Bevezetés: A Gyűlölet Fogalma és Társadalmi Jelensége
A gyűlölet egy személy vagy emberek egy csoportja iránt érzett heves ellenszenv vagy ellenséges indulat. Ez az intenzív érzelem mélyen gyökerezhet, és számos okra vezethető vissza. Előfordul, hogy az emberek sokszor nem a tetteik miatt gyűlölnek másokat, hanem azért, mert azok egy bizonyos csoporthoz tartoznak. Ilyen esetekben gyakran úgy gondolják, hogy ennek a csoportnak a tagjai mind gonoszak, veszélyesek és javíthatatlanok. Az elkövetők hajlamosak alsóbbrendűnek tekinteni őket, vagy úgy érzik, hogy fenyegetést jelentenek másokra, és hogy ők tehetnek minden problémáról. A gyűlölet célpontjaivá váló egyének vagy csoportok elleni fellépés mögött álló indíték olykor abból is eredhet, hogy maguk az elkövetők is gyűlölet célpontjai voltak korábban, ami egyfajta láncreakciót indíthat el. Megdöbbentő, de sokszor előfordul, hogy valaki úgy gyűlöl másokat, hogy soha nem is találkozott velük. Ennek általában az az oka, hogy hatással van rá a közvetlen környezete, például a családtagjai vagy a barátai előítélettel vannak mások iránt, és az egyén észrevétlenül átveszi a gondolkodásukat. Nem is csoda, hogy a világunkban ennyire elterjedt a gyűlölet, melynek megértéséhez elengedhetetlen, hogy tisztázzuk eredetét és működését.
A Gyűlölet Eredete és Terjedése
Ahhoz, hogy megértsük, miért hatja át a világot a gyűlölet, azt is tudnunk kell, hogy honnan ered. Fontos megjegyezni, hogy a gyűlölet nem emberektől származik. Az egész azzal kezdődött, hogy egy angyal fellázadt Isten ellen, amiért Sátánnak és Ördögnek nevezték el. Ő a lázadásától fogva gyilkos, valamint „hazug, és a hazugság atyja”. Ezért folyamatosan azon mesterkedik, hogy gyűlöletet szítson, ahogyan azt a János 8:44 és 1János 3:11, 12 is kiemeli.
Az emberiség történetében az emberek is hajlanak a gyűlöletre. Az első ember, Ádám Sátán mellé állt a lázadásban. Emiatt a leszármazottai örökölték a bűnt, és ezért minden ember hajlik a rosszra, ahogy a Róma 5:12 is rámutat. Ádám első gyermeke, Káin gyűlöletből megölte a testvérét, Ábelt, ahogyan azt az 1János 3:12 is említi, bemutatva a gyűlölet korai, pusztító megnyilvánulását az emberi történelemben. Az igaz, hogy még ma is vannak olyanok, akikre jellemző a szeretet és a könyörület. De az öröklött bűn miatt a legtöbb ember önző, irigy és büszke, ami termékeny talajt biztosít a gyűlölet terjedésének.
Az Intoleráns Világ és a Gyűlölet Tápközege
Az intoleráns világ, amelyben élünk, folyamatosan táptalajt biztosít a gyűlölet megerősödésének és terjedésének. Az érzéketlen és agresszív viselkedés, mely annyira jellemző a világra, nem csupán egyedi esetekben nyilvánul meg, hanem rendszerszintű problémává vált. Ez a fajta viselkedésmód könnyen eszkalálódhat, és szélesebb társadalmi feszültségekhez vezethet. A gyűlölet ilyen környezetben könnyen gyökeret verhet, és egyre mélyebbre hatolhat a társadalom szövetébe, megmérgezve az emberi kapcsolatokat és a közösségeket. Az intolerancia nem csupán egyéni attitűd, hanem egy olyan kulturális jelenség, amely aláássa a kölcsönös tiszteletet és megértést, ezzel utat nyitva a nyílt ellenségeskedésnek. Az ilyen környezetben a különbségek nem gazdagító tényezőkként, hanem fenyegetésekként jelennek meg, ami tovább erősíti az előítéleteket és a gyűlölet alapú cselekedeteket.
Intolerancia a toleranciában | Abbasaley Abbas | TEDxYouth@SeaViewRd
Gyűlölet-bűncselekmények: Nemzetközi és Hazai Meghatározások
A gyűlölet súlyos megnyilvánulási formái, különösen ha bűncselekménybe torkollnak, a gyűlölet-bűncselekmények kategóriájába tartoznak. Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) meghatározása szerint gyűlölet-bűncselekmény minden olyan bűncselekmény, ideértve a személy vagy vagyon elleni bűncselekményeket, ahol a bűncselekmény áldozatának, helyszínének vagy tárgyának kiválasztása mögött ezen áldozatok, helyszínek vagy tárgyak valamely közös tulajdonsága áll, mint például a faji, vallási, nemzeti vagy etnikai hovatartozás.
A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni kiemelt büntetőjogi fellépés azért szükséges, mert az előítéletes indokból elkövetett bűncselekmények nem csak a sértettre vannak különösen traumatizáló hatással, hanem azt az egész közösséget is megfélemlíthetik, amelyhez való tartozás vagy vélt tartozás miatt történik a támadás. Ez a fajta fenyegetés aláássa a közösségi kohéziót és az egyének biztonságérzetét.
Magyarországon a Büntető Törvénykönyv (Btk.) súlyosabban szankcionálja a gyűlölet-bűncselekményeket. Az előítéletes indokból elkövetett bántalmazást, kényszerítést és garázda magatartást a törvény közösség tagja elleni erőszak néven bünteti. A hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény gyűlölet-bűncselekményként a közösség tagja elleni erőszak (216. §) tényállás formájában rendeli büntetni, amelyet az emberi méltóság és egyéb alapvető jogok elleni bűncselekmények között, a törvény XXI. Fejezetében találunk.
Számos más tényállás esetében pedig a hatóságok az előítéletes indokot minősítő vagy súlyosító körülményként veszik figyelembe. Valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyéb csoportjához tartozó személyekkel szemben, e tulajdonságuk miatt megvalósított magatartások a közösség tagja elleni erőszak bűncselekményén kívül más bűncselekményt is megvalósíthatnak. Ide tartozik a népirtás (142. §), az apartheid (144. §), a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása (Btk. 333. §), a közösség elleni uszítás (332. §) és az önkényuralmi jelkép használata (335. §). Az előítéletes indítékból fakadó elkövetés a fenti eseteken túl más bűncselekmények esetében is lényeges körülmény lehet, mivel az ilyen jellegű elkövetés ugyanis a bírói gyakorlat szerint aljas indokúnak vagy célúnak minősül. Ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróságnak az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló 15. számú állásfoglalása is.
Az ilyen bűncselekmények nem csak közvetlenül a sértettre vannak hatással, hanem az egész meghatározott közösség megfélemlítéséhez is hozzájárulhatnak. A gyűlölet-bűncselekmények azonban nemcsak közvetlenül a sértettre, hanem a sértett azon közösségére is káros hatással vannak, amelyhez való tartozás vagy vélt tartozás miatt a sértettet a támadás érte.
Kihívások és Hiányosságok a Hazai Gyakorlatban
A magyarországi joggyakorlatban számos kérdés és hiányosság merül fel a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével kapcsolatban. Jelentős probléma a feljelentések kicsiny száma, ami részben abból adódhat, hogy az áldozatok nem merik, vagy nem tudják megfelelően bejelenteni az őket ért atrocitásokat, vagy nem bíznak a jogrendszer hatékonyságában. Ezenkívül a nyomozások hiányosságai is akadályozzák az igazságszolgáltatást, ami gyakran abból fakad, hogy a gyűlölet-motiváció figyelmen kívül hagyása történik a bűncselekmények felderítése során. A hatóságok munkatársainak alacsony felkészültsége áll az erélytelen fellépés hátterében, ami nem is csoda, hiszen a témát nem tárgyalják kellő részletességgel a jogi és rendészeti képzés során. A gyakorlati munkát nem segítik a külföldön sikerrel alkalmazott nyomozási technikákat tartalmazó útmutatók sem, ami tovább nehezíti az ilyen jellegű bűncselekmények hatékony felderítését és szankcionálását. A védett csoportok meghatározásával kapcsolatos pontatlanságok vagy hiányosságok is problémát jelentenek, mivel ez befolyásolhatja, hogy mely eseteket minősítenek gyűlölet-bűncselekménynek, és melyek kerülnek elbírálás alá e kategóriában. Ezek a hiányosságok együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem ne legyen kellően hatékony, és az áldozatok gyakran nem kapják meg a megfelelő védelmet és igazságszolgáltatást.
Rendőrségi Eljárás a Gyűlölet-bűncselekmények Kezelésében (Utasítás)
A gyűlölet-bűncselekmények és gyűlölet motiválta incidensek hatékony kezelése érdekében a rendőrség részletes utasítást dolgozott ki, mely a 2023. január 1-jén lépett hatályba. Ez az utasítás pontosan meghatározza a rendőrségi szervek feladatait és az eljáró rendőrök kötelezettségeit az ilyen jellegű ügyekben.
Az Utasítás Hatálya és Kulcsfogalmak
Az utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervére (ORFK), a Készenléti Rendőrségre, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre.
Az utasítás alkalmazásában kulcsfontosságú fogalmakat definiálnak:
- Előítélet-indikátorok: olyan tények vagy objektív körülmények, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy bűncselekményt részben vagy teljes mértékben előítéletes indítékból követtek el.
- Előítélet-indikátorok listája: segítséget nyújt az előítéletes indítékkal elkövetett gyűlölet-bűncselekmények felismerésében és bizonyításában. Bármely elem megléte önmagában az előítéletes indítékot nem bizonyítja, azonban már egy előítélet-indikátor észlelése is indokolja a nyomozás előítéletes indíték vizsgálatára történő kiterjesztését.
- Gyűlölet-bűncselekmény: a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a közösség tagja elleni erőszak, a közösség elleni uszítás, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, nemzeti jelkép megsértése, önkényuralmi jelkép használata, továbbá minden olyan személy vagy vagyon elleni bűncselekmény, ahol a bűncselekmény áldozatának, helyszínének vagy tárgyának kiválasztása mögött az áldozat, a helyszín vagy a tárgy meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, e csoporthoz fűződő kapcsolata vagy e csoport számára nyújtott támogatása áll. Ez a csoport bármely olyan tulajdonságán alapul, amelyben a csoport tagjai osztoznak, így a tagok vélt vagy valós faji hovatartozása, nemzeti vagy etnikai származása, nyelve, bőrszíne, vallása, neme, nemi identitása, kora, értelmi vagy testi fogyatékossága, szexuális irányultsága vagy más hasonló tulajdonsága.
- Gyűlöletcsoport: olyan szervezett, formális vagy informális csoport, amely a gyűlöletre alapozva valamely ideológia nevében szóbeli, szimbolikus vagy fizikai agressziót valósít meg, vagy erre hív fel, emberek meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, e csoporthoz fűződő kapcsolata vagy e csoport számára nyújtott támogatása miatt. Ez a csoport bármely olyan tulajdonságán alapul, amelyben a csoport tagjai osztoznak, így a tagok vélt vagy valós faji hovatartozása, nemzeti vagy etnikai származása, nyelve, bőrszíne, vallása, neme, nemi identitása, kora, értelmi vagy testi fogyatékossága, szexuális irányultsága vagy más hasonló tulajdonsága.
- Gyűlölet motiválta incidens: olyan előítélet-motivált cselekmény, amellyel az elkövető nem valósít meg büntető törvénykönyvi tényállást.
A Rendőr Általános Kötelezettségei
A rendőr eljárása során valamennyi bűncselekmény esetén köteles mérlegelni az előítéletes indíték esetleges jelenlétét. Ha a bűncselekménnyel összefüggésben előítélet gyanúja merül fel, úgy a nyomozó hatóságnak a tényállás felderítése során figyelmet kell fordítania az előítéletes indíték megállapíthatóságának tisztázására.
Ha az elsődleges adatok alapján gyűlölet-bűncselekmény gyanúja állapítható meg, a büntetőeljárás lefolytatása során kiemelt figyelmet kell fordítani az áldozat, valamint - az eljárás alapjául szolgáló cselekmény nyilvánosságra kerülése esetén - az áldozattal azonos, a gyanúsított előítéletének tárgyát képező tulajdonságokkal rendelkező csoportok irányában olyan tartalmú üzenet közvetítésére, amely szerint a gyűlölet-bűncselekmények minden esetben kivizsgálásra kerülnek. Ez a kommunikáció elengedhetetlen a bizalom erősítéséhez és a közösségi megfélemlítés enyhítéséhez.
Gyűlölet motiválta incidens gyanúja esetén a potenciálisan veszélyt jelentő helyzet közömbösítése, illetve az előítéleten alapuló bűncselekmények elkövetésének megelőzése érdekében a rendőr köteles soron kívül megtenni a feladatkörébe tartozó intézkedéseket, a feladatkörén esetlegesen túlmutató intézkedéseket pedig köteles a döntésre jogosultnál kezdeményezni. Fontos, hogy a gyűlölet motiválta incidensek vagy gyűlölet-bűncselekmények érintettjei előtt a rendőr nem tehet - akár tagadó, akár megerősítő - nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy gyűlölet-bűncselekmény történt-e, a tényállás teljes tisztázása előtt. Az intézkedő rendőr az áldozattal nyugodt, objektív és a szakszerűség keretein belül az áldozatot támogató kommunikációt köteles folytatni. A rendőr az áldozat viselkedésével, kultúrájával, származásával, közösségével kapcsolatban nem jeleníthet meg személyes értékítéletet, köteles tartózkodni a sztereotip, előítéletet hordozó vagy az áldozat hibáztatására utaló szavak és kifejezések használatától.
Előítélet-indikátorok Felsorolása és Dokumentálása
A gyűlölet-bűncselekmények felismerésében kulcsfontosságú az előítélet-indikátorok azonosítása és rögzítése. Gyűlölet motiválta incidens felmerülése esetén a helyszíni intézkedésről készült rendőri jelentésben rögzíteni, valamint a büntetőeljárás során vizsgálni kell a gyűlölet-bűncselekmények felismerését segítő alábbi előítélet-indikátorokat:
- a) a sértett vagy más tanú észlelése, véleménye, különös tekintettel az esetleges szégyenérzetből fakadó sértetti elfedésre;
- b) a gyanúsított jellemzői, megjelenése, megnyilvánulása a cselekménnyel összefüggésben, különösen az általa használt többletelemet hordozó gesztusok, általa viselt ruházat, alkalmazott verbális megnyilvánulások;
- c) a gyanúsított és a sértett közötti vélt vagy valós csoportkülönbség, amely kiterjedhet a sértett érdekében fellépő vagy hozzá tartozó személyekre is;
- d) a sértett megjelenése, viselkedése, így jellemzően az általa preferált/megválasztott helyszín, az általa használt idegen nyelv vagy akcentus, faji, vallási hovatartozást szimbolizáló ruházat;
- e) a gyanúsított előítéletes beállítottsága, amelyre utalhatnak általa látogatott programok/rendezvények, preferált zenekarok, olvasmányok, közösségimédia-felületek;
- f) szervezett gyűlöletcsoportok részvétele, amelyre utalhat a gyanúsítotti csoport szimbolikáját hordozó megjelenése, gesztusai, illetve a csoport maga (elkövetésben való szerepvállalással);
- g) a cselekmény helyszíne, amely utalhat a sértett közösségi hovatartozására, vagy köthető korábban elkövetett gyűlölet-bűncselekményhez;
- h) a cselekmény időpontja, amely kapcsolódhat a sértetti közösség ünnepeihez, rendezvényeihez vagy a gyanúsított által preferált történelmi eseményekhez;
- i) az erőszak mértéke, módja, eszköze, elsősorban annak eltúlzott vagy különösen megalázó, öncélú vagy szimbolikus eszközökkel kivitelezett módja;
- j) a nyilvánosság, amely elsősorban az elkövetői üzenetet hivatott közvetíteni;
- k) más indíték hiánya, így különösen ismeretlen sértett előzmény nélküli bántalmazása, megalázása.
A Helyszínen Intézkedő Rendőr Feladatai
A helyszínen intézkedő rendőr általános intézkedési kötelezettségén túlmenően speciális feladatokat is ellát. Köteles biztosítani az áldozatok, a szemtanúk, valamint a gyanúsítottak biztonságát. Az előítélet-indikátorok alapján azonosítja, és jelentésében kellő részletességgel rögzíti az összes olyan bizonyítékot, amely az előítélet-motiváció jelenlétére utalhat. Emellett megállapítja és rögzíti az áldozat, a tanúk és a gyanúsítottak személyazonosságát, lehetőség szerint védve a tanúk és az áldozat anonimitását. Jelentésében rögzíti a korábbi hasonló cselekmények előfordulását a bűncselekmény elkövetésének környezetében, valamint az áldozat vagy a vele azonos, az elkövetett cselekmény előítéletének tárgyát képező tulajdonságokkal rendelkező csoportok ellen esetlegesen korábban elkövetett cselekményt, a helyszínen lévők megjelenését, példálózó jelleggel a viselkedésüket, szószerinti kijelentéseiket, nonverbális megnyilvánulásaikat. Az áldozat speciális szükségleteinek szem előtt tartásával kellő mértékű tájékoztatást ad az áldozatnak a rendőri intézkedés menetéről, a Rendőrséggel történő kapcsolattartás lehetőségeiről, és jelenti a gyűlölet-bűncselekmény gyanúját a tevékenységirányítási központnak.
A Szolgálatparancsnok Feladatai
A szolgálatparancsnok kulcsszerepet játszik a gyűlölet-bűncselekmények kezelésében. Szolgálata megkezdésekor tájékozódik azon releváns információkról, amelyek az érintett rendőri szerv illetékességi területén gyűlölet-bűncselekmény elkövetésére utalhatnak. A bűncselekmény helyszínén intézkedő alárendelt rendőri állomány irányítása során kiemelt figyelmet fordít az előítélet-indikátorok feltárására. Feltételezett gyűlölet-bűncselekmény esetén a már rendelkezésre álló elsődleges adatok alapján tájékoztatja a helyszíni intézkedést lefolytató rendőri állományt a feltárandó előítélet-indikátorokról, utasítást ad azok feltárására és jelentésben történő részletes rögzítésére, amelynek megtörténtét a parancsnoki revízió során ellenőrzi. A bűncselekmény helyszínén észlelt előítélet-indikátorok esetén intézkedik azok lehetőség szerint fényképpel vagy hang- és képfelvétellel történő rögzítésére. Beszámoltatás során köteles a helyszínen foganatosított intézkedésnek a jelen utasítás szerinti szakszerűségéről is meggyőződni.
A Büntetőeljárás Során Eljáró Rendőr Feladatai
A büntetőeljárás során a rendőr részletes és alapos munkát végez. Feltárja és részletesen dokumentálja az előítélet-indikátorokat, a cselekmény motivációjára utaló jeleket és bizonyítékokat. Kiemelt hangsúllyal vizsgálja az áldozat különleges bánásmódra való igényét, és az áldozat speciális szükségleteinek szem előtt tartásával tájékoztatja az áldozatot a nyomozás menetéről, a nyomozó hatósággal történő kapcsolattartási lehetőségekről. A tanúkihallgatások során vizsgálja és rögzíti az áldozat és a tanúk észlelését a gyanúsított esetleges indítékára vonatkozóan, és a tanúk felkutatása céljából a közösség bevonásával szükség esetén felhívást tesz közzé.
A rendőr együttműködik más bűnüldöző szervekkel a gyűlölet-bűncselekmény jellemzőinek és a gyűlöletcsoportok esetleges érintettségének feltárása érdekében. Feltárja az áldozat és a gyanúsított közötti különbségeket, ideértve a gyanúsított által vélt vagy valós különbséget, az adott környéken elkövetett hasonló eseményeket, az esemény egybeesését a támadott tulajdonsághoz kapcsolódó valamely ünneppel vagy különleges jelentőségű dátummal. Szükség szerint nyílt forrású adatgyűjtést végez az interneten a gyanúsított előítéletére vonatkozóan, és a gyanúsított tartózkodási helyén, ismeretségi körében adatgyűjtést végez a gyanúsítottnak az általa támadott közösséghez fűződő viszonyával kapcsolatban. Intézkedik minden olyan, a gyanúsított birtokában lévő bizonyíték dokumentálására, szükség szerint lefoglalására, amely a gyanúsított esetleges előítéletét alátámaszthatja. Az áldozatnak tájékoztatást ad a rendelkezésre álló, az állam és a civil szervezetek által nyújtott, az áldozat védelmét és támogatását biztosító lehetőségekről, és értesíti a gyűlölet-bűncselekmények területi szakvonaltartóját a büntetőeljárás megindításáról.
Adatkezelés és Szakmai Támogatás
Az eljárás során a különleges személyes adatra vonatkozó kérdés az eljárásban érintetteknek feltehető, és az arra adott válasz jegyzőkönyvezhető, ha az a konkrét ügy megítélése szempontjából releváns tény bizonyítása céljából szükséges, valamint a tény kiderítéséhez elengedhetetlen, és arra alkalmas. A rendőr intézkedése, eljárása során az áldozat méltóságát, szükségleteit és érzékenységét szem előtt tartva kizárólagosan az esemény feltárása és bizonyítása céljából és csak a szükséges és elengedhetetlen mértékben rögzíti a támadott vélt vagy valós tulajdonságot.
Minden rendőrkapitányságon mentort kell kijelölni a gyűlölet-bűncselekmények felismerésének elősegítése céljából, akinek személyéről és elérhetőségéről a rendőrkapitányság állományát tájékoztatni kell. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztályon egy fő országos szakvonalvezetőt kell kijelölni. A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokon legalább egy fő területi gyűlölet-bűncselekmény szakvonaltartót kell kijelölni, akiknek személyéről és elérhetőségéről az illetékességi területén található helyi rendőri szerveket, valamint az országos szakvonalvezetőt tájékoztatni kell.
A gyűlölet-bűncselekmények területi szakvonaltartója megismeri és figyelemmel kíséri az Alkotmánybíróság, valamint a bíróságok gyűlölet-bűncselekménnyel kapcsolatos döntéseit, valamint az érintett területi szerv illetékességi területén figyelemmel kíséri az elkövetett bűncselekményeket, és amennyiben fel nem ismert gyűlölet-bűncselekményt észlel, haladéktalanul intézkedik a bűncselekmény helyes büntetőjogi minősítésének kezdeményezésére. Figyelemmel kíséri a gyűlölet-bűncselekményekre vagy gyűlölet motiválta incidensekre vonatkozó médiamegjelenéseket, valamint a szervezett gyűlöletcsoportok és tagjaik tevékenységét, és jogsértés gyanújának észlelése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. Az elkövetett gyűlölet-bűncselekményeket rövid úton jelenti a gyűlölet-bűncselekmények országos szakvonalvezetőjének, szakirányítja és ellenőrzi a gyűlölet-bűncselekmények elkövetése miatt indult büntetőeljárásokat. Végül, a területi intranetes oldalakon gondoskodik a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztatók, segédletek elérhetőségéről, és a szolgálatot teljesítő rendőri állomány részére a gyűlölet-bűncselekmények tárgyában szervezett képzéseken közreműködik, kiemelt figyelmet fordítva az állomány megfelelő szakmai ismeretének kialakítására és fenntartására.
A gyűlölet-bűncselekmények országos szakvonalvezetője hasonló feladatokat lát el, mint a területi kollégái, de országos szinten. Figyelemmel kíséri az elkövetett bűncselekményeket, és amennyiben fel nem ismert gyűlölet-bűncselekményt észlel, haladéktalanul intézkedik a bűncselekmény helyes büntetőjogi minősítésének kezdeményezésére. Figyelemmel kíséri a gyűlölet-bűncselekményekre vagy gyűlölet motiválta incidensekre vonatkozó médiamegjelenéseket, valamint a szervezett gyűlöletcsoportok és tagjaik tevékenységét, és jogsértés gyanúja esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. Szakirányítja és ellenőrzi a gyűlölet-bűncselekmények elkövetése miatt indult büntetőeljárásokat, gondoskodik a Rendőrség intranetes oldalán a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztatók, segédletek elérhetőségéről. Ezenfelül, a rendészeti szolgálati ág bevonásával évi rendszerességgel szakmai továbbképzést szervez a gyűlölet-bűncselekmények területi szakvonaltartóinak.
Az utasítás hatálybalépését követő hónap első napján lépett hatályba. A rendőri szervek vezetői az utasításban foglaltakra tekintettel kötelesek felülvizsgálni a szervezeti és működési szabályzatukat és az érintett szervezeti elemek ügyrendjeit, és az esetlegesen szükséges módosításokat legkésőbb az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül végre kell hajtani. A rendőri szervek vezetői intézkednek az utasítás hatálybalépését követő egy hónapon belül a közrendvédelmi és bűnügyi állománynak az utasításban foglaltak dokumentált módon történő oktatására. Ezenfelül, dokumentált módon intézkednek a közrendvédelmi és bűnügyi állomány vonatkozásában az előítélet-indikátorok listája használatának, valamint a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőinek 2019. december 31. napjáig, majd azt követően évente legalább egy alkalommal történő oktatására. A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül dokumentált módon intézkednek a szolgálatparancsnoki, valamint az állandó vagy ideiglenes jelleggel szolgálatparancsnoki feladatokat ellátó állomány vonatkozásában az előítélet-indikátorok listája használatának, valamint a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőinek oktatására.