen visszajutnak aprócska szervezetükbe. Így érdemes a vizet minél többször cserélni és az akvárium üvegét minél sűrűbben letisztítani. Ne használjunk azonban vegyszereket, helyette citromlével fertőtlenítsük az üveget! Természetesen az akvárium mellett a kerti tavunkban is tarthatunk egyes kisebb vízi teknősöket.

Gyakori Betegségek és Megelőzésük

A teknősök hajlamosak különböző betegségek elkapására, így bizony arra is oda kell figyelnünk, hogy milyen ételeket adunk a számukra. A vízi teknősök és a szárazföldi teknősök egyaránt könnyen kapnak el szembetegségeket, bőrbetegségeket és akár hasmenés vagy székrekedés is kialakulhat náluk.

Leggyakoribb betegségek:

• Vitaminhiány: Ez még a legjobb eset, hiszen gyorsan tudjuk kezelni, ha páncélos kis barátunk vitamin hiánnyal küzd. Általában elmondhatjuk, hogy ha az A-vitamin hiányzik kedvencünk ételeiből, akkor látászavarok alakulhatnak ki. B-vitaminok hiányának esetén kedvtelenség és emésztési zavarok lépnek fel, D-vitamin nélkül a páncél héja meglágyulhat, F-vitamin nélkül pedig bőrbetegségek alakulhatnak ki, illetve a pikkelyek leválhatnak a teknős bőréről.
• Szemgyulladás: A vízi teknőseim esetében ez alakult ki a legsűrűbben. Figyelni kell rá, hogy ha az állatok sűrűn becsukják a szemüket, hályog jelenik esetleg meg rajtuk, vagy bevörösödik, akkor komolyabb betegségről lehet szó. Ha több teknős él együtt, mindenképp el kell tőlük különíteni a beteg állatot és naponta (akár többször is) meg kell úsztatni 30 fokos kamillateás vízben.
• Sérülések: Ezeket a sérüléseket a berendezéstől is szerezhetik a teknősök, sőt az sem ritka, hogy egymással viszálykodnak és emiatt harapják meg egymást. Fontos, hogy a sérült állatot elkülönítsük, sebeit le kell fertőtleníteni, ha pedig nem gyógyulnak be némi időn belül, akkor bizony nincs más választás, mint az orvoshoz fordulás.
• Emésztési zavarok: Ahogy az embereknél, a teknősöknél is kialakulhatnak különböző gyomorproblémák. Székrekedés során nagyobb problémát kell kezelnünk, fel kell térképeznünk az állat teljes étrendjét, illetve, hogy megfelelő nagyságú-e a mozgástere. És ez alapján változtatnunk kell rajta.
• Megfázás: Már volt róla szó, hogy a teknősök bizony könnyen megfáznak. Ilyenkor kis, sípoló hangot adnak ki, illetve váladék képződik az orrukban (buborékos a kilégzésük), illetve kedvetlenek. Kiválthatja ezt a betegséget a huzat, a hideg víz, vagy a túl nagy hőmérsékletkülönbség a víz és a szabadtér között. Ha megfázás áll fenn, emeld a víz hőfokát 30 fokra, tedd kamillateás fürdőbe a teknősödet, illetve használd az orvos által felírt gyógyszereket.
• Atkásodás: Ha a bőrön apró, mozgó pontokat látsz, az bizony azt jelenti, hogy atkás lehet az állatod - ez főképp a szabadon tartott állatoknál fordulhat elő, de aggodalomra semmi ok, olyan gyógyszerekkel, mint a Frontline könnyedén kezelhetjük magunk is a problémát, nincs szükség orvosi beavatkozásra. A kezeléshez mindig rendesen olvasd el a gyógyszeres dobozban található tájékoztatást és ne lépd túl a megengedett mennyiséget!

Fontos azonban azt is tudni, hogy mi is kaphatunk el betegséget a teknőstől, ez pedig nem más, mint a szalmonella. Így mindenképp moss kezet miután megfogtad az állatot. Ha minden rendben lévőnek tűnik, de a probléma továbbra is fennáll, forduljunk állatorvoshoz. A legjobb, ha olyan állatorvoshoz fordulunk, aki egzotikus állatokkal foglalkozik.

A Görög Teknős Tartása: Hosszú Társaság és Felelősség

A teknősök sokáig élhetnek, és ha úgy döntünk, hogy ilyen állatot szeretnénk házikedvencként, az akár életünk végéig tartó elkötelezettséget jelent. A vadonban a görög teknősök akár 100 évig is élhetnek! És meddig él egy görög teknős otthon? Számíthatunk rá, hogy 50 évig, vagy még tovább is otthonunkban maradhat. Egy ilyen állat hosszú ideig lehet hűséges barátunk, de ehhez szüksége van a megfelelő táplálékra, terráriumra és életkörülményekre.A teknősök jól kijönnek a gyerekekkel, de szinte egy életen át terhet jelentenek. Ha szeretnél teknőst tartani otthonodban, akkor ez a cikk neked szól. Sokan vagyunk úgy, hogy szeretnénk egy kisállatot otthonunkban, de nincs elég időnk és terünk ahhoz, hogy olyan gondigényes (és kevésbé hétköznapi) állatokat tartsunk, mint a halak, a leguánok vagy a kaméleonok. A teknősökkel kevés gond van, ételfogyasztásuk méretüktől függ, ám még a legnagyobbak is igen csekély mennyiségű eledelt fogyasztanak egy nap. Ráadásul, ezek a páncélos kis állatkák nem zajonganak, és amúgy is igen kevés probléma van velük.A megfelelő körülmények között tartott teknősöknél évente megfigyelhető, a különös nászviselkedés, melyet a legtöbb esetben párosodás követ. Ám ahhoz, hogy a teknősök esetében valóban megtermékenyüléshez vezessen a párosodás, előzőleg szükséges a teknősök teleltetése. Ha mégis megtermékenyülésre kerül a sor, 4-6 héttel később a nőstény elkezd készülődni a tojásrakásra. Ilyenkor a viselkedése jóval nyugtalanabb lesz a megszokottnál, kevesebbet tartózkodik a vízben, és akár el is kezdi ásni a megfelelő helyet a tojásai számára. A lerakott tojások kikeltését rábízhatod a teknősre, vagy akár egy keltetőbe is áthelyezheted őket.

tags: #milyen #zoldsegeket #szeret #a #gorogteki