A tavasz beköszöntével egyre több friss idényterméket értékesítő őstermelővel találkozhatunk a piacokon. Magyarországon több százezren rendelkeznek érvényes őstermelői igazolvánnyal, és több mint 250 ezren foglalkoznak növénytermesztéssel. A mezőgazdasági szektorban a családi gazdaságoknak és az őstermelőknek kulcsfontosságú szerepe van mind az élelmiszer-ellátásban, mind a vidéki munkahelyek megőrzésében. Azonban a rájuk vonatkozó szabályok és kötelezettségek nem mindig egyértelműek, ami gyakran vezet jogszabálysértésekhez. Ez a cikk részletesen bemutatja az őstermelői értékesítés és a családi gazdaságok működésének legfontosabb szabályait, az ellenőrzési folyamatokat, valamint a vonatkozó jogszabályi hátteret.
Jogszabályi háttér és a szabályozás fejlődése
Az őstermelői értékesítés szabályait elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Őstermelői Rendelet) szabályozza. Fontos változást hozott a 2021. január elsején hatályba lépett új családi gazdaságokról szóló törvény (2020. évi CXXIII. törvény), amely az őstermelői értékesítés szabályait is érintette. Az Őstermelői Rendelet az értékesítésre vonatkozó kötelezettségeket fogalmazza meg.
A hatóságok tapasztalatai szerint az őstermelők nincsenek kellő mértékig tisztában a rájuk vonatkozó szabályokkal és kötelezettségekkel, különösen a két-három éve bevezetett előírásokat nem ismerik, illetve nem tartják be. Ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is rendszeresen tájékoztató kampányokat és kiadványokat jelentet meg a szabályok jobb megismerése érdekében. Például a NAK 2018-ban „Mezőgazdasági őstermelőknek az értékesítés szabályairól” címmel adott ki kisméretű tájékoztató füzetet, amely a falugazdászoknál ingyenesen elérhető.
Az őstermelő fogalma és tevékenysége
Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, e tevékenységére nézve nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki saját gazdaságában mezőgazdasági és elsődleges feldolgozású élelmiszeripari termék-előállítást vagy kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez. Az őstermelő kizárólag azt a saját őstermelői tevékenységéből és saját gazdaságából származó őstermelői terméket értékesítheti, ami szerepel az Őstermelői Nyilvántartásban.
Fontos megjegyezni, hogy az őstermelő az Őstermelői Nyilvántartásba bejegyeztetett tevékenységét egyéni vállalkozóként nem végezheti. Amennyiben az őstermelő egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor ugyanolyan terméket - egy időben, ugyanazon a helyszínen - kizárólag őstermelőként vagy kizárólag egyéni vállalkozóként értékesítheti. Az őstermelői nyilvántartásban nem szereplő őstermelői tevékenységet lehet egyéni vállalkozóként folytatni, csak az őstermelői nyilvántartásban bejegyzett őstermelői tevékenység nem folytatható egyéni vállalkozóként.
Az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)
Az értékesítés szabályai és az igazolvány használata
Az őstermelői értékesítés alapvető feltétele az érvényes igazolvány birtokában való tevékenység, amelyet sértetlenül meg kell őrizni, és felhívásra - az értékesítés helyszínén is - be kell mutatni. Az őstermelő az őstermelői termék értékesítésének helyszínén köteles jól látható módon feltüntetni az igazolványszámát. Emellett vagy az őstermelői terméken, vagy az értékesítés helyszínén a vásárlók tájékoztatására alkalmas módon kell elhelyezni a „Saját őstermelői tevékenységből származó termék” feliratot.
Az őstermelői igazolvány és az értékesítési betétlap névre szól. Az igazolványt tilos másra átruházni, letétbe helyezni vagy biztosítékul használni. Kizárólag az őstermelői igazolványon, közös őstermelői igazolvány esetén az értékesítési betétlapon is szereplő őstermelő családtagoknak van lehetőségük az őstermelői tevékenységükből származó őstermelői terméket értékesíteni. Közös őstermelői igazolvány esetén a jogszabályi kötöttség (az igazolvány felmutatásának kötelezettsége) miatt a családtagok csakis egy időben és egy adott helyen tudnak értékesítést végezni.
A 60/2023. (XI. 15.) AM-rendelet két kategóriába sorolja a kistermelőket, attól függően, hogy milyen mennyiségben kívánnak alapterméket, illetve élelmiszert előállítani. Az I. kategória szerinti kistermelő az, aki kis mennyiségű, saját maga által megtermelt alapterméket, illetve összegyűjtött vadon termő alapterméket értékesít. A II. kategória a nagyobb mennyiségű termelést célozza.
Az őstermelői nyilvántartás és a FELIR-kód
- január 1-től megszűnt az őstermelői igazolvány, mint fizikai okmány. Helyette az őstermelők egyedi azonosítása a FELIR-kódszámuk alapján történik. A FELIR az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer, amely egy közhiteles nyilvántartás, és amelyet a Nébih üzemeltet. Az őstermelői regisztrációt az Agrárkamara végzi. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját és bérelt) földterületek helyét, nagyságát művelési áganként, vetésszerkezetét, valamint az állattartását és az állattartásra alkalmas épületek adatait. Az őstermelők, illetve ÖCSG-tagok a nyilvántartással kapcsolatos adminisztratív ügyeiket 2023 nyarától elektronikusan, az Ügyfélkapu (illetve most már Ügyfélkapu+) rendszerén keresztül is intézhetik.
Az ellenőrzés és a szankciók
Az őstermelői tevékenység végzésének ellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala, Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala, valamint a Nébih látja el. A mezőgazdasági őstermelőket és az őstermelők családi gazdaságát januártól helyszínen és adminisztratív úton is a Nébih ellenőrzi. Az ellenőrzések alkalmával a hatóság kollégái egyaránt jogosultak szemlét tartani ott, ahol az őstermelő tevékenységét folytatja és ahol termékeit értékesíti. Az érintett termőterületre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphetnek, a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthetnek, próbavásárlást végezhetnek, valamint a földhasználat jogszerűségét is ellenőrizhetik.
A jogszabályi kötelezettségek megszegése esetén súlyos szankciók várhatók. Az Őstermelői Rendelet alapján az ellenőrző hatóságok a szabálytalanul értékesítő őstermelőkkel szemben közigazgatási hatósági eljárást indíthatnak. Ennek következményeként - a jogsértés súlyától függően - 2 hónaptól 2 évig terjedő időtartamra bevonható a jogsértő személy mezőgazdasági őstermelői igazolványa. Amennyiben az őstermelő a tevékenységét nem jogszerűen és az előírásoknak megfelelően folytatja, legfeljebb 500 000 forint bírsággal sújthatja a Nébih. A Nébih 2017-ben végzett ellenőrzései során 2892 őstermelő adminisztratív ellenőrzése keretében 218 őstermelő teljes körű piaci/termőhelyi ellenőrzését folytatta le. A hatóság az esetek több mint 10%-ában azonnali helyszíni intézkedést kezdeményezett, amely minden esetben az értékesítés felfüggesztését és az igazolvány visszavonását, valamint az őstermelői tevékenységtől való eltiltást vonta maga után. A súlyos visszaéléseken kívül nagyon gyakori jogszabálysértés, hogy a kötelező tájékoztató táblákat nem helyezik ki, továbbá a kötelezően vezetendő értékesítési betétlapokat nem töltik ki.
Az értékesítési csatornák
Az értékesítés történhet közvetlenül a végső fogyasztónak a gazdaság helyén (gazdaságudvarban, illetve az élelmiszer-előállítás helyén), piacokon, vásárokon, rendezvények helyszínén, vagy történhet helyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek részére. Ez utóbbira akkor kínálkozik lehetőség, amennyiben a helyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egység közvetlenül a fogyasztóknak értékesíti az általuk előállított termékeket. Az őstermelői termékek értékesítési lehetőségei széleskörűek, de minden esetben be kell tartani a vonatkozó jogszabályokat és higiéniai előírásokat.
Családi gazdaságok: ÖCSG és CSMT
A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására: az őstermelők családi gazdasága (ÖCSG) és a családi mezőgazdasági társaság (CSMT).
Őstermelők Családi Gazdasága (ÖCSG)
Az átláthatóbb, egyszerűbb működés megteremtése érdekében 2021 januárjától azok az őstermelők, akik egymás közeli hozzátartozói, valamint e személyek hozzátartozói a tevékenységüket végezhetik őstermelők családi gazdasága formájában. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Hozzátartozónak minősül a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér házastársa.
Az őstermelők családi gazdaságát legalább két, hozzátartozónak minősülő mezőgazdasági őstermelő létesítheti személyesen közreműködve, együttesen végzendő őstermelői tevékenység folytatása érdekében. Egy mezőgazdasági őstermelő csak egy őstermelői családi gazdaságnak lehet tagja. Ezt a formát a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan nyilvántartásba kell vetetni a kamaránál. A szerződésben kötelező meghatározni a közösen folytatandó mező- és erdőgazdasági, valamint kiegészítő tevékenységet, továbbá a személyes közreműködés formáját is. Az ÖCSG tagjai a nyereségben és veszteségben egyenlően osztoznak, de az alapítószerződésben ettől eltérhetnek.
Az őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy az ÖCSG tagjaként végezheti, vagyis nem lehetséges, hogy adott őstermelő adott tevékenységet (például gabonatermesztés) ÖCSG tagjaként, míg más tevékenységet (például méztermelés, méhészkedés) „sima” őstermelőként végezzen. Utóbbi tevékenységet is be kell vinni az ÖCSG-be. Az ÖCSG a nyilvántartásban szereplő képviselője a többi tag képviseletében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat.
A zalaegerszegi törvényszék másodfokon hozott jogerős döntése szerint az ÖCSG egy termelési közösség, amelyre a polgári jogi társaság szabályai az irányadók. A polgári jogi társaság a legegyszerűbb és legkevésbé körülhatárolt társasági forma, megalapítása pedig nagyon alacsony költségekkel jár. A tagok a polgári jogi társaságban is függetlenek maradnak (bár személyes közreműködésre kötelezettek), ráadásul a társaság nem rendelkezik különösebb vagyoni tőkével sem.
Családi Mezőgazdasági Társaság (CSMT)
Családi mezőgazdasági társaságként legalább két taggal rendelkező gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy erdőbirtokossági társulatot lehet nyilvántartásba venni, amelynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással, és amely kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végez. Egy személy nem lehet tag egynél több családi mezőgazdasági társaságban. Jogi személy a családi mezőgazdasági társaságnak nem lehet tagja, kivéve, ha megszerzi saját üzletrészét, illetve részvényét. Nyilvántartásba vételükről az Agrárkamara dönt a cégbírósági eljárás mellett. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.
A családi gazdaságok jelentősége és a piaci tendenciák
A kisgazdaságok számának évek óta tapasztalható csökkenése ellenére a családi gazdaságok szerepe a környezetvédelemben, a munkahelyek megőrzésében és a fiatalabb generáció mezőgazdaságban tartásában felbecsülhetetlen. Öt évvel ezelőtt alapjaiban alakult át a családi gazdaságok szabályozása hazánkban, felismerve ezen egységek kiemelkedő fontosságát. Bár a gazdaságok száma továbbra is csökken, mégis több mint 150 ezer őstermelő dolgozik a „modernizált” keretek között.
A KSH Agrárium felmérés végleges adatai szerint 2023. június 1-jén az országban mintegy 198 ezer gazdaság működött, ami 2020-hoz képest 18%-os csökkenést jelent. 2013-hoz viszonyítva a visszaesés mértéke 33%. A 2023-2024-es adatok szerint hazánkban 391 370 őstermelő gazdálkodik, akik közül 151 984-en őstermelők családi gazdaságában (ÖCSG), míg 373-an családi mezőgazdasági társaságban (CSMT) tevékenykednek.
Nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető a gazdaságok számának csökkenése az Európai Unió országaiban. A 2007-es reprezentatív, valamint 2010-es általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint az akkor még 28 tagállamban 13,9%-os volt a csökkenés mértéke. A tendencia elsősorban mégis a legkisebb gazdaságokat érintette, főleg azokban az országokban, amelyekben a legnagyobb az egyéni gazdaságok száma. Persze e döntés alapjai abban is keresendőek, hogy a megtermelt élelmiszerek mintegy 80%-át családi gazdaságok állítják elő, valamint a Föld termőterületeinek 70%-át is a családi gazdaságok használják. Ráadásul a mezőgazdasági üzemek 90%-át is egyének, illetve családok vezetik. Az ENSZ is a maga komplexitásában állt a folyamatok kezeléséhez, illetve megértéséhez, felismerve a fenntartható termelés, a generációváltás, a haszonnövények és -állatok biodiverzitása fenntartásának szükségességét.
Az Európai Unióban - ahol „csak” az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság próbálkozott egységes szempontrendszert egységes fogalom megteremtése érdekében kialakítani - 2016-ban a létező tíz és félmillió mezőgazdasági üzem 95%-a családi gazdaságként működött. Ők az agrármunkaerő 80%-át alkalmazták. További beszédes adatok szerint az európai átlagos birtokméret 16,1 hektár, a csak családi munkaerőt foglalkoztató gazdaságok 9,3 hektár átlagos méretűek (hazánkban 4,1 hektár), míg a fizetett munkaerőt alkalmazók átlagos mérete 148,7 hektár. A NAK által jegyzett 2018-as törvényjavaslat elkészítése során felkért szakértők megjegyezték, hogy a csökkenés hátterében a családi gazdaságok fő sajátossága állhat, miszerint ezek az egységek gyakran elsősorban önellátásra termelnek, és csak a felesleggel jelennek meg a piacokon. Hazánkban erre „rakódik” még egy sajátos jogi, adózási kategória, az őstermelőké.
Az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)
A hazai családi gazdaságok a rendszerváltás idején kezdtek kialakulni, de az ágazat azóta is folyamatos mozgásban van. A jogi és adminisztratív keretek folyamatosan fejlődnek, hogy jobban támogassák ezt a fontos szektort, ugyanakkor biztosítsák a szabályok betartását és a fogyasztói bizalom megőrzését. Az őstermelőknek és a családi gazdaságoknak egyaránt kulcsfontosságú, hogy naprakészen ismerjék a rájuk vonatkozó előírásokat, elkerülve ezzel a szankciókat és hozzájárulva a fenntartható mezőgazdasági termeléshez.
tags: #ostermeloi #sutemeny #engedelyezes