A pajzsmirigy-alulműködés, más néven hypothyreosis, egy olyan állapot, melynek során a pajzsmirigy nem termel megfelelő mennyiségű hormont. Ezek a hormonok létfontosságúak a szervezet szinte minden sejtjének és szervének megfelelő működéséhez, befolyásolva az anyagcserét, a szívverés sebességét és erejét, a növekedést és fejlődést, a légzést, az izomműködést, a vérnyomást, a koleszterinszintet, a testhőmérsékletet, a menstruációs ciklust és az idegrendszer működését. Amennyiben hiánycikké válnak, számos tünetet produkálhatnak a fáradékonyságtól a súlygyarapodáson át egészen a hajhullásig, a hangulati zavaroktól a koncentrációzavarig. Ezek a „mindennapi apróságok” gyakran figyelmen kívül maradnak, pedig komolyabb problémára, például pajzsmirigy-alulműködésre is utalhatnak. A jó hír viszont, hogy az állapot természetes eszközökkel és tudatos odafigyeléssel, különösen a megfelelő táplálkozással, jól normalizálható. Ahogy Hippokratész mondta, „Ételed legyen gyógyítód!”, és ez a gondolat a pajzsmirigy-alulműködés kezelése során is kulcsfontosságú.
A Pajzsmirigy-alulműködés Megértése és Tünetei
A pajzsmirigy a nyak elülső részén, a légcső előtt elhelyezkedő, pillangó alakú, belső elválasztású mirigy, amely a szervezet legnagyobb hormontermelő szerve. Tüszősejtjei termelik a T4 (tiroxin) és T3 (trijód-tironin) nevű pajzsmirigyhormonokat. Fontos tudni, hogy a vérben keringő pajzsmirigyhormonok több mint 99%-a fehérjékhez kötve, míg kevesebb mint 1%-a szabadon található. Csak a szabadon keringő pajzsmirigyhormonok fejtik ki biológiai aktivitásukat, befolyásolva szinte minden sejtünket és szervünket.
Pajzsmirigy-alulműködés esetén a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, ami számos testi és lelki tünetet okozhat. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a folyamatos fáradtság, a negatív hangulat vagy depresszió, az alvászavarok, a fázékonyság, a száraz bőr, a hajhullás, a memóriazavarok, a menstruációs zavarok, a súlygyarapodás és a nehézkes fogyás. Sok esetben a Hashimoto-betegség áll a pajzsmirigy-alulműködés hátterében, amely egy autoimmun betegség, krónikus gyulladást idézve elő a pajzsmirigyben, ezzel csökkentve annak hormontermelését. Egyéb lehetséges okok lehetnek a pajzsmirigy eltávolítása, sugárkezelés, bizonyos gyógyszerek (pl. lítium) szedése, valamint a jód- és szelénhiány. A pajzsmirigygyulladás szülés utáni első évben is előfordulhat, de jellemzően 12-18 hónapon belül magától elmúlik.
A kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés súlyos következményekkel járhat, mint például idegkárosodás, perifériás neuropátia, kéztőalagút szindróma, alvási apnoe, súlyos esetben akár csökkent veseműködés vagy mixödémás kóma is kialakulhat. Ezen felül megnehezítheti a teherbeesést és fokozhatja a terhességi komplikációk kockázatát. A pajzsmirigyzavarok népbetegségnek számítanak, hazánkban a lakosság 10-15%-át érintik, és a nők körében sokkal gyakoribbak, mint a férfiaknál: a pajzsmirigybetegek 75-80%-a nő.
A Táplálkozás Alapvető Szerepe a Pajzsmirigy-egészségben
Az egészséghez és a normál testsúlyhoz vezető út egyik legfontosabb, pajzsmirigy-alulműködés esetén is kihagyhatatlan eleme a megfelelő táplálkozás. A pajzsmirigy normál működése támogatható életmódbeli változtatásokkal, melynek sarokköve a szakember által összeállított, személyre szabott diéta. A feldolgozott élelmiszerek kerülése, a stressz csökkentése és a rendszeres testmozgás mind-mind pozitívan hatnak a pajzsmirigy működésére. Egy hatékonyan kialakított pajzsmirigy diéta nemcsak a kerülendő élelmiszereket hagyja ki, hanem figyelembe veszi az egyéni ízlést és étkezési szokásokat is, hogy az életmódváltás sikeres és hosszútávon is fenntartható legyen.
Pajzsmirigy diéta | Pajzsmirigy-alulműködéses diéta, fogyasztandó ételek, kerülendő ételek | Dr. J9 Live
A pajzsmirigyvédő étrend célja a pajzsmirigy feladatának támogatása, mint a pajzsmirigyhormon termelése, amely szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális és agyi működésben. Éppen ezért fontos a változatos és kiegyensúlyozott, a pajzsmirigyhormon-termelését támogató mikro- és makrotápanyagokban gazdag étrend folytatása, ami segíti az egészséges testsúly fenntartását.
Alapvető étrendi tanácsok pajzsmirigy-alulműködés esetén, amelyek nemcsak a pajzsmirigy, hanem az egész szervezet egészségének megőrzéséhez is hozzájárulnak:
- Fogyasszunk minden nap legalább 5 adag (40 dkg) zöldséget, gyümölcsöt. Fontos azonban, hogy ne csak nyers saláta vagy paprika, paradicsom kerüljön a tányérra, hanem változatosan, minden étkezés részeként.
- Építsünk be az étrendünkbe sovány fehérjéket, például halat, baromfit, marhát, szóját, hüvelyeseket.
- Részesítsük előnyben a rostban gazdag szénhidrátokat, mint a barna rizs, quinoa, bulgur, teljes kiőrlésű kenyér. A lassan felszívódó, magas rosttartalmú szénhidrátforrások, mint a teljes értékű gabonafélék (barna rizs, köles, hajdina, quinoa), a hüvelyesek és a zöldségek bevitele fontos részét képezi a pajzsmirigyvédő étrendnek, mivel ezek biztosítják a tápanyagok egyenletesebb felszívódását, így a vércukor- és inzulinszint egyenletesebbé tételét.
- Fogyasszunk telítetlen zsírsavakat, melyek megtalálhatók például extra szűz olívaolajban, halban és olajos magvakban.
- Ügyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra (napi 2-2,5 liter víz).
A Pajzsmirigy-működést Támogató Tápanyagok
A pajzsmirigy egészséges működéséhez elengedhetetlen bizonyos vitaminok és ásványi anyagok megfelelő bevitele. Ezek hiánya vagy elégtelen mennyisége jelentősen ronthatja a pajzsmirigy hormontermelését és általános állapotát.
Jód (Iodine)
A jód kulcsfontosságú a pajzsmirigyhormonok előállításához; a szervezet a jódot pajzsmirigyhormonná alakítja át. A felnőttkori napi jódszükséglet 150 mcg, terhesség alatt 175 mcg, szoptatáskor pedig 200 mcg. Fontos forrásai közé tartozik a jódozott só, a tengeri halak és tenger gyümölcsei, a tejtermékek, a tojás, a burgonya, a tengeri alga, a baromfi, az eper és az áfonya. Jódpótló kiegészítők is rendelkezésre állnak. Azonban kulcsfontosságú a mértékletesség, mivel a túl sok jód éppúgy árthat a pajzsmirigynek, mint a túl kevés, különösen autoimmun pajzsmirigybetegség (pl. Hashimoto) esetén. Ezért a jódpótlás szükségességéről mindig orvossal kell konzultálni. A pajzsmirigysejteknek jódra van szükségük a pajzsmirigyhormon előállításához. Ha nincs elég jód a szervezetben, nem tud elegendő pajzsmirigyhormont előállítani, és a pajzsmirigy működése zavart szenvedhet. Pajzsmirigy-alulműködés esetén a pajzsmirigy hormontermelése zavart szenved, ezért a hormontermeléshez szükséges jódot külső forrásokból szükséges pótolni, kivéve autoimmun pajzsmirigybetegség, pl. Hashimoto esetén, ahol az orvosi felügyelet még inkább indokolt.
Szelén (Selenium)
A szelén szintén nélkülözhetetlen a pajzsmirigyhormonok előállításához, és a pajzsmirigy szövete tartalmazza a legmagasabb koncentrációban ezt a mikroelemet. Kutatások szerint megfelelő bevitele segíthet a pajzsmirigybetegség megelőzésében, és antioxidáns, valamint gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A napi szelénszükséglet 50-100 mcg. Hazánk szelén-hiányos régió, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az étkezéseink szeléntartalmára. Forrásai: brazil dió (két szem brazil dió már pótolhatja a napi szükségletet), tenger gyümölcsei, szárnyashús, teljes kiőrlésű gabonafélék, étrend-kiegészítők, zabpehely, csirkemell, csiperkegomba, tonhal, tojás és barna rizs. Pajzsmirigybetegségnél, különösen autoimmun pajzsmirigyproblémáknál (pl. Hashimoto), fontos, hogy a szelénellátottság megfelelő legyen.
Cink (Zinc)
A cink pótlása is hasznosnak bizonyulhat. Egy kutatásban a cink - önmagában vagy szelénnel együtt - javította a pajzsmirigybeteg nőknél a szerv funkcióját. Forrásai: osztriga, tenger gyümölcsei, máj, húsfélék, hüvelyesek, olajos magvak és étrend-kiegészítők.
Vas (Iron)
A szervezet nem megfelelő vasellátottsága rontja a jód hasznosulását. A pajzsmirigybetegségek, különösen a pajzsmirigy-alulműködés, összefüggésben állnak a vashiányos vérszegénységgel. Vashiányos vérszegénység esetén kiemelt jelentőségű a jól hasznosuló vas pótlása a pajzsmirigyvédő étrend folytatása során. Autoimmun pajzsmirigybetegségeknél a vérképben a tartósan alacsony vasszint utalhat cöliákia (autoimmun gluténérzékenység) jelenlétére, ezért lényeges szempont ennek kivizsgálása. A vas jobban hasznosul állati eredetű élelmiszerekből, mint a vörös húsok és belsőségek, de a növényi eredetű élelmiszerek, mint a hüvelyesek (pl. lencse), a spenót vagy a cékla is vasban gazdagok. Fontos megemlíteni, hogy a vas megfelelő felszívódásához és hasznosulásához elengedhetetlen a C-vitaminban gazdag élelmiszerek (pl. citrusfélék, paprika) jelenléte az étrendben.
D3-vitamin (Vitamin D3)
A D3-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, ami a napfény UVB sugárzásának hatására keletkezik a bőrben. Ha nem termelődik megfelelő mennyiségű D-vitamin, fokozódik az autoimmun pajzsmirigybetegségek (pl. Hashimoto) kialakulásának kockázata, és a vérben az alacsony D-vitaminszint összefüggést mutat a pajzsmirigydaganatok kialakulásának kockázatával. A D-vitamint élelmiszerekből (pl. halmájolaj, tojássárgája, tejszín) csak minimális mennyiségben tudjuk bevinni, ezért fontos a napfény hiányos időszakban (októbertől márciusig) a D-vitamin étrend-kiegészítő formájában történő pótlása (pl. cseppes formátum). A naponta szükséges D-vitamin beviteli mennyisége minimum 2000 NE felnőttek esetében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a márciustól októberig tartó időszakban naponta 20 perc napon töltött idő javasolt a végtagokat és az arcot szabadon hagyva.
Egyéb Hasznos Tápanyagok és Gyógynövények
A gyógyszeres kezelés és az életmódváltás mellett ajánlott odafigyelni a gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavak, az anyagcsere-folyamatokban fontos szerepet játszó B-vitaminok és az immunrendszert erősítő D-vitamin pótlására. A telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok, mint az olívaolaj, lenmagolaj, tökmagolaj, repceolaj és az omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering) bevitele javasolt az állati eredetű zsiradékokkal szemben. A növényi olajok szerepet játszanak a vérzsírértékek (pl. magas koleszterinszint) csökkentésében, ami gyakran problémát jelenthet pajzsmirigy-alulműködés esetén. Emellett gyógynövények, például a jódban gazdag hólyagmoszat, az anyagcsere pörgetését és hormontermelést támogató indiai csalán, közönséges galaj és szurokfű, valamint a hangulati zavarokat enyhítő orbáncfű is hasznos társak lehetnek. A közönséges galaj például a pajzsmirigybetegségek kezelésére ajánlott egyik legkiválóbb gyógynövény, amely más, azonos célra használható gyógynövényekkel keverve, például Gyuri bácsi Közönséges galajos teakeverékében, erősíti egymás hatását.
Kerülendő és Korlátozottan Fogyasztandó Ételek Pajzsmirigy-alulműködés Esetén
A gyógyszeres kezelés mellett a diéta az egyik leghatékonyabb eszköz a pajzsmirigy-alulműködés tüneteinek enyhítésére és az általános jó közérzet fenntartására. Vannak azonban bizonyos élelmiszerek, amelyek ronthatják a pajzsmirigy állapotát, vagy akadályozhatják a gyógyszerek felszívódását.
Goitrogének
A goitrogének olyan anyagok, amelyek ronthatják a pajzsmirigy működését, mivel akadályozzák a pajzsmirigyhormonok képződéséhez nélkülözhetetlen jód felszívódását. A jódhiány hazánkban igen gyakori, és a goitrogéneket tartalmazó élelmiszerek csak fokozhatják a problémát. Goitrogénekben gazdagok a keresztesvirágúak, mint például a káposzta, brokkoli, kelbimbó, spenót, karalábé, retek, karfiol. Ezen kívül goitrogén hatóanyagokat tartalmaz a szója, eper, körte, őszibarack, mogyoró, édesburgonya, tápióka, tarlórépa, köles, a torma és a repceolaj is. Ezek rendkívül egészséges ételek, amelyeket kár lenne teljesen kiiktatni az étrendből. Szerencsére erre nincs is szükség, mert párolással, főzéssel, erjesztéssel a goitrogének semlegesíthetők. Fontos megjegyezni, hogy a goitrogén anyagok nem bírják az áztatást és hőkezelést, ezért az említett zöldségek főzött, sütött, párolt formában beépíthetőek az étrendbe. Ennek ellenére nem javasolt heti két alkalomnál többször nyersen fogyasztani őket. Mivel a goitrogén anyagok a fermentációval is bomlanak, így a szóját kedvelők alkalmanként fogyaszthatnak fermentált szójatermékeket (pl. tofu, natto, miso) is.
Glutén
Kutatások alapján a glutén kiiktatása még a nem gluténérzékeny Hashimoto-betegeknél is javítja a pajzsmirigyműködést. A glutén egy komplex fehérje, amely többek között a búzában, rozsban, árpában, bulgurban és kuszkuszban is megtalálható. A kutatások bebizonyították, hogy az emberi szervezet képes összetéveszteni a pajzsmirigy-szövetet a glutén részecskéivel, így akkor is életbe léphet a védekező mechanizmus, ha nincs rá szükség, és megtámadhatja a pajzsmirigy hormonjait.
tags: #pajzsmirigy #alulmukodes #kerulendo #etelek