BevezetésA magyar óriásnyúl nem csupán egy nyúlfajta; az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, amelyet az Országgyűlés 32/2004. (IV. 19.) OGY számú határozatában veszélyeztetett nemzeti kinccsé nyilvánított. Ez a különleges állat a hazai állattenyésztés büszkesége, amely generációkon átívelő tudatos tenyésztői munka eredménye. Ha olyan haszonállatot keres, amely nemcsak termetében impozáns, hanem jól hasznosítható hús- és prémtermelésre, ráadásul őshonos értéket is képvisel, akkor a magyar óriásnyúlra érdemes odafigyelnie. Cikkünkben bemutatjuk a magyar óriásnyúl történetét, küllemét, tartásának gyakorlati vonatkozásait és azt is, hogy kinek ajánlható leginkább ez a különleges állat, feltárva a fajta kialakulásának históriáját, valamint a mai tenyésztői törekvéseket.
A Magyar Óriásnyúl Történelme és Eredete: Több Mint Egy Évszázados Örökség
A magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl, története 1910-re vezethető vissza, akkor a köznyelv "nagy magyar nyúlként" írta le. A fajta háztáji gazdaságokban, hobbi és gazdasági fajtaként több helyen, több időpontban formálódott. A két világháború között keletkezett, őse az igen vegyes összetételű magyar parlagi nyulak és a magyar vadas nyúl mellett a 19. század végén hazánkba került belga óriás nyúl. A magyar parlagi nyúl igen szapora volt, de nem volt megfelelő minőségű sem a húsa, sem a szőrméje. Ezt a tulajdonságát kívánták feljavítani a tenyésztők, amikor a két világháború között keresztezték a belga óriással.
A keresztezésekből szerencsés új fajtatípusok alakultak ki, amelyek átvették a belga óriás testformáját, szépségét, szőrméjének előnyös tulajdonságait, de megtartották a parlagi és keverék nyulak nagyobb edzettségét és igénytelenségét. Ezek továbbtenyésztéséből alakult ki - más európai országokhoz hasonlóan - Magyarországon is a hazai óriásnyúl. A gyorsabban fejlődő és nagyobb testű nyulak több húst és nagyobb méretű prémet termeltek. Fontos szempont volt, hogy megfeleljen a magyar klimatikus és takarmányozási viszonyoknak, húsát és prémjét egyaránt tudják hasznosítani. Ezért a cél egy zömök testalkatú, széles mellkassal, nagy övmérettel, izmolt gerinccel és combokkal bíró nyúl kitenyésztése volt. A húszas évek végén Andrássovich Géza gazdasági főtanácsos "magyar gazdasági nyúlként" nevezte. Az új fajtát először Fekete László írta le "A házinyúl tenyésztése és egészségtana" című könyvében 1941-ben.
A háború után, 1958 és 1962 között a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI) egy megfelelő húsnyúlfajta kialakítására törekedett, amit az akkor még igen heterogén magyar óriásnyulak feljavításával kívánt elérni. Ekkor keresztezték a magyar vadas nyúllal. Mivel a kutatások nem hozták meg a kellő eredményt, felhagytak a nyúlfajta további szervezett tenyésztésével. Ennek ellenére a fajta hivatalos elismerése végül 1960-ban megtörtént, ami mérföldkőnek számított a magyar nyúltenyésztésben. A kisgazdaságokban viszont továbbra is kedvelték a magyar nyulakat igénytelenségük, gyors növekedésük miatt.
A történeti áttekintés során feltétlenül meg kell említenünk a székesfehérvári Viniczay László és a szegedi Major Ákos nevét, akiknek munkásságuk nagyban segítette a fajta fejlődését. Gödöllőn 1948-1956 között Anghi Csaba professzor több nyúlfajtát vizsgált fajtatisztán és keresztezésekben. Ő következetesen, mint a magyar vadas és a magyar vasderes megnevezést használta. A magyar óriásnyulak fennmaradására súlyosan hatott, amikor a 80-as évektől a kistenyésztőknek többet fizettek a fehér színű állatokért, mint a színesekért, ami kérdésessé tette a fajta fennmaradását. Kissé könnyebb lett a tenyésztők helyzete, amikor 1994-ben a nyulat felvették az őshonos állatok listájára. Mára azonban letisztult minden, kedély és vérvonal, így bátran kijelenthető: Magyarország világelső a Magyar Óriásnyúl tenyésztésében.
Küllem és Fajtastandard: Egy Impozáns Jelenlét
A magyar óriásnyúl valóban a nevéhez méltó megjelenésű állat. Zömök, széles törzsű, telt farú nyúl, testalkata nem annyira hosszú, mint inkább széles. Ez a testfelépítés kiváló húshozamot ígér. Kifejlett korban a testsúly 5,5-7 kg közötti, ideálisan 6,5 kg. A többi óriás fajtával ellentétben a 7 kg fölötti testsúlyért már pontlevonás jár. Füle 15-17 cm hosszú, de a fellelhető szakirodalom a fajtával kapcsolatosan sokszor rendkívül ellentmondásos, és egyes leírások szerint füle rövidebb, mint 15 cm is lehet. A fajta jellegzetes külleme miatt könnyen felismerhető.
Jelenleg öt színváltozatban tenyésztik, bár más források négyet említenek. A leginkább elterjedt a vadas vagy nyúlszürke (agouti). Ritkán előfordul fekete, vasderes, sárga vadas és fehér színben is. A felsorolt színek egymással kevert öröklődésűek, ami azt jelenti, hogy a vadas színű szülőktől született almokban valamennyi színváltozat előfordulhat, vagy ha négy színről van szó, akkor mindhárom színváltozat is. A fül a külső szélén és a hegyén feketés árnyalatú lehet. A fehér szín önálló színtípust jelent, amennyiben a fajtatiszta almokban csak fehér színű állatok születhetnek. A szőrzet minden testtájon egyenletes színeződésű. A leggyakoribb színváltozata a sárgás-vöröses, szürkével árnyalt fedőszőrrel. Ez az egyedi, kissé rezes árnyalat különlegessé teszi a megjelenését, ráadásul segíti a beazonosítását is.
A Magyar Óriásnyúl Jellemzői és Temperamentuma
A magyar óriásnyúl természete nyugodt, barátságos. Kifejezetten jól tűri az ember közelségét, így könnyebben kezelhető más, idegesebb fajtáknál. Éppen emiatt gyakran választják olyan gazdák is, akik korábban még nem tartottak nyulat. A nyugodt, kiegyensúlyozott természet kétségtelen előnyt jelent. Kezdőknek is biztonságos választás, mivel az állat ritkán mutat agressziót, nem kapkod, és kevésbé hajlamos a stresszre. Anyanyulaink rendkívül kiegyenlített idegrendszerűek, nyugodtak, kifejezetten jó anyák.
A fajta fiatalkori növekedési erélye kimagaslóan jó. Rendkívül szapora a faj és a fajta is, gyors a generációváltás. Gyorsan lehet sikereket elérni, de rövid idő alatt lehet nagyot bukni is. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős, hiszen amellett, hogy impozáns termetű, kiválóan hasznosítható hús- és prémtermelésre. A magyar óriásnyúl nagy hústömeget ad, csontozata nem durva, emellett tartása nem igényel extra körülményeket, de megfelelően ki kell szolgálni. Emellett rendkívül takarmányértékesítő, vagyis viszonylag kis mennyiségű, de jó minőségű táplálékkal is szép testtömeget ér el.
Tartási és Takarmányozási Előírások: Az Extenzív Módra Optimalizálva
A magyar óriásnyúl leginkább extenzív körülmények között - kis állománylétszám, lassú szaporítási ritmus, abrak mellett gumók vagy friss és szárított zöldtakarmány etetése, telepadlós elhelyezés, természetes klíma - szaporítható és nevelhető sikeresen. Tartása nem igényel extra körülményeket, de mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy megfelelően ki kell szolgálni.
Tekintélyes testméretéhez méretes ketrec vagy ól szükséges, amit jól kell szellőztetni, szigetelni és takarítani. Jelenleg a nyulakat beton épületben tartják, ami átmeneti megoldás. Fontos, hogy minél nagyobb ketrecben vannak a nyulak, annál jobban fogják magukat érezni. Az anyák és a bakok egyedileg egy négyzetméteres ketrecben vannak elhelyezve, és láthatóan jól érzik magukat. A ketrecek padozataként leginkább a rághatatlan, könnyen tisztítható műanyag taposórács vált be, de a mélyalmos ketrecek, faforgácsból és szalmából álló alommal, különösen ajánlottak a talpfekély megelőzésére.
A fajta fokozottan érzékeny a hőmérséklet-ingadozásra, különösen a párás, nyirkos környezetre. A huzat szinte garantáltan egészségügyi problémákhoz vezet! Nyáron esetenként nagyon meleg, télen hideg lehet az istállóban. Nyáron 22 Celsius-fok fölött már folyamatos a hűtés és a légcsere az istállóban. Télen 8 fokot még nagyon jól viselnek az állatok. A téli születésű kisnyulakból nagyon szép növendékek fejlődnek, mert nagyon jó étvággyal fogyasztják és jól hasznosítják a takarmányt. Fontos, hogy a legmelegebb órákban ne érje őket napfény, de általában, mint minden élőlénynek, fényre is szükségük van.
A magyar óriásnyúl gondozása igényli a napi jelenlétet és odafigyelést. A ketrec aljzatát rendszeresen, legalább kétnaponta frissíteni kell, különösen nyáron, amikor a meleg és a pára együtt gyorsan elősegítheti a baktériumok elszaporodását. A mélyalmos ketreceket heti egyszer, de legalább kéthetente takarítják. Ha új alom kerül a ketrecbe, hipóval fertőtlenítik át, és 48 órás száradás után meszelik. Gyakran takarítják az önitatókat is. A szőr ápolása is elengedhetetlen, főként vedlési időszakban. Bár nem hosszú szőrű fajta, a vedlés intenzív lehet, és ilyenkor a rendszeres kefélés megelőzi a szőrlabdák kialakulását az emésztőrendszerben. A karomvágás is része a rutinnak - ezt 3-4 hetente célszerű elvégezni. És ne feledje: az állandó megfigyelés a legfontosabb!
A fajta táplálása kulcskérdés! A magyar óriásnyúl rendkívül érzékeny az emésztőrendszeri problémákra, ezért a rostban gazdag étrend létfontosságú. A jó minőségű széna minden esetben az étrend alapját képezze, naponta frissen kell biztosítani. Ezen kívül szüksége van változatos, nyúlspecifikus tápokra, zöldtakarmányra (pl. lucerna, káposzta, répa). A takarmányozás során napi 30 dekagramm szemes takarmányt fogyasztanak magukba - főleg napraforgót, zabot, árpát és keverék takarmányt -, valamint 25-30 dekagramm szénát. A víz nélkülözhetetlen; ha az állat nem iszik eleget, az gyorsan bélelzáródáshoz vezethet. Földi Gyula szerint a nyulak, ha nem tudnák, hogy van káposzta meg répa, simán ellennének nélküle. A takarmányozás olcsó, egyszerűen megoldható, és a zöldtakarmányozás költséghatékonyabb.
Szaporaság és Tenyésztési Sajátosságok
A magyar óriásnyúl fajta kialakítása során a feljegyzések szerint voltak problémák a szaporasági jellemzőkkel, de eddigi értékeléseink alapján a fajta szaporasága kiválónak mondható. Természetesen a fajtát megfelelő módon kell tartani, takarmányozni és az állategészségi feltételeket biztosítani. Általában szép kiegyenlítettek az almok. Rendkívül szapora a faj és a fajta is, gyors a generációváltás. Túl sok, mondjuk 12-14 utód születik egy alomban, vagy egységesen kisméretűek, vagy méretben szóródik az alom. Ilyenkor dajkásítanak vagy csökkentik az alomszámot. Általában a 8 fiókás almok fejlődnek a legjobban. Kéthónapos korban választanak. Születéstől 84 napos korig rendszeres a mérés.
A fajta lassan érő, 5,5-6 hónapos korban vehető tenyésztésbe, habár ivarérése ezt jóval megelőzi. Anyanyulaink rendkívül kiegyenlített idegrendszerűek, nyugodtak, kifejezetten jó anyák. Az úgynevezett termelő anyanyulak általában nem élik meg a hatodik születésnapjukat, és az évek alatt átlag 140 utódot hoznak a világra. A fedeztetések időzítése gondos megfigyelést igényel. A nőstények ivarzása nem feltűnő, de a tapasztalt tenyésztő tudja, mikor optimális a párosítás.
A tenyésztés két pillérre épül, ezek pedig a szelekció és a párosítás. A keresztezés a mindennapi állattenyésztésben, de még a fajtarekonstrukciós programokban is közismert módszer, nem ördögtől való bűn, csak pontosan kell adminisztrálni. Ilyenkor még szigorúbb a szelekció. Az őshonos fajták esetében ugyanakkor, beleértve az itt lévő génbanki állományokat is, a biodiverzitás, vagyis a sokféleség fenntartása a lényeg. Bellovits Gyula is megosztotta gyakorlati tapasztalatait, miszerint a szabadban tartott magyar óriások szőrminősége, étvágya és szaporasága is jobb, mint istállózott társaiké. Görbicz Gábor tenyésztő is kiemeli a természetes szelekciót, ami alatt azt érti, hogy nem ragaszkodik foggal-körömmel egy-egy nyúlfiókához. Ennél a fajtánál általában a természet gyönyörűen megoldja azt, hogy csak az életerős, szép egyedek maradnak meg az alomból, amelyekből szintén tenyészállatok válhatnak majd.
Egészség és Betegségmegelőzés
A magyar óriásnyúl hajlamos bizonyos betegségekre, amelyek a fajta érzékeny bélrendszerével és nagy testtömegével hozhatók összefüggésbe. A kokcidiózis, a bélrenyheség és a bélelzáródás a leggyakoribb problémák közé tartoznak. Mivel a nyulak érzékenyek a szúnyogcsípésre, kiemelten fontos az évente kétszer javasolt vakcinázás (pl. myxomatosis és nyulak vérzéses betegsége ellen). Ezt kizárólag állatorvos végezheti, aki az állat általános állapotát is felméri a beavatkozás előtt. Mádli János is csak mixomatózis és tüdővérzés ellen szokta oltani a nyulait. Az egészségük fenntartását almaecettel segíti, naponta adagolva a locsolóvizükbe a kitapasztalt mennyiséget, ami nyolc literenként fél deciliter. Fontos tehát a megelőzés és a gondos higiénia.
A Magyar Óriásnyúl Génbankja és Tenyésztői Vonalai
A magyar óriásnyúl kilenc vonala olyannyira friss, hogy lényegében 2016-ra állt össze. Mészáros Mihály okleveles agrármérnök irányításával 2017-től új alapokra helyezve folytatódott a tevékenység. A kilenc vonal ráadásul csupán egyetlen helyen, Mátranovákon található meg egyszerre, a Földi család gazdaságában, Faluhely majorban. Vagyis nyugodtan kijelenthető, hogy a Magyar Óriásnyúl génbankját ma Palócföldön őrzik. Földi Gyula negyven éve él és dolgozik állatok között, és két fiával összefogva, családi vállalkozásban viszi a gazdaságot. A kilenc vonal neve röpke magyarázatra szorul. Merthogy nyulak nem kapnak embernevet, a Jenő is csak "úgy" maradt. A vonalak azonban többnyire a tulajdonságukról kapták a nevüket, vagy a helyről, ahol élnek, ahol születtek. Így lett a nyúlvonal Tátra, Ikon, Vezér, Medve, Pentele, Jenő, Fatövi, Dekád és Rabló. Faluhely major ma már kiemelt gazdaságnak számít, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség egyik mintatelepe, államilag elismert, hivatalos bemutatóüzem. Az állatok genetikai sokféleségének megőrzése és a korrekt adatgyűjtés kiemelt feladat. Mindent mérnek, ami érdemes és lehet, biológiai szövetmintákat gyűjtenek. A telepen lévő anya és tenyészbak állomány jelenleg 9 tenyészetből származik és továbbra is nyitott a tenyészet.
A Magyar Óriásnyúl Húsa: Kulináris Érték és Kihívások
A húsnyulaknál nem érdemes években mérni az életkort - inkább kilogrammokban. Egy 3,5-4 kilogrammos állat, bármennyire úgy néz is ki, mint mennyei szeretetet sugárzó, ölelgetni való szőrmók, igen jó vágási mutatókkal bír. A Magyar Óriásnyulat többnyire 3,5 kilogrammosan vágják le, és ekkor - átlagosan - 2 kilogramm csontos húst ad. Ennek jellemzői és ismérvei közé tartozik az, hogy rózsaszín, már-már fehérbe hajló; szaftos; telt ízű; laktató; zsírszegény, de közben halvány és könnyű zsírerekkel átszőtt; nem rágós és legfőképpen könnyen emészthető.
A magyar ember azonban nem is nagyon tudja, milyen a nyúlhús íze. Eltekintve az erdőt járó lelkektől, valamint a puskás emberektől, és egy-két csúcskonyha séfjétől, csupán néhány háziasszony tesz vasárnap az asztalra nyúlból készült ételt. Pedig egykor a magyar konyha ínyencségei között tartották számon. Földi Gyulának van egy gondolata, hogyan is lehetne elfogadottá tenni a Magyar Óriásnyulat mint konyhai alapanyagot. Hasonlóan a sommelier-hez, képezhetnének "húsmagyarázót" is. Olyan szakembert, aki pontosan be tud számolni arról, mi is van a tányéron; hogyan is élt az az állat; milyen körülmények között tartották; mit evett és ivott; hogyan készítették el. Mert a legfontosabb az volna, ha az emberek felismernék, hogy a magyar óriás húsa pompás.
Boltban viszont felesleges keresni a magyar óriás húsát. Ha pedig mégis így lenne, akkor - a kereskedelmi terhek és illetékek miatt - kilogrammját legkevesebb ötezer forintért érné meg árulni. Nyugat-Európában bevett szokás, hogy az emberek közvetlenül a termelőtől, a tenyésztőtől vásárolják a magas minőségű húsokat, zöldségeket, gyümölcsöket. Kirándulásnak sem utolsó, ha valaki elugrik egy-egy majorba. Magyarországon is elindult már a változás, de még mindig kevesen ismerték fel azt az igazságot, hogy a magyar fajtákat magyar asztalra tenyésztik, s hogy ami magyar, az nem feltétlenül hétköznapi. Faluhely majorban ezért is nyitottak konyhát Földiék, amolyan kurta fogadót, vagyis tavasztól őszig működik, ahol éppen úgy készítik el a magyar óriásokat, ahogyan azt egykor a legtöbb konyhában tették. E cikk olvasói ráadásul már azt is meg tudják kérdezni Földiéktől, hogy egy-egy sült vagy paprikás melyik vonalból való. Mert lehet, hogy a Fatövi húsa jobb pástétomnak, a Medvéé pedig sültnek, de elképzelhető, hogy az Ikon vonal inkább kolbásznak jó. Ezt azonban csak akkor tudhatják meg, ha már ismerik a magyar óriásokat.
A Magyar Óriásnyúl-tenyésztés Jövője és Szervezetei
A magyar óriásnyúl napjainkban is rendkívül nehéz helyzetben van, állománya mindössze pár száz példány lehet. Magyarországon jelenleg mintegy kétszáz anya él, s ehhez hetven tenyészbak tartozik. Ez, az ország méretéhez, lakosainak arányához képest nagyon kevés. A nyulak 34 tenyésztőnél oszlanak szét. Földi Gyula szerint legalább ötszáz anyanyúlra lenne szükség ahhoz, hogy elmondhassuk, megfelelő az állomány mértéke. Ez egyrészt azért van így, mert a nyúlhús még nem tért vissza a magyar konyhakultúrába. A nyúl amúgy is hol jelen van, hol meg eltűnik az étlapokról, függően attól, hogy éppen mi számít favoritnak a szakácsnőknél, de az állam sem különösebben támogatja a tenyésztésüket, s különösen nem az Európai Unió.
Az Óriásnyúl-Tenyésztők Fajtaklubja és a Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesülete
- január 16-án alakult meg az Óriásnyúl-Tenyésztők Fajtaklubja, amely magába foglalja a német óriás minden színváltozatát, német tarka óriást, magyar óriást, morva óriást, és az óriás kosorrút is. Működésük teljes mértékben igazodik az Európai Szövetség (EE) elvárásaihoz, és a Magyar Galamb-és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége (MGKSZ) szerves részét képezik. Céljuk egy olyan jól működő klub létrehozása, ami kiállításaival, rendezvényeivel példát mutat más szerveződéseknek, és együttműködve velük a nyúltenyésztés színvonalát a méltó helyére emeli.
Megújult a Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesülete 2016-ban. Bellovits Gyula elnök elmondta, hogy egyesületük tisztségviselői felismerték, hogy a tenyésztői munka nem halad jó irányba, hiszen az őshonos fajtákat nem lehet átkeresztezni, megújítani, hanem eredeti állapotában kell megőrizni. Az átalakulást követő csökkenés után az egyesület mostanra 27 főre bővült, tagjai egységben, közös hitvallással és közös célokért dolgoznak - önkéntes alapon. A tudományos munkában igyekeznek együttműködni minél több intézménnyel, többek között a Kaposvári Egyetemmel is. Itt folyamatban van egy kutatási projekt, amelyre az egyesület biztosít tenyészállatokat. Két különböző helyen vizsgálnak magyar óriás anyákat és bakokat és a fajta anyai képességeit figyelik meg - ilyen tulajdonságok például a nevelőképesség, fészekrakó képesség és az egyéb, tenyésztés során lényeges szempontok.
Elindult a Kaposvári Egyetemmel közösen a magyar óriásnyúl genetikai feltérképezése, amely során céljuk ily módon is pontosan körülhatárolni a még meglévő eredeti magyar óriás állományt. Ez utóbbi projekt nélkülözhetetlen az egyesület további munkáihoz, valamint a fajta megmentéséhez és eredeti formájában való fenntartásához. Az egyesület megújulása előtt sajnálatos módon elindult egy fajtaátalakító keresztezés, amelyet szerencsére sikerült leállítani - most azonban meg kell vizsgálni a jelenlegi magyar óriásnyúl állományt, hogy ki tudják válogatni a fajtatiszta példányokat és meg tudják óvni az őshonos fajtajelleget. Hitvallásuk a magyar óriásnyúl fajta megmentése és népszerűsítése.
Évente így is 1500 magyar óriás kap törzskönyvi besorolást, a többi nyúl vagy már elpusztul az alomban, vagy megy - szó szerint - a levesbe. A fajta népszerűségének- és a magyar óriásnyulak egyedszámának növekedése után már eredményesebb munkát tudnak végezni, például nagyobb állományt felügyelhetnek, könnyebben tudnak szelektálni is. A bírálóbizottság, illetve a tenyésztésvezető megkezdte a magyar óriásnyúl állomány átvizsgálását és fajtaazonossági vizsgálatot végzett. Minden olyan bakot és anyát, amely nem felelt meg a sztenderd által előírt paramétereknek, kizártak és selejteztek. Várják a nyúltulajdonosok jelentkezését, - amennyiben valaki úgy érzi, hogy magyar óriásnyula van, de nem biztos benne, forduljon hozzájuk bizalommal. Mindenkinek segítenek meghatározni a fajtát és örömmel invitálják őket az egyesület tagjai közé. Természetesen azok jelentkezését is várják, akik korábban még nem tartottak ilyen jószágot, de most kedvük támadt nyulászkodni.
Az egyesület tavaly lehetőségét kapott pályázati forrásból szakmai napot tartani, amely remek alkalomnak bizonyult az egyesületi tagok találkozására, szakmai konzultációkra - sőt, egy színvonalas tenyésszemlét is bemutattak. Ezt a szép kezdeményezést hagyományteremtő céllal, mostantól minden évben szeretnék megtartani. Igyekeznek a közösségük jó kapcsolatait ápolni és összetartani. Egyesületünk tagjai- és minden érdeklődő számára egész éven át rendelkezésre állnak szakmai kérdésekben a tenyésztésvezetőjük és a bíráló bizottságuk segítségével. Sok energiát fordítanak az aktuális támogatási- és pályázati lehetőségek kiaknázására. Minden lehetséges pályázaton indulnak és amennyiben nyernek, minden esetben a tagjaikra fordítják ezeket az összegeket. A fajtatiszta tenyésznyúl eladásban is csak az egyesület tagjai vehetnek részt, így ebből a szempontból is érdemes csatlakozni hozzájuk. Új értékesítési csatornák feltérképezésében is számíthatnak rájuk a tagok, - de egyelőre ilyesmiről a fajta kicsi állománylétszáma miatt korai még beszélni. Az egyesület céljai közé tartozik, mihamarabb megszerezni a hungarikum minősítést, hiszen ez a nyúl valóban magyarságunkra jellemző, egyetlen őshonos nyúlfajtánk.
A "Nyúlcsere Program": Törvényesség és Fajtaazonosság Garanciája
Az Egyesület vezetősége elindított egy úgynevezett "nyúlcsere programot". Az elmúlt időszakban több személy jelentkezett az Egyesület tagjainál, hogy vásároltak nemrégiben nyulakat, amelyeket magyar óriásként hirdettek, illetve ilyen minősítésű származási lapot kaptak. A Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesülete ezúton tájékoztatja a magyar óriásnyúl iránt érdeklődőket és a leendő tenyésztőket, hogy a magyar óriásnyúl kijelölt tenyésztő szervezete a Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesülete, amely - a jelenleg hatályos jogszabályi előírások szerint - kizárólagos joggal rendelkezik a magyar óriásnyúl egyedek törzskönyvezésére (állatok jelölésére szolgáló azonosító képzésére, kiadására és nyilvántartására), a törzskönyvezett egyedek származását igazoló okmány kiállítására és kiadására. Nem egyesületi tag, vagy szervezet által végzett állatjelölés, törzskönyvezés és ez alapján a származási igazolás kiállítása törvénysértő.
Előfordulhat, hogy valaki "magyar óriásként" más fajtájú, vagy átkeresztezett, küllemre a magyar óriáshoz hasonlító nyulat vásárol. Nyilván ezek a nyulak a fajtafenntartásban, az őshonos jelleg megőrzésében nem vehetnek részt, vagyis az egyesületi célokkal ellentétes a felvázolt jogsértő tevékenység. Az Egyesület szeretné megóvni leendő nyúlászait a csalódásoktól, ezért "nyúlcsere programot" hirdet. Ennek lényege, hogy minden fajtaazonossági vizsgálaton (FAV) át nem esett és a jogsértő tevékenységet végző személytől/szervezettől vásárolt nyulakat az Egyesület tagjainál ingyenesen le lehet cserélni egy FAV-val rendelkező nyúlra. A program menete, hogy a nem fajtaazonos egyedet vágásra átveszi, és egy csere dokumentumot készít a cseréről, amelyen rögzítésre kerülnek a nyulak adatai. A cserébe átadott magyar óriásnyúl az Egyesület törzskönyvi nyilvántartása alapján kiállított származási igazolással kerül átadásra új gazdájának. Aki szándékozik élni a felajánlott lehetőséggel, az a Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesületének honlapján, a "Tagok" menüpont alatt található lista segítségével veheti fel a kapcsolatot a lakhelyéhez közeli tenyésztőkkel.
Gyakorlati Tanácsok és Ajánlások Leendő Tenyésztőknek
A magyar óriásnyúl kiváló választás azok számára, akik rendelkeznek elegendő hellyel, idővel és elhivatottsággal. Hobbitenyésztőknek, háztáji gazdálkodóknak, de akár iskolai gazdaságoknak is ajánlható. Nem javasolt viszont kisgyermekes családoknak játszótársnak, mivel a nagytestű nyúl súlya és érzékenysége miatt sérülékeny. A nyúltartás sok odafigyelést és törődést igényel. Csak az vágjon bele, aki mindezt vállalja! Görbicz Gábor tenyésztő kiemeli, hogy a fajta ellenállóbbnak tartjuk, mint a többi fajtát, nyugodtan tarthatjuk szabadtéri körülmények között. Takarmányozásuk is olcsó, egyszerűen megoldható. Saját tapasztalata alapján maga keveri a tápból és szemes terményből összeállított "menüt", és a nyári időszak beköszöntével átállnak zöldtakarmányra. Fontosnak tartja a zölddel történő etetést, és meggyőződése, hogy az ilyen jellegű takarmányt jobban is értékesíti a magyar óriás, mint más intenzív fajták. Lényeges kiemelni, hogy mennyivel költséghatékonyabb a zöldtakarmányozás! A gazdának arról sem szabad soha megfeledkeznie, hogy mennyi haszon marad a zsebében - és ez igaz akkor is, ha csak kicsiben gazdálkodik.
Mádli János is hasonlóan gondolkodik. Szerinte a nyúltartás alapja a tisztaság és a megfelelő takarmányozás. Oltani csak mixomatózis és tüdővérzés ellen szokta a nyulait. Kiemeli, hogy minél nagyobb ketrecben vannak a nyulak, annál jobban fogják magukat érezni. A mozgás különösen fontos a tenyészállatok számára, az említett arányos testalkat miatt. Bízunk benne, hogy minél több fiatal kap kedvet ehhez a csodálatos szépségű állat tartásához - és hogy az egyesület is még több elszánt taggal gazdagodva, sikeresen gyarapítja majd a magyar óriások egyedszámát. Ahogy Bellovits Gyula mondta: "Más állatfajokkal ellentétben, a nyúl mindössze öt perc alatt kerülhet a bográcsba. - Húsa egészséges és különlegesen finom."