A "salátatörvény" kifejezés a magyar jogalkotásban olyan törvénycsomagot jelöl, amely több, egymástól látszólag független jogszabályi rendelkezést módosít egyetlen jogszabályban. Ezen módszer előnye a jogalkotás gyorsasága és egyszerűsége, különösen sürgős esetekben, például vészhelyzetben. Hátránya azonban, hogy a különböző pontok közötti közvetlen kapcsolat hiánya miatt olyan módosítások is átmehetnek, amelyeket önállóan nehezebb lenne elfogadtatni, vagy amelyek akár ellentétes célokat szolgálnak. Ez lehetőséget teremt a visszaélésekre, ahol a kormány kényes témákat kerülhet meg, vagy éppen népszerű javaslatokat „áldozhat be” kevésbé kedvelt intézkedésekkel egy csomagban, hogy az ellenzéket rossz színben tüntesse fel. Az angol jognyelvben ezt "omnibus act" néven ismerik, ami "mindent magában foglaló" törvényt jelent.
Ez a cikk egy ilyen jelentős salátatörvénycsomag oktatást érintő rendelkezéseit, valamint az ahhoz kapcsolódó más fontos módosításokat vizsgálja meg részletesen, kitérve az egészségügyre és egyéb területekre is.
Az Oktatást Érintő Főbb Módosítások
Az oktatási salátatörvény számos, az iskolák működését és a tanulók mindennapjait befolyásoló változást vezet be. Ezek a módosítások a biztonság növelését, a figyelemelterelés csökkentését és a pedagógusok új életpályájának kiegészítését célozzák.
Szigorúbb Iskolai Rend és Mobilhasználat
A legutóbbi salátatörvény egyik kiemelt pontja az iskolai mobilhasználat és a tiltott tárgyak bevitele körüli szabályozás. A 91 oldalas módosítócsomag egységes szabályozást vezet be az iskolákba bevihető és tiltott tárgyak listájára vonatkozóan. Ez a lépés nagy valószínűséggel a korábbi iskolai támadásokra, például a bőnyi késelésre reagál, ahol egy hatodikos kislány szívtájékon szúrta osztálytársát. A javaslat indoklása szerint a gyerekek életének védelme, testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődésük és egészségük elsődleges kérdés, és elengedhetetlen, hogy az iskola épülete a tanuláshoz megfelelő, biztonságos környezet legyen.
Emellett a mobilhasználatra is egy központi szabályozást terveznek bevezetni, hiszen eddig minden iskolában az intézményvezető hatáskörébe tartozott a mobilok használatának korlátozása. A kormány szerint erre azért van szükség, mert a mobilozás elvonja a tanulók figyelmét az órákon, illetve „teret enged az iskolai zaklatásoknak”, továbbá az okostelefonok egyre nagyobb elterjedése miatt szükséges egy egységes szabályozás. Fontos azonban kiemelni, hogy a javaslat indoklása szerint vannak olyan digitális eszközök, laptopok, tabletek, adott esetben a mobiltelefon is, amely egy-egy tanórán digitális taneszközként is megjelenhet, éppen ezért azt a lehetőséget továbbra is biztosítani kell, hogy ezeket a pedagógus által meghatározott esetekben a diákok tanulási céllal használhassák. A szabályok betartatásáért az iskolák igazgatói felelnek.
Honvédek a Tankerületekben: A Státusztörvény Módosítása
A státusztörvény is kapott módosítást, mely szerint az 55 évesnél idősebb honvédeket átvezényelhetik bizonyos tankerületekbe, és akár tanárrá is átképezhetik őket. Amennyiben a tankerület nem tud a végzettségüknek megfelelő álláshelyet biztosítani számukra, akkor ki kell képeznie őket. A képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg, hogy a honvéd milyen feladatokat kap. A javaslat szerint a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvédek is elláthatják a nevelő-oktató munkát, vagyis taníthatnak. Bár a törvényjavaslat nem részletezi pontosan, mit jelent ez, példaként említhető a honvédelem tantárgy oktatása, ami tavaly szeptemberben 120 iskolában indult el. Ezt a képzést Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint arra szánták, hogy a diákokban erősítsék a honvédelem fontosságát, a hazaszeretetet és a hazafias gondolkodást. A honvédeket nem csak tankerületekbe, hanem például gazdasági társasághoz, egészségügyi szolgáltatóhoz és költségvetési szervhez is kivezényelhetik.
Az Oktatás Ingyenességének Elve és a Gyakorlati Kérdések
Magyarország Alaptörvényének Szabadság és felelősség című fejezete XI. cikke kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. A köznevelési törvény 2. §-ának rendelkezése szerint az ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata.
Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése széleskörűen határozza meg a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok körét.
Kötelező Programok és Önkéntes Hozzájárulások
Felmerült a kérdés, hogy kötelezővé teheti-e az iskola a színházbérlet vásárlását vagy az iskola emblémájával ellátott pólóvásárlást, valamint jogosan szednek-e sportköri díjat, holott semmilyen sportra nem jár a gyermek, mégis azzal fenyegetik, hogy tartozás esetén nem kaphatja meg a bizonyítványát.
A pedagógiai program részeként, tanítási, nevelési időben megszervezett programok megszervezésénél a főszabály az ingyenesség. Álláspontunk szerint pedagógiai program előírásaival egyezően, a tanítási, nevelési időben megszervezett program lehet a tanulók számára kötelező, és ebben az esetben ingyenes. Az iskola nem ingyenes szolgáltatásokat is szervezhet, ezek nem a pedagógiai program végrehajtását szolgálják, ekképpen nem kötelezőek, hanem a részvétel és a fizetés önkéntes a tanulók számára. Ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban mondja ki a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése, hogy az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék - annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Ezen szolgáltatások igénybevételét lehet fedezni akár az osztálypénzből is, ha a szülők így döntenek.
Back to school - Így kezdtük az új tanévet. Exkluzív iskolabejárás! #tanévkezdés #iskolakezdés
A tanítási időn kívül, költségtérítés ellenében megszervezett, ajánlott rendezvény, foglalkozás viszont nem tehető kötelezővé a tanulók számára.
Osztálypénz és Alapítványi Hozzájárulás
Az osztálypénzzel kapcsolatban a jogi álláspont szerint a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. Ez a döntés azonban minden szülő esetében önkéntes. Mivel az osztálypénz fizetése minden egyes szülő önálló döntése, így nem érheti hátrány azon szülők gyermekeit, akik nem fizetnek osztálypénzt. Az osztálypénz felhasználása történhet olyan célra, amely minden gyermek együttes, közös érdekét szolgálja. Ilyenkor nem éri hátrány azon gyermekeket, akinek családja nem vállalta a befizetést. Felhasználható olyan formában is, hogy csak azok a gyermekek részesülnek belőle, akiknek a családja hozzájárult az osztálypénzhez, de ez csak úgy képzelhető el, hogy a nem fizető gyermekek jogai ne sérüljenek, és ne kerüljenek méltóságsértő, kellemetlen helyzetbe. Az osztálypénz befizetésének önkéntessége tehát azt jelenti, hogy amennyiben egy szülő nem kíván ennek eleget tenni, erre nem kötelezhető. A szülői közösség által kezelt pénzügyekbe az osztályfőnöknek, intézményvezetőnek nincs beleszólása. Az iskola támogatása esetlegesen alapítványán keresztül, a gyermekek részére szolgáltatások bővítése pedig az osztálypénz felhasználásával lehetséges, ám a befizetések kötelezővé tétele ezekben az esetekben nem lehetséges, arra csak önkéntesen kerülhet sor.
Az ingyenesség azonban csak az állami feladatellátás vonatkozásában értelmezhető főszabályként. A köznevelési törvény 31. § (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy, ha a nevelési-oktatási intézményt nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet vagy más személy vagy szervezet tartja fenn, az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony fenntartása - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthető. Az 53. § (2) bekezdése alapján a tanuló tanulói jogviszonyának megszűnését is eredményezheti a fizetési hátralék megléte. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37. §-a úgy rendelkezik, hogy az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény szolgáltatásainak igénybevételét fizetési kötelezettséghez kötheti, kivéve, ha az közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában.
Egy szülői panaszban az érintett azt sérelmezte, hogy gyermeke iskolájában alapítványi hozzájárulást kell fizetniük, ami korábban önkéntes volt, majd kötelezővé vált. A vizsgálat során az intézményvezető nyilatkozata szerint az alapítványi támogatás befizetése szükséges az iskola működéséhez, mivel a korábbi anyagi támogatások megszűntek. Az intézmény kizárólag úgy tud működőképes maradni, ha a szülők teljesítik önként vállalt befizetési kötelezettségüket, illetőleg ha az intézménnyel és a közalapítvánnyal háromoldalú köznevelési megállapodást ír alá az oktatásért felelős minisztérium. A rendelkezésre álló dokumentumok és jogszabályok alapján a tanulói jogviszony fenntartását megállapodással írásbeli fizetési kötelezettséghez kötheti az iskola, és az alapítványi hozzájárulás kötelezővé tétele nem sérti a tanulók oktatási jogait. Fontos azonban a megfelelő tájékoztatás és az átláthatóság biztosítása.
Szabad Intézményválasztás és Kötelező Felvétel
A köznevelési törvény rendelkezik arról, hogy a szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szabad intézményválasztás jogának kimondása mellett a köznevelési törvény azt is garantálja, hogy egyetlen gyermek, tanuló se kerüljön olyan helyzetbe, hogy óvodáztatási kötelezettségét, tankötelezettségét férőhely hiánya miatt ne tudja teljesíteni. Ennek eszköze a lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító intézmény szabályozása. A köznevelési törvény 8. § (1) bekezdése szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
Az Egészségügyet Érintő Változások
Az oktatási salátatörvény nem kizárólag az oktatást érinti, hanem jelentős módosításokat tartalmaz az egészségügy területén is.
Új Ügyeleti Rendszer Budapesten
A másik nagy terület, amivel a módosítócsomag foglalkozott, az az egészségügy volt. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy októbertől Budapesten is elkezdődik a vármegyékben már működő, az Országos Mentőszolgálat által biztosított ügyeleti ellátás. Az új ügyeleti rendszert az ország több vármegyéjében már tavaly bevezették. Az ügyelet átalakításának célja az volt, hogy szervezettebben működjön a betegellátás. Hétköznap napközben a betegek ezután is ugyanúgy kereshetik a háziorvosi rendelőket, a szakrendeléseket, kórházakat, ahogy eddig. Viszont a normál rendelési időn kívüli, tehát az esti, éjszakai és hétvégi ellátást az Országos Mentőszolgálat biztosítja.
Egységes Beléptető Rendszer a Kórházakban
Szintén fontos módosítás, hogy az állami kórházakban egységes beléptető rendszert vezetnek be, hogy ellenőrizni tudják az alkalmazottak munkaidejének betartását, az intézménybe történő be- és kilépését. Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára korábban így nyilatkozott a döntésről: „Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen benn nyolc órát. Az orvosoknak és más dolgozóknak az intézmény be- és kijáratainál elhelyezett készülékeken kell lehúzniuk a mágneskártyájukat. Az eszköz videófelvételt is készít a személyről, hogy a kártyákkal ne lehessen visszaélni.” Ez az intézkedés a munkaidő-fegyelem erősítését célozza az egészségügyi intézményekben.
Könnyebb Örökbefogadás és Kötelező Szűrővizsgálatok Kiterjesztése
Négy kisebb, de fontos egészségügyet érintő módosítást is kiemeltek. Az egyik a kórházban hagyott újszülött gyerekek örökbefogadásának elősegítése. A javaslat lehetővé teszi, hogy a kórházban hagyott gyerekeket minél hamarabb örökbe lehessen fogadni. Aki a szülés után a kórházban hagyja a gyerekét, és hat hétig nem jelentkezik érte, az hozzájárul a gyereke örökbefogadásához. Ez azt jelenti, hogy hiába tudják, ki az anya, ugyanúgy kezelnék ezeket az eseteket, mint amikor inkubátorban hagynak egy gyereket.
A másik fontos változás a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatok kiterjesztése. Jelenleg csak 18 éves korig kötelezők az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt szűrővizsgálatok. A tervezet alapján azonban az egészségügyért felelős miniszter rendelete korhatár nélkül előírhat kötelező szűrővizsgálatokat. Azt nem részletezik, hogy pontosan milyen vizsgálatokról van szó.
Harmadik pontként az egészségügyi intézmények vezetőit felmenthetik az összeférhetetlenség alól. Jelenleg az egészségügyi intézmények vezetőinél összeférhetetlenség áll fenn, ha hozzátartozójukkal kerülnek irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba. A jövőben, ha ezt a betegellátás megkívánja, a munkáltató felmentést adhat az összeférhetetlenség alól.
Back to school - Így kezdtük az új tanévet. Exkluzív iskolabejárás! #tanévkezdés #iskolakezdés
Egyéb Fontos Módosítások
Az oktatási salátatörvény számos más területet is érint, a rendvédelmi alkalmazottak átvezénylésétől a kormány ingóságainak elajándékozási lehetőségéig.
Rendvédelmi Alkalmazottak Átvezénylése
A törvényjavaslatból kiemelhető a rendvédelmi dolgozók átvezénylésének lehetősége. A rendvédelmi dolgozókat az országos parancsnok határozott időre átvezényelheti. Ehhez nincs szükség az érintett beleegyezésére. Viszont csak olyan helyre lehet őket átvezényelni, ami tömegközlekedéssel nincs messzebb másfél óránál. Az átvezénylés legfeljebb két évig tarthat.
Kormányzati Ingóságok Elajándékozása
A törvényjavaslat szerint a kormány nyilvános határozattal dönthet arról, hogy ingyen elajándékoz állami tulajdonba került, de állami feladatellátáshoz nem használt ingóságot. Ezeket helyi önkormányzatnak, egyháznak, egyházi jogi személynek, közalapítványnak, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak, valamint civil szervezetnek adhatja.
Katasztrófavédelmi Jogkörök Átadás
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közigazgatási hatósági jogköreit a kormányhivatalok vennék át. A törvényjavaslat alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közigazgatási hatósági jogköreit átadnák a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak.
Korábbi Salátatörvények és Jogi Szempontok
A "salátatörvény" elnevezés arra utal, hogy a törvény különböző pontjai együtt olyanok, mint egy saláta, amiben a sokféle hozzávaló nem feltétlenül illik egymáshoz. Ez a jogalkotási módszer nem újkeletű Magyarországon. A kormány már korábban is alkalmazta azt a gyakorlatot, hogy a fontos, esetleg a közvéleményt megosztó tervezeteket egy salátatörvénybe csomagolja, amelyben a legkülönfélébb törvények egyes pontjait egyszerre módosítják. A kormány tagjai gyakran a legváratlanabb pillanatokban nyújtanak be hasonló javaslatokat: például éjjel, késő este vagy éppen a hajnalig húzódó választások másnapján. És az sem egyedi, hogy a javaslatokat érdemi tárgyalás nélkül, néhány nap alatt szavazzák meg az Országgyűlésben. Most is ez történt: a hétfőn 11:56-kor benyújtott javaslatot kedden 13:14-kor meg is szavazta a kormánypárti többség.
Egy korábbi példa a 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló salátatörvény, amely a büntetőeljárási törvény (Be.) hatálybalépéséhez kapcsolódóan számos jogszabályt módosított. Akkor 173 jogszabályt írtak át, részben azért, mert az új Be.-ben megváltoztak a szerepek, új jogintézmények születtek, régiek kihaltak. Ezért mindazokat a törvényeket át kellett vizsgálni, ahol ezek a nevek, fogalmak szerepeltek (pl. ügyész/ügyészség). Ezen túlmenően számos hibát, elírást is rendeztek e törvénnyel. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, mely a tartalmi változtatásokra irányult. Érdekes megoldása volt a salátatörvénynek az olyan jogszabályok módosítása, amelyek elfogadása még meg sem történt.
A salátatörvények beható vizsgálata elengedhetetlen, mivel azok gyakran rejtett, de jelentős változásokat hozhatnak a magyar jogrendszerben és a mindennapi életben. Az ilyen törvényalkotási gyakorlat átláthatóságának és a társadalmi egyeztetés lehetőségének biztosítása kulcsfontosságú a demokratikus jogállamiság működéséhez.