Az olimpiai játékok nem csupán a sportolói teljesítményekről szólnak, hanem egyre inkább a fenntarthatóságról és a környezettudatosságról is. A korábbi írásainkban már boncolgattuk, hogy mennyire lehet az azóta már javában zajló tokiói olimpia környezetbarát, melynek keretében egyre több elektronikai hulladékból készült érme került már a sportolók nyakába. Az éremátadás színhelyéről, az olimpiai pódiumról is érdemes néhány szót ejteni.
A Tokió 2020 Olimpiai Érem Projekt: Úttörő Kezdeményezés
A „Tokyo 2020 Medal Project” nevű kezdeményezés már 2017-ben elindult, és célja az volt, hogy az összes olimpiai és paralimpiai érmet újrahasznosított elektronikai hulladékból készítsék el. A japán olimpiai szervezőbizottság felhívására két éven keresztül gyűjtötte az egész ország a telefonokhoz hasonló elhasználódott elektronikai kütyüket. Ennek eredményeként 1621 településről 78.985 tonna elektronikus hulladék gyűlt össze, amely kb 6,21 millió használt telefont tartalmazott.
A tokiói szervezők még ambiciózusabb célt tűztek ki: szerintük az ország elektronikai hulladékai elegendő nemesfémet tartalmaznak ahhoz, hogy az összes olimpiai és paralimpiai érmet elkészítsék belőlük a négy év múlva Japánban tartott játékokon.
Az E-hulladék Jelentősége és Kihívásai
Az e-hulladékok arany, ezüst, réz és platina nemesfémeket tartalmaznak, melyek kinyerése jelentős környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel jár. Azonban az egyik kihívás, ami a terv útjában áll, hogy nem teljesen sikerült megszervezni a kidobott fogyasztói elektronikai cikkek begyűjtését. Míg körülbelül 650 ezer tonna kiselektronikai- és háztartási gépet dobnak ki évente Japánban, becslések szerint kevesebb, mint 100 ezer tonnát gyűjtenek vissza a kiseletronikai cikkek újrahasznosítását előíró törvénynek megfelelően. 2013-ban Japán 128 milliós lakossága fejenként 17,3 kilogramm e-hulladékot termelt.
Növekvő tudatossággal a visszagyűjtött elektronikai cikkek mennyisége növekedhet. "Olyan rendszerre van szükség, ami könnyűvé teszi a fogyasztóknak az elektronikai cikkek gyűjtését" mondta Takeshi Kuroda, a ReNet Japan Group nevű cég vezetője, ami használt háztartási gépek adásvételével foglalkozik. "A piaci szektornak gyűjtőrendszert kell kiépítenie, amit a kormány és az önkormányzatok népszerűsíthetnének" mondta Kuroda. A visszagyűjtött fémek nagy része elektronikai cikkek gyártásánál hasznosul.
A Pódiumok Fenntarthatósági Megoldásai
A 2020-as tokiói játékokon használt 98 dobogót 1,5 millió darab, 24,5 tonna súlyú, újrahasznosított műanyag csomagolásból 3D nyomtatással készítették. A Podium Project szerint az újrahasznosított műanyag egy átlagos háztartás megvilágításához 112 évig elegendő energiát takarít meg. Minden egyes, a program keretében újrahasznosított műanyagdarab 75 gramm szén-dioxidot is megtakarít. A fenntarthatóság áll az erőfeszítések a középpontjában, és a P&G büszke arra, hogy együttműködhet Tokió 2020 és a NOB-val, hogy megmutassa, hogyan vehetnek részt a fogyasztók a műanyaghulladék csökkentésében.
A Tokió 2020 összes emblémája mögött álló Asao Tokyo dizájner tervezte a pódiumokat, mely Japánt, annak hagyományait és az olimpiai játékok értékeit képviselik. A Tokió 2020 pódium projekt kiváló példa arra, hogy az olimpiai játékok hogyan inspirálhatják a fenntartható változást a rendező városban és az országban. A japánok a győztesek dobogóit is újrahasznosított műanyagból készíttették.
Korábbi Olimpiai Játékok és a Fenntarthatóság
Már Rióban is voltak fenntarthatósági megfontolások az érmek készítése közben: az aranyérmek gyártásánál nem használtak higanyt, az ezüst és bronzérmek 30%-a pedig a brazil pénzverdéből származó újrahasznosított bronzból készült. A 2012-es londoni olimpián 9,6 kg aranyat, 1210 kg ezüstöt és 700 kg rezet használtak az érmek elkészítéséhez. Az olimpiákat szervező városok általában bányászcégektől kérnek adományt és így szerzik be a fémeket az érmekhez. Az olimpiai játékok környezeti hatásait nézve az érmek alapanyagául szolgáló fémek forrása elenyésző a hatalmas energiafogyasztáshoz, utazáshoz, és építéshez kapcsolódó ökológiai lábnyomhoz képest.
Magyar Sikerek és Az Olimpiai Értékek Népszerűsítése
A magyar sportolók is kiválóan szerepelnek a nemzetközi versenyeken. Egy arany-, egy ezüstérmet és egy ötödik helyet szereztek a magyar taekwondósok a müncheni Európa-bajnokságon. 15 magyar érem a szegedi olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világkupán. Muhari Eszter világkupa-ezüstérmes Kolumbiában. A női vízilabda-válogatott bejutott a világkupa-fináléba. Magyar helyezések az eszéki sportlövő Eb-n az olimpiai női pisztolyos számban. A férfi asztalitenisz-válogatott a 32 között zárt a csapat-vébén. Két érem a várnai World Challenge világkupaversenyen. Rg-arany Portugáliában.
Pénzjutalmak az Olimpiai Érmekért: Nemzetközi Összehasonlítás
Az olimpiai érmek nemcsak dicsőséget, hanem jelentős pénzjutalmat is hozhatnak a sportolóknak. Szingapúr fizet a legtöbbet a milánói-cortinai téli olimpián szerzett aranyéremért - írja a USA Today. Az ázsiai országot egyetlen sportoló képviseli Faiz Basha alpesi síelő személyében, akinek, ha győzne a játékokon, 788 ezer amerikai dollárnak (nagyjából 250 millió forintnak) megfelelő összeg ütné a markát.
A házigazda olaszoknál az aranyérmest 213 ezer, a lengyeleknél 211 ezer, a szlovénoknál pedig 162 ezer dollárral díjazzák. A USA Today a másik „végletet” is megemlítette: a legkisebb bónuszt, háromezer dollárt, Új-Zéland fizeti. Az ausztráloknál 14 ezer, a dánoknál 15 ezer, a kanadaiaknál 18 ezer, az osztrákoknál 23 ezer, a hollandoknál és a németeknél 35-35 ezer dollár jár az aranyért.
Magyarországon a párizsi játékok előtt emelték meg az érmekért járó pénzjutalom összegét, az aranyérmeseknek azóta 55 millió forint jár, a másodikok 39 270 000, a harmadikok 31 350 000 forinthoz jutnak. Jutalmat még a nyolcadik helyezettek is kapnak, egyelőre azonban ennyire elöl egyetlen magyarnak sem sikerült végeznie a versenyszámában a milánó-cortinai játékokon. A legjobb eredményt mostanáig a dél-koreai születésű, honosított gyorskorcsolyázó Kim Minseok érte el, az 1000 méteres távon 11. lett.