A munkaviszony bármely okból történő megszűnése esetén a Munka Törvénykönyve részletezi, hogy milyen kötelezettségei vannak mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak. A munkaviszony megszűnésekor és megszüntetésekor a munkáltató köteles a munkavállaló részére a járandóságainak kifizetésén túl az igazolásait, adatlapjait kiadni, melyekre a hétköznapi nyelvben elterjedt a „kilépő papírok”, mint összefoglaló megnevezés használata. Ha megszűnik a munkaviszonyod - akár közös megegyezéssel, akár felmondással -, nemcsak a búcsúzkodás és a laptop leadása vár rád. A törvény pontosan meghatározza, milyen igazolásokat kell megkapnod, és mikorra kell azoknak a kezedben lenniük.
A munkáltatói kötelezettségek és a „kilépő papírok” fogalma
Kilépő papír alatt a bérszámfejtéshez tartozó adó- és társadalombiztosítási igazolásokat értjük. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezik a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén irányadó eljárásról. Ennek alapján a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 80. §].
A kilépő papírok alatt elsősorban adó és társadalombiztosítási igazolásokat értjük. Ez egyrészt az adóigazolás, másrészt pedig az álláskeresési jogosultság megállapításához szükséges igazolólap. Az egészségügyi kiskönyv, valamint a fizetést terhelő esetleges letiltásokat (tartásdíj végrehajtás) tartalmazó okirat kiadása is szükséges.
Az igazolások részletezése és tartalmi követelményei
A munkáltatók által bevett gyakorlat, hogy ezeknek a dokumentumoknak a kiadására vonatkozó határidőket egységesnek tekintik, pedig jogszabály alapján eltérő időpontok vonatkoznak a kiadás teljesítésére.
- Adatlap a munkáltatótól származó jövedelemről: Ez tartalmazza az adott évben kapott összes addigi jövedelmet és a levont személyi jövedeléamadót. Ez azért fontos, mert nem csak azt a jövedelmet és levont adót tünteti fel benne, amit a munkáltatótól kapott, hanem a teljes évi, tehát az előző munkáltató vagy munkáltatók kifizetéseit is.
- Igazolvány a biztosítási jogviszonyról (TB-kiskönyv): A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének napján átadja, aki az átvételt igazolja.
- Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához: A 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet határozza meg az álláskeresési járadékra való jogosultság megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához kiállítandó igazolólap tartalmát. Az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni.
- Bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségek: Ebből látja a munkáltató, hogy van-e gyerektartás fizetési kötelezettsége a munkavállalónak. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) alapján a munkáltató köteles olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.
Az együttműködés szabályai
A munkaviszony megszűnésekor a feleknek kölcsönösen együtt kell működniük. Így a munkavállalónak a munkáltató által előírt módon, az általa kijelölt személynek át kell adnia a munkakörét, azokat a munkaeszközöket vissza kell szolgáltatnia, amelyeket a munkavégzéshez a munkáltató adott át neki. Végezetül megjegyezzük, hogy a munkavállalót a munkaviszony végén „leszámolási” kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy a munkakörét az előírt rendben köteles átadni és elszámolni a munkáltatóval. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.
Fontos, hogy ha a munkáltató elmulasztja a kilépő papírok határidőben történő kiadását, a munkavállaló nem jogosult bosszúból megszegni a saját kötelezettségeit, vagy akár kárt okozni ezen körülmény miatt a munkáltatónak.
Jogorvoslat és hatósági eljárás
Találkoztunk már azonban sajnos olyan esettel, amikor ez elmaradt. A lefolytatott közigazgatási eljárásban a hatóság közigazgatási szankció alkalmazása mellett közigazgatási intézkedést tehet. A 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz lehet fordulni. A hatóság a bejelentés alapján kötelezi a munkáltatót az iratok kiadására. Különböző, jogszabályban rögzített kötelezettségek teljesítésére szoríthatja a foglalkoztatót megfelelő határidő tűzésével.
OTP internet- és mobilbank: Értékpapírszámla nyitás lépésről-lépésre
Speciális jogviszonyok és változások
Ha valaki alkalmi munkásként dolgozik, vagy nevelőszülői jogviszonyban van, akkor más előírások érvényesek. Egyszerűsített foglalkoztatásnál nem kell egységes igazolást kiadni. A megbízási jogviszonyban dolgozókra más szabályok vonatkoznak, mint a munkaviszonyban állókra. Szabadság például nem jár nekik. Ha azonban a megbízás társadalombiztosítási kötelezettséggel jár, akkor a foglalkoztatónak jövedelemigazolást kell kiállítania. Ezt az adott év után legkésőbb január 31-ig kell megkapnia a dolgozónak.
Mellőzésre került az 1992. évi Mt. 98. §-ának rendelkezése, mely meghatározta a munkáltató által kiadandó munkaviszony-igazolás kötelező tartalmát. Így a jelenleg hatályos jogszabály szerint nem kötelező munkaviszony-igazol lapot kiállítani, de a tapasztalatok alapján a munkáltatók a korábbi gyakorlatot folytatva továbbra is kiadják az igazolást.
Az adózás rendje és az évközi megszűnés
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezése szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is.
A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól-ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül ki kell adni.
A jövedelemigazolás kiállítása csak akkor kötelező, ha a munkavállaló írásban kéri azt a munkáltatótól, ennek alapján viszont a munkáltató a munkaviszony megszűnésének napján - szintén az Mt. rendelkezéseivel összhangban - köteles az igazolást kiadni. A Jövedelemigazolás mellékletét képező pótlap használata akkor kötelező, ha a kifizetett nem rendszeres jövedelem feltüntetésére a jövedelemigazoláson nincs elegendő hely. Az OEP-B/1. számú jövedelemigazolás kiállítása esetén, a pótlapon kell a nem rendszeres jövedelmek részleteit feltüntetni. Az OEP-B/2. számú jövedelemigazolás már tartalmazza a nem rendszeres jövedelmek részletezésére szolgáló sorokat.
A munkavállalónak érdemes tisztában lennie azzal, hogy milyen igazolások járnak neki, mert az új munkáltatónál történő belépéskor ezekre nagy szükség lehet. Bár a munkaviszony létesítésének, a kilépő papírok később is pótolhatóak, a folyamatok gördülékenysége érdekében javasolt azokat a törvényi határidőkön belül beszerezni.