Tállya, Hegyalja szívében, nem csupán egy festői település, hanem egy olyan helyszín, ahol a történelem, a gasztronómia és a bor szeretete összefonódik. Az Oroszlános Borvendéglő, amely az egykori Szirmay Kúria épületében kapott helyet, pont ezt a szellemiséget testesíti meg, és ígér felejthetetlen élményeket a látogatóknak. Ez a 400 éves múltra visszatekintő épület, oroszlánfejes, szárnyas tölgyfakapujával, egy olyan világot rejt, ahol minden a szőlő, a bor és az élet szeretetéről szól.
A Szirmay Kúria Történelmi Gyökerei
A Barka Galéria Hotel és Étterem épülete, amely az Oroszlános Borvendéglőnek is otthont ad, az egykori Szirmay kúria. Ez az épület a régi történetekben és szeretnivaló részletekben gazdag világot tárja fel a látogatók előtt. A Szirmay család, amelynek neve számos történelmi dokumentumban feltűnik, fontos szerepet játszott a régió életében. A kúria falai között, amelyek 400 éves történelmet őriznek, minden a szőlő, a bor és az élet szeretetéről tanúskodik.
A Szirmay család története szorosan kapcsolódik a térséghez, és nevük felbukkan olyan történelmi utalásokban is, mint például Papp S. "Keresztény vazallusok…" című munkájában, vagy éppen Dimitrie Cantemir "Moldva leírása" című művében. Az ehhez hasonló források, mint Szalárdi János "Siralmas magyar krónikája", vagy Gebei S. "II. Rákóczi György…" című írása, mind arról tanúskodnak, hogy a család és a régió eseményei szervesen kapcsolódtak a korabeli politikai és társadalmi folyamatokhoz. A "Der Fürst in Sübenbürgen, alhero bericht, wie freundtlich Engelandt, Schwedt, Dennemarkh, Hollandt, Cosakhen, etliche Fürsten des Römischen Reichs wider Eur Kayl. Mayt. eine Allianz vnd Liga gemacht." (Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA), Haus-, Hof-und Staatsarchiv (HHStA), Türkei I. (Turcica) Kart. 128 Konv. C (1657. Jänner-Juni) fol. 3-4. Konstantinápoly, 1657. 01. 02. Simon Reniger jelentése.) című dokumentum is rávilágít a korabeli nemzetközi kapcsolatokra, és arra, hogy a Szirmay családhoz hasonló nemesi udvarházak milyen szerepet játszottak a diplomáciában és a politikai életben.
Zsuzsannának, Gyulafehérvárról, 1657. 04. 15-én írt levelek (EÉKH II: 382-383.; MOL, MKA, E 190 Archivum Familiae Rákóczi, 37. csomó. Nr. 9122.) és Barcsai Ákos Lorántffy Zsuzsannának írt levelei (EÉKH II: 383-384.) szintén a korabeli nemesi levelezésbe engednek bepillantást, melyekben a kúriák, mint kapcsolattartási pontok, központi szerepet töltöttek be. Kármán Gábor "Svéd diplomácia a Portán, 1657-1658. Claes Rålamb és Gotthard Welling konstantinápolyi követsége. Sic Itur ad Astra 13. (2002: 1-2) 53-85;" című tanulmánya, valamint a MOL, R 289 Erdélyi iratok I. fol. 119-121. "A svéd követek felterjesztése a Portán és újabb hírek a királytól." című iratok tovább gazdagítják a kúria történeti hátterét, hiszen a korabeli politikai intrikák és diplomáciai események is a Szirmay Kúria falai között zajlottak, vagy legalábbis érintették annak lakóit.
A kúria történeti jelentőségét tovább erősítik a Vladimir Véliaminof-Zernof "Matéraux pour servir a l'histoire du Khanat de Crimée. Saint- Pétersbourg 1864. 514-515." című munkájában, valamint a MOL, MKA, E 190 Archivum Familiae Rákóczi, 37. csomó. Nr. 9142. (Konstantinápoly, 1657. 06. 23. Tisza István és Harsányi Jakab II. Rákóczi Györgynek.) és ÖStA, HHStA Türkei I. (Turcica) Kart. 128. Konv. C (1657. Jänner-Juni) fol. 111v. (Konstantinápoly, 1657. 06. 12.) jelzetű dokumentumok. Ezek a források azt sugallják, hogy a Szirmay Kúria nemcsak egy lakóhely volt, hanem egyfajta politikai és társadalmi központ, ahol a korabeli események fontos szereplői megfordultak.
Az Oroszlános Borvendéglő Gasztronómiai Kínálata
Az Oroszlános Borvendéglő, mint a Barka Galéria Hotel és Étterem része, a hegyaljai gasztronómia egyik alapköve. A felújított, autentikus hegyaljai stílusú kúria minden részlete eleganciáról és minőségről tanúskodik, ahol az egyszerű és természetes dolgok iránti tisztelet biztosítja az otthonos hangulatot. Az étteremben a tállyai asszonyok kockás füzetéből megismert receptek mellett a legmodernebb trendek szerinti fogások is megjelennek.
Az étlap összeállítása során a vendéglátók nagy hangsúlyt fektetnek a szezonalitásra és a helyi alapanyagok használatára. A séf a különleges gasztronómiai élmények felelőse és a bor-étel párosítások avatott szakértője. Egy idei hegyaljai kirándulás alkalmával, Bodrogkeresztúrból biciklivel érkezve Tállyára, a látogatók egy kiéhezett oroszláncsapatként érkezhetnek, és éhesen vethetik magukat a kínálatra. A szép, napos időben a teraszon elfoglalt asztalok kiváló lehetőséget biztosítanak a kellemes időtöltésre.
Az étlap, ha helyesen nem is túlságosan hosszú, mégis hosszadalmas böngészésbe invitálja az embert. A bor kóstolása az étkezés elengedhetetlen része. Az egyik bormenün végigmenni mindig csábító, de a vörösbort Hegyalján az ember valahogy sosem kívánja. A csak fehéret tartalmazó borokról elvonhatja a figyelmet egy furmintban párolt marhapofa, ami túlzottan is csábító lehet, vagy egy jó leves.
Az összeállított menüben a ház borai kíséretében, a Szirmay-kúria 2006-os furmintja kellőképpen előkészíti a "terepet" az eljövendő ételekhez. A húsleves csigatésztával, főtt csirkehússal, zöldségekkel csészében érkezik. Bár a leves esetében az ember nem túlzottan tésztahívő, és egy kissé kevesebbel is beérné, a húsleves lényege, a lé, szinte tökéletes, mindenért kárpótol. A kedvesemnek felszolgált babgulyás füstölt csülökkel és marhahússal fenséges. Vendéglőben ma már sajnos ritkán találkozni ehhez foghatóval. Minőségi alapanyagokból készítve, kellőképpen zöldségezve, és az adag is hatalmas, ehhez főétel még a könnyebb fajtából is nehezen csúszik, esetleg csak egy desszert.
A furmintban párolt marhapofa, köretként tormás törtkrumpli és párolt lilakáposzta zseniális kombinációt alkot. A tormás krumpli különösen jól illik hozzá. A marhapofa bár lehetne omlósabb is, a mártás, ami feltehetőleg maga a párolólé kissé besűrítve, hibátlan. A testes, oxidatív 2003-as Szirmay-furmint kortyolgatása közben az ember nagy élvezettel falatozik.
A burgonyalángos kapros tejfölös uborkasalátával szinte merénylet, de erről nem ő tehet, hanem a babgulyás. Nagyon finom, szinte eteti magát, ha még volna hely. Kifogást ezen sem sokat találunk, csupán annyit, hogy az uborka sósabb egy picit a kelleténél.
A desszerthez érkezve már csak egy maradt a gáton. Palacsinta, saját készítésű házi lekvárral, és hozzá a bormenüben ajánlott háromputtonyos aszú. Mindkét aszú kellemes, ám nem több, semmi emlékezetes. A palacsinta hozza a műfajban elvárható átlagot, bár a baracklekvár az én ízlésemnek túlzottan édes. Ez nem biztos, hogy szerencsés választás a bor és étel tekintetében, de egyéni ízlés kérdése.
A néhány igazán apró dolgot leszámítva összességében két kellemes órát lehet eltölteni az Oroszlános Borvendéglőben. Az ételeken látszik, hogy próbálnak jó minőségű, friss alapanyagokból, odafigyeléssel dolgozni. A felszolgálás példás, nem tolakodóak, ám ha szükség van rá, gyorsak, segítőkészek. Sőt, Magyarországon ritkaság számba menően búcsúzáskor még elnézést kérnek, hogy most sajnos nem tudtak annyi figyelmet szentelni a vendégekre, mint szokásosan, mivel a személyzet fele épp egy helyi lakodalomban szolgál fel. Az előzetesen igen magas elvárások ellenére sem csalódik az ember. Bár vidéki viszonylatban nem tartozik az olcsóbb helyek közé, az árak mégis inkább méltányosnak mondhatók.
Szolgáltatások és Rendezvények a Szirmay Kúriában
A mai kor igényeinek megfelelően felújított, autentikus hegyaljai stílusú kúria minden részlete eleganciáról és minőségről tanúskodik. Az egyszerű és természetes dolgok iránti tisztelet biztosítja az otthonos hangulatot. A Szirmay-teremben és a Hollóházi-teremben ma is lobog a tűz az eredeti, nemesi öntöttvas kályhákban, a Szalon pedig tökéletes helyszíne privát, gyertyafényes vacsoráknak vagy borkóstolóknak.
Az épület alatt 70 méteres történelmi borospince és egy hozzá tartozó kandallós kóstolóterem húzódik, ahol saját szőlőterületeikből, a Márton Birtok dűlőiből származó birtokborok és a borvidék legkiválóbb tételei sorakoznak. Műemléki étkezőteraszunk és lounge sarokkal kiegészülő filagóriánk, mely nyaranta Fröccsteraszként is működik, tavasztól őőszig tökéletes helyszíne nagy családi ebédeknek, közösségi eseményeknek, és természetesen kiváló boraink elkortyolásának.
Fürdőházunk hatszemélyes pezsgőfürdővel, finn- és infraszaunával, dézsazuhannyal, vadszőlős kőfallal határolt napozóterasszal és masszázs szolgáltatással segít a testi-lelki kikapcsolódásban. Különleges szolgáltatásunk a privát, gyertyafényes Fürdőház használat habzóbor bekészítéssel. A Barkát egyaránt ajánljuk családok, borkedvelő baráti társaságok, romantikát kereső párok számára, valamint esküvők és céges rendezvények helyszínének is ideális választás.
Történelmi Kontextus: Erdély és a Rákóczi-korszak
A Szirmay Kúria és a hozzá kapcsolódó történetek elválaszthatatlanok Erdély és a Rákóczi-korszak történelmi kontextusától. A fent említett források, mint például Szalárdi János "Siralmas magyar krónikája" vagy Gebei S. "II. Rákóczi György…" című művei, mind ebbe a korba kalauzolnak el bennünket. II. Rákóczi György uralkodása, a török birodalommal való viszony, a nemesi udvarházak szerepe a politikai életben mind olyan tényezők, amelyek befolyásolták a Szirmay család és a kúria sorsát.
A MOL, MKA, E 190 Archivum Familiae Rákóczi, 37. csomó. Nr. 9143. (Konstantinápoly, 1657. 06. 23. Thorday Ferenc II. Rákóczi Györgynek.; MHHD XXIII: 530.) és Kármán G.: Svéd diplomácia… i. m. 68. források rávilágítanak a diplomáciai manőverekre és a külpolitikai kihívásokra, amelyekkel a korabeli Erdélynek szembe kellett néznie. Az Archivum Główne Akt Dawnych (Warszawa) Kart. 75. Teczka 417 nr 718. (Dankow (Gdańsk), 1657. 04. 15. János Kázmér király a nagyvezírnek.) dokumentum is egy érdekes adalék, amely a régió nemzetközi kapcsolatait mutatja be.
EOE XI: 255-264; Rákóczi ideiglenes lemondólevele: Bethlen Imre: II. Rákoczy György ideje. Nagy Enyed 1829. 163-165. című források a politikai változásokat, hatalmi harcokat illusztrálják, melyek a Szirmay Kúria falai között is visszhangot kelthettek. TMÁO III: 445-446. (Bagcsa ada, 1657. november. Köprülü Mehmed válasza a rendeknek.) és TMÁO III: 446-448. (Rhédey Ferenc Köprülü Mehmednek.) dokumentumok a török befolyás és a vazallus államok helyzetét tárják fel, amely Erdély számára is meghatározó volt.
TMÁO III: 448-449. (Monostor, 1658. 01. 09. II. Rákóczi György körlevele Udvarhelyszéknek.) Szádeczky-Kardos Lajos a TMÁO III. kötete saját példányának szélére, amely most a szegedi Egyetemi Könyvtár tulajdona, rávezette, hogy "Udvarhelyszéknek írta (eredetije Udvar megye levéltárában, másolatban én nálam). Sz. L." ez is a korszakra jellemző politikai kommunikációt mutatja be. Mihai Maxim: Romano-Ottomanica. Essays and Documents from the Turkish Archives (Analecta Isisiana 58.). Istanbul 2001. 163-172. és R. Várkonyi Ágnes: Erdélyi változások. Bp. 1984. 157-165. című munkák pedig tágabb kontextusba helyezik ezeket az eseményeket, részletezve Erdély társadalmi és politikai változásait.
Németh István: "Ugyan ott Jenőnél Úr Barcsai Akos Fejedelemmé téteték" (Ismeretlen magyar nyelvű forrás Barcsay Ákos török követjárásáról). Keletkutatás 1996 tavasz. 57-80. 223 EOE XI: 269.; Bethlen I.: II. Rákoczy György ideje i. m. 169-172. és MOL, MKA, E 142 Acta Pubclica Fasc. 15. Nr. 5. (Bécs, 1658. 04. 27. "N. et N. Suae Sac. Hungariae Bohemiaeque Regiae Mattis. Consiliarii Intimi et Deputati Viennae relicti." Wesselényi Ferenc nádornak.) A levelet és a mellékleteket közölte Szilágyi az EOE XI: 378-384. lapokon.; Az okmány Reniger jelentésében: ÖStA, HHStA Türkei I. (Turcica) Kart. 129. Konv. I. (1658. Jänner-März) fol. 58. mind olyan történelmi dokumentumok, amelyek a hatalomátvétel, a politikai játszmák és a nemzetközi diplomácia összetett rendszerét mutatják be.
MOL, MKA, E 142 Acta Publica. Fasc. 21. Nr. 7. (Mikrofi lmtár, 6572. sz. doboz), Gyulafehérvár, 1658. 03. 27. II. Rákóczi György nyilatkozata, hogy ha I. Lipót császár megsegíti a Jenő ellen vonuló törökök ellen, ő is folytatja a hadjáratot, nem köt különbékét. (Kiadása: EOE XI: 385-386.) EOE XI: 283.; Bethlen I.: II. Rákoczy György ideje… i. m. 179. B. Szabó J.: II. Rákóczy György… i. m. 244-245. EOE XI: 283; Papp Sándor: Három török dokumentum Barcsai Ákos erdélyi fejedelem hatalomra kerüléséről. Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis. Sectio Humana 1. Belleten 27. (1943) 361-377; Uő: Barcsay Akos'un Erdel kırallıg ˘ına ait bazı original vesikalar. Tarih Dergisi 7. Ezek a források együtt festik le azt a mozgalmas korszakot, amelyben a Szirmay Kúria is állt, és amelynek eseményei közvetetten vagy közvetlenül hozzájárultak a kúria történetéhez és a régió kulturális örökségéhez. Az Oroszlános Borvendéglő így nem csupán egy étterem, hanem egy élő múzeum is, amely a múltat a jelennel köti össze.
tags: #oroszlanos #taller #erdely