A magyar mezőgazdasági kultúra egyik legkülönlegesebb, egykor világhírnévnek örvendő terménye a nagydobosi sütőtök. Szürke a héja, belseje narancssárga, a húsa sülve, mint a kenyér, úgy kérgesedik. A New York-i tőzsdén egykor jegyezték még ezt a magyar fajtát, amit a termőhelyéről, „nagydobosi” parázs töknek hívtak. A múlt század 30-as éveiben jegyezték a New York-i tőzsdén, a háború után népélelmezési cikk volt, vagonokban szállították az éhező Budapestre. Azután lassan feledésbe merült a Nagydobosi sütőtök, vele a mítosza is.
A „Nagydobosi mítosz” megfejtése
Filepné Pivoda Piroska és férje, Filep László a szatmári síkság északi csücskében, Mátészalkán élnek. Mindketten agrár végzettségűek, Nagydoboson találkoztak először a helyi sütőtök mítoszával, ahol dolgozni kezdtek. 20-25 éve foglalkoznak sütőtökkel, azóta próbálják megfejteni a Nagydobosi mítoszát.
Az első ilyen mítosz az volt, hogy „a nagydobosi tök csak a nagydobosi földben terem meg". Filep László szerint ennek a magyarázata egyszerű: 5-10 év alatt rájöttek, hogy a Nagydobosi sütőtök termesztésnél mindent annak kell alárendelni, hogy nagyon hosszú a tenyészideje. A jó tápanyag-ellátottság miatt a növény nem igyekszik a termést beérlelni. Ezzel szemben a Nagydobosi gyenge nyírségi homoktalajon a növény a termésre koncentrál, a szűkös tápanyagot ide összpontosítja.
A nagydobosiak megpecsételték a tököt, már augusztus közepén. A mítosz szerint ezt azért tették, hogy a szomszéd községben termelt tököt ne tudják Nagydobosi tökként értékesíteni. A bélyegző felsértette a tök héját, ezt a tök két-három hét alatt kiforrta és a Nagydobosi sütőtök felirat hamisíthatatlanná vált. A nagydobosi pecsét a sütőtökön idővel minőségi garancia lett, de elsődleges oka szintén a tenyészidővel volt összefüggésben. Amelyik tök ugyanis augusztusra nem éri el a kellő méretet, az már szeptember végére nem érik be. Emiatt nyomtak a megfelelő méretű tökökre már augusztusban pecsétet.
A harmadik mítosz szerint akkor lesz jó ízű, ha a dér megcsípte. A nagydobosi termelő szerint van abban igazság, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben a fagy hatására a keményítő egy része cukorrá alakul, ettől édesebb lesz, de ettől még nem lesz finom a sütőtök. A fagyástól nem érik be, csak a tárolhatósága romlik. A sütőtök betakarítás után 20 fok fölötti hőmérsékleten utóérik. Ha a hőmérséklet tartósan 10 fok alá csökken, akkor a tököt hideg stressz éri, és apró pöttyök jelennek meg rajta, elkezd romlani.
Hogyan terem rengeteget a borsó? Mutatjuk a trükköt
Termesztési technológia és szakmai ajánlások
Filep László szerint a Nagydobosi sütőtök a jó minőségű, kötöttebb talajban nem fog jól teremni, mert ez nyújtja a tenyészidőt és a másodlagos gyökerei nehezen tudnak a talajba hatolni. A sütőtök gyengébb, laza talajban hoz igazán ízletes termést. Nem szabad sűrűn sem ültetni, arra kell figyelni, hogy 9-10 négyzetméteren csak egy tő maradjon.
Célszerű palántát nevelni a tenyészidő nyújtása miatt, ezzel elkerülhetjük a tavaszi fagykárt is. Induláskor kell egy kis tápanyag-bomba a töveknek, a régiek ezt úgy csinálták, hogy „bokrolták” a tököt, magyarán minden bokor alá tettek egy villányi szerves trágyát. A lényeg viszont, hogy ezt követően a teljes tenyészidőben nem szabad már nitrogén műtrágyát adni. A nagydobosi sütőtök igényli a talaj mozgatását, nem javasolják a gyomirtást. 3,5 méteres sortávolságra és 2,5 méter tőtávolságra ültetik a tököt. Június közepére a növény a teljes tenyészterületet befutja, ezt követően nincs gond a gazzal, mert a tök minden tápanyagot elszív. Jól bírja az aszályt és a kánikulát, de a klímaváltozás szélsőségeit már a Nagydobosi tök is rosszul viseli, ezért, ha mód van rá, célszerű öntözni, de csak július végéig.
Érettség és minőségbiztosítás a piacon
Filep László szerint a kereskedelemben jelentős részben éretlen tököket árulnak. A Nagydobosi fajtánál jó, ha a termés 30 százaléka beérik. A vásárlásnál arra érdemes figyelni, hogy a kocsánya teljesen száraz, morzsolható legyen: akkor biztos, hogy éretten szüretelték le. Másrészt érdemes a körömpróbát is elvégezni: ha bele tudjuk mélyeszteni, akkor éretlen.
Nincs két egyforma ízű sütőtök, ennek ellenére Filepné Pivoda Piroska és férje az általuk értékesített sütőtökre ízgaranciát vállalnak. Ezt úgy tudják biztosítani, hogy minden egyes beérett tököt meglékelnek, majd próbasütést végeznek. Ízvilág alapján osztályozzák: van, amelyik lisztesebb, van, amelyik krémesebb. Így válogatják le az összes tököt, így tudják garantálni, hogy 100 százalékban jóízűt adjanak el, tisztítva, konyhakészen. Csak közvetlenül a fogyasztóknak értékesítenek.
A sütőtök ipari és gasztronómiai jelentősége
A Portfolio Csoport szakmai konferenciái, mint az AgroFood és az AgroFuture, rendszeresen foglalkoznak az élelmiszeripar dilemmáival, aktualitásaival és a jövőálló gazdálkodás kérdéseivel. A nagydobosi sütőtök nem csupán történelmi emlék, hanem a gasztronómia alapköve is, hiszen levesként, köretként, vagy desszertként is nagyon finom.
A NAK és a FruitVeB közös körképe szerint az idén meghaladja az 1800 hektárt a termőterület nagysága Magyarországon. A sütőtök friss piacát továbbra is uralja az orange fajtakör, ahol nagy hozamokat lehet elérni a termelés során. A szürke tök piacán az előző évekhez hasonlóan nagyon heterogén a minőség. A jó minőségű sütnivaló tököt nagyon sokan keresik, ami megbízhatóan csak közvetlenül a termelőktől vásárolva érhető el. A nagydobosi sütőtök szürke, gerezdes, nagy kocsánnyal, az alján van a saját címere. A felhasználási módjának csak a képzelet szab határt, hiszen levesként, köretként, vagy desszertként is nagyon finom. A leveshez megfőzött sütőtök és alma összeturmixolva, tejszínnel összeforralva, pirított tökmaggal megszórva igazi gasztronómiai élményt nyújt.
tags: #nagydobosi #sutotok #tozsde