A füge az emberiség által legrégebb háziasított növényei közé tartozik, ami bőséges termésének és a növény könnyű szaporításának köszönhető. Huszonöt-harminc évvel ez előtt még csak álom volt, azonban ma már hétköznapi jelenségnek számít a sikeresen termő fügefa a kertben, ami a legfinomabb nyári, akár őszi termésekkel kedveskedik számunkra. Olyan, mint a bodza: kár érte boltba menni, egyszerűbb a más kertjéből kilógó ágakról lelopni.
A fügefa története és hazai elterjedése
A füge egy igazi mediterrán gyümölcskülönlegesség: a Földközi-tengert körülvevő országokban szinte mindenütt a legjelentősebb gyümölcsök között tartjuk számon, termesztése az első ókori kultúrákig nyúlik vissza. A Közel-Keletről a füge Európába az ógörögökön keresztül áramlott be, a legendák szerint Magyarországra azonban csak a török hódítók hozták el és honosították meg, többnyire a déli területekre.
Alig néhány évtizeddel ez előtt még elképzelhetetlen volt, hogy Magyarország éghajlatán megmaradjon a füge, azonban, ahogy teltek-múltak az évek, a klíma változásnak indult, a tőlünk nem is olyan messze délre található mediterrán térség határa pedig elkezdett lassan észak felé kúszni. Ahogy említettük, Magyarország klímája az elmúlt évek során melegebbé vált, így a -15°C-os hidegeket is megtűrő fügék már csak ritkán fagynak ki telente a szabadföldben.
Biológiai sajátosságok: miért különleges a füge?
Tudtad, hogy a fügefa a hagyományos ételemben véve nem virágzik, ellenben a füge termése maga a virága? Aki valaha látott már fügefát, annak biztosan feltűnt, hogy az aprócska, zöld fügék látszólag minden átmenetet mellőzve, virágzás nélkül jelennek meg az ágakon. Ha meg akarjuk csodálni a folyamatot, érdemes időnként leszedni és szétnyitni egy-egy fügét: zöldebb állapotában még jól játszanak a kettévágott gyümölcs belsejében a virágok, a szivacsszerű üreg a későbbiekben összeolvad és összefüggő gyümölcshússá.
A Magyarországon ültetett fügék néhány ritka kivételtől eltekintve mind az adriai típusú, avagy közönséges fügék közé tartoznak, jókora bokrokká fejlődve bőséges terméshozammal látnak el minket. A fügefa egy aránylag kistermetű, lombhullató cserje, karéjos leveleit gyógytea-alapanyagként is hasznosítják.
Hogyan metsszük a fügefákat kis méret és MAXIMÁLIS terméshozam érdekében!
Ültetés és gondozás a kertben
A füge talajigénye átlagos, azonban célszerű szélvédett, napfényes helyet találni neki a kertünkben, megéri délre néző falak elé ültetni, hiszen a füge melegkedvelő, fényigényes növény. Tartós szárazság esetén érdemes öntözni, mert habár kibírja az aszályokat, termései összemehetnek tőle. A füge egyszerűen szaporítható dugványozással, bujtással és tősarjakról is, de a legtöbb faiskolában is megvásárolhatjuk a csemetéket.
Fontos kérdés a növényvédelem: Magyarországon is jelen van például a füge-levélmoly vagy a füge-levélbolha, amik a fügeleveleken élősködnek, azonban ők a gyümölcsöt nem bántják. A „kukacos fügéről” általánosságban elmondhatjuk, hogy muslicák, legyek lárvái felelősek a kellemetlenségért, néhány éve már Magyarországon is.
Egészségügyi hatások és tápanyagtartalom
A füge amellett, hogy gazdag különféle vitaminokban és ásványianyagokban, támogatja az emésztőrendszer hatékony működését, javítja a memóriánkat, segít megelőzni a megfázást és a hurutos problémákat, sőt, még a bőrünket is megszépítheti. Magas cukortartalma ellenére a fügét bátran fogyaszthatjuk egy szigorúbb fogyókúra keretei között is: 100 g friss füge mindössze 74 kcal-t tartalmaz.
A füge konyhai felhasználása
A füge az egyik legkönnyebben szedhető és feldolgozható gyümölcsünk: nem igényel különösebb tisztítást, magozást. A leszüretelt érett füge hűtőben 1-3 napig eltartható, szobahőmérsékleten tárolva viszont érdemes még aznap elfogyasztani. A hazai közönséges füge főként friss fogyasztásra és befőzésre alkalmas, azonban a gyümölcsök magas cukortartalma miatt sokan pálinkát is készítenek belőle.
A fügét érdemes kipróbálni húsételek mellé, hiszen gyakorlatilag bármilyen húsfélével kiválóan párosítható, legyen szó párolt köretről vagy édeskés mártásról. Készíthetünk belőle befőttet, krémes lekvárt, darabos dzsemet és fűszeres csatnikat is.
Recept: Házi narancsos fügelekvár
A fügelekvárt készíthetjük tisztán fügéből is, de a narancsos kombináció a füge dominanciáját meghagyva, egy kis gyömbérrel, vaníliával, fahéjjal és szegfűszeggel megbolondítva igazi különlegesség.
- Tisztítsuk meg a fügéinket a szennyeződésektől, a sérült darabokat távolítsuk el, majd vágjuk a gyümölcsöket négybe (én a nagyobbakat nyolc darabba, a kisebbeket csak negyedbe vágtam).
- A narancslével és a befőző cukorral egy nagy lábasba téve elkezdjük főzni. Hozzáadjuk a vaníliarudakból kikapart magocskákat is.
- Addig főzzük, amíg besűrűsödik. Hogy ki meddig főzi, az attól függ, ki hogy szereti. Ha akarod, teljesen szétfőzheted vagy hagyhatod ilyen darabosan, mint én. (Ha nem szeretnénk a lekvárral ennyit bíbelődni, fél óra főzés után adhatunk hozzá dzsemfixet).
- Még forrón, sterilizált üvegekbe töltjük csurig. A kész üvegeket zárjuk le kupakkal, fordítsuk fejtetőre 10-15 percre, majd hűtsük ki az egész adagot száraz dunsztban.
Tartósítási praktikák és további variációk
A fügebefőtt elkészítéséhez nem ide