A házi szörp- és lekvárkészítés újjáéledése, valamint a házi készítésű termékek iránti növekvő érdeklődés egyre több embert sarkall arra, hogy hobbiból akár mellékjövedelmet is képződjön. A családi szükségletet meghaladó fölösleg könnyen értékesíthető, azonban a szörpgyártás és forgalmazás szigorú szabályokhoz kötött Magyarországon. Jelen cikk célja, hogy részletesen bemutassa a szörpgyártás működési engedélyével kapcsolatos jogszabályi hátteret, a kistermelői és üzemi előállítás közötti különbségeket, valamint a szükséges eljárásokat és követelményeket.
Jogszabályi Hátterek és Alapelvek
A szörpök, gyümölcslevek és üdítőitalok gyártásáról és forgalombahozataláról szóló 31/1958. (IV. 15.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló jogszabály adja az alapot a szörpgyártás szabályozásához. Ezen rendelet értelmében szörpöt, gyümölcslevet és üdítőitalt csak a rendeletben, a vonatkozó országos szabványokban, ilyenek hiányában az élelmezésügyi miniszter által jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően szabad forgalombahozatal céljára előállítani, illetőleg forgalombahozni.
Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. bekezdése, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) mellékletében a „Fogalommeghatározások” című fejezet 15. pontja további kereteket biztosít. Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működéséről szóló 578/2020. (XII. 14.) Korm. rendelet szerint a nyilvántartott élelmiszer-létesítmény működtetése, az élelmiszer-vállalkozási tevékenység folytatása FELIR azonosító köteles tevékenység. Fontos azonban, hogy a FELIR azonosító megléte önmagában nem jogosít a tevékenység végzésére.
A Szörp Előállításának Minőségi Követelményei
A 31/1958. (IV. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése részletesen meghatározza, hogy milyen minőségben és elnevezéssel szabad szörpöt előállítani forgalombahozatal céljára:
- Gyümölcsléből finomított cukorral: málnából, meggyből és más erre a célra alkalmas gyümölcsből nyert gyümölcsléből, finomított cukorral való keverés útján, a felhasznált gyümölcsre utaló elnevezéssel (pl. málnaszörp, meggyszörp).
- Gyümölcsszörp vagy sűrített gyümölcslé citrusolajjal ízesítve: gyümölcsszörpnek vagy sűrített gyümölcslének a citrusfélék héjából nyert olajjal történő ízesítésével, a citrusjelleg feltüntetése mellett (pl. narancsízű gyümölcsszörp).
- Cukorszirup citrusolajjal ízesítve: citrusfélék héjából nyert olajjal ízesített cukorszirupból, a citrusjellegre való utalással (pl. mandarinízű szörp, citromízű szörp).
- Vegyes gyümölcsszörp: különféle gyümölcslevekből az élelmezésügyi miniszter által jóváhagyott arányban készített keverékből, finomított cukor hozzáadásával, vegyes gyümölcsszörp elnevezéssel.
A 31/1958. (IV. 15.) Korm. számú rendelet 1. §-a szerint előállított szörphöz legfeljebb 10% burgonyakeményítőszörpöt, továbbá a málna- és meggyszörpre vonatkozó MNOSZ 1831. számú, a narancsízű szörpre vonatkozó MNOSZ 20.619. számú, a narancsízű gyümölcsszörpre vonatkozó 20.624. számú és esetleg későbbi időpontban kiadásra kerülő szabványokban előírt minőségben és mennyiségben meghatározott étkezési savat és élelmiszerfestéket szabad hozzáadni.
Üdítőitalok Előállítása
Üdítőitalt forgalombahozatal céljára csak a jelen rendeletnek megfelelően készített szörpnek vagy gyümölcslének ásványvízzel, illetőleg szódavízzel való hígítása útján, továbbá szárított csipkebogyóhús vizes extrahálása útján nyert léből szabad előállítani. Palackos üdítőitalnál egy rész szörphöz vagy gyümölcsléhez legfeljebb hét rész ásványvizet vagy szódavizet, a közvetlen fogyasztás helyén készített üdítőitalnál pedig egy rész szörphöz vagy gyümölcsléhez legfeljebb kilenc rész ásványvizet vagy szódavizet szabad hozzáadni.
Gyártási Helyiség és Higiéniai Követelmények
A 31/1958. (IV. 15.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy szörpöt, gyümölcslevet vagy üdítőitalt csak tisztán tartott, jól szellőztethető, csatornázott, folyóvízzel ellátott, megfelelően világos és - a gyártás idején - kizárólag erre a célra használt helyiségben szabad gyártani.
Az Európai Parlament és a Tanács az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelete határozza meg a valamennyi élelmiszeripari vállalkozóra vonatkozó általános higiéniai követelményeket. Ezen rendelet II. melléklete részletezi a követelményeket. A 852/2004/EK rendelet 5. cikkelye szerint minden élelmiszer-vállalkozónak a HACCP elvei szerinti eljárásokat kell kialakítania, végrehajtania és fenntartania. Az élelmiszer előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről szóló 68/2007. (VII. 26.) FVM-rendelet további részleteket tartalmaz.
Munkavállalók Egészségügyi Alkalmassága és Szakképesítés
A 31/1958. (IV. 15.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján szörp, gyümölcslé és palackozott üdítőital gyártásával, továbbá közvetlenül a fogyasztás helyén készített üdítőital forgalombahozatalával csak olyan személy foglalkozhat, akit az egészségügyi vizsgálat erre megfelelőnek talált és akinek egészségügyi könyvében ezt feltüntették. A dolgozók egészségügyi alkalmasságára vonatkozó előírásokat a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza. Valamennyi kistermelőnek rendelkezni kell érvényes „egészségügyi kiskönyvvel”, melyet arra jogosult orvos állít ki a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján.
Az Éltv. 8. § (1) bekezdése alapján az élelmiszer-vállalkozás működtetéséhez élelmiszer-ipari szakképesítés szükséges, amelyre vonatkozó előírásokat az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről szóló 34/2018. (XII. 3.) AM rendelet tartalmazza. Fontos tudni, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki a feldolgozatlan termékek termelésével kapcsolatos tevékenységre és az azt folytató élelmiszer-vállalkozásra, valamint az alacsony élelmiszerbiztonsági kockázatú, hűtést nem igénylő élelmiszerek csomagolására. Feldolgozatlan élelmiszerek esetében nem alkalmazandó a 34/2018. AM rendelet, ezért az ilyen terméket előállító kistermelőnek nem kell igazolnia sem szakképesítést sem a szakmai tapasztalat meglétét.
Az Üzleti Működési Engedély Beszerzése
A kereskedőnek a kizárólag üzletben forgalmazható termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére működési engedélyt kell kérnie. A tevékenységet kizárólag jogerős működési engedély birtokában lehet megkezdeni.
A működési engedély iránti kérelmet a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága ipari osztályán, Budapesten a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszeripari igazgatóságán kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:
- Vállalati dokumentumok: állami vagy szövetkezeti vállalatoknál az alapítólevél másolatát, szövetkezeteknél az alapszabály hitelesített kivonatát, kisiparosoknál az iparjogosítvány hiteles másolatát.
- Egészségügyi bizonyítvány: az illetékes egészségügyi szerv bizonyítványát arról, hogy a gyártás céljára szolgáló helyiség az egészségügyi követelményeknek megfelel és a gyártással foglalkozó személyt az egészségügyi vizsgálat erre megfelelőnek találta.
A megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága ipari osztálya, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszeripari igazgatósága a kérelmet véleményével ellátva 8 napon belül az Élelmezésügyi Minisztériumhoz küldi meg. Szörp, gyümölcslé és palackozott üdítőital előállítását csak a gyártási engedély kézhezvétele után szabad megkezdeni.
A jegyző - a kereskedő kérelmére - a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. Amennyiben a kereskedő a helyszíni szemle megtartását nem kérte, úgy a jegyző állásfoglalás céljából - hivatalból - keresi meg az érintett szakhatóságokat. A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet nyilvántartásba veszi, amely nyilvános. A kereskedő az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.
Kistermelői Szörpgyártás
Az elmúlt években újra fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés, és a hobbiból akár mellékjövedelem is képződhet. A kistermelői szabályozás az elmúlt években nem változott jelentősen, azonban az agrárminiszter 20/2021. (V. 26.) AM rendelete módosította a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 29.) FVM rendeletet. A 60/2023. (XI. 27.) AM rendelet tovább pontosítja a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeit.
Kistermelői Definíció és Tevékenység
A kistermelő az általa megtermelt alapterméket (például zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást, tejet, baromfi és nyúl húst), élő halat, valamint az alaptermékből általa előállított élelmiszert (például lekvárt, savanyúságot, sajtot, kolbászt) - saját gazdasága mellett - az egész ország területén értékesítheti a végső fogyasztónak, továbbá kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek.
A módosítás kiegészíti a kistermelői tevékenységbe bevonható személyek körét. A jövőben az értékesítés mellett a termelést és az előállítást is végezheti a kistermelővel egy háztartásban élő személy, valamint hozzátartozója (házastárs, bejegyzett élettárs, nagykorú gyermek, testvér, szülő, nagyszülő) és alkalmazottja.
Helyiség és Előállítási Feltételek Kistermelőknek
Kistermelői termékek készítésére - ellentétben az üzemi gyártással - nem kell engedélyes üzem, elég egy külön helyiség, vagy nyilvántartással vezetett és bizonyítható időbeli elkülönítés alkalmazásával a családi ház konyhája is megfelelő erre a célra. A kistermelőnek tehát rögzíteni kell, mely napokon, mely időszakban készíti az eladásra szánt termékeket. Az ehhez szükséges edényeket, eszközöket is elkülönítve kell tartania, és azokat csak erre a célra használhatja. A termék nyomon követhetősége ebben az esetben maga a termelő azonosíthatósága.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalok illetékességi területe a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 3. §-a szerint alakul. A bejelentésre vonatkozó részletes rendelkezéseket az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 20/2021. (V. 26.) AM rendelet tartalmazza.
Nyilvántartási és Adminisztrációs Kötelezettségek
A kistermelőkkel szemben további elvárások vannak: az engedélyeit és okmányait mindig a gyártó telephelyen kell tartania és az esetleges hatósági ellenőrzés alkalmával be kell mutatnia. Ha a kistermelő a piacon árusít, akkor az árusítás helyén az iratainak legalább a másolatával rendelkeznie kell. Nyilvántartást kell vezetnie a saját gazdaságában készített termékek mennyiségéről, a gyártás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A dokumentációt 2 évig kell megőrizni.
Az agrárminiszter 20/2021. (V. 26.) AM rendelet 20. §-a szerint 2021. július 1-jétől hatályát veszti az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet. Nem változott, hogy a jegyző a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 6. § (2a) bekezdés b) pontja szerint a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikusan megküldi az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak.
Termékjelölés és Nyomonkövethetőség
Az Éltv. 22. § (2) bekezdése és a gyártmánylapról szóló 82/2012. (VIII. 2.) VM rendelet szerint az élelmiszer-vállalkozás az élelmiszer előállítását, valamint forgalomba hozatalát megelőzően a feldolgozott élelmiszerre részletes, írásos dokumentációt, gyártmánylapot köteles készíteni és vezetni.
A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet (Jelölési rendelet) tartalmazza többek között a kötelező adatok felsorolását, az azokra vonatkozó részletszabályokat. A Jelölési rendelet 8. cikke (1) bekezdése szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelős élelmiszer-vállalkozó az a vállalkozó, akinek neve vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák. A Jelölési rendeletben foglaltakon kívül az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendeletben foglaltakat is figyelembe kell venni.
A nyomonkövetési és termékvisszahívási előírások részleteit a 178/2002/EK rendelet, és annak útmutatója tartalmazza, valamint az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet 5. melléklete.
Önellenzőrzési Rendszer
Az önellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat az élelmiszer-vállalkozások által működtetendő önellenőrzési rendszerre vonatkozó követelményekről szóló 28/2017. (V. 2.) FM rendelet tartalmazza. Az önellenőrzés során alkalmazott módszer lehet a mintavétel és laboratóriumi vizsgálat. A biztonsági/minőségi/összetételi jellemzők megismeréséhez az élelmiszert bármely, az adott vizsgálatra akkreditált laboratóriumban saját költségére megvizsgáltathatja.
Különleges Esetek és Korlátozások
Új Élelmiszer Státusz és Állítások
Vizsgálni kell a felhasznált összetevők új élelmiszer státuszát is. Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet 3. cikke szerint a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat csak akkor lehet a Közösségen belül forgalomba hozott élelmiszerek címkézésén, megjelenítésén vagy reklámjában alkalmazni, amennyiben az adott állítások megfelelnek e rendelet előírásainak.
Kistermelői Kategóriák és Mennyiségek
A 60/2023. (XI. 27.) AM rendelet kategóriákba sorolja a kistermelői tevékenységeket a megengedett mennyiségek alapján. A korábbi 52/2010. FVM rendelet szerint regisztráltakat nem kell újra nyilvántartásba venni, ők továbbra is végezhetik a kistermelői tevékenységüket az I. kategória szerinti mennyiségben. 2024. május 1-jét követően azonban a korábbi kistermelőknek is már a 60/2023. (XI. 27.) AM rendelet szerinti feltételeket kell teljesíteniük. A korábban regisztrált kistermelőnek a II. kategória szerinti tevékenység nyilvántartásba vételét a járási hivataltól kell kérni, amely a tevékenységet nyilvántartásba veszi.
Amennyiben az együttesen előállított mennyiség meghaladja az I. kategóriában meghatározott maximális mennyiséget, a II. mennyiségi kategória szerinti feltételeket kell teljesíteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy ugyanazon előállító helyen a II. kategória szerinti mennyiségi korlátot kell figyelembe venni.
Speciális Termékek Kistermelői Előállítása
- Kenyér: abban az esetben állítható elő és értékesíthető kistermelőként, ha rendelkezésre áll saját alaptermék. A kenyér esetében, figyelembe véve az összetevőket (liszt, kovász, víz, stb.), alapterméknek a gabona tekinthető. Tehát például saját termelésű búza esetén készíthető kistermelőként kenyér.
- Cukrászati készítmények: kistermelőként előállíthatók a süteménynek is nevezhető, a „finompékáruk” kategóriájába tartozó termékek, például pozsonyi kifli, beigli vagy lekváros bukta. A sütemények esetében saját alaptermék lehet többek között a tojás, a dió, különféle gyümölcsök.
- Hőkezelés nélküli termékek: magas élelmiszerbiztonsági kockázatot hordoznak, mert kórokozók is lehetnek bennük. A mikrobiológiai fertőzöttség kizárása érdekében a termékek rendszeres laboratóriumi vizsgálata elengedhetetlen, amelynek elvégeztetése a kistermelő kötelessége.
- Kombucha tea: amennyiben a teát és a cukrot vásárolja, a saját alaptermék hiánya miatt a kombucha tea előállítása kistermelőként nem végezhető. A kombucha tea - mint kistermelői élelmiszer - az „Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék” kategóriába sorolható, melyre vonatkozóan az adott naptári héten értékesíthető mennyiség a rendelet 3. melléklete szerinti I. kategóriában 50 kg, a II. kategóriában 150 kg.
- Tojás: a gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó kistermelőnek a gazdaság helyén, helyi termelői piacon vagy házhoz szállítással értékesített tojáson nem kell feltüntetnie a termelői kódot (tojás bélyegző), jelölés nélkül is árusíthat tojást. A tojás azonban jelölés nélkül nem vihető be üzletbe, és konyhára sem.
- Gyógynövény alapú termékek: a több gyógynövény összetevőből álló termék kistermelői előállítása nem megengedett, tekintettel a farmakológiailag aktív anyagok kombinációjában rejlő magasabb egészségügyi kockázatokra.
- Hústermék: a kistermelő hústerméket a saját gazdaságában nevelt, és engedélyezett vágóhídon levágatott sertés (vagy más, a rendeletben feltüntetett állatfaj) húsából állíthat elő. Alapterméknek az élő állatot tekintjük, a hús feldolgozatlan termék.
Egyéb Fontos Információk
Felügyeleti Díj
Az Éltv. 38/C. §-a szerint évente felügyeleti díjat köteles fizetni az Éltv. 47/B. §-a alapján az élelmiszer-vállalkozás.
Első Magyarországi Tárolási Hely
A Magyarország területén lévő létesítmény, ahová a harmadik országból vagy tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszert feldolgozatlan vagy feldolgozott termék előállítás céljára először betárolták, első magyarországi tárolási helynek minősül. Amennyiben a kérdéses vállalkozás a külföldről (más Európai Uniós tagállamból, vagy harmadik országból) behozott élelmiszerek első magyarországi tárolási helye, figyelembe kell venni az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet előírásait.
Csomagküldő Kereskedelem és Automata Értékesítés
A csomagküldő kereskedelem fogalmát a kereskedelmi törvény (2005. évi CLXIV. törvény) 2. § 33. pontja határozza meg. Tekintettel arra, hogy egyes futárszolgálatok az átadást csomag automatákkal is végzik, ez az átadási mód is beleértendő. Az „automatából” történő értékesítésnél olyan élelmiszer automatákat kell érteni, amit a kistermelő üzemeltet a végső fogyasztók kiszolgálása céljából, az élelmiszer automatákra vonatkozó szabályozás és higiéniai követelmények betartásával.
Falusi Vendégasztal Szolgáltatás
A falusi vendégasztal esetében nem a vendégek száma a mérvadó, erre vonatkozóan nincs szabály. Az érintett kistermelők az I. kategória szerinti kis mennyiség betartásával állíthatnak elő és értékesíthetnek élelmiszert. A falusi vendégasztal keretében a kistermelő a saját gazdaságában nevelt 12 sertést, 24 juhot, 24 kecskét, 2 szarvasmarhát, 1 bivalyt vághat le és dolgozhat fel évente az I. kategória szerinti kis mennyiségeken belül. A vágásból származó húst lefagyaszthatja, és a későbbiekben - sertéshús esetében a Trichinella vizsgálat kedvező eredménye esetén - falusi vendégasztal keretében ételkészítésre felhasználhatja.
A Kislépték Egyesület Szerepe és Céljai
A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének célja a környezetkímélő, a tájak adottságaihoz illeszkedő gazdálkodási formák, továbbá az ezekhez kapcsolódó helyi feldolgozási, értékesítési rendszerek fejlesztésének ösztönzése. A Kislépték Egyesület 2014-ben alakult, 20 szervezeti tagja van, emellett egyéni, pártoló és szimpatizáns tagjai révén megközelítőleg 5000 embert érnek el közvetlenül. A helyi gazdaság megerősítése kitörési pont lehet a leépült és meggyengült helyi közösségek számára.
Szabadkai Andrea, a Kislépték Egyesület elnöke szerint a korlátozott jövedelmezőség miatt nem várhatók el ugyanolyan tárgyi feltételek, mint az élelmiszeripari üzemeknél. A rövid ellátási lánc (REL) sem feltétlenül a piacozást takarja ma már, oda is begyűrűznek az innovatív értékesítési csatornák, használják a digitális, online eszközöket. Az egyesület már több éve szorgalmazza a közös értékesítési pontok létrejöttét, már az is nagy előrelépés lenne, ha a kistermelők más kistermelők termékét is árusíthatnák. Jelenleg ugyanis más termékét csak vállalkozóként árulhatják, ennek a költségvonzata azonban annyira magas, hogy nem éri meg foglalkozni vele. Norvégiában, Olaszországban stratégiai megállapodások születtek a térségi szereplők között. A cél az, hogy a társadalmi igényeket kielégítve a helyi termékek a termelők, önkormányzatok, konyhák, helyi vállalkozások együttműködésében eljussanak a fogyasztókhoz. Az úgynevezett szövetség a paraszti mezőgazdálkodás fennmaradásáért rendszerben a fogyasztók elköteleződése meglehetősen erős, akár egy idényre előre fizetnek, ami nem feltétlenül igaz minden CSA rendszerre.
Az innováció, az értékesítés ötletessége is növelheti az eladást. Ez lehet technológiai (helyi termékautomaták) vagy társadalmi vonatkozású (alternatív csatornák vagy piacszervezési módszerek).