Az őshonos zöldségek az elmúlt években újra felkerültek a gasztronómiai paletta tetejére, és egyre többen érdeklődnek irántuk. Ezek a zöldségek történelmi és kulturális értékeket hordoznak, amelyeket érdemes megőrizni és továbbadni a következő generációknak. Fogyasztásuk számos előnnyel jár: egészségesebbek és ízletesebbek lehetnek, mint a nagyüzemi termesztésben elterjedtebb zöldségek, és hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Magyarország sokszínű és gazdag természeti környezete számos értékes és finom őshonos zöldségfajtát rejt magában, amelyek tápanyagban is gazdagok, és lehetőséget kínálnak a gasztronómiai kreativitás számára.
A paszternák: Egy elfeledett téli csemege
A piacokon, boltokban is egyre több polcon megtaláljuk, de zsebbenyúlós zöldségnek számít, holott hazánkban is őshonos. Pedig igazi téli csemegének számít, remek alternatívája lehet a krumplinak, ahhoz hasonlóan nagyon sokféleképpen felhasználható. Nem fehérrépa, de rokona ennek a levesbe való, erős ízű gyökérzöldségnek is, csak jóval vastagabb a gyökere, más a levélzete, és jóval selymesebb, édesebb ízű.
Történelmi jelentősége és elterjedése
Európában, így nálunk is őshonos. Már az ókorban ismerték ezt a gyökérzöldséget, és csak a burgonya érkezése után szorult vissza. Leghíresebb rajongója maga Tiberius császár volt, aki a hódítások után a provinciákon ültetett, a hidegebb időjárásnak köszönhetően gazdagabb ízű példányokat hozatta magának. A rómaiak leggyakrabban levest és ragut késztettek belőle. A középkorban a köznép számára szinte az egyetlen elérhető, télen is jól elálló zöldségféle volt, amit magas cukortartalma és szintén magas tápértéke miatt a kor szuperélelmiszerének számított. A hűvös, csapadékos tájakon, ahol a legjobban érzi magát - a Brit-szigeteken, a Németalföldön és Skandináviában - a mai napig fontos zöldségnövény.
A paszternák jellemzői és népies nevei
Levelét tilos összekeverni a petrezselyemmel! Népies nevei: fehérrépa, peszternák, paszternák, olaszrépa, latin nevéből pasztinák, helytelenül édesgyökérnek is nevezik. A gyökér és a mag a petrezselyemhez hasonló ízű, csak kissé édesebb. A levelét egyébként - ettől különbözik a fehérrépától - nem használják. A pasztinák kétéves, élesen barázdált és szőrös szárú, 30-100 centiméter magas növény. Az egész növény erősen sárgarépa-illatú, amit különösen akkor érzünk, ha a leveleket megdörzsöljük.
Paszternák a konyhában
Íze emlékeztet krumplira és a zellerre. Rendkívül hasznos gyökérzöldségnek számít: sok benne a keményítő, energiatartalma inkább a krumpliéhoz hasonlít. Az ásványi anyagok közül kálium, emellett kalcium és foszfor található benne. Az angolok kedvence a mashed parsnips, azaz a paszternákpüré, de magas keményítőtartalmát kihasználva még sört is főztek belőle.
Paszternákos krémleves recept
Hozzávalók:
- 2 fej vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- ízlés szerint só, őrölt bors
- 60 dkg paszternák
- 4 szelet pirított bacon / vagy pirított tökmag
- 1 evőkanál olaj
- ízlés szerint tökmagolaj
- ízlés szerint reszelt füstöltsajt
Elkészítés:Felkockázzuk a paszternákot. Egy forró serpenyőbe dobjuk és üvegesre pirítjuk a vöröshagymát és az újhagymát, majd pár perc múlva mehet rá a fokhagyma is. Beledobáljuk a paszternákot, aztán kicsit átpirítjuk, sózzuk, borsozzuk, majd felöntjük vízzel (vagy húsleves alaplével) és kb. 30 percig főzzük, amíg megpuhulnak a zöldségek. Kb. 20 perc után mehet bele a tejföl vagy a tejszín, majd egy alapos pürésítés következik a botmixerrel. Melegen is szuper, de ha hagyjuk kihűlni, úgy még tökéletesebb. Még pikánsabbá tehetjük pirított tökmagolajjal vagy pirított baconnel is.
Paszternákos-krumplis egytálétel
Elkészítés:A krumplikat és a paszternákot megpucoljuk, megmossuk, aztán lereszeljük. Az aludttejjel összekeverjük, elkeverjük benne a lisztet, az összezúzott fokhagymát és egy teáskanál sót. Alaposan összekeverjük, zsírozott, lisztezett tepsibe öntjük. Kb. 3/4 óráig sütjük, közepes lángon. Akkor jó, ha kicsit pirult már a teteje.
PASZTÁNK Hogyan termesztjünk paszternákot | Télálló zöldség
Az őshonos zöldségek szerepe a magyar gasztronómiában és kultúrában
Sok magyar étek alapja az őshonos zöldségek, így ezek a növények fontos részét képezik a magyar gasztronómiának és kultúrának. Az őshonos zöldségek gazdagsága és változatossága lehetővé teszi, hogy számos ízletes és egészséges ételt készítsünk belőlük. Nem csak finomak és egészségesek, de tápanyagban is gazdagok. Például a töltött káposzta vagy a paprikás krumpli elképzelhetetlen lenne káposzta, paprika vagy krumpli nélkül.
Hagyományos és modern felhasználás
Az őshonos zöldségek felhasználása nem korlátozódik a hagyományos ételekre. A modern konyha is egyre több új és izgalmas receptet kínál, amelyekben az őshonos zöldségek játsszák a főszerepet. Az éttermi konyha sem maradhat el az őshonos zöldségek felhasználása terén. Egyre több magyar étteremben találkozhatunk olyan ételekkel, amelyekben az őshonos zöldségek fűszerezik és ízesítik az ételeket. Az őshonos zöldségeknek tehát nem csak hagyományos felhasználási módjuk van, hanem a modern és kreatív konyha is egyre több lehetőséget nyújt számukra.
Hol szerezhetők be az őshonos zöldségek?
Az őshonos zöldségek értékes és egészséges alapanyagai a magyar gasztronómiának. Azonban, hogy ezeket az értékes alapanyagokat megkaphassuk, nem feltétlenül kell az élelmiszerboltok polcain kutatni. Egyik lehetőség, hogy ellátogatunk a piaccsarnokokba vagy helyi termelői piacokra. Itt megtalálhatjuk az őshonos zöldségeket, amelyeket helyi termelők vagy gazdák szállítanak a piacokra. Egy másik lehetőség, hogy bioboltokban vagy reformházakban keresünk őshonos zöldségeket. Ha pedig saját kertünkben szeretnénk megtermelni az őshonos zöldségeket, akkor magokat lehet vásárolni online vagy kertészetekben. Összességében tehát számos lehetőségünk van arra, hogy hozzájussunk az őshonos zöldségekhez.
Az őshonos növényfajok megőrzésének fontossága és a természetközeli kertészkedés
Napjainkban a természetes és természetközeli élőhelyek kiterjedése rohamosan fogyatkozik. A belterületi kertek helyenként gazdag természeti és pomológiai örökségét fenyegető jelenlegi folyamat a termőhely- és talajadottságokat sokszor figyelmen kívül hagyó, a vásárló tudatlanságát kihasználó sablonos „kertdivatra” épített marketing, és a hozzá kapcsolódó gyakorlat. Gondoljunk csak a rengeteg burkolt felületre, a zöld, ám fajszegény, gyakran nyírott pázsitokra és a virágtalan örökzöld sövényekre, a legtöbbször nem őshonos, valamint a dísznövénykertészetekben tömegével előállított látványos fajok, hibridek, fajták folyamatosan változó kínálatára. Elrettentő példa a napjainkban egyre gyakoribb „trendi” udvarokra: a műfű és a térkő megjelenése, valamint a betonfelületek növelése lehet, hogy sokakban a „modern és divatos” kertet jelenti, de valójában ez a kert paródiája, természetellenes és még az emberi egészségre is káros.
A modern „trendek” árnyoldalai
Amellett, hogy mikroműanyaggal szórja tele a környezetet, a gyors átforrósodásuk miatt hőszigetet képeznek, ami akár több tíz fokkal megnövelheti a hőérzetet egy meleg nyári napon. A burkolt felületekről a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék elfolyása is problémákat okozhat: míg kertünk talaja a csapadék nagy részét befogadja, addig a burkolt udvarokról és háztetőkről elfolyó vizek akár belterületi villámárvizeket is okozhatnak.
Tanácsok kerttulajdonosok számára a természetközeli kert kialakításához
A kerttulajdonosok számára követendőnek tartjuk az alább megfogalmazott pontokat, amelyeket Biró Éva, Mészáros András és Sándor Krisztina állítottak össze:
- Óvjuk meg kertünk meglévő növényzetét, különösen, ha az virágos növényekben gazdag. Vigyázzunk a meglévő fákra, cserjékre.
- Vigyázzunk kertünk talajára. A talaj felső humuszos termőrétege érték, ne engedjük azt az esetleges földmunkák során meddő altalajjal fedni vagy elszállítani.
- Ne nyírjuk túl korán, túl alacsony fűtarlóval és túl gyakran a füvet. A fűnyírás során hagyjunk virágzó növényekben gazdag sávokat, szigeteket kertünkben. A fűnyírás során kerüljük a damilos fűkasza használatát.
- A kertben keletkezett szervesanyag nem hulladék, legyen hely a kertünkben egy komposzthalomnak. Az ősszel lehulló faleveleket hagyjuk helyben lebomlani, esetleg használjuk fagyérzékeny fajok tövének a takarására, vagy komposztáljuk. Az avar számos élőlénynek nyújt élőhelyet, a növények számára pedig folyamatos szervesanyag-utánpótlást biztosít. Megfelelő talajélet mellett a legtöbb növény levele a tavaszi időszakig helyben is lebomlik.
- Amennyiben van kertünknek teljesen záródott lombkoronájú, fákkal és bokrokkal sűrűbben benőtt része, úgy annak fűnyírózását és a lehullott avar összegyűjtését elhagyhatjuk. Amennyiben így teszünk, kialakíthatunk kertünkben egy erdei élőhelyet másoló sarkot, melyben az erdei vadvirágokat (lásd: árnyas, félszáraz és üdébb termőhelyek lágyszárú fajai) telepíthetünk meg. Az erdei évelők mellett kedvelik ezeket a sarkokat az énekesmadarak is. Megfelelő fészekrakási és táplálkozási lehetőséget biztosít számukra egy fás növényzettel borított területfolt.
- Ültetéskor vegyük figyelembe az ültetett faj igényeit (víz-, talaj-, fény- és térigény), ne ültessük túl közel egymáshoz a fákat és cserjéket. Kerüljük egy faj (legrosszabb esetben egy kertészeti klón) nagy tőszámú ültetését, törekedjünk a termőhelynek megfelelő többféle faj harmonikus, optimális térállásban történő elhelyezésére. Ezzel elkerülhetjük az esetleges károsító-, kórokozó- és/vagy klímaszélsőség által okozott tömeges egyedpusztulásokat (pl. nyugati tuja sorok pusztulása).
- Az elmúlt évtizedekben a súlyos aszályos időszakok jellemzővé váltak, ezért a szárazságtűrő fajok telepítését részesítsük előnyben. Az örökzöld ciprus- és fenyőfélék pusztulása napjainkra általánossá vált.
- A kis kerti tavak kiváló szaporodóhelyet jelenthetnek a kétéltűfajok és a vízi rovarfajok, így pl. a szitakötők számára, amennyiben nem telepítünk bele halakat. Ha egy olyan fajgazdag vízi élőhelyet alakítunk ki, melynek részei a hínárfajok, a planktonrákok, a vízi rovarok és a kétéltű fajok is, úgy nem jellemző a szúnyogok tömeges felszaporodása. A kerti tavak feltöltésére és vízutánpótlására elsősorban a háztetőkről lefolyó esővizet használjuk.
- A tetőkről lefolyó esővíz érték, tároljuk és használjuk öntözővízként vagy folyassuk nagyobb fáink, cserjéink gyökérzónájához. A téli csapadékot se hagyjuk elveszni, használjuk fel azt a kertünkben, a kerti talaj sok vizet be tud fogadni és tárolni a tavaszi/nyári időszakig. Vezetékes ivóvízzel lehetőség szerint ne öntözzünk.
- Ültetendő növények kiválasztásakor igyekezzünk hazai, őshonos növények szaporításával foglalkozó szakembereket, boltokat előnyben részesíteni a sokszor ismeretlen származású növényekkel kereskedő kertészetekkel szemben.
- Városi környezetben is van lehetőségünk élőhelyszigeteket kialakítani erkélyeken, teraszokon. Települési környezetben számos kínálkozó lehetőség nyílik, melyek a fajgazdagságot és a beporzók védelmét segíthetik.
- Az inváziós növényfajok esetleges irtása kivételével ne használjunk kertünkben gyomirtószereket. Pusztító gyakorlat az árkok és meredek partoldalak gyomirtása. A gyomirtószerek a szántóföldi növénytermesztésben használatosak, az évelő lágyszárúak kémiai gyomirtását követően várható a gyomfajok (pl. parlagfű) tömeges megjelenése.
A beporzó rovarok védelme
A beporzók szerepe mind ökológiai, mind gazdasági szempontból felbecsülhetetlen, védelmük, megőrzésük az emberiség elemi érdeke. A virágzó őshonos fajokból álló élőhelyek értékes színfoltok lehetnek kertünkben. A fűnyírás megfelelő időzítésével sokat segíthetünk ezek kialakulásában. A ritkábban nyírt gyep számos előnnyel rendelkezik: számos élőlénynek biztosít táplálkozó-, szaporodó- és élőhelyet, csökkenti a párolgást, nedvesebb mikroklímát alakít ki, ezáltal sokkal ellenállóbb az aszályos időszakokban is. A későbbre időzített fűnyírással virágos növények maghozását és gyakoribbá válását segítjük. A hosszan virágzó kerek repkény számos beporzó rovart vonz a kertünkbe, remek talajtakaróként szolgál, míg a nagy csalán számos lepkefajunk hernyójának tápnövénye, élőhelyet biztosít rengeteg rovarfajnak, emellett pedig konyhai felhasználásra, gyógyteák készítésére és veteményes trágyázására is kiválóan alkalmas.
Ajánlott őshonos lágyszárúak és törpecserjék
Az alábbi jegyzék elsősorban őshonos, esetenként a térségünkben hiányzó, de a Kárpát-medence tágabb régiójában honos növényfajokkal foglalkozik, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság javaslata alapján. Néhány faj kivételével nem tárgyaljuk a haszonnövényeket, így a dísznövény-, zöldség- és gyümölcsfajokat valamint ezek fajtáit. Haszonnövények esetén javasoljuk a kártevőknek és kórokozóknak ellenállóbb fajták termesztését. A növényjegyzékben nem foglalkozunk a gyakori növényfajokkal, amelyek a kerti körülmények között, hagyományos kerthasználat mellett szinte mindenhol megtalálhatók. Ilyen fajok pl. a pongyola pitypang, a nagy csalán, a bürök gémorr, a piros árvacsalán, a százszorszép, a kerek repkény, a közönséges vasfű, a közönséges tyúkhúr, a vérehulló fecskefű, a zamatos turbolya, a fehér here, a mezei katángkóró, a lándzsás útifű, a nagy útifű stb. Ezen fajok jelenléte a kertekben több előnnyel jár (talajtakarás, talajlazítás, nektár- és pollenforrás, gyógy- és salátanövény), így fogadjuk el jelenlétüket és ne akarjuk kertünk minden szegletéből kiszorítani őket.
A jegyzékben javasolt növényfajok jelentős része jelenleg a kereskedelmi forgalomban nehezen beszerezhető. Bízunk abban, hogy ez a jövőben változni fog. Az alább ajánlott növényfajok nem minden körülmények között élnek meg, ezeknek is, mint minden növényfajnak megvan az optimális talaj-, hő- és fényigényük. Az ajánlott fajok legnagyobb része jó mézelő, így telepítésükkel a hazai egyre ritkuló és veszélyeztetett nektár és virágpor fogyasztó rovarfajoknak is kedvezünk. A megporzó rovarfajok támogatása nem öncélú tevékenység, termesztett növényeink közül például a gyümölcsök (alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, őszibarack, sárgabarack, málna, szeder, szamóca), tökfélék (tök, uborka, cukkini, csillagtök, sárga- és görögdinnye), paprika, paradicsom, hüvelyesek (bab, borsó, szója), olajosmagvak (napraforgó, repce), magfűszerek (koriander, kömény, mustár), takarmánynövények (lucerna, vörös- és fehér here, baltacím és bükkönyfélék) termésképzése nagymértékben függ a rovarmegporzástól.
Napsütésben gazdag (legfeljebb félárnyékban lévő) szárazabb termőhelyekre ajánlott lágyszárúak és törpecserjék
| Magyar név | Tudományos név | Virágzási idő (hónap) | Termet (cm) |
|---|---|---|---|
| Homoki aszúszegfű | Petrorhagia prolifera | V-VII | 20-30 |
| Magyar szegfű | Dianthus pontederae | V-VII | 20-50 |
| Egyenes iszalag | Clematis recta | V-VII | 50-120 |
| Hagymás boglárka | Ranunculus bulbosus | IV-V | 15-50 |
| Közönséges borkóró | Thalictrum minus | V-VII | 30-120 |
| Rekenyő | Rapistrum perenne | V-VII | 30-80 |
| Hegyi ternye | Alyssum montanum | III-IV | 10-25 |
| Koloncos legyezőfű | Filipendula vulgaris | V-VI | 30-60 |
| Csabaíre vérfű | Sanguisorba minor | IV-VI | 20-50 |
| Parlagi rózsa | Rosa gallica | IV-V | 30-80 |
| Jajrózsa | Rosa spinosissima | IV-V | 30-80 |
| Ezüst pimpó | Potentilla argentea | VI-X | 20-30 |
| Egyenes pimpó | Potentilla recta | VI-VIII | 20-60 |
| Feketedő fürtös-zanót | Lembotropis nigricans | V-VII | 50-120 |
| Buglyos törpezanót | Chamaecytisus austriacus | V-VIII | 30-50 |
| Selymes törpezanót | Chamaecytisus ratisbonensis | IV-V | 20-30 |
| Zászlós csüdfű | Astragalus onobrychis | VI-VIII | 20-40 |
| Szöszös bükköny | Vicia villosa | VI-VIII | 30-80 |
| Keskenylevelű bükköny | Vicia tenuifolia | VI-VIII | 30-80 |
| Hegyi here | Trifolium montanum | V-VII | 20-40 |
| Pirosló here | Trifolium rubens | VI-VII | 20-50 |
| Bérci here | Trifolium alpestre | VI-VII | 20-40 |
| Selymes dárdahere | Dorychnium germanicum | VI-VIII | 20-30 |
| Tarka koronafürt | Coronilla varia | V-IX | 30-60 |
| Heverő patkófű | Hippocrepis comosa | V-VI | 10-30 |
| Homoki baltacím | Onobrychis arenaria | V-VII | 20-50 |
| Piros gólyaorr | Geranium sanguineum | V-VI | 20-40 |
| Gerelyes gémorr | Erodium ciconium | IV-VI | 20-50 |
| Hegyi len | Linum austriacum | V-VI | 30-50 |
| Magyar kutyatej | Euphorbia glareosa | V-VII | 20-60 |
| Parlagi madármályva | Lavatera thuringiaca | VI-IX | 50-120 |
| Halvány mályvarózsa | Alcea biennis | VI-IX | 50-150 |
| Közönséges orbáncfű | Hypericum perforatum | VI-IX | 20-70 |
| Sarlófű | Falcaria vulgaris | VII-IX | 30-80 |
| Orlay-turbolya | Orlaya grandiflora | V-VII | 20-60 |
| Magas kígyószisz | Echium italicum | VI-VII | 50-120 |
| Terjőke kígyószisz | Echium vulgare | VI-VII | 30-100 |
| Bársonyos tüdőfű | Pulmonaria mollissima | III-V | 20-40 |
| Közönséges ínfű | Ajuga genevensis | V-VI | 10-30 |
| Sarlós gamandor | Teucrium chamaedrys | V-VI | 10-30 |
| Bugás macskamenta | Nepeta pannonica | VI-VII | 50-100 |
| Fehér gyíkfű | Prunella laciniata | VI-IX | 10-25 |
| Szurokfű | Origanum vulgare | VI-IX | 30-60 |
| Magyar kakukkfű | Thymus pannonicus | V-VIII | 10-30 |
| Közönséges kakukkfű | Thymus glabrescens | V-VIII | 10-15 |
| Magyar zsálya | Salvia aethiopis | V-VIII | 50-100 |
| Ligeti zsálya | Salvia nemorosa | V-X | 30-50 |
| Mezei zsálya | Salvia pratensis | V-X | 30-50 |
| Osztrák zsálya | Salvia austriaca | V-VI | 30-50 |
| Lila ökörfarkkóró | Verbascum phoeniceum | V-VI | 30-70 |
| Pompás ökörfarkkóró | Verbascum speciosum | VI-VII | 100-150 |
| Rekettyelevelű gyújtoványfű | Linaria genistifolia | VI-VIII | 30-100 |
| Macskafarkú veronika | Pseudolysimachion spicatum | VI-X | 20-40 |
| Gamandor veronika | Veronica teucrium | V-VII | 30-80 |
| Magas gubóvirág | Globularia punctata | IV-V | 10-30 |
| Vajszínű ördögszem | Scabiosa ochroleuca | V-X | 20-80 |
| Csomós harangvirág | Campanula glomerata | VI-IX | 30-70 |
| Olasz harangvirág | Campanula bononiensis | VII-IX | 40-100 |
| Aranyfürt | Aster linosyris | VII-IX | 20-60 |
| Borzas peremizs | Inula hirta | VI-VII | 20-50 |
| Kardos peremizs | Inula ensifolia | VI-VII | 20-50 |
| Jakabnapi aggófű | Senecio jacobaea | VII-IX | 30-100 |
| Ékes vasvirág | Xeranthemum annuum | VI-VII | 20-50 |
| Spanyol pozdor | Scorzonera hispanica | V-VII | 30-100 |
| Ernyős sárma | Ornithogalum umbellatum | IV-V | 10-30 |
| Fürtös gyöngyike | Muscari neglectum | III-V | 10-25 |
| Sötét hagyma | Allium atroviolaceum | VI-VIII | 50-120 |
| Bíborfekete hagyma | Allium atropurpureum | V-VI | 40-100 |
| Sárga hagyma | Allium flavum | VII-VIII | 20-40 |
| Közönséges spárga | Asparagus officinalis | V-VII | 50-120 |
| Vetési tyúktaréj | Gagea villosa | III-IV | 10-20 |
Árnyas, félszáraz és üdébb termőhelyekre ajánlott lágyszárúak és törpecserjék
| Magyar név | Tudományos név | Virágzási idő (hónap) | Termet (cm) |
|---|---|---|---|
| Kereklevelű kapotnyak | Asarum europaeum | III-IV | 5-10 |
| Galambvirág | Isopyrum thalictroides | III-IV | 10-30 |
| Bogláros szellőrózsa | Anemone ranunculoides | III-IV | 10-25 |
| Berki szellőrózsa | Anemone nemorosa | III-IV | 10-30 |
| Salátaboglárka | Ranunculus ficaria | III-V | 5-20 |
| Odvas keltike | Corydalis cava | III-IV | 10-30 |
| Hagymaszagú kányazsombor | Alliaria petiolata | IV-V | 30-80 |
| Bókoló fogasír | Cardamine enneaphyllos | IV-V | 20-35 |
| Hagymás fogasír | Cardamine bulbifera | IV-V | 25-70 |
| Kisvirágú pimpó | Potentilla micrantha | III-IV | 5-15 |
| Fahéjillatú szamóca | Fragaria moschata | V-VI | 15-35 |
| Erdei szamóca | Fragaria vesca | V-VI | 10-25 |
| Édeslevelű csűdfű | Astragalus glycyphyllos | V-VII | 40-100 |
| Fekete lednek | Lathyrus niger | V-VI | 30-100 |
PASZTÁNK Hogyan termesztjünk paszternákot | Télálló zöldség
A globális zöldség- és gyümölcstermesztés kontextusa
Korábbi cikkünkben a globális zöldségtermesztést jártuk körül, valamint azt, hogy a leginkább kedvelt zöldségfélék honnan juthatnak el a boltok polcaira. A második részben a gyümölcsöket vesszük sorra. Legfontosabb kérdéseink: kik a legnagyobb beszállítók világszerte, honnan és hová érkezik a legtöbb gyümölcs, valamint milyen a magyar gyümölcspiac helyzete?
Kína szerepe a globális piacokon
Kína szerepe ebben az ágazatban is megkerülhetetlen: a világ legnagyobb gyümölcstermesztője- és importőre is az ázsiai ország, ahol 2023-ban 269,3 millió tonna gyümölcsöt takarítottak be a gazdaságok. A zöldségtermesztés mellett tehát az ázsiai ország a gyümölcsök területén is vezető pozíciót tölthet be a globális listán. A kínai kiemelkedő teljesítmény mögött a technológiai változatosság és a gyümölcstermesztésnél fontos éghajlati tényezőkhöz való rugalmas hozzáállás is szerepet játszik. A kínai termelők a lehető legtöbb technológiai megoldást bevetik annak érdekében, hogy a zöldség- és a gyümölcstermesztésben a belső kereslet ellátása mellett a külpiacokat is ki tudják szolgálni.
A jelentés szerint az üvegházakban történő termesztés, az ellátási lánc menedzsmentje és az e-kereskedelem fejlődése ösztönözte a kínai zöldség-gyümölcs piac növekedését, valamint átalakította az iparágat. 2023-ban például 35%-kal nőtt az online gyümölcs- és zöldségeladások aránya éves szinten, miközben az online platformok a teljes gyümölcs- és zöldségeladás 25%-át tették ki Kínában, szemben a 2015-ös mindössze 5%-kal. Eközben Kínában a bioélelmiszerek piacának mérete elérte a 8 milliárd dollárt, az ökológiai gazdálkodás ágazata pedig az elmúlt 25 évben stabil éves növekedést mutat. A Kínában megtermelt gyümölcsök között magas az alma, a körte, a citrusfélék, valamint a szőlő aránya.
India és Irán a gyümölcstermesztésben
A gyümölcstermesztő országok között mindenképpen érdemes még szót ejteni India helyzetéről. A változatos földrajzi területekkel bíró szubkontinens számos régiója alkalmas a gyümölcstermesztésre, akár a hagyományos, akár a trópusibb, egzotikusabb fajtákról legyen szó. Az országban 7,05 millió hektáron folyik jelenleg is gyümölcstermesztés, a fajták között pedig megtalálható a mangótól, a banánon át, a gránátalmáig és a szőlőig valamennyi típusú gyümölcs. Érdemes még röviden egy pillantást vetnünk a lista utolsó szereplőjére, Iránra is. Míg a globális rangsorban a közel-keleti állam a tizedik helyen áll, a régiós tekintetben első pozíciót szokott elfoglalni. Számos világszerte ismert, ősi eredetű gyümölcs származik Iránból, így például a gránátalma, a perzsa dió, a datolya, de olyan különlegességek is, mint a fekete eperfa termése, a zöld szilva, továbbá az aszalványként értékesített termékek.
Gyümölcsexportőrök és -importőrök
A termelők és exportőrök listája azonban közel sem mutat hasonló képet. Míg Kína a termelésben első helyen áll a gyümölcs- és a zöldségtermesztésben is, addig az exportáló országok között már nem szerepel ekkora előnnyel. A külföldi értékesítés listáján az első pozíciót Thaiföld, majd Vietnám és Új-Zéland birtokolta 2023-ban. Thaiföld részesedése kiemelkedő volt, 2023-ban 5 380 millió USD értékben exportált gyümölcsöt szerte a világba. Az innen származó áru jelentős részét a trópusi gyümölcsök teszik ki, ezen belül is a durián. Ezen túl magas még a szárított, valamint fagyasztott gyümölcsök mennyisége, tehát Thaiföld már inkább valamilyen tartósítási eljárást követően exportálja a termékeket, csak kisebb mennyiségű a friss gyümölcsök aránya a kiviteli termékszerkezetében.
A gyümölcsimportőrök oldalán Kína ismét megjelenik, kiemelkedően magas értékekkel. Kína esetében az országban megtermelt mennyiség kiegészítésére importra szorul számos élelmiszer szempontjából. A zöldség-gyümölcs kategória épp ilyen, így amellett, hogy a világ legnagyobb gyümölcstermesztője, egyben a legnagyobb felvásárlója is. Az elmúlt években átlagosan a gyümölcsök 25%-a importból került a kínaiak asztalára, amelyben számottevő volt az avokádóimport (10-szeresére nőtt az import értéke), valamint az áfonyaimport (ötszöröse a korábbi évek import értékeinek). Az egzotikus gyümölcsimport összetett éves növekedési üteme várhatóan magas, 8,46%-os marad az előrejelzési időszakban. Az Astute Analytica jelentése megállapítja, hogy az importtól való függőségének csökkentése érdekében Kína befektet a nem őshonos gyümölcstermékek, például a durianok és a cseresznye hazai termelésének bővítésébe, a hazai cseresznyetermelést pedig évente 20%-kal próbálják növelni. Az európai gyümölcsimportőrök közül Németország áll a kontinens államai közül az első helyen. A szőlő és citrusfélék mellett magas az alma és körte, valamint meggy és cseresznye, dinnye és csonthéjas gyümölcsök importértéke is.
A legfontosabb gyümölcsök a globális exportban
A főbb külkereskedelmi adatok után röviden azt is érdemes megnézni, hogy mely gyümölcsök mekkora értéket képviseltek a 2023-as globális gyümölcsexportban. A részletesebb listán a trópusi gyümölcsök vezetnek, amelyek között az olyan egzotikus darabok is megtalálhatóak, mint a már említett durián, az ananász, az avokádó, a mangó, valamint a füge. Az elmúlt évtizedben ezeknek a gyümölcsöknek a népszerűsége tovább nőtt, egyrészt kedvező élettani hatásaik, másrészt a közösségi médiában megjelenő tartalmaknak köszönhetően. Míg a kétezres évek elején duriánt és avokádót legfeljebb ázsiai országokban, ritkábban nyugat-európai üzletekben lehetett találni, ma már kis túlzással a sarki zöldség-gyümölcs boltban is elérhetőek. A citrusfélék népszerűsége töretlen, a citrom, narancs, lime és egyéb típusok itt is megjelennek szezonális gyümölcsfélék, így mandarin, grapefruit. A friss gyümölcsök közül magas arányú a banán és a szőlő exportértéke is, utóbbi esetén a csemegeszőlő aránya jelentős.
A magyar gyümölcspiac helyzete
A globális adatok mellett a magyarországi gyümölcstermesztéssel is érdemes néhány gondolat erejéig foglalkoznunk. 2023-ban a betakarított terület alapján Magyarországon a szőlő és az almatermesztés vezetett. Szőlőt 57 528 hektáron takarítottak be, almát pedig 22 786 hektáron. A szőlő és alma mellett a meggy termésmennyisége kiemelkedő arányú, amely a belső értékesítés mellet magas exportértéket is képvisel. 2023-ban 7,7 millió USD értékben exportált Magyarország meggyet, elsősorban Németországba, Ausztriába, Romániába és Lengyelországba.
A bogyós gyümölcsök közül a málna és a szamóca termésmennyisége számottevő, a málna esetében azonban évek óta tartó csökkenés tapasztalható. Míg 2015-ben 1 534 tonna málnát gyűjtöttek be Magyarországon, addig 2023-ban ez az érték 553 tonnára csökkent. A drasztikus, harmadára történő visszaesés mögött az időjárási viszontagságok mellett egyes kártevők felbukkanása, valamint a begyűjtést nehezítő munkaerőhiány is megmutatkozik. Amellett, hogy a magyar vásárlók számára számos hazai gyümölcsféle érhető el, kiemelkedő minőségben, egyes típusoknál exportra is jut az adott áruból. A már jelzett meggy mellett magas az alma és a körte (19,9 millió USD), a dinnye (25,6 millió USD) és a szőlő (7,89 millió USD) export értéke is. Az export mellett az import aránya szinte folyamatosan magasabb volt a 2015-2023 közötti időszak során, egy-egy év kivételével.
