Borzolt tollazat a csirkéknél: Okok, tünetek és megelőzés

A házityúk és más baromfiállományok egészségének megőrzése kiemelt fontosságú a sikeres gazdálkodás és az állatok jóléte szempontjából. A baromfi betegségeinek többségét tartási és takarmányozási hibák idézik elő, amelyek számos egészségügyi problémához vezethetnek, beleértve a tollazat borzoltságát is. Ez a jelenség gyakran egy mélyebb, rejtett probléma tünete, amely komoly következményekkel járhat az állatokra és a gazdaságra nézve. Fontos megérteni, hogy a baromfi betegségeinek túlnyomó többsége megelőzhető megfelelő tartási körülményekkel, helyes takarmányozással és rendszeres higiéniával.

A borzolt tollazat lehetséges okai

A borzolt tollazat számos okra vezethető vissza, amelyek mindegyike alapos vizsgálatot igényel a pontos diagnózis és a hatékony kezelés érdekében.

Parazita fertőzések

A parazitafertőzések a baromfi egyik leggyakoribb problémáját jelentik, és gyakran vezetnek borzolt tollazathoz. A paraziták otthona általában a madarak tollai és bőre, és nagyon kellemetlenek a baromfi számára, mert hajlamosak erős viszketést okozni.

Vörös madártetűatka (Dermanyssus gallinae)

A vörös madártetűatka egy vérszívó ektoparazita, amely számos patogén kórokozó - baktériumok, vírusok - hordozója. Jelentős madártetűatka fertőzöttség esetén a baromfi viselkedési és fizikai jeleket mutat. Ezek az atkák éjszaka aktívak, akkor keresik fel áldozatukat táplálékszerzés, vérszívás céljából. A tyúkatka jellemzően három fejlődési fázisban szívja az állatok vérét (protonimfa, deutonimfa, kifejlett egyed). A friss vérszívást követően az atka színe élénkvörös. A rejtekhelyeken megbúvó, jóllakott atkák sötétvörös, fekete színűek, ami erős fertőzésre, jelentős invázióra utal. A vérszívó madártetűatka éjszaka táplálkozik, nappal elrejtőzik résekben, repedésekben, sötét búvóhelyeket keres. A folyamatos vérszívás csökkenti a baromfi ellenálló képességét, vérszegénységhez vezet, amely legyengíti a baromfit. Bár az elhullás ritka, az atkák más betegségeket is terjeszthetnek, például szalmonellát.

Tünetek:

• Viselkedési jelek: Nyugtalanság, fokozott porfürdőzés, csökkent étvágy. A tyúkok vakaróznak, mert az atkák az ülőrúd és a tojófészek környékén jelennek meg. A fertőzés veszélye esetén a baromfi elkezdi hanyagolni az ülőrudat, mivel kellemetlen annak használata. Éjszakai aktivitás is megfigyelhető, amikor a baromfinak aludnia és pihennie kellene. A tyúkok saját magukat csipkedik, hogy a viszketést megszüntessék.
• Jelek a tollazaton: Tollcsipkedések, tollhullás, felkopaszodások, különösen a nyak oldalán, a fartőmirigy és a végbél környékén, később a hason és a combokon. A megmaradt tollak ápolatlanok és töredezettek. Az erőteljes felkopaszodás a madáron jelentős vérveszteségre utal.
• Fizikai tünetek: Fakó taréj. Az egészséges állapotban lévő oxigéndús vér élénk piros színt ad a taréjnak. Madártetűatka fertőzés esetén a folyamatos vérveszteség idővel vérszegénységhez vezet. A csökkent oxigénszállítás miatt a taréj elveszíti élénk színét, halványabbá, sápadttá válik. Emellett a szervezet is legyengül, csökken a tojástermelés, gyengül az immunitás és nő a betegségekre való hajlam.

Levéltetvek (tetvek, tollas legyek)

A levéltetvek széles körben elterjedt parazita rovarok, lapított testtel és kis karmokkal a végtagokon. Az egész testet érintik, de leggyakrabban ott fordulnak elő, ahol a baromfi nem tudja elérni a csőrével, például a hason, a szárnyak alatt és a kloáka területén. A levéltetvek tojásainak csomói is megtalálhatók a tollakban.

Tollatkák és bolhák

A tollatkák főként a baromfi farkán és szárnyán telepednek meg, ahol vérrel táplálkoznak, és a madártetűhöz hasonlóan nagyobb érzékenységet okoznak különböző betegségekkel szemben. Ezenkívül növelik a bőrkiütések kockázatát. Az érintett területeken a tollak úgy megsérülnek, mintha megharapták volna. Bár ritkán fordul elő, bolhák is megtelepedhetnek a baromfin.

Mészkór (csirkerüh)

A mészkór, vagy más néven csirkerüh, a futókon a bőr szarurétegébe fúródó parazita atkák okozzák. Az érintett testrészeket vastag fehér bevonat borítja.

Hiánybetegségek és takarmányozási hibák

A takarmányozási hibák és hiánybetegségek jelentősen hozzájárulhatnak a tollazat borzoltságához és a tollcsipkedéshez.

• Nyersrost-hiány: A magasabb nyersrost tartalommal bíró gabonafélék (zab, árpa, korpa) hiánya a táplálékban.
• Fehérje-, vitamin- és konyhasóhiány: Korábban úgy tartották, hogy a fő kiváltó ok a szervezetben fellépő hiánybetegség, amikor az állati fehérjéket, vitaminokat és konyhasókat próbálják a baromfik pótolni. Egyes tenyésztők javulást értek el magasabb fehérjetartalmú takarmánnyal és bőséges, változatos zöldtakarmánnyal.
• Vérszegénység: Általános legyengüléshez és csökkent immunrendszerhez vezethet.

Tartási hibák és stresszhatások

A nem megfelelő tartási körülmények stresszt okozhatnak az állatokban, ami szintén vezethet tollcsipkedéshez és borzolt tollazathoz.

• Zsúfoltság: A zsúfoltság, a száraz levegő és a túl magas hőmérséklet kiválthatja a kannibalizmust.
• Unalom: A koncentrált takarmányból az állatok gyorsan jól laknak, a szükségleteiket rövid idő alatt kielégítik. Kevés mozgás és kevés elfoglaltság révén egyfajta unalom alakul ki az állatokban, mely arra a rossz szokásra vezeti őket, hogy kihúzogassák, lecsípjék egymás tollait, sőt akár ki is tépjenek egymás bőréből.
• Stresszhatások: A különféle stresszhatások fokozzák a feszültséget, ez hamar átválthat hisztéria okozta kannibalizmusba - pszichózisba.
• Tojófészkek hiánya: A tojófészkek hiánya szintén válthat ki kannibalizmust, ennek is azt a formáját, ami kloáka csipkedéssel jár.
• Párás, meleg klíma: Az Eimeriák (egysejtű paraziták) a bélcsatornában párás, meleg klímában fejlődnek jól.

Egyéb betegségek

A borzolt tollazat más betegségek kísérő tünete is lehet, amelyek legyengítik az állatokat.

• Kokcidiózis (Eimeriózis):A baromfikokcidiózis bélgyulladással járó, járványos jellegű, nagy kárt okozó paraziták által előidézett megbetegedés. A betegség előfordulhat nagy és kis létszámú, háztáji baromfiállományokban egyaránt. Az egysejtű véglény, melynek fertőzőképes alakjai (oocysta) szájon át történő felszedésével történik a baromfi fertőződése. A bél nyálkahártyájába bekerülve a bélhámsejteket elpusztítja, a bél hajszálerei megsérülnek és a vér a bél üregébe kerül. A fertőző anyag az ürülékkel kerül a külvilágra, ott jelentős része elpusztul. Azonban ellenálló képessége miatt fertőzőképes kórokozó marad, amely a betegséget fenntartja. A fertőzést követő 4-8. napon súlyosbodnak az elváltozások, véres hasmenés a legfeltűnőbb klinikai tünet. Kezdetben csak néhány vércsepp látható, később a vérzés oly erős lehet, hogy úgy tűnik, mintha a csirkék vért ürítenének.
  • Tünetek: Bágyadtság, kedvetlenség, szárny- és fejcsüngés, étvágytalanság, fogyás, csökkent tojásrakás, hasmenés (véres is lehet). A csirkék vakbél-kokcidiózisának tünetei nem jellemzőek, ezért a felismerés is nehéz.
  • Terjedés: Vízzel, takarmánnyal, talajrészecskékkel, fertőzött bélsárral. Állatvásárlás, verebekkel, idegen állományból származó trágyával történő érintkezés során is terjedhet.
• Salmonellózis: Salmonella pullorum és más Salmonella fajok okozzák. Vadmadarak és rágcsálók terjesztik, tenyésztojással is átvihető. Tünetmentesen gyógyítható, de a fertőzött tojás elfogyasztása emberre is átterjesztheti.
  • Tünetek: Hasmenés, étvágytalanság, fogyás, fáradtság, csökkent tojástermelés.
  • Terjedés: Fertőzött állatok ürülékében, tollán, légcsövében található. Ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, cipőtalpon vihető be. Szalmonellával fertőzött tyúktojás (csak egy órás főzéssel sterilizálható).
• Kóli-fertőzés (E. coli): Escherichia coli baktérium, amely normálisan is jelen van a madár szervezetében, de stresszhelyzetben vagy legyengült állapotban elszaporodik.
  • Tünetek: Nehéz légzés, köhögés, tüsszögés, orrfolyás, habos verejték a szemben, tompultság, fej dagadás, nem akar mozogni.
• Fertőző hörghurut (IB-vírus):Nagyon fertőző, levegőn keresztül terjed. Emberek és tárgyak is terjeszthetik.
  • Tünetek: Légzési problémák, apátia, csökkent táplálékfelvétel, illetve a növekedés elmaradása, különösen csirkéknél. Idősebb korban a lefolyás enyhébb.
• Marek-betegség (Tyúk-herpeszvírus): Már csibében fertőz.
• Új-kastély betegség (Newcastle-betegség):Nagyon fertőző, fertőzött csirkék száj-, orr- és szemváladékával terjed. Levegőn keresztül belélegzéssel is terjed, állományok között emberek és tárgyak is terjeszthetik.
  • Tünetek: Légzési problémák, szem- és orrfolyás, hasmenés, görcsök, idegrendszeri tünetek. A kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható.
  • Veszélyesség emberre: A jelenlegi H5N8 változat emberre nem terjed. Ahhoz, hogy az emberre is fertőző változat kialakulhasson, az kell, hogy egy nagyobb területen az emberek és a madarak együtt éljenek.
• Tojásvezeték-gyulladás: Viszonylag gyakran fordul elő a fiatal tojóknál a tojástermelés korai stádiumában és a nagyon kicsi törpetyúk tojóknál. Ha az állat heves nyomás ellenére sem tudja megtojni a tojást, óvatosan zsírt, vagy olajat kell kenni a tojócsőbe. Óvatos nyomással néha sikerül kiszedni a tojást. De ha túl nagy a tojás, az ügyes kezűek csipesszel át tudják törni a tojáshéjat és a héjdarabokat eltávolítani, így a folyékony tojástartalom könnyen kifolyhat. Előfordul, hogy megtojik a tojó, ha meleg helyre, pl. meleg vízbe rakjuk.
• Bélelőesés: Legtöbbször akkor történik, ha a tojás mérete meghaladja a normál méretet, és a tojónak fáradságos a tojást kinyomni a kloákából. Ezáltal kinyomódik a végbél egy része, és az állatnak szennyeződés és a csípett seb súlyos sérülést okozhat. Ilyen esetben a kitüremkedő nyálkahártyát óvatosan be kell kenni vazelinnel és vissza kell nyomni a végbél nyílásba. Ha már beszennyeződött, a kloáka területét langyos vízzel jól le kell tisztítatni. Rövid idő múlva ellenőrizzük, hogy a kloáka normális helyére került-e és ott maradt-e.
• Begyelőesés: Nehezebb a kezelése, mint a bélelőesésnek. Éles kő és más idegen test elfogyasztása okozza, néha ún. begykő is. Begyeltömődést alkalmatlan takarmány is okozhat, csibéknél például a tőzegevés. A begymetszést legjobb, ha állatorvos végzi, amikor is kiüríti a tartalmát, jól kimossa, és a sebet összevarrja.
• Talpfekély: A túl keskeny, éles peremű ülőrudak és a nagyon köves kifutó talpfekélyt okozhat. Ha a fekély „megérett”, azaz szétbomlik a belső szövet és a bőr kívül feszes és sárga, a jól megtisztított talpat steril, éles pengével enyhén felnyitjuk és kinyomkodjuk a pépes tartalmat, ill. csipesszel eltávolítjuk.
• Mellcsont görbülés: Ha túl korán helyezzük be az ülőrudakat, melyre az állatok felkapaszkodnak, az nem ritkán a mellcsont görbüléséhez vezet. Az ilyen deformálások azonban csontritkulásos tünetek is lehetnek.
• Fagyás: Főleg a nagy kakastaréjok vannak veszélyben erős fagy esetén.

Megelőzés és kezelés

A borzolt tollazat és a kapcsolódó problémák megelőzése és kezelése komplex megközelítést igényel, amely a higiéniára, a takarmányozásra és a paraziták elleni védekezésre összpontosít.

Higiénia és tartási körülmények

A baromfi parazitákkal való megfertőződésének megelőzése érdekében természetesen szükséges a csirkeól vagy más baromfiház és a tartás viszonylag tisztán tartása. Rendszeresen cserélje ki az almot a csirkeólban, hogy az kellően száraz és tiszta legyen. A paraziták a rossz szaporodási körülmények miatt szaporodnak legkönnyebben.

• Rendszeres tisztítás és fertőtlenítés: A tartási helyet a takarítás után alaposan fertőtleníteni kell, hogy az ott lévő oocysták (paraziták) elpusztuljanak. A legalább 75 °C fokos víz is elpusztítja áztatással, de jó a gőzmosó vagy a lángszóró is. Erős fagy, vagy szárazság is megölheti a csírákat. Alomcsere is szükséges.
• Száraz alom: A száraz alom, az ól hőmérsékletének és páratartalmának csökkentése szellőztetéssel.
• Elkülönítés: Különböző korú baromfiakat egymástól elkülönítve kell tartani. A beteg állatokat azonnal el kell különíteni.
• Porfürdő: A tyúkok maguk gondoskodnak a paraziták eltávolításáról és a tollak jó állapotban tartásáról a porfürdőnek köszönhetően. A porfürdő a fahamuban vagy finom homokban "fürdéssel" tisztítja a testét. Ehhez alomdobozt kell készíteni számukra, ami lehet egy egyszerű lyuk a földben vagy egy alacsony műanyag kád. Fontos tudni, hogy a porfürdő nem elég a súlyos fertőzések kezelésére, de segít a megelőzésben.

Takarmányozás

A megfelelő és kiegyensúlyozott takarmányozás kulcsfontosságú az erős immunrendszer fenntartásában.

• Változatos takarmány: Magasabb fehérjetartalmú takarmány és bőséges, változatos zöldtakarmány, például zab, árpa, korpa.
• Vitaminok és ásványi anyagok: Vitaminkúra, A-, B-, K-vitamin adagolása. Almaecet adagolása.

Paraziták elleni védekezés

A paraziták elleni hatékony védekezés mindig több lépésből áll.

• Rovarirtó szerek: A tollatkák könnyen kezelhetők a megfelelő rovarölő szerek alkalmazásával. A kopasz területek bekenése Chinosollal. A legtöbb szer csak a kifejlett egyedeket pusztítja vagy a mozgó fejlődési stádiumokat.
• Kovaföld és fahamu: Kovafölddel érdemes beszórni az istállót, súlyosabb esetben a baromfit is. Diatómafölddel vagy fahamuval is kezelheti a madártetűt, amelyeket alaposan dörzsöl be a tollakba. Ezt a folyamatot többször meg kell ismételni a nem kívánt látogatók teljes eltávolításához.
• Ragadozóatkák: Az Androlis és a Bioraptor B ragadozóatka telepítésével, folyamatos használatával megfelelő szinten lehet tartani a madártetűatka veszélyt.

Betegségek kezelése és megelőzése

A betegségek ellen a legfontosabb a megelőzés, mivel sok esetben nincs gyógymód.

• Védőoltások: Rendszeres védőoltások (ivóvízzel vagy oltással). Naposcsibék oltása. Newcastle-betegség ellen a szárnyredőbe oltás (ND-élő vakcinával kombinálva is). Szükségoltás gyengített vírussal. Marek-betegség ellen vakcinázás ivóvízzel vagy oltással.
• Antibiotikumok és szulfonamidok: Bakteriális fertőzések (pl. Kóli-fertőzés, Salmonella) esetén megfelelő antibiotikumok vagy szulfonamidok alkalmazása (a legtöbb gyógyszerrel szemben ellenálló baktériumok is léteznek, ezért fontos a célzott kezelés). Kokcidium ellenes szer (pl. szulfonamid) az ivóvízben vagy a takarmányban.
• Állatorvosi konzultáció: Bármilyen súlyos tünet esetén mindig konzultáljunk állatorvossal!

Specifikus kezelési módszerek

• Kisméretű sebek: Megtisztítás, vérzéscsillapító vatta felhelyezése, kötés.
• Csonttörések: Pontosan egymáshoz illesztett csontok sínbe rakása textil vagy bőr segítségével, fasínnel vagy pálcával megerősítve.
• Meszes láb: Rovarirtó szer-oldattal bekenjük a meszes lábat. Lehet olajszappannal, áztatás langyos vízben, a varasodás óvatos leválasztása.

A baromfi egészségének megőrzése érdekében elengedhetetlen a proaktív megközelítés. A rendszeres ellenőrzés, a higiéniai szabályok betartása, a megfelelő takarmányozás és a stressz minimalizálása hozzájárul ahhoz, hogy a borzolt tollazat és más betegségek ne jelentsenek komoly problémát a gazdaságban.

tags: #mitol #borzas #a #csirke #tolla