A paradicsom, a paprika és a cukkini mellett a padlizsánnak is ott a helye a kertekben, mert a padlizsán könnyen nevelhető, ültetése és gondozása egyszerű és remek ételek alapanyaga. A padlizsán vagy tojásgyümölcs (Solanum melongena) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába, a csucsor (Solanum) nemzetségbe tartozó növényfaj, zöldségnövény. Kelet-Indiából származik, ahol már évezredekkel ezelőtt is termesztették, hazánkban is elterjedt, kiválóan használható könnyű zöldséges ételek elkészítéséhez, illetve ideális grillezéshez.
A padlizsán sokszínű világa
A padlizsánt tojásgyümölcként is szokták emlegetni. Elnevezése onnan ered, hogy van olyan padlizsánfajta, amelynek hófehér a héja, és a hatalmas, zöld növényen úgy csüngenek a fehér padlizsánok, mint megtermett libatojások. A padlizsán eredetileg fehér, vagy sárga színű volt, ma már azonban változatosabbnál változatosabb szín, és formavilág jellemző rá. Nálunk legelfogadottabbak a sötétlila, vagy padlizsán színű, elnyújtott, vagy csepp alakú fajták.
Ezzel szemben Indiában inkább a hosszú, vékony fajtákat (pl. Early Long Purple) kedvelik. Olasz piacokon gyakran találkozni a kisebb, kerekebb (pl. Violetta di Frenze) változattal és a cirmos, halvány lila-fehér (pl. Rosa Bianca) padlizsánnal. Néhány népszerű fajta:
- 'Mohican': ovális, fehér színű, cserépben nevelésre is alkalmas.
- 'Rotondo Sfumata': lapított gömbalakú, fakó lila színű olasz fajta, nálunk is megterem.
- 'Striped Toga': narancs színű, zöld csíkokkal díszítve.
- 'Listada de Grandia': dézsában is nevelhető, érdekes lila cirmos színezete.
- 'Thai Long Green': a legfinomabb padlizsán fajtának tartják.
Palántanevelés és ültetés
A padlizsán magról nevelhető, de érdemes palántázni, mert rendkívül érzékeny a hidegre és a fagyokra. A padlizsán (Solanum melongena) magjai elképesztően aprók, viszont a növény rendkívül nagyra nő, 1 méteres magassággal is számolni kell. A padlizsán magjait beltéren, palántaként érdemes előnevelni. Mivel a padlizsán melegkedvelő növény, a magokat 6-8 héttel az utolsó várható fagyok előtt kell elvetni.
A padlizsán palánta nevelését a paradicsommal és a paprikával egyidőben - március derekán - érdemes indítani. Az apró magokat egyesével célszerű szaporítótálcába szórni. Amikor a növény már 2-3 apró levéllel rendelkezik, át kell ültetni nagyobb cserépbe, mert gyorsan növekszik. A padlizsánmagok csírázása viszonylag lassan indul, de napos helyen, rendszeres öntözés mellett gyorsan fejlődnek a növények. A padlizsán palántákat csak akkor szabad kiültetni a szabadba, amikor a talaj már megfelelően felmelegedett, és minden fagyveszély elmúlt.
Padlizsán termesztése - Teljes körű termesztési útmutató
Termesztési feltételek és gondozás
Válassz a padlizsán számára napos, védett helyet, ahol legalább 6-8 óra közvetlen napfény éri naponta. A padlizsán jól nő gazdag, jó vízelvezetésű talajban. Ültetési távolság: ültesd a padlizsán palántákat körülbelül 60-90 cm távolságra egymástól. A padlizsán melegigényes növény, és ezt már a magvetésnél is figyelembe kell venni, a magok szobahőmérsékletű (tápanyagban gazdag) földbe vetésével, s nem hideg vízzel történő locsolással.
A palántanevelés fontos művelete az edzés, vagyis kiültetés előtt fokozatosan szoktatni kell a kinti körülményekhez, ami azt jelenti, hogy két héten keresztül napközben egyre hosszabb időre kivisszük a palántákat. A növekedési időszakban a növény némi törődést igényel. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy rendszeresen és bőségesen kell öntöznünk. Ezenkívül hetente egyszer keverjünk az öntözővízhez nitrogénszegény tápoldatot.
Védekezés a kártevők és betegségek ellen
Fontos kártevője a gubacs fonalféreg, ellene talajfertőtlenítéssel, illetve vetésváltással védekezhetünk. Szabadföldön tanácsos csak négyévente ugyanarra a helyre ültetni. A burgonyabogár előszeretettel támadja meg a padlizsánt, sőt előnyben részesíti a burgonyával, és a paradicsommal szemben is. Ezt kihasználhatjuk, csalinövényként is ültethetjük, így minimális vegyszerkijuttatás mellett védekezhetünk a burgonyabogár ellen. A takácsatkák, ha nem védekezünk ellenük idejében, óriási kárt okozhatnak. Mivel a száraz, és a meleg az ideális környezet számukra, mindenképpen érdemes beiktatni az esti órákban is párásító öntözést.
Fontos gombás megbetegedés a Fusarium, mely a talaj felől támad. Védekezési lehetőség a vetőmag csávázása, vetésváltás, valamint a vadparadicsom alanyra oltás. Az alternáliás foltosság, és a botritiszes szürkerothadás ellen rendszeres permetezéssel védekezhetünk.
A szüret és a termés minősége
Mikor érett a padlizsán? A májusban palántázott padlizsánon az első beérett termések általában júliusban jelentkeznek és utána őszig folyamatosan terem. Ha meleg az ősz, akkor októberben is lehet még szüretelni. A padlizsán szüretelése kényes kérdés. Ha túl korán szedjük le, akkor a további padlizsánhozam elmaradhat, megritkulhat. Ha túl későn, akkor keserűvé válik az íze. Általános szabály viszont az, hogy az érett padlizsán színe élénk, héja fényes. Ha a padlizsán héja mattul, a termés túlérik, "elöregszik".
A padlizsánt akkor érdemes leszedni, amikor a bőre fényes és sima, a zöldség pedig még kemény. Betakarításkor a gyümölcsöt ne húzzuk vagy tépjük, mert úgy nem fog leválni a szárról, hanem egy éles késsel vágjuk le közel a szárhoz, kb. 2-3 cm-rel a tetején lévő zöld sapka (kehely) fölött.
Gasztronómiai felhasználás
A padlizsánt nyersen nem fogyasztjuk, de számos remek étel készíthető belőle. Ilyen a görög muszaka, az olasz "parmigiana di melanzane" és az erdélyi padlizsánkrém. Padlizsán kerül az ajvárba és a francia ratatouille-ba is. Ezenfelül lehet tölteni, grillezni és rántani is. Tartalmaz C- és A-vitamint, és igen gazdag ásványi sókban is. Mivel a padlizsánban magas a rosttartalom, amely épségben halad át az emésztőrendszeren, a rostok csökkenthetik a vércukorszintet azáltal, hogy lelassítják az emésztés és a cukor felszívódásának sebességét a szervezetben. A padlizsán veszít kesernyés ízéből, ha elkészítés előtt kicsit megpuhítjuk. Ehhez szeleteljük fel, szórjuk meg sóval, és hagyjuk állni.