Őstermelői tevékenység és családi gazdaságok: átfogó útmutató

A mezőgazdasági őstermelői tevékenység Magyarországon jelentős szerepet játszik a vidéki gazdaságban és a helyi élelmiszerellátásban. Akár friss zöldségeket, gyümölcsöket, mézet, vagy állati termékeket értékesítenek, az őstermelők speciális szabályok és adózási feltételek szerint működnek. Ez a cikk részletesen bemutatja az őstermelői lét alapjait, a regisztráció folyamatát, az adózási lehetőségeket, a családi gazdaságok működését, valamint a kapcsolódó ellenőrzési és jogszabályi tudnivalókat.

Ki lehet mezőgazdasági őstermelő?

Mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély lehet, aki betöltötte a 16. életévét, nem egyéni vállalkozó, és saját gazdaságában őstermelői igazolvány birtokában meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat. Ide tartozik a növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattartás, állattenyésztés, terményfeldolgozás, erdőgazdálkodás, valamint az erdei melléktermékek gyűjtése.

Az őstermelői tevékenységet folytatók adatai közhiteles formában bárki számára megismerhetők a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján közzétett formában, a családi gazdaságról szóló 2020. évi CXXIII. törvényben foglalt mértékben.

Az őstermelői nyilvántartásba vétel és az igazolvány

Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is őstermelővé váljon, regisztrálnia kell és ki kell váltania az őstermelői igazolványt.

A regisztráció lépései:

1. Regisztráció a NAK-nál: Az első lépés a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaránál (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - NAK) történő regisztráció. Az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos ügyeket a NAK szervezetén belül dolgozó falugazdászok végzik.
2. Őstermelői igazolvány kiváltása: Miután a magánszemély regisztrált, ki kell váltania az őstermelői igazolványt, amely hivatalosan is igazolja a státuszát. Az igazolvány a kiállítása napjától a kiállítást követő ötödik adóév utolsó napjáig hatályos.
3. Tevékenységazonosító kiválasztása: Őstermelőként pontosan meg kell határozni, milyen mezőgazdasági tevékenység végzése történik, ezért ki kell választani a tevékenységnek megfelelő őstermelői tevékenységazonosítót. Ez a kód meghatározza, milyen termékeket lehet előállítani és értékesíteni. A pontos kódokat megtalálja a NAK hivatalos oldalán.
4. Adóazonosító szám igénylése: Mielőtt hivatalosan is árusítani kezdené a termékeket, adóazonosító számot kell igényelnie a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV).

Szükséges dokumentumok és adatok:

• Érvényes személyazonosító okmány és lakcímkártya bemutatása az ügyintézés során.
• Ha rendelkezik adószámmal, Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben tárolt ügyfél-azonosítóval, vagy FELIR számmal, akkor az adat igazolására szolgáló dokumentumot is be kell tudni mutatni.
• A tevékenység végzéséhez a termőföld tulajdonjogát, bérleti jogát, haszonélvezeti jogát igazolni kell.

Ügyintézés módja:

Az ügyintézés személyesen, postai úton, valamint 2023. január 1-jétől elektronikusan is intézhető. Postai úton a bejelentett, érvényes lakcímkártyán szereplő lakcím szerinti megye bármelyik kamarai ügyfélszolgálati irodájához lehet benyújtani az őstermelői nyilvántartásba vételi kérelmet, továbbá szintén postai úton eljuttatható a nyilvántartásban foglalt bármely adat megváltozásáról szóló „Őstermelői nyilvántartásba vett adatok módosítása iránti kérelem”.

Adatváltozások bejelentése:

A nyilvántartásban foglalt bármely adat megváltozásáról, vagyis a személyes adatokban (pl. név, lakcím) vagy az értékesíteni kívánt terméknél történt változásokat a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell bejelentenie az Agrárkamarához.

Milyen termékek és tevékenységek sorolhatók az őstermelői körbe?

Az őstermelői nyilvántartásban szereplő személyek széles körben folytathatnak őstermelői tevékenységet, amely elsősorban a mezőgazdasági termelésre és a kistermelői feldolgozásra terjed ki. Az Szja. törvény 6. számú melléklete részletesen felsorolja az ide sorolható terményeket és tevékenységeket:

A) Állat, állati termék:

1. Élő állat: Ideértve a méhcsaládot, méhanyát, méhbábot, méhrajt is, kivéve a sport- és versenyló, kutya, macska, laboratóriumi állat, dísz- és állatkerti állat, vadon élő fajok. (Vámtarifaszámok: 0101-0106-ból, 0301-ből, 0306-ból, 0307-ből)
2. Tej és tejipari termék: (Vámtarifaszámok: 0401-0406)
3. Madártojás héjában: Kivéve a gyógyászati tenyésztojás, vadon élő madár tojása. (Vámtarifaszám: 0407)
4. Természetes méz: Ideértve a lépes-, termelői és más természetes mézet is. (Vámtarifaszám: 0409)
5. Állati eredetű termék: Nyers állati szőr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szőr. (Vámtarifaszámok: 0502, 0511 99 85-ből, a 0505-ből, az 5101-ből, 5102)
6. Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék: (Vámtarifaszámok: 152190 91-ből, 152200 99-ből)
7. Propolisz (méhszurok), méhpempő, nyers virágpor, méhméreg, máshova nem sorolt méhészeti termék: (Vámtarifaszámok: 130190-ből, 0410-ből, 121299 95-ből, 300190 98-ból, 210690 98-ból)

B) Növény, növényi termék:

8. Élő növény: Kivéve a hínár, alga. (Vámtarifaszámok: 0601-ből, a 0602-ből)
9. Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész: Kivéve a moha, zuzmó, tűlevelű ág. (Vámtarifaszámok: 0603, a 0604-ből)
10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók: Frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya. (Vámtarifaszámok: 0701-0714)
11. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja: Étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs. (Vámtarifaszámok: 0801-0814)
12. Fűszernövények és fűszerek: Fűszerpaprika, borókabogyó, sáfrány, kakukkfű, ánizsmag, köménymag, kapormag, más hazai fűszernövények. (Vámtarifaszámok: 0904 21-ből, 0904 22-ből, 0909 61-ből, 0909 62-ből, 0910 20, 0910 99 31, 0910 99 33, 0910 99 39, 0909 61-ből, 0909 62-ből, 0909 31, 0909 32, 0910 99 91-ből és 0910 99 99-ből, 0709 99-ből, 1211 90-ből)
13. Gabonafélék szemtermése: Kivéve a malomiparban megmunkáltak. (Vámtarifaszámok: 1001-1005, 100610, 1007-1008)
14. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: Szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag. (Vámtarifaszámok: 1201-1207)
15. Mag, gyümölcs vagy spóra vetési célra: (Vámtarifaszám: 1209)
16. Ipari növények: Komlótoboz, lupulin, növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer, hazai gyógynövények (1210, 1211-ből), szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér (1212-ből, 1213), gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs (pellet) alakban is, takarmánynövény (karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna stb. 1214-ből).
17. Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy ecset készítésére: Nád, sás, fűzfavessző. (Vámtarifaszámok: 1401-ből, 1404 90-ből)
18. Feldolgozott zöldség, gyümölcs és dió hazai termékből: (Vámtarifaszámok: 2001-2009-ből)
19. Szőlőbor: (Vámtarifaszámok: 220421-ből, 2204 22-97-ből, 2204-22-98-ból, 2204 29-ből)
20. Más szőlőmust: (Vámtarifaszám: 2204 30)
21. Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: (Vámtarifaszámok: 2308 00 40-ből, 2308 00 90-ből)
22. Nyers dohány: Szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék. (Vámtarifaszámok: 2401-ből)
23. Szerves trágya: (Vámtarifaszám: 3101)
24. Szőlővenyige, fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék: (Vámtarifaszámok: 4401-ből)
25. Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb.: (Vámtarifaszámok: 4404-ből)
26. Len és valódi kender: (Vámtarifaszámok: 5301-ből, 5302-ből)
27. Karácsonyfa: (Vámtarifaszámok: 0604-ből)
28. Borseprő, nyers borkő: (Vámtarifaszám: 2307)
29. Szőlőtörköly: (Vámtarifaszámok: 2308 00 11, 2308 00 19)

C) Tevékenységek:

1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékei.
2. Ültetvénytelepítés: Amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik.
3. A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés.

Ezen termékek és tevékenységek kiterjednek például a tejtermékek előállítására (sajt-, joghurtkészítés), házi lekvárok, szörpök, aszalványok és egyéb tartósított élelmiszerek készítésére. Egyes esetekben a jogszabályok lehetőséget biztosítanak kis mennyiségű feldolgozott húsáru előállítására is.

Az őstermelői adózás és járulékfizetés

Az őstermelői tevékenység adózása a személyi jövedelemadózás szabályai keretében történik, és többféle módszer közül lehet választani. Fontos kiemelni, hogy az adómentességi határok az éves minimálbérhez igazodnak, így ezek az összegek évről évre változhatnak.

Személyi jövedelemadó (SZJA):

Az őstermelő választhatja a tételes költségelszámolás, az átalányadózás, illetve a 10% költséghányad szerinti adózást.

• Adómentesség: 600 ezer Ft árbevétel alatt a kistermelő őstermelő adóbevallási kötelezettség alól mentesül. Fontos, hogy ez az összeg az éves minimálbérhez igazodik. Ha éves bevétele meghaladja az 1 744 800 forintot, de nem éri el az éves minimálbér ötszörösét, átalányadózást választhat. Ha az éves bevétele meghaladja a 17 448 000 forintot, de nem éri el a 34 896 000 forintot, tételes költségelszámolást kell alkalmaznia.
• Átalányadózás: Az átalányadózás az őstermelők széles körének biztosíthat kedvező feltételeket a közterhek megállapításához. Ezen jövedelmet kell az éves minimálbérhez viszonyítani. Az éves minimálbér ötszöröse (például 9 660 000 Ft) és tízszerese (például 19 320 000 Ft) közötti bevétel esetén az szja alapja az éves minimálbér ötszörösét meghaladó összeg 10%-a. Az átalányadózók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, azonban a költségszámlák megőrzését is előírja számukra a jogszabály. Ez különösen akkor válik fontossá, ha úgy alakul a gazdálkodás, hogy év közben derül ki, hogy a bevételek meghaladják az átalányadózás felső határát és tételes költségelszámolást kell alkalmazni.
• KIVA és KATA adózás: A KIVA (kisadózó) szerinti adózást, valamint a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) adózást nem választhatja az őstermelő.

Általános forgalmi adó (ÁFA):

Általános forgalmi adó tekintetében választható az alanyi mentesség évi 12 millió forint árbevételig, amibe a felvásárlási jegy szerint szerzett kompenzációs felárral növelt árbevétel és az egyéb bevételek, kapott támogatások nem tartoznak bele.

Iparűzési adó:

Iparűzési adó tekintetében az iparűzési adó bevallási és megfizetési kötelezettség szabályai érvényesülnek rá, azzal, hogy 600 ezer forint árbevétel alatt a kistermelő mentesül az adóbevallási és fizetési kötelezettség alól.

Járulékfizetés:

Az őstermelői tevékenység biztosítási jogviszonyt jelent. A mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak minősül a 2021. január 1-jétől hatályos a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény alapján.

• Amennyiben az őstermelőnek a mezőgazdasági tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, akkor a mentesítő szabályt alkalmazhatja. Ebben az esetben a Tb járulékot az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után kell megfizetnie.
• Fontos, hogy a támogatás nem része a bevételnek. A havi járulékalap a tárgyévet megelőző évi bevétel 15 százalékának egytizenketted része lesz a Tbj. 41. §-a szerint.

Alkalmazottak:

Alkalmazottak esetén a munkaviszony, megbízási jogviszony szabályai szerint adót és járulékokat kell bevallaniuk és megfizetniük havonta a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig.

Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) és a családi gazdaság

2021. január 1-jétől hatályba lépett az új családi gazdaságokról szóló törvény, ami az őstermelői értékesítés szabályait is érintette. Az Őstermelők Családi Gazdasága (ŐCSG) nevű működési forma lehetővé teszi, hogy egy család közösen gazdálkodjon és értékesítse a megtermelt mezőgazdasági termékeket. Ez a fogalom az új törvény vezette be, és a korábbi közös őstermelői igazolványt, valamint a családi gazdaságot váltja fel.

Családi gazdaság:

• A családi gazdaság a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem.
• Családi gazdálkodó: Az a természetes személy, aki az év utolsó napjáig kéri az erre a célra létesített nyilvántartásba történő felvételét családtagjainak feltüntetésével.
• Gazdálkodó család tagja: A családi gazdálkodó, továbbá annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell.
• A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem alkalmazottként közreműködő családtagja őstermelői tevékenysége tekintetében adókötelezettségeit a mezőgazdasági közös őstermelőre irányadó szabályok szerint teljesíti.

Őstermelők Családi Gazdasága (ŐCSG):

• A családi gazdaságban csak közeli hozzátartozók vehetnek részt, vagyis a tagoknak egy háztartásban kell élniük és rokoni kapcsolatban kell állniuk egymással. Ez azt jelenti, hogy szülők, testvérek, házastársak, valamint egyenes ági rokonok csatlakozhatnak a gazdasághoz.
• Az ŐCSG egyik legnagyobb előnye, hogy a családi gazdaság tagjai közös őstermelői adószámot használhatnak, így nem szükséges, hogy minden családtag külön-külön regisztráljon őstermelőként.
• A közös igazolvány igénylésének feltételei:
  • Minden tagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazt az adózási módot kell választania (pl. az általános forgalmi adó, az átalányadózás, a tételes költségelszámolás tekintetében).
  • A közös őstermelői tevékenység időszakában a családtagok egymással nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják.
  • A közös őstermelői igazolványt annak a tagnak a nevére kell kiállítani, akit a tagok egybehangzóan megneveznek közös nyilatkozatukban.
• Ha a magánszemélyek közös őstermelői igazolvány alapján folytatják a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet és költségeiket tételesen számolják el, úgy az e tevékenységükből elért bevételeiket és költségeiket létszámarányosan kell megosztaniuk.
• A bevételek és költségek igazolására a közös őstermelői tevékenységben résztvevő bármelyik magánszemély nevére kiállított bizonylat egyenértékű.
• Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén egy nyilvántartást elég vezetni a bevételekről és kiadásokról, viszont az e tevékenységgel összefüggő adókötelezettségnek külön tesznek eleget a közös őstermelői tevékenység tagjai.
• Az ŐCSG tagjai az alapító szerződésben meghatározhatják, hogy a keletkező nyereséget vagy veszteséget a tagok között milyen arányban kívánják felosztani.
• A maximális bevételi értékhatár az ŐCSG esetében a minimálbér negyvenszerese, de ez nem lehet több, mint a 4 főre számított értékhatár (például 77 280 000 Ft). Ha az ŐCSG-nek négy főnél kevesebb tagja van, akkor a tagok száma a mérvadó, négy tagnál több esetében pedig a minimálbér negyvenszerese a felső határ.

Az őstermelői tevékenység ellenőrzése és az értékesítés szabályai

A mezőgazdasági őstermelő kizárólag azt a terméket értékesítheti, amit saját gazdaságában állított elő és szerepel az őstermelői nyilvántartásban. Az értékesítés során az őstermelő nevében eljárhat közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is, az alkalmazottnak azonban az értékesítés során igazolni kell tudnia az őstermelővel fennálló foglalkoztatási jogviszonyát.

Ellenőrző hatóságok és ellenőrzések:

• Az ellenőrző hatóságok a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatalok járási hivatalai, Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala, valamint a Nébih.
• A mezőgazdasági őstermelőket és az őstermelők családi gazdaságát a Nébih januártól helyszínen és adminisztratív úton is ellenőrzi.
• Az ellenőrzések alkalmával a kollégák egyaránt jogosultak szemlét tartani ott, ahol az őstermelő tevékenységét folytatja és ahol termékeit értékesíti. Az érintett termőterületre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphetnek, a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthetnek, próbavásárlást végezhetnek, valamint a földhasználat jogszerűségét is ellenőrizhetik.

Értékesítési szabályok:

• Az érvényes igazolványt sértetlenül meg kell őrizni, illetve a jogszabályban meghatározott esetekben és módon, felhívásra - az értékesítés helyszínén is - be kell mutatni.
• Közös őstermelői igazolvány esetén, a jogszabályi kötöttség (az igazolvány felmutatásának kötelezettsége) miatt, a családtagok csakis egy időben és egy adott helyen tudnak értékesítést végezni.
• Az őstermelő az őstermelői termék értékesítésének helyszínén köteles jól látható módon feltüntetni az igazolványszámát.
• Emellett vagy az őstermelői terméken, vagy az értékesítés helyszínén a vásárlók tájékoztatására alkalmas módon kell elhelyezni a „Saját őstermelői tevékenységből származó termék” feliratot.
• Az értékesítési betétlap az ügyfél kérelmére kizárólag a kérelmezés időpontja szerinti évnek megfelelő adóévre, valamint az azt követő két adóévre adható ki. Értékesítési betétlap csak az igazolvány hatályossági ideje szerinti adóévekre adható ki. Bár ennek vezetése már nem feltétel, és nem is adnak üres nyomtatványt, a bevételek és eladott termékek nyilvántartása továbbra is fontos.

Kiegészítő tevékenységek:

2021-től az őstermelői tevékenység mellett kiegészítő tevékenységek is végezhetőek a tárgyévi árbevétel 25%-át meg nem haladó mértékben. Kiegészítő tevékenységre a földforgalmi törvény 5. § 14. és 18. bekezdései vonatkoznak. Amennyiben az árbevételben a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel eléri vagy meghaladja a 25%-ot, a korábbi évekhez hasonlóan, a kiegészítő tevékenység bevételei az összevont adóalap részeként, mint önálló tevékenység fognak ezen árbevétel részeként adózni.

Szankciók:

Amennyiben az őstermelő a tevékenységét nem jogszerűen és az előírásoknak megfelelően folytatja, legfeljebb 500 000 forint bírsággal sújthatja a Nébih. Az ellenőrző hatóságok a szabálytalanul értékesítő őstermelőkkel szemben közigazgatási hatósági eljárást indíthatnak, melynek következményeként - a jogsértés súlyától függően - 2 hónaptól 2 évig terjedő időtartamra bevonható a jogsértő személy mezőgazdasági őstermelői igazolványa. A hatóság tapasztalatai szerint az őstermelők nincsenek kellő mértékig tisztában a rájuk vonatkozó szabályokkal és kötelezettségekkel, különösen a két-három éve bevezetett előírásokat nem ismerik, illetve nem tartják be. A súlyos visszaéléseken kívül nagyon gyakori jogszabálysértés, hogy a kötelező tájékoztató táblákat nem helyezik ki, továbbá a kötelezően vezetendő értékesítési betétlapokat nem töltik ki.

Fontos tudnivalók és tippek az őstermelők számára

Az őstermelői státusz számos lehetőséget kínál, de fontos a jogszabályok pontos ismerete és betartása, hogy elkerülhetők legyenek a későbbi problémák.

Regisztráció és adminisztráció:

• Az őstermelői státusz elindításának első lépése a regisztráció az agrárgazdasági kamaránál és az őstermelői igazolvány kiváltása. Mielőtt benyújtja a kérelmét, alaposan ellenőrizze az összes megadott adatot. Érdemes a NAK honlapján elérhető hivatalos útmutatót is átnéznie, hogy biztosan a megfelelő tevékenységi kódokat és nyilvántartási számokat válassza ki.
• Az őstermelői igazolványt minden évben meg kell újítani, különben elveszítheti az őstermelői státuszát. Ha átalányadózóként vagy vállalkozói SZJA szerint adózik, minden év május 20-ig be kell nyújtania az éves adóbevallását, ellenkező esetben késedelmi pótlékra vagy bírságra számíthat.

Adózás:

• Ha őstermelőként nem a legkedvezőbb adózási formát választja, könnyen előfordulhat, hogy indokolatlanul magas adót fizet, vagy olyan adminisztrációs kötelezettségei keletkeznek, amelyek elkerülhetők lettek volna. Érdemes adótanácsadó segítségét igénybe venni az optimális adózási forma kiválasztásához.
• A támogatások nem részei a bevételnek az adózás szempontjából, ami fontos tényező a bevételi határok számításakor.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj:

• Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat minden év május 31-ig kell megfizetni.

Nyilvántartás:

• A bevételi nyilvántartás vezetése kulcsfontosságú. Bár az értékesítési betétlap vezetése már nem kötelező, a bevételek és eladott termékek precíz nyilvántartása alapvető az adókötelezettség és az esetleges ellenőrzések során. Egy egyszerű füzetbe vezetett név és mennyiség szerinti feljegyzés, valamint a betelt nyugtatömbök megőrzése megfelelő lehet.

tags: #ostermelo #mez #fuszer