A nagyszemű, ropogós szőlőfajták termesztése egyre népszerűbbé válik a házikertekben, és nem véletlenül: ezek a fajták nemcsak ízletesek és tetszetősek, hanem gyakran ellenállóbbak is a betegségekkel szemben, és bőtermőek. Bár a cseresznye és a szőlő két külön gyümölcs, mindkettő esetében a „ropogós” jelző a kiváló minőségű, élvezetes textúrára utal, mely friss fogyasztásra, asztali felhasználásra, sőt, egyes esetekben akár feldolgozásra is alkalmassá teszi őket. Jelen cikkünkben a nagyszemű, ropogós szőlőfajták jellemzőit, ültetését és gondozását mutatjuk be, különös tekintettel a magyarországi viszonyokra.
A „Ropogós” Gyümölcs Fogalma és Jelentősége
A „ropogós” jelző a gyümölcsök esetében olyan textúrát takar, amely harapáskor kellemesen törékeny, lédús, és nem lisztes vagy puha. Ez a tulajdonság különösen keresett a cseresznyék és a csemegeszőlők esetében, mivel nagyban hozzájárul a fogyasztási élményhez. A ropogós gyümölcsök általában jobban bírják a szállítást és a tárolást is, ami gazdasági szempontból is előnyös.
Cseresznye vagy Szőlő? - A Hasonlóságok és Különbségek
Bár a bevezetőben említett Badacsonyi ropogós egy cseresznyefajta, a „nagyszemű ropogós” kifejezés a szőlőknél is megállja a helyét. Fontos azonban tisztázni, hogy a cseresznye és a szőlő két teljesen eltérő növényfaj, eltérő igényekkel és felhasználási módokkal. Az információkban mindkét gyümölcsfajta szerepel, ami arra utal, hogy a „nagyszemű ropogós” jelző egy általános minőségi kategóriát takar.
A cseresznye a tavasz egyik legkedveltebb gyümölcse, amely napos, meleg fekvést és jó vízáteresztő, tápanyagdús talajt igényel. A cseresznye szavunk és talán a kertekbe ültetett cseresznyefáink eredete is a Fekete-tengerig vezethető vissza. Lucius Licinius Lucullus hadvezér a Mithridatész pontoszi király elleni háborúból cseresznyefákkal tért haza, amelyeket Cerasus, mai török nevén Giresun városából hozott. A gyümölcsöt származása alapján Cerasusnak nevezte el a római nép, ebből keletkezett az angol cherry, a német Kirsche és a magyar cseresznye közvetlen forrását jelentő szláv elnevezések is.
A szőlő viszont egy évelő kúszónövény, melynek gyümölcse a szőlőszem. A szőlőtermesztés a világ számos kultúrájában évezredes hagyományra tekint vissza, és rendkívül sokszínű fajtaválasztékkal rendelkezik, melyek között megtalálhatók a friss fogyasztásra szánt csemegeszőlők, valamint a borkészítésre alkalmas fajták is.
A Ropogós Szőlőfajták Kiemelt Jellemzői
A ropogós szőlőfajták iránti kereslet folyamatosan növekszik, köszönhetően kiváló élvezeti értéküknek és számos előnyös tulajdonságuknak.
Termésjellemzők
Ezekre a fajtákra jellemző a nagyméretű, húsos bogyó, amely harapáskor kellemesen roppan. A színük változatos lehet, a zöldesfehér, aranysárga, hússzínű, liláspiros, kékesvörös, sötétkék és fekete árnyalatok is előfordulnak. Az ízvilág is széles skálán mozog, az édes, fűszeres, muskotályos, harmonikus ízek mind megtalálhatók. A vékony héj is gyakori jellemző, ami tovább növeli a fogyasztási élményt. A ropogós szőlőfürtök általában laza vagy közepesen tömött szerkezetűek, vállas formájúak, esetenként ágasak is lehetnek.
Érési Idő
A nagyszemű, ropogós szőlőfajták érési ideje fajtától függően eltérő. Vannak korai érésű fajták, mint például a Csabagyöngye (július vége), és közép-késői, valamint késői érésűek is, mint a Cardinal (szeptember eleje), a Kismis Moldavszkij (szeptember közepe), a Jupiter (szeptember közepe), a Kékfrankos (szeptember vége), a Hamburgi Muskotály (október eleje), a Piros kecskecsöcsű (október eleje) és a Moldova (október közepétől szüretelhető). Ez a változatosság lehetővé teszi, hogy a kerttulajdonosok hosszú időn keresztül élvezhessék a friss szőlőtermést.
Termőképesség és Ellenállóság
A legtöbb ropogós szőlőfajta bőtermőnek számít, ami azt jelenti, hogy rendszeres és nagy hozamot biztosítanak. Például a Cardinal fajta termésátlaga elérheti a 9-12 tonnát hektáronként, míg a Kismis Moldavszkij igen nagy termésű. Fontos szempont az ellenállóképesség is: vannak fajták, amelyek viszonylag jól tűrik a fagyot (pl. Csabagyöngye, Kékfrankos, Narancsízű, Pölöskei Muskotály, Vénusz), a szárazságot (pl. Kék Oportó, Kismis Moldavszkij, Narancsízű), és ellenállóak a gombás betegségekkel szemben (pl. Néró, Pölöskei Muskotály, Teréz, Vénusz). Ez utóbbi tulajdonság különösen fontos a környezetkímélő termesztés szempontjából, mivel csökkenthető a növényvédelmi beavatkozások száma.
Felhasználás
A ropogós szőlőfajtákat elsősorban friss fogyasztásra, asztali szőlőként javasolják. Néhány fajta, mint például a Moldova, kiválóan eltartható tavaszig, így hosszú időn keresztül élvezhető a friss gyümölcs. Emellett egyes fajták alkalmasak gyümölcslevek készítésére (pl. Vénusz), vagy akár borkészítésre is (pl. Irsai Olivér, Kék Oportó, Kékfrankos, Vénusz, Zalagyöngye, Zweigelt).
Kiemelt Nagyszemű, Ropogós Szőlőfajták Részletes Bemutatása
Cardinal Szőlő
A Cardinal szőlő levelei nagyok, vállöblük nyílt. Szeptember elején érik. Termése nagy, vállas, laza fürtű. Bogyója igen nagy, ropogós, kékes-vörös színű. Nagyon bőtermő, elsősorban házikerti felhasználásra javasoljuk. Termesztési értéke: október elején érik, bőven termő, termésátlaga 9-12 t/ha.
Hamburgi Muskotály Szőlő
Nagy levele csúcskaréja kiemelkedő, fonáka szőrös. Október elején érik. Termése nagy, gúla alakú, ágas fürtű. Bogyója sötétkék színű, ovális, ropogós, muskotályos ízű. Jó termőképességű, jellegzetessége a nem egyöntetű bogyónagyság. Elsősorban házikerti felhasználásra javasoljuk.
Kismis Moldavszkij Szőlő
Nagy levele ötszögletű, felszíne és fonáka is csupasz. Szeptember közepén érik. Közepesen tömött fürtjei szárnyasak, kifejezetten nagyok. Liláspiros bogyói nagyok, hamvasak. Húsa ropogós, héja vékony. Erős növekedésű, bőtermő, magnélküli fajta. Szárazságtűrése kiváló, kifejezetten védett fekvésbe ültessük! Termesztési értéke: szeptember közepi érésű, igen nagy termésű fajta.
Néró Szőlő
Levelei nagyok, vastag szövetűek, hullámos felületűek. Augusztus közepén érik. Termése nagy, vállas fürtű, megnyúlt. Bogyói sötétkékek, hamvasak, ropogósak, fűszeres ízűek. Fagytűrése és gombás betegségekkel szembeni ellenálló-képessége kiváló!
Pölöskei Muskotály Szőlő
Levelei nagyok, mélyen tagoltak. Szeptember elején érik. Termése nagy, vállas, laza fürtű. Bogyója borostyán sárga, hamvas, ropogós húsú, muskotályos ízű. Jó fagytűrő, gombás betegségekre kevésbé fogékony, ezért környezetkímélő termesztésre is alkalmas.
Teréz Szőlő
Levele alig tagolt, zárt vállöblű. Szeptember közepén érik. Termése igen nagy, laza fürtű, megnyúlt. Bogyója zöldes-sárga, héja vastag, ropogós. Gombabetegségekkel szemben toleráns, ezért permetezés nélkül is jól termeszthető.
Vénusz Szőlő
Magnélküli szőlő különlegesség. Erős növekedésű, teljesen rezisztens fajta. Augusztus közepén érik. Fürtje nagy. Bogyóinak színe kék, húsos, harmonikus ízű, muskotályos illatú. Rendkívül fagytűrő. Gyümölcse friss fogyasztásra, gyümölcslevek készítéséhez és borkészítésre is kiválóan alkalmas.
Szőlőoltványok Beszerzése
Szőlőoltvány fajtákból a legnagyobb választékot Szolnokon a Kedvenc kert és kerti tó centrumban találja. A szabadgyökeres szőlőoltványok értékesítése november elejétől kezdődik. Konténeres szőlőoltványok egész évben vásárolhatók változó választékban. Fontos, hogy 2013-ban megnyílt a Gyümölcstermők Webáruháza, ahol szabadgyökeres gyümölcsfákat, szőlő-és bogyósgyümölcs oltványokat vásárolhat online.
Ültetési és Gondozási Útmutató Gyümölcsfákhoz és Szőlőhöz
Annak érdekében, hogy az ön által kiválasztott gyümölcsfa vagy szőlőtőke optimális terméssel örvendeztesse meg, és megfeleljen elvárásainak, fontos a megfelelő fajta kiválasztása, ugyanis az adott gyümölcsfa-fajta környezeti- és termőhely igényét is figyelembe kell venni. A kiválasztott fajta számára megfelelő termőhely-, klíma-, és a szakszerű gondozás szükséges. A helyi viszonyok között a már bizonyított fajták adják a legnagyobb garanciát a kielégítő terméshez.
Általános tudnivalók
A gyümölcsfák és szőlőtőkék a mélyrétegű, humuszban gazdag, könnyen átmelegedő talajokat kedvelik. Az ön által megrendelt szabadgyökeres gyümölcsfa gyökércsomagoltan érkezik. A megrendelt szabadgyökerű gyümölcsfát a kézbesítést követően lehetőleg azonnal el kell ültetni a végleges helyére. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a bontatlan csomagolásban az oltványok csupán néhány napig tarthatók. A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 48 órára (ősszel elég a 24 óra) állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör / hordó) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje.
A gyümölcsfák vermelése akár csoportosan, szorosan egymás mellé is történhet. A gyökerek méretének megfelelő méretű gödör kiásását követően helyezze bele a gyümölcsfát(kat), akár szorosan egymás mellé, majd földelje el azokat. A földrögök között nem maradhat levegő, ezért a földet taposással is szükséges tömöríteni, majd bőségesen meg is kell azt öntözni. A vermelési időszak alatt ügyeljen arra, hogy a föld ne száradhasson ki. A konténeres növények ültetése fagymentes időben az év bármely szakában lehetséges (nyáron is). A konténeres növényeket nem szükséges a kézbesítést követően azonnal elültetni, arra azonban figyelni kell, hogy a gyökereket körülvevő földlabda ne száradjon ki télen sem. Egy gyümölcsfa mindösszesen maximum kettő-, átültetéssel +1 (összesen három) évet bír ki konténerben.
Konténeres (és szabadgyökeres) körtefa vásárlásakor is kérjük, vegye figyelembe, hogy a körte szinte az egyetlen olyan gyümölcsfaj, amely nagyon lassan nő fiatalon, és a többi gyümölcshöz képest a suhángból csak nagyon lassan alakul ki a koronás oltvány. Ezért, kérjük vegye figyelembe, ha ön konténeres körtefát rendel, akkor nagy valószínűséggel csak egy suhángot fog kapni, tehát egy elágazás nélküli oltványt. Ez a körték tekintetében többnyire igaz a több éves konténeres oltványokra is. Ekkor ugyan már egy erősebb, fejlettebb, de jellemzően feltehetően szintén elágazás nélküli fácskáról beszélünk. A korona a kiültetést követő években fog kifejlődni az ön kertjében, amelynek előnye viszont az, hogy a koronát a saját elképzelései, kívánalmai szerint- és az önnek tetsző elágazásokkal alakírhatja ki.
Kérjük, az alábbi tartalmakat gondosan olvassa el, hiszen az újonnan elültetett gyümölcsfák (főleg szabad gyökeres fák esetében) életben maradásukoz elengedhetetlen információkat tartalmaznak. Ugyanakkor, ha az alábbiakban leírtakat nem tartja be, úgy a garanciális igényét nem fogja tudni érvényesíteni!
Ültetés ideje
Az ültetés fagymentes időben (szabadgyökeres oltványok esetében őszi és tavaszi időszakban - október közepétől november végéig, illetve február közepétől április elejéig) végezhető el, de akár még a téli időszakban (pl. januárban) is ültethető gyümölcsfa, ha a levegő hőmérséklete +3 °C fölött van és a talaj nincs mélyen átfagyva. Fontos azonban, hogy a szabadgyökerű gyümölcsfák esetén az ültetés mindenképpen a lombhullás után, de rügyfakadás előtt történjen. Optimális azonban szabadgyökeres gyümölcsfát őszi időszakban ültetni a biztonságosabb megeredés érdekében, mert az enyhe, téli napokon a gyökereken keletkezett sebek még a tavaszi időszak előtt kalluszosodnak és az új gyökerek kialakulása is megkezdődik, melyek tavaszra már készen is állnak és nem akkor kezdenek még csak kialakulni (újból), mivel a tavaszi ültetés alkalmával a már megindult kis gyökérhajtások könnyen letörnek. Tavaszi ültetésnél a talajt a gyökérzet között taposás helyett bőséges öntözéssel kell tömöríteni.
Ültetési távolság és helyválasztás
Az ültetési távolságot alanytól-, korona formától (metszési mód) és alaktól függően kell meghatározni. Vadalanyon lévő fajták általában terebélyesre nőnek és magasságuk is elérheti a 15 m-t. Itt ajánlatos a 8-10 m-es tőtávolságot tartani, a sortávolság 6 m, eltolt ültetési rendben. A törpésítő alanyoknál, mint pl. A kisméretűre növő fákat (pl. őszibarack) 3 méterre, a közepes méretű alma, kajszi, körte, szilva, stb. A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 48 órára (ősszel elég a 24 óra) állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör / hordó) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje. A gyümölcsfát ültesse lehetőleg napos helyre, mert a napfény kedvezően befolyásolja az aromaanyagok, vitaminok képződését és a gyümölcs színeződését is.
Támrendszer
A karcsú orsó, szabadorsó korona kialakítású gyümölcsfák mellé, minden esetben támrendszer vagy karó szükséges. A karó esetében érdemes keményfát használni, melynek optimális átmérője 5 - 8 cm, hossza 180 - 200 cm (a karót 50 - 60 cm mélyen kell a földbe helyezni). A karó a korona kezdete fölé érjen. A fákat 3 - 5 helyen elasztikus, erős műanyag szalaggal, nyolcas alakban kell a karóhoz rögzíteni.
Ültető gödör mérete és előkészítése
Az ültető gödör mérete: min. 60 x 60 x 60 cm, de nem túlzás a 100 x 100 x 100 cm sem, ugyanis gyümölcsfa életében ez az egyetlen alaklom amikor tápanyagot tudunk juttatni a gyökérzet alá. Ezt követően erre nincs lehetőség. Különösen szükséges ez a nagy gödörméret akkor is, ha a talaj nem túl jó minőségű, törmelékes, vagy túlságosan kötött. A gödör aljára kerüljön - gaztól, taracktól és gyomoktól mentes - föld föllazítva és összekeverve trágyával, mely lehet szerves trágya (min. 3-4 éves marhatrágya) is, illetve trágyapellet. Az eredeti marhatrágya hosszabb időn keresztül biztosít tápanyagellátást a gyümölcsfának viszont felelhetők benne károsító lárvák és baktériumok is. A trágya / trágyapellet - föld keveréket az ültetőgödör alján javasolt meglocsolni kb. 2 dl (folyékony) baktériumtrágyával. Ezután minimum 5 cm-es földréteg következik (mivel a gyökérzet közvetlenül nem érintkezhet a trágyával) majd, a gyümölcsfa gyökere. A legfelső gyökérre 6-8 cm föld kerüljön, de ügyeljen arra, hogy az oltás/ szemzés forranya (oltási heg) nem kerülhet föld alá, mivel abban az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a nemes úgymond lelép az alanyról, azaz legyökeresedik. Az ültetési mélységet ezért egészen pontosan meg kell határozni, aminek legegyszerűbb módszere, ha egy egyenes lécet átfektet a gödör felett és ehhez állítja be az oltási heg magasságát, hogy az a föld felszíne fölé essen. A fa gyökerei közé érdemes gyökéritatót szórni (kb. Az ősszel ültetett gyümölcsfa gyökere körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem feltétlen szükséges (de nem árt). A téli csapadék ellátja a gyökeret kellő nedvességgel és a talaj tömörödése is megtörténik. A tavaszi ültetés annyiban különbözik az őszitől, hogy ekkor a taposás helyett bő vízzel kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Ilyenkor a legnagyobb veszély a szárazság, ezért mulccsal, tőzeggel vagy szalmás trágyával védekezhet a kiszáradástól. A konténerben szállított gyümölcsfaoltványt a konténerből óvatosan emelje ki oly módon, hogy a gyökerek között lévő föld ne hullhasson ki. A gyökerekkel jól átszőtt földlabda palástján (kerületén) a gyökereket metszőollóval / kézzel meg kell tépkedni / szaggatni, hogy az ültetést követően a gyökérzet szerteágazón növekedjen tovább. Az ültetés alkalmával minimum akkora gödröt ásson, hogy a földlabda kényelmesen beleférjen.
Öntözés
Őszi ültetésnél nem szükséges, viszont tavasszal történő ültetés esetén bő vízzel (min. 15-20 l) kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Tavasszal az öntözést hetente meg kell ismételni 2 hónapon keresztül. Nyári száraz időszakokban mindenképp bőségesen pótolni kell a nedvességet 2-3 napi, de szükség esetén akár napi rendszerességgel is.
Metszés
A metszés helyes időpontjának megválasztása nagyon fontos a terméshozam-, a fertőzések elkerülése és a koronaalakítás szempontjából is. Ültetéskor (őszi ültetésnél is tavasszal - február, március - kell metszeni) a metszés szerepe rendkívül fontos egyrészt koronaalakítás szempontjából, másrészt pedig - azonban elsődlegesen - azért, mert a facsemeték gyökérzete a kitermelés során sérül (A sérült gyökérrészeket ültetés előtt vissza is kell metszeni az egészséges részig), és nagy része a földben marad. Tehát a megmaradt kisebb gyökérzet nem képes ellátni tápanyaggal a változatlan méretű föld feletti részt, ezért ezt az aránytalanságot a föld feletti részek metszésével szükséges kiegyenlíteni, de legjobb a gyökér javára eltolni.
A tavaszi metszés a kívánt korona típus kialakításának megfelelően kell, hogy történjen, amely függ az alanytól és a gyümölcsfa fajtájától és a kívánt művelési módtól is. Az első 5-6 évben a csemetefák koronaalakítása történik. Minden gyümölcsfánál általában alkalmazható metszési mód a sudaras ágcsoportos metszés. Az első évben a koronás fácskán 3-4 oldalvesszőt hagyunk meg kb 60-100 cm magasságban, minél szabályosabb elrendezésben, és ezeket vágjuk rövidre. A függőleges irányba növekvő sudarat, az oldalvesszők metszési magasságához képest 20 cm-rel magasabban vágjuk el. Az első és a második oldalág-csoport szint között 80-100 cm távolságot hagyunk, de a 40-60 cm is elfogadott fajtától függően. A sudaras ágcsoportos metszéstől eltérő korona kialakítás a katlan és a váza korona. Az őszibarack metszése során katlan koronát alakítunk ki. A kajszi, meggy és a szilva koronáját általában váza alakúra neveljük. Mindkét metszésnek az a lényege, hogy a hosszirányban fölfelé növekvő sudarat tőből eltávolítjuk. Amikor az őszibarackot megvásárolja, általában már kis koronás fácska. Arra kell csak ügyelni, hogy a törzs vonalában ne fejlődjön sudár. A kajszi, meggy és a szilva váza koronája úgy alakítható ki, hogy a kívánt törzsmagasság fölött el kell vágni a sudarat.
Az ültetési időszakon kívüli minden egyéb metszésmód célja a koronaalakítás, illetve, hogy a napfény és a levegő minél jobban érje a gyümölcsöket, a korona ne sűrűsödjön be, szabályozza a terméshozamot és a koronát megfelelő irányú és intenzitású növekedésre serkentse. Az ún. Diófa esetében sem az őszi, sem a tavaszi metszés nem ajánlott, mert ezekben az időszakokban még igen magas a diófánál a gyökérnyomás és a metszfelületeken keresztül képes mintegy elvérezni a fa. Tavaszi metszésnél a sebekből kicsordul a fa nedve, ami nehezen szárad be, és ez korhadást indít meg.
Vadhajtások
Előfordul, hogy a gyökérzetből vagy az alanyból a törzsön (az oltás/szemzés alatti részen) vadhajtások törnek elő. Ezeket minden esetben el kell távolítani. A vadhajtások nem keverendőek össze a vízhajtásokkal. A vízhajtások a fa nemes részén törnek elő és ezek 2-3 rügyre való visszametszéssel termőre fordíthatóak. A nem kívánatos helyeken el kell távolítani azokat.
Tápanyagpótlás
Ültetéskor a vegyszermentes kertészkedés érdekében érdemes EM-bio trágyával belocsolni az ültető gödröt, illetve a gödör aljára kerüljön szerves trágya, vagy trágya pellet. A jó gyümölcsberakódáshoz és gyümölcsfák egészséges fejlődése érdekében feltétlenül szükséges évről évre a megfelelő mennyiségű tápanyagok pótlása is. A legjobb, ha az alap tápanyagpótlást egyszer tavasszal, és egyszer ősszel végzünk el. A nagyobb terméshozam eléréséhez június végéig további tápanyagpótlást iktathatunk be. A legjobbak erre a célra a folyékony állagú trágyák. Pl. Az érés illetve a szüret után az őszi időszakban már csak lassan lebomló trágyákat használjon.
Téli védelem
A fagykároktól úgy védheti meg gyümölcsfáit, ha a metszés fagymentes időben, a kihajtás előtt történik (általában februárban) a fent leírtak szerint.
A Cseresznye és a „Nagyszemű Ropogós” Asszociációja
A nagyszemű, ropogós cseresznye fogalma szinte összeforrt a "Germersdorfi" névvel. Ha Germersdorfi, akkor lelki szemeink előtt nagyszemű, ropogós cseresznyék lebegnek. És minden ilyen az germersdorfi. Tulajdonképpen ez a régi német tájfajta uralja a mai napig az emberek tudatát, pedig a termőképessége alulmúlja a belőle nemesített fajtákét.
Cseresznyefajták, melyek felülmúlják a Germersdorfit
- Margit: nagy, ropogós gyümölcseit jóval kisebb fán, és bő 1 héttel a Germersdorfi előtt érleli. Néhány évvel ezelőtt az érdi kutatóintézet cseresznyés gyűjteményében volt szerencsénk végig kóstolni a fajtákat, és SOKKAL finomabb volt a Germersdorfinál.
- Linda: mindenben hasonló szülőjéhez, annyi különbséggel, hogy többet és rendszeresen terem.
- Katalin: kimagasló gyümölcsméretével kitűnik testvérei közül. Bordóra érő, festőlevű gyümölcse kifejezetten ropogós és mutatós.
- Kavics: nagy, mutatós gyümölcse nevét a szilárdságáról kapta, tehát ez is klasszikus ropogós fajta. Mivel a moniliás fertőzésre nem érzékeny, így gyümölcse akár 1-2 hétig is egészségesen a fán marad.
Mivel ezek a fajták önmeddőek, ezért szükséges megporzó fajtáról gondoskodni. Mindegyiket porozza a Germersdorfi és a Hedelfingeni. Mivel mindegyik június-júliusban érik, mire a cseresznyelegyek rajzása megkezdődik, ezért mindegyik fajta kukacos lesz.
Korai cseresznyefajták előnyei
Miért jó a korai cseresznye? A korai cseresznyefajták egyik legnagyobb előnye, hogy még a cseresznyelegyek rajzása előtt beérnek, így elkerülhető a kukacosság problémája. Ez különösen fontos lehet a házi kertekben, ahol a vegyszeres védekezés korlátozott.
Cseresznye fajtaismertető
A cseresznye sokféle klímán megterem, de igazán jó minőséget, aromás és édes gyümölcsöt csak a melegebb tájakon ad. A cseresznye nálunk is leginkább a meleg fekvésű, de jó talajú domboldalakat kedveli. Bár eredetvédett cseresznyével (még) nem rendelkezünk, azért akad néhány megfelelő domboldalunk, ahol régóta kiemelkedően jó cseresznye terem. Ilyen például Badacsony, ahol a szőlők között, leginkább az északi lejtőkön ültettek a gazdák cseresznyét. A cseresznye bevételt jelentett olyan években is, amikor a szőlő nem adott jó termést.
A legnagyobb összefüggő, mintegy 200 hektárnyi cseresznyésünk, „Magyarország cseresznyéskertje” a Tisza mellett, Nagykörűben található. Petrovay György örökölt birtokán 1870-ben létesített gyümölcsöst, ahol tudományos módszerekkel elemezte-szelektálta a különböző fajtákat. Végül - 65 fajta közül - a Germersdorfit emelte ki, mint a Tisza menti mikroklímán legjobb, legkülönlegesebb zamatú gyümölcsöt termőt.
Különleges cseresznyefajták
A fenti ropogós, nagy szemű, piros cseresznyéktől élesen eltér a szomolyai fekete cseresznye. A település mostanában Kaló Imre borairól ismert, de régebben az itteni fekete cseresznye tette híressé. A Bükkalján a filoxérajárvány után jelentek meg nagyobb számban a cseresznyefák, és az ottani vulkáni eredetű talajon termett, rövid szárú fekete cseresznye hamarosan kedvelt termékké vált, még a bécsi piacra is eljutott. Fekete színe mellett a Szomolyai fajta jellegzetessége, hogy nagyon édes, cukor nélkül is lehet lekvárt főzni belőle - és természetesen pálinkának is kitűnő alapanyag. Sötét színét a feldolgozás során sem veszíti el. Mivel eleve nem ropogós, és színét, ízét felolvasztás után is megtartja, mélyhűtésre is alkalmas fajtának találták. Viszonylag hamar, június első felében érik.
Cseresznye az egészségért
A cseresznye fogyasztása természetesen frissen még a fa alatt a legjobb. Ám ha a bő termést nem tudja elfogyasztani a család, készülhet belőle befőtt, lekvár, de akár cseresznyés pite is. Ennek az apró gyümölcsnek 78−82 százaléka víz, ezért remek szomjoltó, nem beszélve vese- és vértisztító hatásáról. Segíti a pattanások elmúlását, csökkenti a vér húgysavszintjét és hatásos az ízületi megbetegedések és a reuma ellen.
Összefoglalás
Akár nagyszemű, ropogós szőlőre, akár cseresznyére vágyunk a kertünkbe, a megfelelő fajta kiválasztása, az alapos ültetés és a gondos ápolás elengedhetetlen a bőséges és ízletes termés eléréséhez. A hazai éghajlathoz jól alkalmazkodó, ellenálló fajták előnyben részesítése hosszú távon garantálja a sikerességet, és lehetővé teszi, hogy saját termesztésű, friss gyümölcsökkel gazdagítsuk mindennapjainkat.