
Az anyaság egy olyan utazás, amely tele van meglepetésekkel, kihívásokkal és olykor megmosolyogtatóan abszurd pillanatokkal. Sok könyv és film próbálja megragadni ezt az élményt, de kevés teszi olyan őszintén és viccesen, mint Kathryn Wallace "Vannak tökéletes anyák, csak nekik még nem született gyerekük" című regénye. Ez a könyv, mely azonnal az Amazon sikerlistájának élére ugrott, most végre elérkezett a magyar olvasókhoz is, és egyedülálló módon mutatja be a modern anyaság, a rendrakás, a főzés és a közösségi média kihívásait.
A tökéletlenség dicsérete: Egy regény, ami rólunk szól
Kathryn Wallace első regénye, melyben minden anya könnyedén magára ismerhet, egy kihagyhatatlan, vidám és kedves történet. A könyv középpontjában Gemma áll, egy egyedülálló anya, aki mindjárt betölti a 40-et, és éppen csak egyben tartja az életét. Két gyermeke, Sam és Ava, a napi küzdelem állandó forrása. Egy tipikus reggel Gemma életében így fest: „Sam, Ava! Indulás fölfelé! Megmostátok a fogatokat? Fésülködés? Cipő? Gyerünk, gyerünk, gyerünk! Már megint iszonyúan el fogunk késni! Nem, nem láttam Optimusz fővezért, és nem is érdekel, merre lehet. Sam, abbahagynád a testvéred szekálását, és eltennéd végre a felhőkarcoló-modellt, amit a múlt éjjel gondosan összeraktam helyetted, hogy ne kerüljünk bajba a tanárodnál? Nem, nem olyan a szaga, mint a romlott bornak. Na jó, talán egy kicsit. Sam, nincs időm vitázni. Csak emeld meg a feneked és szállj be a kocsiba, oké? Ava! Fogmosás! Fésülködés!” Ez a jelenet pontosan visszaadja azt a mindennapos rohanást és stresszt, amivel rengeteg szülő szembesül, és amivel a regény tele van.
A könyv szókimondóan és roppant viccesen írja le a kisiskolások és szüleik mindennapjait. Nemcsak a gyereknevelésről szól, hanem sok más szál is van benne, romantikával, társadalombírálattal. A regény nem túl mély, de nem is kell annak lennie, csupán egy jól megírt mese arról, hogy bármennyire is sok a probléma az életben, a végén minden megnyugtatóan megoldódik.
Miért nyomorultak az anyák? | Sheryl Ziegler | TEDxWilmingtonWomen
A „főzök vagy rendet tartok” dilemmája: A háztartás fenntartása gyermekek mellett
Az anyaság egyik legnagyobb kihívása a háztartás és a rend fenntartása. Yvonne, egy olvasó, aki négy gyerek mellett vállalja büszkén a tökéletlenségét, pontosan rátapintott erre a problémára: „Van a »főzök v. rendet tartok« című epizód, ugyanis ha nem pakolom megállás nélkül a ruhákat, játékokat, kaja maradékot…. kupi van. Viszont ha rendet tartok nem tudok főzni. Ha főzök és elvonulok a konyhába 1-2 órára oda az aznapi csilli-villi rend és főzés után ismét pakolhatok.” Ez a küzdelem, a rend és a főzés közötti örök harc ismerős lehet sok anya számára. Amikor az ember a konyhában sürgölődik, óhatatlanul felborul a rend máshol, és mire elkészül az étel, már kezdhetné elölről a rendrakást. A regény humorosan mutatja be ezt a végtelen körforgást, ami az anyai lét szerves része.
A könyvben ezek a dolgok nyilvánvalóan fel vannak nagyítva, de éppen ez adja a humorát és a katarzisát. A káosz, a viták, nézeteltérések és árulkodások mindennaposak egy gyermekes háztartásban, és a regény pontosan megragadja ezt a dinamikát. Az olvasók, akik maguk is megtapasztalják a „lábon kihordott szívinfarktusokat”, amikor este 9-kor tudják meg, mi kell másnapra a suliba, könnyedén azonosulnak Gemma helyzetével.

Az anyaság magánélete: Nincs egyedül WC-n ülés
Az anyaság a privát szféra eltűnését is jelenti. Yvonne élénk példát hoz erre: „nekem sincs arról fogalmam milyen az, ha egyedül ülök a WC-n, vagy egyedül zuhanyzok. Mindig pont akkor jut eszébe valakinek, valami halaszthatatlanul fontos mondandó, ha ott vagyok, és a legnagyobb természetességgel nyitják rám a WC vagy fürdőszoba ajtókat.” Ez a „vicces” valóság, ahol a gyerekek nem ismerik a határokat, és a szülői lét magánéleti hiánya sokak számára ismerős lehet. A regény ezeket a mindennapi, olykor kínos, de mindig humoros pillanatokat is bátran bemutatja, ezzel is megerősítve, hogy az anyaság egy közös, megosztható élmény.
A közösségi média és a tökéletes kép illúziója: „Nincs Facebook főzés, szép rend, vicces”
A közösségi média korában az anyaság is kapott egy újabb dimenziót: a tökéletes kép illúzióját. Sok anya érzi úgy, hogy meg kell felelnie a Facebookon látható, mindig mosolygós, tökéletesen rendben tartott háztartású anyukák képének. A „Nincs Facebook főzés, szép rend, vicces” mondat, bár nem közvetlenül a regényből származik, tökéletesen összefoglalja annak a jelenségnek a lényegét, amellyel a könyv is szembeszáll. A valóságban sokszor káosz van, a főzés nem mindig instagramm-kompatibilis, és a rend csak ideiglenes. A regény éppen azt hangsúlyozza, hogy nem kell tökéletesnek lenni.
Pasztornenagyeva, egy másik olvasó, kiemeli Gemma és Becky barátságát, akik „nem is különbözhetnének egymástól, mégis jó barátokká váltak, akik segítik egymást. Nem kell mindig mindenkor a legjobb formánkat hozni.” Ez a felismerés, hogy a tökéletlenség elfogadása és a baráti támogatás mennyire fontos, kulcsfontosságú üzenete a könyvnek. A közösségi média által generált nyomás ellenére a regény arra buzdít, hogy legyünk önmagunk, és ne féljünk megmutatni az anyaság kevésbé „fotogén” oldalát is.

Kritikus hangok: A vulgáris és az idegtépő anyaság
Bár a legtöbb olvasó nagyra értékeli a könyv humorát és őszinteségét, voltak kritikus hangok is. Vaklarma szerint a könyv eleje „teljesen olyan volt, mintha a Rossz anyák könyvváltozatát olvasnám, csak sajnos, ott segített Mila Kunis bája, ezekben a szereplőkben viszont a világon semmi bájos nem volt. Maradtak a vulgáris beszólások, rengeteg utalás a szexről, és persze alkohol literszámra.” Vaklarma nem nevetett hangosan, inkább azon gondolkodott, hogy „az rendben van hogy az anyaság kemény meló, de ennyire idegtépő lenne?” Aggályait fejezte ki a gyermekek ábrázolásával kapcsolatban is, akik szerinte „egyszerűen semmi jó tulajdonsága nem volt, és gyerekszerűnek sem éreztem őket, inkább mini-vandáloknak.”
Ez a kritika rávilágít arra, hogy a humor és az őszinteség határa szubjektív lehet. Ami az egyik olvasónak felszabadítóan vicces, az a másiknak túlzottan közönséges vagy idegtépő. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a könyv felnagyítja a valóságot, és éppen a sarkítások révén éri el komikus hatását. Yvonne is megjegyzi, hogy „nyilván a könyvben ezek a dolgok fel vannak nagyítva. Sok volt benne az ivás, és emiatt a másnaposság, hányás központi szerepet kapott, amivel én nem igazán tudtam mit kezdeni, ez így ebben a formában túlzás, ám engem nem zavart.”
A karakterek sokszínűsége: Gemma, Becky és Ava
A regény ereje a karakterekben rejlik. Gemma, a szétszórt, és Becky, a rendmániás, két olyan anya, akik elsőre ellentétesnek tűnnek, mégis remekül kiegészítik egymást. Pasztornenagyeva kiemeli, hogy „Gemma a szétszórt és Becky a rendmániás, nem is különbözhetnének egymástól, mégis jó barátokká váltak, akik segítik egymást.” Ez a barátság a regény egyik kulcsfontosságú eleme, hiszen bemutatja, hogy a különböző anyák hogyan találhatnak támogatást és megértést egymásban.
Ava, Gemma lánya, szintén egy kedvenc karakter lett sok olvasó számára. Ava „egy igazi cserfes kis csaj, aki mindent kimond, még azt is amit nem kellene….. ezzel hozva a frászt az anyjára.” A gyermekek őszintesége, amely néha kínos helyzeteket teremt, valósághű és humoros elemként jelenik meg a regényben. Vince_zsuzsanna szerint „Ava igazi cserfes kis csaj aki mindent kimond még azt is amit nem kellene…..”. Ez a gyermekien őszinte, mégis felnőtteket zavarba hozó megnyilvánulás sok szülő számára ismerős, és hozzájárul a könyv hitelességéhez és humorához.

Az amerikai és európai anyaság különbségei: A karrierista és az otthon lévő anya
Rebbencs egy érdekes megfigyelést tesz a könyv olvasása közben: „Mondjuk, azt azért mindig megállapítom ilyen könyvek olvasása és ilyen filmek nézése közben, hogy Amerikában mennyire különválik az otthon lévő és karrierista anya élete.” Ez a jelenség, a kétféle anyaszerep erőteljesebb szétválasztása az amerikai kultúrában, eltérhet az európai, vagy különösen a magyarországi tapasztalatoktól, ahol a kettő gyakran jobban összefonódik. A regény azonban mindkét szálat, Gemma és Becky történetét is bemutatja, „két eltérő történet, de ugyanolyan érdekes mindkettő, a két anya pedig szintén elég szimpatikus nekem.” Ez a sokszínűség lehetővé teszi, hogy az olvasók szélesebb köre találja meg magát a történetben, függetlenül attól, hogy otthon lévő vagy karrierista anyák.
A sablonosság és a meglepetések: A regény íve
SzTEtti megjegyzi, hogy „nem azt kaptam, amit vártam, de ez egyáltalán nem hátránya a dolognak! Arra számítottam, hogy ilyen kisebb történetek lesznek benne, meg eszmefuttatások meg ilyesmik. Csak a címét olvastam el, meg a borítóképet néztem meg, oszt olvastam. De ez egy regény!” Ez a kezdeti félreértés, majd a regényként való felfedezés, sokak számára kellemes meglepetést okozott. A könyv „humoros, szabadszájú, néhol vulgáris, káoszos, fura, elvetemült, idegbajos.”
Bár SzTEtti szerint „néhol sablonos, előre vetít mindent. Szóval az elején tudod majd, hogy mi lesz a vége, de azért néhol majd azt mondod magadban, hogy „ejha, na erre nem számítottam.”” Ez a kettősség - az ismerős, kiszámítható elemek és a váratlan fordulatok - adja a regény dinamikáját. Az anyaság maga is gyakran tele van ilyen pillanatokkal: a rutin és a megszokás mellett mindig ott van a meglepetés, a váratlan esemény, ami felborítja a rendet.
A könyv üzenete: A tökéletlenség elfogadása
Kathryn Wallace könyve, "Vannak tökéletes anyák, csak nekik még nem született gyerekük", egy frissítően őszinte és humoros alkotás, amely feloldozza az anyákat a tökéletesség kényszere alól. A regény azt üzeni, hogy nem kell hibátlannak lenni, sőt, a hibák és a káosz teszik az életet igazán emberivé és szerethetővé. Ahogy Kathryn Wallace is írja: „Vannak tökéletes anyák, csak nekik még nem született gyerekük.” Ez a mondat magában hordozza a könyv lényegét: az anyaság a tökéletlenség elfogadásáról szól, és arról, hogy a szeretet és a humor segít átvészelni a legnehezebb pillanatokat is. A regény egy jól megírt mese arról, hogy a problémák ellenére a végén minden megnyugtatóan megoldódik, és hogy a közös nevetés, a baráti támogatás, és az önelfogadás a kulcs a boldog anyasághoz.
