Török-magyar szótár: A két nyelv közötti híd
Bevezetés
A magyar és a török nyelv közötti kapcsolat évezredes múltra tekint vissza, és bár mindkettő uráli és altaji gyökerekkel rendelkezik, a nyelvtudományi kutatások és a kulturális csere terén még mindig jelentős az igény a korszerű és átfogó szótárakra. Ezen igény kielégítésére született meg a "Török-magyar szótár", amely a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó gondozásában látott napvilágot 2013-ban. Ez a nagyszabású vállalkozás a korábbi, 2002-ben megjelent "Magyar-török szótár" testvérköteteként kívánja szolgálni mindazokat, akik a magyar és török nyelv, kultúra és történelem mélyebb megértésére töreksnek.
A szótár megszületésének háttere és céljai
A szótár készítése nem csupán egy nyelvi munka, hanem egyfajta "régi adósság törlesztése" a magyar turkológia területén. A projekt 1993-ban indult azzal a céllal, hogy egy modern, nagy terjedelmű és széles körben használható magyar-török, illetve török-magyar szótárpárt hozzanak létre. A "Magyar-török szótár" 2002-es megjelenése széles körű elismerést aratott, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 2007-ben "Kiváló Magyar Szótár" címmel jutalmazták, és mára már beszerezhetetlennek számít a könyvesboltokban.
A "Török-magyar szótár" célja, hogy kiegészítse testvérkötetét, és egy olyan kéziszótárpárost alkosson, amely hasznos segédeszköz a magyar és török egyetemeken folyó nyelvoktatásban, tudományos képzésben, valamint kielégíti a társadalom különböző rétegeinek - a török-magyar történelem, irodalom, kultúra és művészet iránt érdeklődők, utazók, kereskedők, szakemberek - igényeit is.
A szótár szerkezete és felépítése
A "Török-magyar szótár" a "Magyar-török szótár"-hoz képest valamivel kevesebb címszót tartalmaz, de annál több kifejezést, szókapcsolatot, esetenként szólást és közmondást. Ez a különbség abból adódik, hogy míg a magyar-török szótárban az igekötős magyar igék külön címszavakat alkottak (pl. átmegy, bemegy), addig a török megfelelőik gyakran egyetlen tőhöz (pl. gitmek vagy geçmek) kapcsolódó különböző jelentésként vagy kifejezésként jelennek meg.
A szócikkek felépítése a török szótári gyakorlatnak megfelelően került kialakításra. A címszavak félkövér betűkkel szerepelnek, utánuk dőlt betűs rövidítések jelölik a szófajt (pl. fn. főnév, mn. melléknév, ige). A használati kör jelölése zárójelben, szintén dőlt betűs rövidítéssel található meg (pl. irod. irodalmi, közi. közéleti, vall. vallási). A török címszó után következik annak magyar megfelelője, vagy többes számban a magyar megfelelői.
A szócikkekben a szókapcsolatok, kifejezések és szólások elrendezése eltér a "Magyar-török szótár"-ban alkalmazottól. Itt a török szótárirodalomban szokásos módszert követik: először felsorolják a címszó különböző jelentéseit (1., 2., 3. stb.), majd ezek után egy feltűnő jellel (•) elválasztva közlik a példamondatokat. Először azokat, amelyeknek első tagja maga a címszó (alapalakban, majd ragozott alakban), végül azokat, amelyeknek első tagja nem a címszó, hanem egy másik szó. Mindkét esetben az adatok ábécérendben követik egymást.
A szófajok jelölése és a használati kör
Az igéket a török szótári gyakorlatnak megfelelően infinitívusi alakban közlik (-mak/-mek végződéssel), mivel ez egyértelműen jelzi a szó igei mivoltát. A magyar megfelelések viszont a magyar szótárirodalomban megszokott módon, egyes szám harmadik személyben szerepelnek (pl. almak - vesz, gelmek - jön).
A névszók szófaji megjelölése részletesebb lehet. Ha egy szó jelenthet főnevet és melléknevet is, vagy melléknevet és határozószót, akkor a szófaj megkülönböztetése elkerülhetetlen (pl. aylık: I. fn. havibér; II. mn. hónapos, havi). Az fn. és mn. rövidítéseket összevonva is használhatják, ha mind a magyar, mind a török szó jelenthet főnevet és melléknevet is (pl. bahadır fn, mn bátor, hős, vitéz). Mindig utalnak a szófajra akkor is, ha az adott szó alakilag főnév és melléknév is lehetne, de csak melléknévként vagy csak főnévként használatos (pl. bayıltıcı mn 1. altató, kábító; 2. émelyítő). Az egyéb szófajokat (hsz. határozószó, isz. igekötő, ksz. kötőszó, névm. névmás, nu. szám név, szn. szenvedő névszó) mindig jelölik.
A használati kör jelölése a címszavak után zárójelben található meg, és meghatározza a szó hovatartozását, használati körét (pl. áll. állat tan, növ. növénytan, anat. anatómia, ipar. ipar területi, irod. irodalmi, közi. közéleti, vall. vallási), valamint a szó minősítését (pl. biz. bizalmas, durva. durva, gúny. gúnyos, nép. népies, pejor. pejoratív, vulg. vulgáris). Az argó minősítés viszonylag gyakran előfordul, mivel a török szótárirodalomban ezt a meghatározást tágabban értelmezik.
A szótár török szókincsének forrásai és a nyelvi változás
A szótár török szókincsét Benderli Gün és Yılmaz Gülen, török anyanyelvű, de a magyar nyelvet is kiválóan ismerő munkatársak állították össze. Válogatásuk alapjául elsősorban a Török Értelmező Szótár 7. és 9. kiadása, valamint a Török Nyelvtudományi Társaság interneten hozzáférhető Nagy Török Értelmező Szótára szolgált. Emellett felhasználták a legfontosabb kétnyelvű szótárak tapasztalatait is.
A török szókincs napjainkban is változóban van. Még mindig használják a régi arab és perzsa eredetű szavakat, ugyanakkor a török nyelvújítás újabb és újabb alkotásai is beépülnek a nyelvbe, akárcsak a nemzetközi, főként francia és angol eredetű szavak. A szótár igyekszik tükrözni ezt a dinamikus állapotot, bemutatva a nyelv fejlődését és a különböző hatásokat.
In memoriam Gülen Yılmaz
A szótár készítése során a csapat egy tagja, Gülen Yılmaz, 2009. április 19-én, 79 éves korában elhunyt. Yılmaz, isztambuli születésűként, 1954-ben került Magyarországra, és közel negyven éven át dolgozott a Magyar Rádió török szekciójánál, ahol kiválóan megtanult magyarul, és számos gazdasági, műszaki, kulturális és tudományos munkát fordított törökre. Pótolhatatlan tagja volt a Magyar-Török Baráti Társaságnak is, hozzájárulva ahhoz, hogy magyar történelmi személyiségek munkái törökül is olvashatók legyenek. Töretlen lelkesedéssel, szorgalommal és hozzáértéssel vett részt mind a magyar-török, mind a török-magyar szótár munkálataiban. Fájdalmas veszteség volt a csapat számára, hogy a befejezéshez közeledve távozott körükből. Szakmai tudása mellett végtelen szerénység, segítőkészség, higgadtság, megbízhatóság és derűs életszemlélet jellemezte. Munkásságát hivatalosan is elismerték, Pro Cultura Hungarica emlékérmet vehetett volna át nem sokkal halála után. A szótárban nevét halálának megjelölése nélkül tüntetik fel, mert személyisége és szelleme máig velük maradt.
Cultural Hegemony by Antonio Gramsci
A szótár használatának útmutatója
A szótár használatának megkönnyítése érdekében a készítők részletes útmutatót adnak a szócikkek felépítéséhez, a szófajok jelöléséhez és a használati kör meghatározásához. Az útmutató kitér a magyar és török szótári gyakorlatok különbségeire, és segít eligazodni a szócikkekben szereplő információkban. A szótár célja, hogy ne csak egy szimpla fordítószerszám legyen, hanem a két nyelv közötti mélyebb megértéshez is hozzájáruljon.
Következtetés
A "Török-magyar szótár" egy alapos és korszerű munka, amely jelentős mértékben hozzájárul a magyar és török nyelvoktatás, kutatás és kulturális csere fejlődéséhez. A szótár a két nép közötti évszázados kapcsolatok ápolásának és gazdagításának fontos eszköze, amely hidat épít a kultúrák és nyelvek között. A benne rejlő információk, a gondos szerkesztés és a szakszerű kivitelezés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a szótár a jövőben is nélkülözhetetlen segédeszköz legyen mindazok számára, akik a magyar és a török világ iránt érdeklődnek.