Kukoricás Kifli és a Magyar Péksütemények Világa

Magyarország gazdag gasztronómiájában a péksütemények kiemelkedő szerepet játszanak, és a mindennapi étkezések, valamint az ünnepi alkalmak elengedhetetlen részei. A magyar konyha, akárcsak a magyar nyelv, számos hasonlóságot mutat a környező országok kultúráival, de megőrzi egyedi jellegét és ízvilágát. A pékségek, vagy ahogy magyarul mondjuk, a „pékség”, könnyen megtalálhatók a magyar városok utcáin, hiszen a szó nem sokban különbözik a horvát „pekara” szótól. A „pék” a péket jelenti, ahogy a horvát „pekar”.

A Fornetti jelenség: Magyar gyökerek és nemzetközi siker

Sokan meglepődhetnek, de a rendkívül népszerű Fornetti franchise egy magyar cég, a Pek-Snack Kft. terméke, melynek székhelye Igalon található, Kaposvár közelében. Első hallásra sokan olasz cégre gondolnának a neve alapján, és valószínűleg ez is volt a szándék, hogy az olasz eredetre utaljon. Ami még érdekesebb, maga a termék, a Fornetti, véleményem szerint a magyar pogácsa alapján született, bár a Fornetti leveles tészta, míg a pogácsa nem.

A Pogácsa: Egy igazi magyar ikon

A pogácsa Magyarországon olyan jelentőséggel bír, mint Olaszországban a croissant, azzal a különbséggel, hogy nálunk gyakrabban sós, mint édes. Számos alkalommal vettem részt olyan kis összejöveteleken, ahol pogácsát, bort és vizet szolgáltak fel. Fontos azonban megjegyezni, hogy a magyar pogácsa nem azonos a horvát „pogača” szóval. A magyar pogácsák kicsik, akárcsak a Fornetti, és készülhetnek sajttal (sajtos), burgonyával (burgonyás), vajjal (vajas), tepertővel (tepertős) és még sok mással. A pogácsa rendkívül népszerű termék, és egyben kihívást is jelent a szakács vagy pék számára, mivel bizonyos ügyességet és tapasztalatot igényel a sütése. Kis adag, valamilyen adalékkal dúsított kelt tésztás falatkáknak mondanám.

Ismerős péksütemények és magyar különlegességek

Vannak olyan termékek, amelyeket nemcsak megjelenésükről, hanem nevükről is felismerhetünk: ilyen a kifli, a zsemle, a bukta és a kalács.

A strudel, mint élmény

A strudel, vagy rétes, különleges élményt nyújt Magyarországon. Először is, hatalmasak és rengeteg töltelék van bennük. Egyszer vettünk egy meggyes rétest, és úgy tűnt, mintha egy egész befőttesüveg tölteléket tettek volna bele. Szó szerint egy teljes ebédnek beillett, még egy kanál sem fért volna el. Másodszor, bár nálunk is kaphatók, és eleget ettünk belőlük otthon és nagymamáinknál, ott mégis ellenállhatatlannak tűnnek, és úgy rontunk rájuk, mintha életünkben először látnánk őket. Meglátogattuk az Első Pesti Rétesházat a Szent István Bazilika közelében.

Túrós Batyu és Csiga: Két további kedvenc

Két további magyar péksüteményt emelnék ki. Az első a túrós batyu, amit túrós táskának is neveznek. A „batyu” (régi szó) és a „táska” is táskát vagy csomagot jelent, akár azt a zsákot is, amit régen bottal vittek az emberek, amikor elindultak a nagyvilágba. Ez a termék hasonlít leginkább a túrós croissant-ra, amibe néha mazsolát is tesznek. Ezt gyakran vettem pályaudvarokon hosszabb utazások előtt. Külön posztot kellene szentelnem a magyar „túró” fogalmának, mert nálunk minden sajt, legyen az parmezán vagy friss tehénsajt. A túró náluk az, ami az angol nyelvterületen a cottage cheese, és a mi sajtjaink közül a Zágrábi sajt hasonlít rá a legjobban. Egyébként a sajtot „sajt”-nak mondják, de ez a kemény sajtokra vonatkozik, mint a gouda, edamer és hasonlók, amiket szeletelnek. Soha nem értettem, mi volt olyan furcsa a magyar barátnőmnek, amikor elmagyaráztam neki, hogy sajtos süteményt készítettem „sajttal”.

A másik termék a csiga, amely kakaós, fahéjas, diós, kókuszos, húsos, sonkás változatokban is kapható, és még sorolhatnám. Nálunk is előfordul néhol, de Magyarországon hagyományos péksütemény, és még a legkisebb pékségekben is megtalálható.

A kenyér világa Magyarországon

Végül ideje szólni néhány szót a kenyérről Magyarországon. A kenyér magyarul „kenyér”, és ahogy nálunk, náluk is „fehér kenyér” (fehér - fehér) a fehér kenyér neve, de a barna és félbarna kenyérrel nem egyezik a terminológia. A barna kenyér náluk „barna kenyér” (barna - barna), a félbarna pedig „félbarna kenyér” (félbarna - félbarna). Különböző fajták léteznek, a legismertebbek közé tartozik a kukoricás/kukoricalisztes kenyér, parasztkenyér, burgonyás kenyér, teljeskiőrlésű kenyér, rozs kenyér stb. Magyarországon sok pékség van, akárcsak nálunk. Sokat, akárcsak nálunk, koszovói és albán emberek üzemeltetnek, de még Szlovákiából is. A legnagyobb pékségi gyártó az országban véleményem szerint a Lipóti Pékség.

Kukoricás kifli: A kísérlet és a tökéletes recept

Már napok óta kísérletezem kukoricás péksüteménnyel. Olyat szeretnék, amiben érződik a kukorica, nem színezéktől sárga, de mégis puha a tésztája. Minél magasabb a kukoricaliszt aránya a tésztában, annál keményebb, tömörebb lesz a péksütemény, kenyér. Azt tapasztaltam, ha egyszerre használok kukoricalisztet és pelyhet, akkor a legjobb a végeredmény. A pehely ugyanis nem nehezíti úgy a tésztát, mint a liszt. Lehet kapni pillepehely néven hasonló állagút, mint a burgonyapehely, de helyette jó a natúr reggelizőpehely is. Kávédarálóban 2-3 alkalommal megforgatom, így adom a tésztához.

Hozzávalók: (Mennyiségek megadása nélkül)

• Kukoricaliszt
• Kukoricapehely (pillepehely vagy natúr reggelizőpehely)
• Joghurt
• Egyéb alapvető péksütemény hozzávalók (pl. liszt, élesztő, só, cukor, olaj/vaj)

Elkészítés:

1. A hozzávalókat a kenyérsütőgépbe készítjük, és dagasztó programon 20 perc alatt könnyű, hólyagos, jól nyújtható tésztát dagasztunk.
2. A folyadékot óvatosan kell adagolni, lehet kicsit több, lehet kicsit kevesebb szükséges, függ a joghurt sűrűségétől és a pehelytől, de még a kukoricaliszttől is.
3. Kelesztőtálban duplájára kelesztjük, majd lisztezett felületre borítjuk.
4. 120 grammos darabokra osztjuk, majd egyesével gömbölyítjük őket.
5. Ezután a két végét megfogva ellentétes irányba csavarunk rajta egyet, majd a csücsköket is megtekerjük. Amelyiken elfelejtjük, az sütés közben szét is nyílik.
6. Egy nagyobb abroszt megszórunk finom szemű kukoricadarával (a durvább szeműt érdemes kávédarálón megpörgetni, mert az kemény marad sütés közben). Erre sorakoztatjuk arccal lefelé a megtekert kifliket úgy, hogy az abroszt felhúzzuk a sorok között.
7. Hagyjuk, hogy kb. 30-40 perc alatt duplájára keljenek.
8. Egy sütőlemezt kibélelünk sütőpapírral, a kifliket óvatosan megfordítva tesszük rá. Egyszerre csak hatot.
9. 200 fokra előmelegített, gőzös sütőben sütjük kb. 18 percig.

Egy kis bepillantás a magyar keresztnevek és családnevek világába

A magyar jogszabályok szerint a leendő szülőknek a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által összeállított listáról kell kiválasztaniuk a gyermekük nevét. Bár a lista több ezer nevet tartalmaz, a mindennapokban valójában csak mintegy száz leggyakoribb név forog nemek szerint. Ha valaki olyan nevet szeretne adni a gyermekének, ami nem szerepel a listán, ahhoz az intézet jóváhagyása szükséges.

Három érdekességet emelnék ki, mielőtt rátérnék magukra a nevekre. Az első az, hogy a magyarban a személynevek a vezetéknév után, a második helyen állnak. Egyik professzoromat Miklós Zoltánnak hívták. Mindkét név lehet személynév is, ezért fontos odafigyelni, hogy az illető magyarul mutatkozott-e be, vagy ha angolul olvastuk a nevét. Ebben az esetben a nevet úgy írtam le, ahogyan magyarul hangzik, tehát a professzor személyneve Zoltán, a vezetékneve pedig Miklós. A magyarok tudatában vannak annak, hogy sok más nyelvben fordított a sorrend, ezért ennek megfelelően mutatkoznak be. Angolul és más nyelveken néha túlzásba is esnek, és nevük angol változatával mutatkoznak be.

A második érdekesség a becenevek fontossága a bensőséges kapcsolatokban. A legtöbb magyar névnek van rövidített változata, és ha egyszer közel kerülünk valakihez, és a teljes nevét használjuk, azzal kényelmetlen és furcsa érzést kelthetünk a magyar barátunkban. Megdöbbentem, amikor hallottam, hogy az emberek még egy olyan személynek is a becenevét használják, akivel valaha közel álltak, de most már különböző okokból nem. Például egy barátnőm szülei a csúnya szakítás után, két évvel később is Zolikának hívták volt barátját, ami Zoli mellett a Zoltán név másik leggyakoribb beceneve. Az én nevemet, Diána (horvátul Dijana), a horvátban nem rövidítik, így Magyarországgal való találkozásomig csak a nagymamám által használt rövidített változatra, a Dijára reagáltam. Azonban ez a becenév gyakorlatilag a nevem hivatalos beceneve Magyarországon! Először furcsa volt, amikor a Dia (magyarul Dia) szót hallottam, mintha valaki visszavetett volna a korai gyermekkoromba. Most már megszoktam.

Ezen a kölcsönös becézgetésen kívül léteznek különleges, szeretetteljes megszólítások a társadalom idősebb tagjai felé is. Minden idősebb férfi bácsi, például Pista bácsi, amit úgy fordíthatnánk, hogy „Stef bácsi”. Pista az István beceneve, ami horvátul Stjepan, szerbül Stefan. Minden idősebb nő néni, például Erzsi néni, amit úgy fordítanánk, hogy „Eliza néni”. Úgy tűnik, hogy nálunk mindkettő eléggé eltűnt.

A harmadik érdekesség, hogy a nők hogyan változtatnak nevet házasságkötés után. Magyarországon két szélsőség és több változat is létezik a kettő között. Az egyik szélsőség, hogy a nő teljesen megtartja régi nevét és vezetéknevét, és manapság, különösen a városi környezetben élő, képzettebb nők körében ez gyakori jelenség. Személyesen is ismerek néhányat. A másik szélsőség, hogy a nő hivatalos dokumentumokban teljesen elhagyja régi nevét és vezetéknevét. Igen, jól olvasta, mind a keresztnevét, mind a vezetéknevét, és felveszi a férje nevét és vezetéknevét, azzal a kiegészítéssel, hogy a férje nevéhez hozzáadja a „-né” toldalékot. Ez a toldalék az egyetlen azonosító, amely jelzi, hogy nem arról a férfiről van szó, hanem a feleségéről. Úgy tűnik, ez a szélsőség gyakori volt az idősebb generációk körében, mert csak olyan nőket ismerek, akik legalább 60 évesek és így hívják őket a férjük után. Például Kovács Lajos felesége Kovács Lajosné. Lehetséges az is, hogy a saját nevéhez és vezetéknevéhez hozzáteszi, és az első helyre teszi a férje vezetéknevét a „-né” toldalékkal, vagy ahogy nálunk még mindig gyakori - megtartja a saját nevét, és a vezetéknevét a férje vezetéknevével cseréli fel toldalék nélkül. 2004 óta.

Szép és szokatlan magyar keresztnevek

Lehetetlen felsorolni az összes szép és szokatlan nevet Magyarországon, ezért itt csak néhányat említek, amelyekkel találkoztam, és amelyek tetszenek, és amelyeket valószínűleg máshol nem talál, vagy hall. Néhány név esetében nehéz megmagyarázni a valódi jelentést, mert számos etimológiai értelmezés létezik, ezért ne haragudjon, ha valamit elrontottam. Több forrást is megpróbáltam konzultálni. A magyar nyelv tanulásához azt tanácsolnám, hogy kérdezze meg a megismert személyt, mit jelent a neve és vezetékneve, mert gyakran van valamilyen jelentése, és így új szót tanulhat.

Női nevek:

• Anikó (Anka, Anita; szokatlan beceneve Panni)
• Aranka (Zlata)
• Borbála (beceneve Bori; Barbara, Borka)
• Boglárka (jelentése vagy drágakő, vagy Ranunculus nevű sárga virág, amit mi latinból „bogláros szirmúnak” fordítunk)
• Csilla (Zvijezdana)
• Enikő (állítólag a név a magyar Ákosból (magyar középkori klán) származik)
• Kincső (kincs, gazdagság, érték)

Férfi nevek:

• Álmos (egyik magyar törzsi vezető, valószínűleg a magyar „alvás” szóból származik, „álmos”)
• András (Andrija, Andrej; beceneve Andris)
• Antal (Antonio, Antun)
• Attila (ismeretes - „Isten ostora”)
• Árpád (egy másik legendás magyar vezető neve, beceneve - Árpi)
• Balázs (Blaž, Blaženko)
• Bálint (Valentino, Tino)
• Barnabás (próféta fia, bátorítás fia)
• Béla (nem tudni, hogy a szláv „fehér” szóból származik-e, vagy a magyar „szív”, „belső” szóból)
• Bence (Vincet, Vinko)
• Csaba (Attila egyik fia volt)
• Ernő (Ernest)
• Felhő (felhő; állítólag uniszex név)
• Gábor (Gábriel; tudom, hogy a mi nyelvünkön ez a név nem hangzik jól)
• Géza (gyakori magyar királyok és középkori arisztokrácia neve)
• Győző (Viktor, Vito)
• Gyula (a magyar törzsi vezetők között a második legmagasabb cím)
• Huba (egyik magyar törzsi vezető)
• Illés (Ilija)
• Imre (Árpád István király és szent fia volt, talán a név a török emir - vezető - szóból származik)
• Jakab (Jakov)
• János (Ivan, Jovan)
• Jenő (Eugen)
• József (Josip)
• Kálmán (homályos etimológia - emlékeztető, gerle?)
• Károly (Karlo, Drago; beceneve Karcsi)
• Kázmér (Kazimir)
• Konrád (bátor tanácsadó)
• László (Ladislav, beceneve - Laci)
• Levente (aki létezik, aki van)
• Lőrinc (Lovro)
• Lukács (Luka)
• Mátyás (Matej, Matija; beceneve Máté)
• Miklós (Nikola)
• Nándor (valószínűleg a magyar)

Magyar és horvát őshonos kutyafajták: Hasonlóságok és különbségek

Magyarország és Horvátország őshonos kutyafajtái érdekes hasonlóságokat mutatnak, különösen a vadász- és pásztorkutyák esetében. Szeretném bemutatni ezeket a hasonlóságokat, de kitérnék azokra a fajtákra is, amelyeknek nem találtam közös nevezőt. A kutyák csodálatos teremtmények, legyenek tisztavérűek vagy keverékek, de itt a tisztavérűekkel foglalkozom, mivel úgy vélem, hogy „teremtésük” elárul valamit arról a környezetről és társadalmi igényekről, amelyben létrejöttek, és csak róluk mondhatom el, hogy horvát őshonos, illetve magyar őshonos fajta. A kutya magyarul „kutya”, és a volt jugoszláv országokból érkezők számára ismerősen hangzik, mint az ő „kuče” szavuk. Egy másik hasznos magyar szó, ami ismerősen cseng majd: a fajta szavunk. Mi is mondjuk, hogy „Milyen fajte vagy?” vagy „Furcsa fajta.”

Pásztorkutyák: A tornjak és a kuvasz

Kezdeném a horvát-bosnyák tornjakkal és a magyar kuvaszszal, amelyek pásztorkutyák. Amikor először kezdtem kuvaszokat látni Magyarországon, azt hittem, tornjakokról van szó. Két tornjakom van, az egyik tisztavérű és szinte teljesen fehér. Kicsi fekete foltok vannak az orrán, kevés fekete szőr a füle mellett, a többi fehér szőr. A tornjakom és a magyarországi kutyák közötti hasonlóság hihetetlen volt számomra. De nagyon gyorsan megtudtam, kik a kuvaszok, és hogy mindig teljesen fehérek, míg a tornjakok általában fehérek foltokkal - feketével, barnával. Az általam birtokolt úgynevezett „bilov” ritka. E kutyák egyéb jellemzői szinte azonosak. A legtöbb eredetelmélet szerint mindkét fajta a Közel-Keletről származik, és nomád népekhez köthető. Feltételezik, hogy a kuvasz név vagy a török „kavas” szóból ered, ami őröt vagy harcost jelent, vagy a „kuwasz” szóból, ami védelmezőt jelent, míg a tornjak név a „tor” szóból származik - juhok bekerített területe, amelyet minden ragadozótól védett. Félelmetesek és farkasokkal és medvékkel is harcba szállnak. Rendkívül ragaszkodnak gazdáikhoz, és bizalmatlanok az idegenekkel szemben. A Balkánon és tágabb környezetében minden országnak megvan a maga pásztor-, hegyi kutyája, amely a sajátos környezetében fejlesztett ki különleges fizikai és egyéb tulajdonságokat, de lényegében ugyanazokról a fajtákról van szó.

Vadászkutyák: A vizsla és társai

Amikor vizslát látok, a magyar vadászkutyát, amely lehet hosszúszőrű is, de gyakoribb a rövid szőrű, mindig Magyarországra emlékeztet. Olyannyira omniprezens ott, hogy erősebb emlékeztető az országra, mint a zászlójuk. Míg a mi vadászkutyáink, amelyek a leginkább emlékeztetnek a vizslára - a posavski gonič és az isztriai gonič Horvátországban a legnépszerűbb vadászkutyák, de nem háziállatok. Statisztikai adatok ellenőrzése nélkül is szinte biztos vagyok benne, hogy a vizsla a legnépszerűbb kutya Magyarországon háziállatként is. A vizsla, a posavski gonič és az isztriai gonič annyira hasonlítanak egymásra, hogy úgy tűnik, a természet csak a szőrzetük színével játszott. A vizsla egyszínű, szőrzete rézvörös, rézbarna színű. A mi kopóink kétszínűek, azzal a különbséggel, hogy a posavski gonič nagyrészt ugyanolyan színű, mint a vizsla, azzal a kiegészítéssel, hogy a feje, nyaka és háta egy része, valamint a végtagjai és farka vége fehér. Az isztriai gonič esetében fordított a helyzet - általában fehér szőrzete van, kisebb rézszínű részekkel a fején és testén. A vizsla és a posavski gonič súlya legfeljebb 25 kg, magasságuk pedig legfeljebb 60 cm, míg az isztriai valamivel kisebb - körülbelül 18 kg és legfeljebb 55 cm. Néha elgondolkozom azon, hogyan birkóznak meg a magyarok a vizsla felesleges energiájával, mert gyakran tartják őket lakásokban is, pedig köztudott, hogy szeretik a nyílt teret és a sok mozgást, különben destruktívvá válnak.

Pásztorkutyák: A horvát juhászkutya és a mudi

Tudta, hogy a horvát juhászkutyának van egy ikertestvére Magyarországon - a mudi? A horvát juhászkutyától eltérően, amelynek a standard szerint feketének kell lennie, a mudi lehet fehér, szürkés és barna színű is, de úgy gondolom, hogy csak a szakértők tudják megkülönböztetni a fekete mudit és a horvát juhászkutyát. Azt írják, hogy a mudik legfeljebb 47 cm magasak, a horvát juhászkutyák pedig legfeljebb 50 cm, és hogy a mudik súlya legfeljebb 13 kg, míg ezek legfeljebb 16 kg. Itt érnek véget a horvát és magyar fajták közötti hasonlóságok, és a szöveg hátralévő részében még néhány magyar fajtát tekintünk át, amelyeknek nem találtam kiváló megfelelőjét a horvát fajták között. Hasonlóan ahhoz, ahogy a vizsla népszerűbb Magyarországon, mint horvát „ikertestvérei” Horvátországban, úgy a mudi kevésbé népszerű Magyarországon, mint a horvát juhászkutya Horvátországban. Ennek oka, hogy Magyarországon még két pásztorkutyafajta is létezik, nevezetesen a puli és a komondor.

A puli és a komondor: A drótszőrű óriások

A komondor mindig fehér, míg a puli lehet fekete, szürke és bézs színű is. Amikor először láttam egy fekete pulit a budai várban sétálva a barátnőmmel, kiugrott belőlem: „Bob Marley!” Ezt a kutyafajtát, akárcsak a komondort, mindig a dreadlocks-os viseletű világba helyezném. Jamaika messze van. Azonban hamar megtudtam, hogy hosszú, sűrű (a komondorról azt mondják, hogy a világ legvastagabb szőrzetével rendelkezik) szőrzetük, amely könnyen filcesedik és hosszúkás gomolyagokat alkot, funkcióval bír, méghozzá éppen az életmódjukban, amelyet ezeken a területeken folytatnak. Ugyanis védi őket a farkasok, medvék és hasonló állatok harapásaitól, és ennek köszönhetően, különösen a komondor, gyakran győztesen kerül ki a sokkal nagyobb ellenfelek elleni harcokból. A komondor magassága elérheti a 76 cm-t, súlya pedig a 60 kg-ot, míg a puli ehhez képest kicsi - legfeljebb 44 cm magas, súlya pedig 13 és 15 kg között van. Mindkét kutyafajta nagyon népszerű háziállat Magyarországon.

További magyar fajták: Erdélyi kopó, pumi és magyar agár

Végül még három fennmaradó magyar fajtát említek, amelyekkel sajnos nem kerültem kapcsolatba. Az Erdélyi kopó állítólag a legveszélyeztetettebb fajta Magyarországon, bár hosszú írásos története van az ország területén való jelenlétének, és úgy gondolom, hogy ennek oka az, hogy a magyarok nagymértékben előnyben részesítik a vizslát, bár szinte ugyanarról a kutyáról van szó. Valójában az erdélyi kopó még jobban hasonlít a posavski goničra, mert ahol a posavski gonič szőrzete rézvörös és barna, ott az erdélyi kopóé fekete, és ahol a posavski gonič szőrzete fehér, ott az erdélyi kopóé rézvörös és barna.

A pumi közepes méretű terrier, általában szürke színű, a horvát juhászkutya méretével megegyező. Természetesen ez is egy pásztorkutya.

A magyar agár egy magas, elegáns magyar agár, amely ma is valahogy díszesen hat, ahogyan egykor a királyi udvarok és a krinolinruhás dámák idejében.

tags: #mlinar #kukoricas #kifli