Bevezetés
Magyarország gazdag gasztronómiai kultúrája, falusi és városi főzési hagyományai generációkon átívelő örökséget képviselnek. Ezek a hagyományok nem csupán az ízekről szólnak, hanem a közösségi életről, a történelmi emlékekről és az egészséges táplálkozás fontosságáról is. Az ország számos pontján rendeznek olyan eseményeket, amelyek célja ezen értékek bemutatása, megőrzése és továbbadása.
Gasztronómiai Fesztiválok és Hagyományőrző Rendezvények
A magyar gasztronómia élénk és sokszínű. Számos rendezvény szolgálja az ízek, a helyi termékek és a hagyományos elkészítési módok népszerűsítését.
Gyomaendrődi Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál
- április 30. és május 2. között huszonhetedik alkalommal rendezik meg a Gyomaendrődi Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivált. Ez az esemény a térség egyik legjelentősebb gasztronómiai rendezvénye, amely évről évre sajtkészítőket, termelőket és látogatókat vonz a Körös-parti városba. Az esemény egyszerre szakmai találkozó és közösségi élmény: a sajt- és túróversenyek, gasztronómiai bemutatók és termelői vásár mellett színpadi műsorok, koncertek, hagyományőrző programok és családi foglalkozások színesítik a kínálatot. A rendezvénnyel nemcsak a hazai tejes termékeket szeretnék megismertetni, hanem az egészséges táplálkozás fontosságára is szeretnék felhívni a figyelmet, felidézve a múltból a már-már elfeledett ízeket. Az eseményen a magyar történelmi borvidékek termelői, pincészetei és a térség méztermelői is részt vesznek. Ennek a gasztro programnak - a szakmaiságon túl - célkitűzése a város turisztikai adottságainak bemutatása, valamint a falusi és agroturizmus fejlődésének elősegítése.
Ábrahámhegyi Események: A Közösségi Élet és a Hagyományok
Ábrahámhegyen számos eseményt rendeznek, amelyek a közösségi élet és a hagyományok ápolását szolgálják. Ezek az események széles skálán mozognak, a gasztronómiai megmérettetésektől a kulturális és ünnepi programokig.Például, az Ábrahámhegyi főzőverseny, az Ábrahámhegyi Bornapok, és a Murcifesztivál másnapja mind a helyi ízek és termékek bemutatására fókuszálnak. Az Államalapító Szent István királyunk ünnepe augusztus 20-án pedig nem csupán történelmi, hanem közösségi jelentőséggel is bír.A Falunap, amely május 19-én vasárnap került megrendezésre, lehetőséget teremt a közösség tagjainak találkozására és a helyi értékek bemutatására. Az V. Ábrahámhegyi tavaszi festőverseny megnyitója, május 18-án, ahol a művészeti vetélkedő témája településünk, Ábrahámhegy volt, a maga szépségével, érdekes és megragadó látnivalóival, hangulatával, a kreativitás és a település iránti szeretet kifejezésére ad alkalmat.A horgász verseny, és a Halászlé főző találkozó az Ábrahámhegyi strandon április 27-én került megrendezésre, hangsúlyozva a helyi vízi élet és a gasztronómia kapcsolatát.A XVI. Falusi disznótoros vacsora Ábrahámhegyen február 3-án, ahol orjaleves, toroskáposzta, sült hurka, kolbász, kenyérrel, savanyúsággal volt a menü, és a XVII. Falusi disznóvágás Ábrahámhegyen február 3-án, reggelire sült vérrel és toros májjal, valamint kolbásztöltő versennyel, a téli időszak hagyományos gasztronómiai eseményei.
A Főzés Fejlődése a Történelem Során: A Konyha Átalakulása
Nehéz elképzelni, hogy a víz, az áram, a modern konyhai technológiák bevezetése előtti időkben az emberek hogyan főztek. Pedig a mai szemmel puritánnak tűnő konyhákból ízletes ételek kerültek az asztalra. Nem is olyan rég, a 20. század elején a főzés alapjaiban tért el a mostanitól.
A Konyha Kezdeti Formái
A 15. század végéig, 16. század elejéig csak a királyi, főúri épületekben alakítottak ki a lakótértől elkülönített, ételkészítésre alkalmas helyiséget. A főzőhelyiségek közepén a tűzrakás, később a kémény megjelenésével egy nyitott tűzhely állt. A konyha akkoriban egy sötét, füstös, kormos helyiség volt, gyakran a szolgák lakhelye.
Érdemes ellátogatni Ozorára, a Pipo-várkastélyba, ahol a reneszánsz konyha mintájára egy szabadkéményes kandalló áll, ahol egykor ökröt, malacot sütöttek, leveseket, szószokat főztek. A helyiség az udvarról nyílik, amely közepén kút áll; ez látta el friss vízzel a konyhát. A főzéshez szükséges eszközöket, tányérokat a fali polcokon tartották, a rézfazekakat, rostélyokat, serpenyőket, nyársat, a vaskondért pedig a gerendára vagy a kürtőbe akasztva. Az Ozorai Pipo-konyha szabadkéményes kandallójával a nagyúri asztaltartást bemutató edényzetet tárja elénk.
Magyarország legtöbb tájegységén a paraszti konyha egyben a ház előtereként funkcionált, pitarnak, pitvarnak, tüzes háznak, szenesháznak nevezték.
A Tűzhelyek Változatossága
A tűzhelyek fajtája szerint a konyháknak számos változata alakult ki: füstös konyha, szabad konyha, nyitott konyha, hideg konyha, zárt konyha, meleg konyha, lepadlásolt konyha, zárt levegőjű konyha. Utóbbi alvásra, az őszi, téli időszakban a ház körüli munkák végzésére is alkalmassá vált.
A füstös konyha kémény nélküli főzőhelyiség, ahonnan a füst csak az ajtón, a falba vájt, kis méretű nyíláson vagy a mennyezeten lévő füstlyukon szállt ki. A füstös konyhában állt a főzőpadka, a sütőkemence és a szomszédos lakószobák külső fűtésű kályháinak tüzelőnyílása. A nagy méretű sütőkemencék oldalait széles, alvásra is alkalmas padkák szegélyezték. A 18. században főleg az Alföldön rendeletben írták elő a kéményes füsttelen konyhák kialakítását, de más magyar szegényebb tájegységeken még sokáig füstös konyhát használtak.
A latin eredetű "konyha" szavunk leírva 1206-ban helynévként cuhna alakban jelent meg, a köznyelvben az ófelnémeten keresztül egyik szomszédos szláv nyelvből vettük át a 11. század vége körül. A kemence a 15-16. században terjedt el, egészen a 18. századig nyílt tűzhelyeken sütöttek, főztek.
A Konyha, mint Központi Élettér
A főzőhelyiség - főleg a szegényebb rétegeknél - az épület egyetlen fűtött helyisége volt, gondoljunk csak a falusi házakra, ahol a bejárat közvetlenül a konyhába nyílt, abból az utcafront felé a tisztaszoba, a kert felé a kamra, esetleg még egy kisebb szoba. A berendezés is ehhez igazodott: a kemence, az almárium, az étkezőasztal, a székek, a pad mellett a konyhában elhelyezett ágyak is a konyhai berendezés részét képezték, amelyen a család tagjai aludtak.
A 18. század végén a várak és a belvárosi épületek konyhája egy elülső, mennyezetes, és egy hátulsó, padlástalan részre oszlott, ahol a téglából vagy vályogból épített tűzhely állt, a városokban néhol vaskályhákon főztek. A párát és füstöt a tűzhely feletti nyitott kémény vezette el. Az ételt láncra függesztett üstben, illetve beépített katlanban főzték. A szobákat a főzőhelyiség két oldalára építették, és a konyha felől megrakott cserépkályhák adták a meleget. A városi konyhák általában a tehetősebb katonák, tisztségviselő polgári családok házaiba épültek.
Konyhai Eszközök és Tárolás
A konyhai eszközök tárolása nagyban függött a helyben kialakult szokásoktól: láthatunk polcokon elhelyezett, gerendára akasztott edényeket, de a kormosabb főzőhelyiségekben, és a tányérok, evőeszközök tárolására - főként, ha külön ebédlő nem volt a házban - zárt szekrényeket használtak.
A paraszti konyhában az edények többsége cserépből, ritkábban öntöttvasból készült. Az egyszerűen díszített tejesedényekből, köcsögökből a szegényebb háztartásokban 4-5, a tehetősebbekében akár 20 vagy annál is több sorakozott a fából készült köcsögtartón vagy a polcokon. A főzésre szolgáló legnagyobb, 20-30 literes cserépedények ritkán kerültek le a padlásról: rendszerint lakodalmakban használták leves, töltött káposzta főzésére. Ezekben szabad tűzön és kemencében egyaránt sütötték-főzték az ételeket. Gyakori használatban volt a cserépserpenyő, amely egy három lábon álló vagy lábatlan, hosszúkás tál, és amelyben zsírban sült húst készítettek. Szintén gyakorta fogták be szalonna, hús sütésére a lábas rostélyt. A legelterjedtebb vasedény a bogrács vagy üst volt.
Fontos konyhai eszköznek számítottak még a vízmerítő és vízhordó favedrek, bádogvedrek, sütőlapátok, fakanalak, amelyeket sok vidéken a tányérokkal együtt a falra akasztva tároltak.
A Modern Konyha Kialakulása: A Technológiai Forradalom
A forradalmat a 19. és 20. században a vezetékes víz, a gáz, az elektromos áram bevezetése és a szennyvíz elvezetése jelentette. Az első elektromos sütőre 1930-ig kellett várni.
Az Ergonomikus Konyha Koncepciója
Catharine Beecher, a 19. században élt neves amerikai, a női oktatás úttörője, 1843-ban hölgyeknek írt könyvében lefektette az ergonomikus konyha alapköveit: világosságot adó nagy ablakok, azonos magasságú munkafelületek, következetesen elhelyezett polcok, világosan körülhatárolt tárolóhelyek - ezek az alappillérei a modern konyhának.
Beecher koncepciója Amerikában elfogadott lett, de nem minden család engedhette meg magának, hogy ilyen konyhát építsen, sokan maradtak a régi, bevált bútordarab, a Hoosier-szekrény, egy fából készült vizeskád és egy étkezőasztal mellett. A Hoosier-szekrény sok funkciót látott el kis helyen.
1869-ben Catharine Beecher 1843-as intelligens konyhája megjelent az Amerikai nő otthona című kiadványban. Az ergonómia alapján megtervezett racionális konyha ez idő tájt nem hozta lázba Amerikát. Ami igazából a konyhaberendezést örökre megváltoztatta, az nem volt más, mint a villamos energia megjelenése a háztartásokban a 20. század fordulóján. Emellett fontos szerepet játszott a gáz, a víz bevezetése és a szennyvíz kivezetése.
A Vízvezeték Bevezetése és a Konyha Funkciói
Magyarországon a városokban még az 50-es, 60-as években is általános volt (de még a 80-as évek elején is előfordult), hogy nyomós kútról hordták vödörszámra a vizet az asszonyok mosogatáshoz, főzéshez, mosáshoz, mosdáshoz akár több kilométerről, télen a jeges, csúszós úton a többtagú családnak minden egyes nap, nagymosáskor, ünnepi főzések alkalmával több fordulóval is.
A vízvezeték óriási könnyítést, hatalmas áldást jelentett a háziasszonyoknak. Egészen a fürdőszoba kialakításáig a falusi és városi konyha nemcsak a főzésé volt, hanem az esti tisztálkodásoknak is teret adott. A lakóház helyiségeinek differenciált használata a folyó víz, az elektromos áram bevezetésével, a szennyvíz kivezetésével, a fürdőszoba kialakításával kezdődött.
A Kompakt és Ergonomikus Konyhák
Az első világháború után Frankfurt városa tízezer lakás építésébe kezdett, amelynek 6 és fél négyzetméteres konyháját olcsón és praktikusan kellett kivitelezni. A kompakt és ergonomikus beépített konyhát 1926-27-ben a német modernista építész, Margarete Schutte-Lihotzky tervezte. A frankfurti konyha néven elhíresült kivitelezés a funkcionalitáson, a higiénián, a szabványosításon és a társadalmi elvárásokon alapult.
Hasonló elképzelésen alapult a keleti blokkban épített panelházak konyháinak funkciója. Sokan még a mai napig a 70-es években kiötölt panelek ablak nélküli főzőfülkéiben készítik az ebédet, vacsorát, vasárnapi, ünnepi fogásokat. Az aprócska, inkább teakonyhának nevezhető helyiség kialakításakor az elképzelés az volt, hogy a családok hétköznap úgyis a kantinban, a menzán, hétvégenként pedig étteremben esznek, így nincs szükség sem nagy térre, sem ablakra.
Az utóbbi két évtizedben egyre többen próbálták különböző ötletekkel „bővíteni” a konyhát: falat bontottak, összenyitották a nappalival, vagy átadóablakot vágtak a konyhafal és az étkezőnek kialakított nappali közé. Érdekes módon itthon falun, városban az 50-es években épült kockaházak sem büszkélkednek komfortos konyhával. Itt is a kisméretű főzőkamra jellemző apró, magasan lévő ablakkal. De itt legalább van egy ajtóval elválasztott, valamivel tágasabb étkező, ahol kényelmesen elfér a család.
Konyhai Gépek és Standardizált Konyhák
Az 1940-es évektől megjelentek a különböző konyhai gépek, majd Friedemir Poggenpohl az 1950-es kölni bútorvásáron mutatta be Forma 1000 névre keresztelt beépített sztenderd konyháját, amelynek alapelemei a hideg és meleg vizes, szennyvízelvezetéses mosogató, elektromos főzőlap vagy gáztűzhely és hűtőszekrény. Időben ezt követte a svéd konyha, ahol a gépeket már a konyhabútorba építették, és az ajtókra, fiókokra egységes faborítást használtak.
Az Ideális Konyha Tervezése Napjainkban
Itthon, a 80-as évek elején épült házak legtöbbjében a konyha tágasabb, de nincs egy térben a nappalival, sőt a legtöbb helyen még az étkezővel sem. Az előnye, hogy a főzési-sütési szagok nem keringenek az egész házban, hátránya - talán -, hogy így a háziasszony akár több órára is a családtól szeparáltan, magára marad a konyhában. (Amit kisgyerekes anyák néha nem is bánnának, a gyerek így biztosan nem lesz láb alatt a forró leves készítésekor.) A konyha pár évtizede újfent nemcsak a főzés színtere, hanem élettér, egy olyan helyiség, amely a legtöbb család életében más szerepet is betölt.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy mind ergonómiailag, mind pedig megjelenésében tökéletesen tükrözze tulajdonosa elképzeléseit. „A lakótér harmóniájához nagyban hozzájárul a konyha stílusa is, főként a manapság divatos egy légterű lakások esetében" - mondja Kegye Ágnes lakberendező, konyhabútor-tervező.
Praktikum és Esztétikum a Tervezésben
Minek kell megfelelnie egy konyhának? Kegye Ágnes tervezői szemlélete alapján legyen funkcionális, praktikus és tartós anyagból készüljön, a divatot megelőzve elsősorban a vevő igényeihez kell igazodnia.
Új konyha kivitelezése drága dolog: mérettől függően félmillió forinttól akár 2-3 millióig is elmehet az ár (és akkor még nincsenek aranyból a fogantyúk). A legtöbb építkezés költségvetésében már a konyhabútor nem szerepel, mint tétel, a belső praktikus kiegészítők pedig végképp nem. Például a fiók és az ajtópántok fékező mechanizmusa, vagy a fiókszortírozó apró dolgok, de jelentősen megnövelhetik az árat. Ha nem szabványban gondolkozunk - például a pult méretét vagy a sarokszekrény nagyságát tekintve - az eltérés akár százezres tétel is lehet.
„Érdemes legalább tíz évre tervezni. A 2000-es évek elején népszerűek voltak az intenzív színek: sötétkék, rikító citromsárga konyhabútorok, és nem is maradtak hosszú ideig divatban. Ezekhez a kötött színekhez eleve nehéz megfelelő kiegészítőket találni. Ilyen kéréskor finoman jelez a tervező, hogy érdemes lenne más irányt venni, de alapvetően hagyni kell a szabadságot, hogy a megrendelő ízlésének megfeleljen, hiszen ő nézi nap mint nap. Én inkább a praktikusságra hívom fel a figyelmet" - meséli a szakember.
Technológiai Sorrend a Konyhabútor Tervezésénél
A konyhabútor tervezésénél is van technológiai sorrend, amit alapszabályként figyelembe kell venni: tárolás, előkészítés, mosogatás, főzés, tálalás. Jobbkezes konyhánál balról jobbra haladva a tárolás a kamrát, a hűtőszekrényt, az élelmiszertároló szekrényt jelenti, ezt követi egy kisebb pult, ahol az alapanyagok előkészítése, kicsomagolása történik. Aztán jön a mosogató, mosogatógép, amelyet egy nagyobb konyhapult követ, ahol már a sütéshez, főzéshez készítjük elő a nyersanyagokat. E mellett áll a gáztűzhely vagy főzőlap és a sütő, a végén pedig újra egy kisebb munkalap, ahova az elkészült étel kerül. Balkezeseknél ez a sorrend éppen fordítva indul: jobbról balra.
Ez lenne az ideális, amit új építésű lakások, házak konyháinak kialakításakor érdemes figyelembe venni, ugyanakkor már meglévő tereknél gyakran kompromisszumokat kell kötni. Például ha nem a legkényelmesebb, legmegfelelőbb helyen van a víz vagy gáz, nem mindig van lehetőség áthelyezni, vagy éppen nem költséghatékony. Ilyenkor a lehetőségekhez mérten a legjobbat hozza ki a tervező az új konyha kialakításánál.
„Az ügyfelek már nagyjából kialakult elképzeléssel érkeznek. A tervezés folyamata, hogy alaprajzot kérek, megkérdezem, milyen stílusban gondolkodnak, helyszíni felmérésre megyek, megbeszéljük a praktikus pontokat, javaslatokat teszek, aztán egy tervezőprogram segítségével lemodellezem a leendő konyhát."
Persze ilyen tervezőprogramok már a legtöbb konyhabútorszalonban vagy lakberendezési áruházban elérhetőek. A mai alapigényeket már elég jól kielégítik a „konfekció" bútorok és kiegészítő eszközök is: szelektív hulladékgyűjtés, páraelszívás, fröccsenésgátló falipanel, szatyorgyűjtő kosárka, és még sorolhatnánk.
Egyedi igényeket, ötleteket ugyanakkor csak egyedi gyártással lehet kivitelezni. Ilyenek lehetnek a munkapultba beépített kihúzható konnektortorony, a szekrénybe épített, rolós elemek, amelyek mögé a mindennap használt háztartási gépeket - kávéfőzőt, pirítós sütőt - lehet elrejteni.
„A tervező feladata, hogy a vevői igényeket összehangolja az adott stílusjegyekkel. Egy konyhabútor kényelmi fokát nem befolyásolhatja egy adott stílus, hiszen ma már mindenre találhatunk professzionális megoldást, amelyek megkönnyítik a konyhát használó hétköznapjait. A megfelelő kommunikáció az ügyfél és a tervező között elengedhetetlen kelléke az álomkonyha megvalósulásának, amely nemcsak a mindennapi használatot teheti könnyebbé, hanem otthonunk díszévé is válhat."
Múzeumok és Kiállítások a Hagyományok Őrzésében
A magyar múzeumok és kiállítóhelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a nemzeti, regionális és helyi hagyományok, valamint a tudományos és művészeti értékek megőrzésében és bemutatásában.
Múzeumok Majálisa: Közösségi Találkozások
A Múzeumok Majálisa alkalmából szeretettel köszöntik látogatóinkat. A Magyar Nemzeti Múzeum házigazdaként örömmel várja ezen a közösségi alkalmon látogatóit és kollégáit. Ezen a hétvégén egyaránt várják az óvodás korú és felnőtt vendégeket: többek között interaktív foglalkozásokkal, tárlatvezetésekkel és családi programokkal készülnek.
Bélyegmúzeum: Utazás a Világ Körül Bélyegeken
Az 1930-ban alapított Bélyegmúzeum gyűjteményében megtalálható minden Magyarországon és (csaknem minden) a világon kibocsátott csaknem valamennyi bélyeg. Az állandó kiállításban látható közel 550 ezer bélyeg föld körüli utazásra invitálja a látogatókat. Az egyes országok bélyegjei felelevenítik földünk múltját, jelenét, történelmi, kulturális és sport eseményeit. A Bélyegmúzeum az idei témához kapcsolódva játékos interaktív és gondolkodtató feladatokkal várja a látogatókat! A bélyegek a leveleken a világ összes országába eljuthatnak. A postai forgalomban ma már egyre kisebb szerep jut nekik, de a rajtuk lévő szereplő motívumok, témák nem csak a gyűjtők számára válhatnak érdekessé. A különböző országok közös bélyegkibocsátásai jó példák az egyes témák, események, kultúrák közti összefogásra. Az alkotni vágyókat bélyegtervezéssel várják, ahol mindenki megtervezheti saját bélyegét.
Földalatti Vasúti Múzeum: Budapest Közösségi Közlekedésének Története
A múzeum a budapesti közösségi közlekedés történetén kalauzolja végig a látogatókat a kezdetektől napjainkig. A múzeum állandó kiállítása és műemléki épülete az 1896-ban, kontinensen elsőként átadott földalatti vasút múltját mutatja be. A BKV értékőrző tevékenységét, két múzeumát, illetve a Földalatti Vasúti Múzeum új időszaki kiállítását szeretnék bemutatni az installációkon.
Börzsöny Múzeum: Nemzetiségi Emlékek és Természettudomány
A Börzsöny-hegység három nemzetiségének néprajzi anyaga mellett egy kis régészeti kiállítással is büszkélkednek. Sokszínű természettudományi gyűjteményükben a több millió éve élt állatok kövületei mellett az erdei vagy vízi környezetükbe helyezett kitömött négylábúakat, madarakat és halakat is őriznek. Sokakat Lajos Gyula trófeagyűjteménye vagy Kuris Lajos tojáspatkoló alkotásai nyűgöznek le. Legújabb kiállításuk címe: Kőfejtés és kőfelhasználás a Börzsönyben. Évente többször váltják egymást a kortárs képzőművészek időszaki tárlatai. Minden vendégüknek ingyenes tárlatvezetéssel kedveskednek. A sátrunkban a Börzsöny-hegységhez kapcsolódó totóval, poszterekkel, színezőkkel, kézműves tevékenységgel várják az érdeklődőket. A gyűjteményünk egyik kiállításához kapcsolódó foglalkoztató füzet feladatait is megoldhatják a fiatalok.
Budapest Főváros Levéltára: A Város Múltja Dokumentumokon Keresztül
Budapest Főváros Levéltára több mint 37 kilométernyi iratanyagot őriz a 14. századtól a főváros és elődtelepülései múltjára vonatkozóan. Ybl Miklós hagyatéka, Klösz György városfotói, a Fővárosi Közgyűlés iratai, anyakönyvek, jogszolgáltatási iratok, papíralapú és digitalizált állományok biztosítanak lehetőséget tudományos és magánkutatásokra. Kiállításaik Budapest történelmét mutatják be. Bejelentkezést, egyeztetést követően lehetőség van a levéltár a nagyközönség elől elzárt levéltári részlegeik látogatására, megtekintésére. Programjukban szerepelnek játékok, rejtvények, kiadványok, a levéltárosi munkával kapcsolatos kézműves foglalkozások.
Budapesti Történeti Múzeum: A Főváros Kulturális Kincsei
A Budapesti Történeti Múzeum ápolja és gyarapítja a főváros kulturális kincseit az őskori régészeti leletektől kezdve egészen a kortárs művészeti projektekig. Központja a Budavári Palotában található BTM Vármúzeum, ahol az emblematikus középkori terek mellett nagyszabású időszaki kiállítások tekinthetők meg. A BTM Aquincumi Múzeum az ős-, népvándorlás és ókort újszerű kiállításaival és rendezvényeivel hozza közelebb az őskort, a népvándorlás korát és az ókort a közönséghez. A BTM Kiscelli Múzeum karakteres várostörténeti kiállításaival vívta ki a figyelmet. A vele egy intézményben működő BTM Fővárosi Képtár, valamint a szintén Óbudán található Budapest Galéria pedig nemcsak a művészet korszerű bemutatását tűzte ki célul, hanem kiállításaival érzékenyen kapcsolódik aktuális társadalmi témákhoz is.
Szombat délelőtt: BTM BudapestGaléria: „Hova lett a Radnóti-szobor feje?” - Interaktív program Varga Imre szobraival. Délutánonként: BTM Vármúzeum: Középkori játékok és időutazás a múltba. Vasárnap délután: Ismerkedés az állatcsontokkal és az archeozoológia tudományával. Vasárnap délelőtt: BTM Aquincumi Múzeum: Csekovszky Árpád életét és munkásságát bemutató kiadványok, kvízjáték és interaktív foglalkozás („Csekó 3D-ben”).
Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján: Palóc Kultúra és Bányászati Emlékek
Intézményünk névadója Dr. Dornyay Béla tanár és helytörténész, aki először vetette fel a múzeumalapítás gondolatát Salgótarjánban. 1959-ben nyílt meg a város első múzeuma, amely 1980 óta a Magyar Géza által tervezett épületben várja az érdeklődő látogatókat. Gyűjtőköre a történettudományi, régészeti, művészettörténeti, irodalomtörténeti, néprajzi, emellett ipar- és a technikatörténeti és kiemelten a bányászati emlékekre terjed ki. A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum és a hozzá tartozó Bányászati Kiállítóhely az ország egyik legszebb megyéjében található, a nógrádi Karancs-Medves-vidék festői szépségű környezetében. Megannyi kincs rejtőzik kiállítóhelyeinken, ebből szeretnénk ízelítőt adni kézbe vehető tárgyakkal, kiadványok bemutatásával, játékos feladatokkal. Standunknál a látogatók a népi kultúrával és a palócok világával találkozhatnak régi tárgyak, fényképek, mesék és játékos feladatok segítségével. Bemutatják „A tündérek kútja” című kiadványukat is, amely 19. századi palóc népmeséket tartalmaz. A Bányászati Kiállítóhelyhez kapcsolódóan szénbányászathoz köthető eszközöket mutatnak az érdeklődőknek.
Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum: A Víz Jelentősége
A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum a hazai vízgazdálkodással kapcsolatos muzeális értékű tárgyakat, dokumentumokat gyűjti. A „Vízeum” című állandó kiállítás önálló egységekből épül fel: bemutatja a vízgazdálkodás múltját és jelenét, a vízzel kapcsolatos innovációkat, szemlélteti a víz erejének felhasználását. Témái közé tartozik a folyók szabályozása, a hajózással kapcsolatos érdekességek, a klímaváltozás, a fürdés története, és külön egység foglalkozik a Balatonnal, az ásványvizekkel, a szódavízzel. A szokásostól eltérően a kiállítás nem ad javasolt útvonalat, mindenki szabadon járhatja körül a témákat annyi információt felszedve, amennyi érdekli.
DRETGY - Pannonia Reformata Múzeum, Pápa: Református Örökség
A családbarát minősítésű DRETGY - Pannonia Reformata Múzeum igazi kuriózum Pápa belvárosában. Az 1783-ban épült Ótemplom egyszerre találkozópont, kiállítótér és sztélével megjelölt történelmi emlékhely. A testi-lelki feltöltődésre a múzeum „előszobájaként” működő kávézó és a mediterrán hangulatú udvar ad lehetőséget. Állandó kiállításaikon kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy a család minden tagja számára tartalmas legyen a látogatás. A „Hajlék az örökkévalóságban” címet viselő kiállításuk a ma is élő keresztyén üzenetet modern eszközökkel, interaktív megoldásokkal közvetíti. Motívumszínezők: úrasztali terítőink motívumai kicsit másképp. Kirakók: Hori és zászlós bárány. Református ünnepeink kirakó. Tedd próbára tudásod! Tudod, hogy mit és mikor ünneplünk? Keresd meg, melyik ünnep hová tartozik, mi a jelentése. Memóriajáték bibliai jelképekkel. Tudod, mit jelent a kereszt, minek a jelképe a csillag és a hal? Párosítsd össze a szimbólumot és jelentését!
ELTE Természetrajzi Múzeum: A Természet Titkai
Az ELTE Természetrajzi Múzeum kincsei az ELTE lágymányosi tömbjében láthatók. Az Ásvány- és Kőzettárban ásványok, kőzetek, drágakövek és meteoritok kaptak helyet. A Biológiai és Őslénytani Kiállítás az állatvilág törzsfejlődését mutatja be, mai állatok preparátumainak és ősmaradvány rokonaiknak egymás melletti elhelyezésével. A felhagyott kőbányák vonzó színterei az ismeretterjesztésnek. Ilyen hely az ELTE Tatai Geológus Kertje, ahol különleges kőzetek és látványos geológiai jelenségek, 90 millió év története látható. A geológiai értékekhez Magyarország hegyalkotó kőzeteinek gyűjteménye társul. Az ELTE múzeumok programjának fókuszában idén is a kézbe vehető, megtapasztalható természet áll. Nagyítóval, mágnessel, UV-lámpával segítünk felfedezni a természet titkait. A 2026-ban 10. jubileumát ünneplő Év ásványa és Év ősmaradványa program is megjelenik a sátorban.
Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft., Gyula: Történelmi és Kulturális Örökség
Az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. működteti a gyulai kiállítóterek jelentős részét és felelős a város rendezvényei jelentős hányadának megszervezéséért, lebonyolításáért. A cég kötelékébe tartozik a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont, a Gyulai Vár, az Erkel Ferenc Művelődési Központ, az Erkel Ferenc Múzeum, az Erkel Ferenc Emlékház, a Ladics-ház és a Kohán Képtár. Céljuk, hogy mindenki hozzáférjen a történelmi, kulturális értékekhez. Múzeumpedagógiai foglalkozások: A látogatók interaktív módon ismerkedhetnek meg a kastély virágkorának történelmi korszakával és annak mindennapjaival.
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont
A Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem főépületében, a Líceumban található múzeumi kiállítóhely.
Evangélikus Országos Múzeum: Az Evangélium Terjesztése
A főváros szívében található Evangélikus Országos Múzeum feladata, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel a lehető leghatékonyabb módon mutassa be a Kárpát-medence ágostai hitvallású magyar, német és szlovák ajkú lakosságának szerepét a magyar kultúrában és az evangélium terjesztésében. Ugyanakkor kiemelt célja, hogy megszólítsa a mai kor emberét is, és kulturális programjain keresztül hitet tegyen az élő evangéliumról. Válogass és rendezd be a templomot!
Gödöllői Királyi Kastély: Mária Terézia és Erzsébet Királyné Nyomában
Hazánk egyik legnagyobb barokk kastélya, történelmi emlékhely. Az épületet Grassalkovich I. Antal 1739 körül kezdte el építtetni. A gróf 1751 augusztusában gödöllői kastélyában fogadhatta Mária Terézia királynőt. 1841-ben férfiágon kihalt a Grassalkovich család. 1867-ben kezdődött meg a kastély második fénykora. A magyar állam megvásárolta az épületet és a környező birtokot, s az 1867. június 8-án megkoronázott I. Ferenc József és Erzsébet használatába adta mint pihenő- és vadászkastélyt. Különösen a királyné szerette Gödöllőt, hiszen itt gyakran hódolhatott kedvenc elfoglaltságainak (lovaglás, falkavadászat). Az épület többéves helyreállítás után 1996-ban nyitotta meg kapuit. A kastélyban működő múzeumban ma már több mint 30 terem látogatható. A kastély minden évben számos nívós kulturális eseménynek (koncertek, családi hétvégék, időszaki kiállítások, konferenciák) ad otthont.A Gödöllői Királyi Kastély sátrában szeretnék a látogatóknak ízelítőt adni az idén 30 éves megnyitását ünneplő kastély változatos és színes kulturális és családbarát programkínálatából. Interaktív múzeumpedagógiai tartalmakkal is találkozhatnak a sátorba betérők. A majális második napján, vasárnap a kastély ajándékboltja is kitelepül a sátorba, ahol különleges kínálattal készülnek a látogatók számára. Váltson nézőpontot és fedezze fel a kastélyt egy egér szemén keresztül! Herceg Egérváry Elemér mesekönyveinek megismerése mellett a játékos kedvűek az Egérutak társasjátékot is kipróbálhatják. A nagyobb gyermekek és a felnőttek rejtvényes kvízben tehetik próbára a kastéllyal és a mesefiguránkkal kapcsolatos ismereteiket. „Jelentkezz időutazónak!” jeligére Ferenc József és Erzsébet királyné korszakát megidéző kellékeink segítségével készíthetnek fotót magukról az érdeklődők, miközben a tematikus, élő történelmi vezetéseinket is megismerhetik.
Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény: A XII. Kerület Emlékei
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ben jött létre azzal a céllal, hogy összegyűjtse a XII. kerülethez köthető tárgyi, képi, valamint írásos emlékeket, és bemutassa azt a kerületi lakosok számára. Kezdetben egy kis garázshelyiségben működött, majd a gyűjtemény egyre nagyobb terjedelme miatt több alkalommal is nagyobb helyiségbe kellett költöznie. Mai formájában 2005-ben jött létre. A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 2017 óta a MOM Kulturális Központ Nonprofit Kft. tagintézményeként a felújított egykori Zugligeti Lóvasút végállomásának helyén megnyíló Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban működik, ahol minden évben új kiállítással várja az érdeklődőket- nem csak a kerületből.
Herman Ottó Múzeum, Miskolc: Magyarország Legnagyobb Vidéki Múzeuma
A Herman Ottó Múzeum Magyarország legnagyobb vidéki múzeuma. Központi épületében a Pannon-tenger Múzeum és a Képtár kiállításai várják a látogatókat. Lillafüreden megtekinthető Herman Ottó nyaralója, a Peleház. A múzeumhoz tartozó Miskolci Galéria kortárs művészeti kiállításai a Rákóczi-házban, gyűjteményei a Petró-házban találhatók. A közösségi programok színtere a Feledy-ház, a művészeti képzésé és az alkotómunkáé pedig az Alkotóház. A paletta egyedi színfoltja a Thália-ház, az ország egyetlen vidéki színháztörténeti múzeuma. Különleges élményt nyújt a Régészeti Látványraktár, ahol a múzeumi munka műhelytitkaiba is betekintést nyerhetnek az érdeklődők.A Herman Ottó Múzeum Történeti Tára és a Miskolci Galéria kiállításai és gyűjteményei mutatkoznak be az idei majálison. Ehhez kapcsolódóan kínálnak közösségi programokat, játékokat, amelyeken családok, baráti társaságok és egyéb közösségek is részt vehetnek. A játék az emberi természet alapvető megnyilvánulása, amely a történelem folyamán fontos szerepet játszott az emberi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában. Történészeink egy ókori játékot, az asztragaloszt ismertetik meg a hozzánk látogatókkal. Miskolc anno című tárlatuk a város 20. század eleji történetét mutatja be korabeli művészek grafikáin, festményein keresztül.
Hadtörténeti Múzeum: Mohácstól Budáig
Az intézmény tudományos kutatásokat folytat a hadtörténelem, valamint a kapcsolódó történettudomány segédtudományai területén. Közzéteszi gyűjtemények és a kutatómunka eredményeit a nagyközönség, illetve a tudományos közélet számára, továbbá megjelenteti a Hadtörténelmi Közlemények című folyóiratot. Szintén lényeges feladata, hogy kapcsolatot tart a hagyományőrző és egyéb társadalmi szervezetekkel, valamint részt vesz az országos és Magyar Honvédség szintű tudományos, hagyományőrző és közművelődési rendezvények, ünnepségek megszervezésében és létrehozásában.„Mohácstól Budáig, 1526-1686”: A mohácsi csata 500. évfordulójának évében a Hadtörténeti Múzeum a csata és az utána következő törökellenes harcok bemutatását helyezi a középpontba.
Honismereti Szövetség: A Honismeret Országos Ernyszervezete
A Honismereti Szövetség a honismerettel, helytörténettel foglalkozók országos civil közhasznú ernyőszervezete.
