A növények egészsége mindennapjaink része, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni vagy figyelmen kívül hagyni a számtalan kórokozót és kártevőt, amelyek növényegészségügyi kockázatot jelentenek rájuk. Ezekre az élő környezetünkre leselkedő, sokszor láthatatlan veszélyekre emlékeztet május 12-én a Növényegészségügy Nemzetközi Napja. A növények egészsége szorosan kapcsolódik a mindennapi életünkhöz - attól kezdve, hogy mit eszünk, egészen addig, hogy hogy utazunk, kertészkedünk és vásárolunk. A sikeres gyümölcstermesztés egyik legfontosabb tényezője a fajta. A fajtaoltalomhoz szükséges vizsgálatokat az Angers-i (Franciaország) székhelyű Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, rövidített, közismert nevén CPVO) koordinálja, együttműködve a tagországok nemzeti hatóságaival. Az oltalmazott státusz odaítélése, párhuzamosan az egyes EU tagállamok Nemzeti Fajtajegyzékére történő felkerüléssel, a szakértők által elvégzett DUS vizsgálatokon alapul. A fajtaoltalomra bejelentett fajták nyilvános adatbázisa elérhető a CPVO honlapján, de tájékozódhatunk a hazai fajtajegyzék (Szőlő- és Gyümölcsfajták Nemzeti Fajtajegyzéke) és a Közösségi Fajtajegyzék alapján is.
A Fajtaoltalom és a Jogosultság Kérdései
Az oltalmazott fajták szaporító- és ültetési anyagainak előállításához és forgalmazásához a fajta tulajdonosával (nemesítő, nemesítő intézmény, vagy egyéb, a jogokkal rendelkező fajtainnovációs vállalkozás) kötött licensz szerződésre van szükség. Ez a jogi védelem teszi csak lehetővé, hogy az a sok-sok energia, szellemi és anyagi befektetés, amely a gyakran évtizedekig tartó tudományos munka során jelentkezik, megtérülhessen a nemesítők részére és legyen lehetőségük további fejlesztésekre, munkájuk folytatására. Egyaránt érvényes ez a hazai és a külföldi fajta-előállítókra. Ezt szem előtt tartva könnyen belátható, hogy a szaporító és termesztő szektor, amely sikeres működéséhez igényli és használja a nemesítés új eredményeit, a jogszerű fajtahasználattal hozzá is járul annak továbbviteléhez, fejlődéséhez. A hatóságokon kívül maga a fajtatulajdonos is figyel arra, hogy a fajtaazonos és egészséges szaporítóanyag rendelkezésre álljon, fajtája ne romoljon le. Hazánkban is egyre több faiskolai termelő és forgalmazó vállalkozás rendelkezik az oltalmazott fajták szaporítására jogosító szerződésekkel. A szerződések alapján a szaporítóanyagok értéke jelentős mértékű licensz díjjal is kiegészül, ezért ezek az oltványok, ültetési anyagok mindig drágábbak, mint az oltalomban nem részesített, ún. szabad fajtáké.
Illegális Szaporítóanyagok és Ellenőrzés
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a 2019-es évtől kezdődően kiemelt figyelmet fordít az illegális szaporítóanyagok forgalmazásának visszaszorítására. Ezzel igyekszünk védeni mind a telepítők, mind pedig a regisztrált, a szakmai és jogszabályi követelmények betartásával dolgozó szaporítóanyag-termelők érdekeit. A Nébihhez érkeznek olyan jelzések, melyek szerint egyes üzemekben időnként sajnos felbukkannak olyan ültetvények, amelyeket oltalmazott fajtákból a nemesítői jogokról „elfeledkezve” előállított szaporítóanyagokból létesítettek. A szaporítóanyag-felügyelet nagy figyelmet kell, hogy fordítson erre is, mivel a jelenség súlyosan veszélyezteti a fajtatulajdonosok és a fajtahasználók közötti bizalmat, a gyakorlatban megvalósuló fajtainnovációt. A hatósági dokumentumok (faiskolai nyilvántartások, szaporítási és leltárjelentések, származási igazolványok) alapján megtörténik a fajtaazonosság tételes, területi ellenőrzése a szaporító üzemben. Ha pl. arra derít fényt a szemle, hogy egy, a faiskolai táblában lévő oltalmazott fajta helyett más, ún. szabad fajta megnevezése szerepel a nyilvántartásokban, akkor a hatósági szankciók alkalmazásán kívül ki kell értesítenünk a fajtatulajdonost is. Bejelentés alapján elvégezzük árutermő ültetvények fajtaazonossági vizsgálatát, összevetve a kiültetett növényállományt és a szaporító üzem által átadott dokumentációt.
A Tájfajták Jelentősége és Jogszabályi Háttér
Válts egy gyümölcsfát 3 gyümölcsfává 2 egyszerű oltási technikával
A minisztérium közleménye szerint ahhoz, hogy a tájfajtákat forgalmazni lehessen, a növényeket fel kell venni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) által vezetett Nemzeti Fajtajegyzékbe. Ehhez az új jogszabály értelmében elegendő a termelő, vagy a forgalmazó által benyújtott egyszerűsített leírás a más fajtáknál kötelező hivatalos leírással szemben. Fontos, hogy a termelők betartsák a gyümölcsfajták szaporításakor a növényegészségügyi előírásokat - áll a közleményben. A tájékoztatás szerint az olyan régi őshonos tájfajták, mint például a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya nemcsak az ízvilág és a gazdagabb tartalom miatt értékesek, ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóbbak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem. A közlemény felhívja figyelmet arra, hogy ezen a hétvégén lesz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, amelyre Zala és Vas megyei civilek országos mozgalmat indítottak az őshonos gyümölcsfáink megőrzéséért: több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat. A kezdeményezést a gyümölcs tájfajtákról szóló rendelet Magyar Közlönyben való megjelentetésével támogatja a Vidékfejlesztési Minisztérium. A közlemény szerint március 24-én Kovács Gyula pórszombati erdész őshonos tájfajtákból álló, Medes-hegyi birtokán V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárral mutatja be a gyümölcsoltás módját. A programhoz kapcsolódva 25-én a Vas Megyei Önkéntes Centrum hirdetett faültetési akciót, hogy minél több településen létesüljön egy-egy őshonos fákból álló gyümölcsöskert. Az agrártárca 1998-ban hozta létre Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A jelenleg 300 tételes gyűjtemény 54 gyümölcs tájfajta szakmai-történeti leírását tartalmazza. A gyümölcsök regionális megoszlása alapján a hagyományos tájjellegű gyümölcsfajtában leggazdagabb három régió a Dél-Alföld, Közép-Magyarország, és az Észak-Alföld. A tájfajták közül a Gönci barack uniós oltalmat szerzett, a Szentendre-szigeti szamóca pedig elnyerte a HÍR védjegyet. A zöldség tájfajták termeszthetőségére és forgalmazhatóságára vonatkozó jogszabály 2011. július 14-én lépett életbe.
Fajtakísérleti Állomások Korszerűsítése és Működése
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 984,73 millió forint vissza nem térítendő támogatásból korszerűsíti fajtakísérleti és fajtakitermesztő állomásainak infrastruktúráját Monorierdőn, Pölöskén, Székkutason és Tordason. A hatóság többek között új erőgépek, betakarítógép, kertészeti eszközök és meteorológiai állomások beszerzésére fordítja a támogatás összegét. A beruházás az épületek energetikai korszerűsítésére irányul a hatályos 7/2006. A projekt megvalósulása támogatja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban meghatározott eredmények elérését és hozzájárul a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez. A projekt közvetlen célja az épületek energetikai tényezőinek javítása, megfelelve a hazai és az EU irányelvek előírásainak, elvárásainak. A fejlesztés közvetett céljai a gazdaságos működtetés és a fenntartható fejlődés elősegítése. Korai és középkorai kajszifajtákkal ismerkedhettek a tordasi fajtakísérleti állomáson a FruitVeB és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága tanácskozásának résztvevői. A NÉBIH 100 hektáros tordasi fajtakísérleti állomásán évente 30-35 hektáron folynak kísérletek, a terület nagy részén a DUS-vizsgálatokhoz szükséges referenciagyűjtemények helyezkednek el, mondta köszöntőjében az állomás igazgatója, Szokó Attila. Itt folynak a fő őszibarack és kajszi DUS-vizsgálatok, központi szerepet töltenek be a vetőmag- és csávázási kísérletekben, valamint dísznövényeket és gyógynövényeket vizsgálnak. Az állomás 35 ezer tételes élő vetőmag-referenciagyűjteményt tart fönn. A fajtakísérletek rendszere nagy változáson ment át a NÉBIH 2007-es átalakulásakor. Két korábbi osztályból akkor született meg a Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztály, Füstös Zsuzsanna vezetésével. Nyugdíjazása után az osztály vezetésével Pernesz Györgyöt bízták meg, aki a tanácskozáson a fajtakísérletek hatósági szabályozásáról beszélt.
A Fajtajegyzékek Rendszere és Szabályozása
Pernesz György kiemelte, hogy csak az úgynevezett szabad fajtákat lehet minden megszorítás nélkül szaporítani és telepíteni, az oltalmazott fajták (akár tagországi, akár uniós oltalmat élveznek) csak a fajtajogosult engedélyével használhatók. Nálunk nem ismeretlen fogalom a Nemzeti Fajtajegyzék, mert régóta vezetjük, ám sok nyugat-európai országban a 2008/90/EK tanácsi irányelv jegyében kellett elkészíteni. Ezen az adott tagországban állami minősítést szerzett fajták szerepelnek, amelyek ennek alapján szaporíthatók. Állami minősítést 25, ritkán 30 évre kaphat egy fajta. Bármely tagországban hivatalosan regisztrált fajta szaporítható és forgalomba hozható az Európai Unió területén, ezért határozták el, hogy európai fajtajegyzék szülessen a gyümölcsfajtákról is. Ezek mellett létezik a Közismert Fajták Jegyzéke, amiben a 2012. szeptember 30. előtt már forgalmazott, hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajtákat sorolják föl. Ennek a követelménynek megfelelnek a megszűnő Szállítói Fajtajegyzéken szereplő, 2015. A szántóföldi növények és a zöldségek után a gyümölcsökről is megszületett a 27/2012. VM-rendelet, ami előírja a Tájfajta Nemzeti Fajtajegyzékbe való felvételük követelményeit. A cél az, hogy minél több régi gyümölcsöt tudjunk megőrizni és a kis felületen termesztett fajták is akadálytalanul forgalmazhatók legyenek. Ehhez a tájfajtának tudni kell a nevét, a leírását, a gyakorlati termesztési és szaporítási tapasztalatokat vele kapcsolatban, illetve a származására és a termeszthetőségére vonatkozó ismereteket. Az EU fajtaminősítése csak a DUS-vizsgálatot írja elő kötelezően, gazdaságiértékvizsgálatot nem kell végezni, pedig az érdekli legjobban a termesztőket. Éppen ezért a hivatal leíró fajtajegyzéket készít az államilag minősített fajtákról, mondta Pernesz György.
Kajszitermesztés az EU-ban és Magyarországon
A tavalyinál valamivel több őszibarack terem az idén az EU mediterrán országaiban, derült ki Ferencz Anita, a FruitVeB munkatársa előadásából. Görögországban a nagy mennyiségben termelt ipari őszibarack visszaesése miatt csökken az összes termés, noha az étkezési barack mennyisége nő. Több görög barackot szállítanak kelet-európai országokba, Oroszországba és Ukrajnába. Spanyolországban a várható baracktermés meghaladja a 950 ezer tonnát, ez 17 százalékkal több a tavalyi terméskiesés miatti alacsony szintnél. Főleg a nektarinokból és a korai fajtákból tudnak sikerrel értékesíteni, ezeknek a termőterülete és a termése is nő. Franciaországban az előző évinél 6 százalékkal kevesebb őszibarack és nektarin terem, nem egészen 260 ezer tonna. A franciák zömmel étkezési gyümölcsöt termesztenek, mindössze 5000 tonna ipari barackra számítanak az idén. Új marketingötletként családi csomagolásban viszik piacra a gyümölcsöt. Olaszországban másfél millió tonna őszibarack és nektarin szüretére készülnek, ipari barackból nem egészen 90 ezer tonna várható. Tavaly a gazdasági nehézségek miatt 4 százalékkal kevesebb barackot fogyasztottak az olasz vásárlók. Tovább csökkentik a termőterületeket, elsősorban az ipari fajtákból. Kajsziból a mediterrán körzetben félmillió tonna a várható termés. Tavaly volt kimagaslóan sok kajszi, 600 ezer tonna, ez után az idén Görögországban kénytelenek szembenézni a legnagyobb, 42 százalékos kieséssel. Mindenütt gondot okozott a hideg tél és a sok esőt hozó tavasz, így a legnagyobb termelő Olaszországban is 15 százalékkal kevesebb kajszi terem, 214 ezer tonnára számítanak. Hazánkban az idén várhatóan 23-25 ezer tonna kajszi terem. A kajszi jól jövedelmező gyümölcs, az utóbbi években sokan sokfélét telepítettek belőle. A FruitVeB nyilvántartása szerint 2008-2012. Az új telepítésekben 40 százalék a magyar fajták aránya, a külföldi kajszik közül pedig szinte mindegyiket kipróbálja valaki.
Kihívások és Fajtakutatás a Kajszitermesztésben
Válts egy gyümölcsfát 3 gyümölcsfává 2 egyszerű oltási technikával
Szabó József, a FruitVeB csonthéjas bizottságának vezetője éppen ettől félti a magyar termesztőket. Mint mondta, a hazai termés amúgy is kevés az Unióban, ez a széttagoltság nagyon megnehezíti a piaci munkát. Így nem lehet egy kamion árut összeszedni, követhető jövőképet kialakítani. A nagybani piacra föl lehet tolni talicskában a kajszit, de minden más értékesítésben a szomszédokkal együtt gondolkodva, nagyobb tételben kell kínálni. A termesztői körkép szokatlanul rövid volt és változatos eredményt mutatott. Tordason a tavalyi fagykár után közepes termésre számítanak, a Budapesti Corvinus Egyetem soroksári ültetvényeiben csak kis fagykár volt, a legtöbb fajtát ritkítani kellett. Balatonvilágoson átlagos termés mutatkozik, ott tavaly a fapusztulás okozott tetemes kiesést. Súlyos fagykár érte március közepén a gönci termőtájat, ott félharmad termésre számítanak csupán. Tordason a kísérleti állomáson június 5-től augusztus 20-ig terem kajszi, a gyümölcsméret pedig átlagosan körülbelül a kétszerese a 40 évvel ezelőttinek, kezdte a korai és középkorai fajták bemutatását Szani Zsolt, a NÉBIH munkatársa. Ma már a korai fajták is 50 grammos gyümölcsöt teremnek. A hazai oltványtermesztésben csökken a középidőben, azaz a Gönci magyar kajszival együtt érő fajták aránya, a korai és középkorai csoporté pedig bővül. Ebből a körből a Korai piros aránya 48 százalék, de ezt a fajtát nem telepítik ültetvényekben. Új fajtákat két vállalkozás hozott be nagyobb számban, a Balaton Fruit Kft. és a Gyümölcsért Kft. a Toyiba, Toyuda, Toyaco, Toyesi, WonderCot, MagicCot és Lilly Cot fajtákat, a Palesits Faiskola az Aurora, Kioto, Cotpy, Spring Blush, Sylred, Versyl és Chrisgold fajtákat. Tordason ennél jóval több kajszit gyűjtöttek össze a 2006-2009-ben telepített, fajtánként 2 fát tartalmazó ültetvényben. Az első termőév 2011-ben volt. A legkorábbi érésűek a Bukurija, Harmat, Junszkij, Aurora, Szamarkandszkij rannij, Luna, Korai zamatos, Orangered, Amiral és Tyrinthos. Ezek 3-4 héttel a Gönci magyar kajszi előtt érnek. A korai kajszik közül közepesen kicsi (30-44 grammos) a Farmingdale, a Tyrinthos, a Karola, a Kioto és a Korai zamatos, meghaladja a 45 grammot a Sylvercot, az Orangered, a Luna, a Toyaco és a Pinkcot, az 55 grammot a Ceglédi Piroska, a Toyesi és a Harcot. Tavaly a teljes tordasi ültetvényt súlyos fagykár érte, 250 fajtából 220 elfagyott, egyedül a Kioto adott teljes termést. Az Aurora az első az érési sorban, puha a húsa, szép a fedőszín és a hússzíne is. A Borjana is nagyon korai érésű, gyakorlatilag nincs fedőszíne, de nagyon életképes a fája. A Spring Blush fagytűrésben a középmezőnyben szerepel, ritkítva ad jó méretű, de fedőszín nélküli, kellő húskeménységű gyümölcsöt. A Chrisgold jó gyümölcsminősége és fagytűrése miatt érdemel figyelmet, elhúzódóan virágzik. A Lerosa cseh rezisztencianemesítésből származó fajta, nagyon apró a gyümölcse.
Gyakorlati Tapasztalatok és Jövőbeli Irányok
A Toyiba fajtáról az ültetvényben Kis Gábor, a Gyümölcsért Kft. ügyvezetője beszélt. Elmondta, hogy a boldog kővár aljai tész tagjai több mint 40 fajtát termesztenek, a közös értékesítés követelményeit nehéz betartani. A Toyiba szépen színeződő, nagy gyümölcsű, de az áruvá készítést kevésbé jól viseli. A Percot fajta korai, piacképes, szép pirosra színeződő kajszi, az ízét is elfogadják az érési idejében. A Toyuda, Toyesi fái kicsit esendőek, de öntözés nélkül nevelik őket a gönci termőtájban. Az lenne jó, ha kajsziban elérnénk a 15 tonnás átlagtermést és szép piros fajtákat kínálnánk. Az a tapasztalat ugyanis, hogy inkább a kisebb, de színes gyümölcsöt választják a vásárlók. Magyarországon több kajszi terem, mint amennyit elfogyasztunk, úgyhogy mindenképpen exportban kell gondolkodni, vagyis az áruvákészítést, szállítást is bírni kell a fajtáknak. Sajnos a fapusztulásra mindig számítanunk kell, ez Franciaországban is gond ott, ahol hideg a tél. A Magyar kajszit sem szabad leírnunk, mert feldolgozásra és pálinkának továbbra is a legjobbak közt a helye. Ugyancsak gyakorlati tapasztalatokat osztott meg a résztvevőkkel Palesits Zsolt. Az Aurora kicsi és puha gyümölcse a koraisága miatt friss piacon jól értékesíthető. A Spring Blush szépen színeződő korai fajta, francia nemesítő az öt magyarországi termesztésre javasolt közt említette. Nyugat-Európában a St. Julien Vavit alanyt használ ják széles körben, ami nem hajlamos a pusztulásra és nem sarjadzik. Faiskolás szemmel azért nehéz a hazai helyzet, mert a telepítés előtt két évvel már tudni kellene, hogy mit és milyen alanyon akar valaki ültetni.
tags: #nemzeti #fajtajegyzek #zoldseg