A sajt, mint élelmiszer, évezredek óta az emberi táplálkozás szerves része, kultúrák és kulináris hagyományok alapköve. Az olasz, francia, svájci vagy holland sajtkultúra a világ számos pontján ismert és elismert, a védett eredetmegjelölések és földrajzi jelzések pedig garantálják a minőséget és az egyediséget. Magyarországon a sajtkultúra feltámadása zajlik, és bár sok kiváló, hagyományos és innovatív sajt készül országszerte, mégis hiányzik a nemzetközi elismerés, amely kiemelné a hazai termékeket a szélesebb palettáról. Ez a cikk a Pannónia sajtra fókuszálva tárja fel a pasztőrözött tejből készült sajtok világát, a sajtkészítés finomságait, és a magyar sajtkultúra előtt álló kihívásokat és lehetőségeket.
A sajtkészítés alapjai: A tejtől az érett sajtkülönlegességig
A jó sajtok alapja a kifogástalan minőségű tej. A tej vizsgálatakor fontos, hogy az elszíntelenedési ideje a metilénkékes redukciós próba szerint legalább 5 és fél óránál nagyobb legyen, továbbá vajsavbaktériumokat, illetve spórákat ne tartalmazzon. Már a takarmányozáskor kerülni kell az olyan takarmányok etetését, amelyek növelik a vajsavbaktérium-fertőzés veszélyét, mint például a silózott takarmányok, szeszgyári, keményítőgyári, cukorgyári melléktermékek vagy sáros takarmányok. A tejet beérkezéskor érzékszervi vizsgálattal is el kell bírálni és a hibás tételeket ki kell válogatni. A tej savfoka 6.2-7,4 SH, legfeljebb 7,6 SH°-os lehet.
A tej előkészítése és pasztőrözés
A tej előkészítése kulcsfontosságú lépés a sajtkészítés során. A tejet a szokásos módon legfeljebb 75 Celsius-fokon pasztőrözik, majd 34-35 Celsius-fokra hűtik le. 100 literenként 5-10 gramm kalciumkloridot és 20-30 gramm káliumnitrátot adhatnak a tejhez. Ha a tej kevés kalciumot tartalmaz, 100 kg tejre számítva 20-25 grammot adagolnak. A kalcium-kloridot előzőleg felforralva, majd a beoltási hőmérsékletre lehűtött vízben feloldva, pasztőrözés után adják a tejhez. A pasztőrözés célja a káros mikroorganizmusok elpusztítása, miközben a tej tápértéke és íze megmarad.
Oltás és alvadás
A megfelelő mikroflóra biztosítására vajkultúra mellett sajtkultúrát és propionsavbaktérium kultúrát is használnak. A téli időszakban MK kultúrát ajánlatos használni. A vajkultúra mennyisége általában 0,1-0,2%, a sajtkultúra vagy MK kultúra mennyisége 0,05-0,15%. Propionsavbaktérium kultúrából 1000 literenként 5-20 cseppet adnak a tejhez. A beoltás célja a folyékony halmazállapotú sajttejet bizonyos idő alatt meghatározott szilárdságú zselévé alakítani, illetve megalvasztani. Az alvadási idő fordítva arányos a beoltási hőmérséklettel, az oltó mennyiségével, a tej savfokával és a tej kalciumiontartalmával. A túl sok oltóval készült kemény sajtok alvadási ideje erősen megrövidül, az alvadék túlságosan gyorsan szilárdul, ami a sajt minőségének a csökkenéséhez vezet. A beoltási hőmérséklet általában 31-33 Celsius-fok.
Az alvadék kidolgozása
Az alvadék kidolgozásának célja az alvadék kiszárítása, illetőleg a savó eltávolítása, oly módon, hogy az alvadékrögök a gyártott sajt jellegének megfelelő állapotban kerüljenek formázásra. A kidolgozás folyamán az anyag tulajdonságainak, a kialakuló savhatásnak megfelelően alkalmazzák a technológiai eljárásokat. Az alvadék kidolgozásának szakaszai: elősajtolás, utómelegítés és utósajtolás.
- Elősajtolás: Az alvadék felaprítását és ülepítését végzik, miközben a savó egy részét leszívatják. Az aprítással a savó eltávolítását könnyítik meg. Csak megfelelő szilárdságú alvadékot szabad aprítani. Az elősajtolás addig tart, amíg a próbatej savfoka 0,6 SH°-ot emelkedik, időtartama általában 60 perc.
- Utómelegítés: Kemény és félkemény sajtok gyártásánál használják. Ha túl korán kezdik, az alvadékrögök felületén tömör hártya képződik, amely megakadályozza a savó kiszivárgását. Az utómelegítési hőmérséklet a sajttej baktériumflórájától és a sajt víztartalmától függően az egyes sajtféleségeknél különbözik.
- Utósajtolás: Az utómelegítés befejezése után következik az alvadékrögök készre keverése, ami abból áll, hogy az alvadékrögöket addig keverik, míg a gyártott sajtféleségnek megfelelő szárazsági fokot elérik. Utósajtolásnál a keverés ütemét az alvadékrögök csomósodási hajlamához mérten fokozzák.
Alvadékmosás és formázás
Az alvadékmosás célja az alvadékrögök tejcukor- és savtartalmának csökkentése, a sajttészta túlsavanyodásának elkerülése, a sajt jellegének kialakítása. Az alvadék formázásával adják meg a sajtok jellegzetes alakját és nagyságát. Aszerint, hogy rög- vagy erjedési lyukas sajtokat készítenek, az alvadék formázásának módja különbözik. Röglyukas sajtok formázásakor az a cél, hogy az alvadékrögök ne tapadjanak össze teljesen. Erjedési lyukas és zárt tésztájú sajtok formázásánál az alvadékrögök hézagmentes, lehető legtökéletesebb összepréselésére kell törekedni.
Préselés és sózás
A sajtok préselését különböző nyomással végzik. Az erősen, vagyis nagy nyomással préselt sajtok általában a kemény sajtok. A félkemény sajtokat általában kisebb nyomással préselik. A lágy sajtok rendszerint nyomás nélkül készülnek. A préselés általában 12-20 óráig tart, és a sajtkérget is kialakítja. A sózás sófürdőben történik, ahol a sajtokat meghatározott ideig és meghatározott koncentrációjú sóoldatban tartják. A szárazsózás vagy porsózás a leglassabban ható sózási módszer, amelyet lágy sajtoknál alkalmaznak.
Érlelés
Az érlelés során fejlődnek ki a sajtok jellegzetes ízei és aromái. Az emmentáli sajtot például három szakaszban érlelik: előérlelőben, főérlelőben és utóérlelőben. Az érlelés alatt a sajtokat rendszeres kezelésben részesítik, forgatják és sós vízzel mossák.
A Pannónia sajt: Egy magyar különlegesség
A Pannónia sajt a félkemény és keménysajtok között foglal helyet. Technológiáját a Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a Répcelaki Sajtüzem dolgozói dolgozták ki. Súlya jellemzően 40 kg, és íze az emmentálira emlékeztető, de lényegesen enyhébb. Készítéséhez a vajkultúrán kívül sajtkultúrát is használnak.
A Pannónia sajt készítése lépésről lépésre
A Pannónia sajt készítéséhez a tej minőségével szemben lényegében azokat a követelményeket támasztják, mint az emmentáli készítésekor. Savfoka 6,8-7,4 SH legyen, az üsttej zsírtartalma általában 3,1%.
Tej előkészítése és oltás
72-75 Celsius-fokos pasztőrözés után a tejet 32-33 Celsius-fokra hűtik le, majd 100 literenként szükség szerint 5-15 gramm kalciumkloridot és 30-40 gramm káliumnitrátot adnak hozzá. A megfelelő mikroflóra biztosítására 0,3-0,8% vajkultúra mellett 0,05-0,08% sajtkultúrával, vagy csak Lb. helveticus kultúrával is beoltják, ezután kb. 0,2 SH savfokemelkedésig érlelik. A Pannónia sajtot kádban készítik. A beoltási hőmérséklet általában nyáron 30 Celsius-fok, télen 31 Celsius-fok. Az alvadási idő általában 30-35 perc.
Alvadék kidolgozása
A nem túlságosan szilárd alvadékot hárfával először 1 cm élhosszúságú kockákra, majd búza-, félbúzaszem nagyságú rögökre aprítják. Az elősajtolás addig tart, amíg a próbatej savfoka 0,3-0,5 SH"-ot nem emelkedik. Az elősajtolás általában 25-35 percig tart. Az utómelegítést két szakaszban végzik:
- Első szakasz: 3 percenként 1 Celsius-fokkal emelik a hőmérsékletet 40 Celsius-fokig, és addig kavarnak, amíg a próbatej savfoka 0,2-0,3 SH°-ot emelkedik.
- Második szakasz: Tovább melegítenek 5 percenként 1 Celsius-fokkal 48 Celsius-fokra, közben a próbatej savfokának ismét 0,2-0,3 SH”-ot kell emelkednie. Az utómelegítés időtartama rendszerint 50-60 perc.Az utósajtoláskor szükség szerint 5 percet pihentetnek és addig kavarják az alvadékot, amíg a próbatej savfoka a beoltástól számítva 1,4-1,8 SH°-kal emelkedik. Arra ügyelnek, hogy a próbatej savfoka a 9 SH°-ot ne haladja meg. Az utósajtolás végén az alvadékrögök kölesszem nagyságúak.
Formázás és préselés
Az utósajtolás befejezése után az alvadékot a kádban feltolják és a préselőlemezzel 20-30 percig savóban préselik. Préselés közben a savót folyamatosan leszívatják. Az alvadéktömböt ezután vágólemezzel felvágják (3000 literes kádban 6 darab kockát, 5000 literes kádban 8 darab kockát kapnak). A kockákat felállítják, a kád oldalához fordítják, majd az éleket kézzel benyomják, hogy korong alakot vegyenek fel. Az így kiformált alvadéktömböt a kád fenekére terített száraz sajtkendőre helyezik, és a kendő négy sarkánál fogva az előkészített formába rakják.
A sajtokat 20-22 Celsius-fokos helyiségben karos préseken préselik. A forgatásokat 20, 40, majd háromszor 60 percenként, ezután kétszer 2 óránként, utána 2 és fél óra múlva végzik. A 9-10. forgatáskor kendő nélkül préselnek, időtartama 8 és 2 óra. A préssúly az első forgatás után 4 kg/sajtkg. A súlyt fokozatosan 20 kg-ig növelik, majd az utolsó három forgatáskor 12 kg-ra csökkentik. A préselési idő általában 20-21 óra. A préselt sajtok pH-ja általában 5,1-5,2.
Sózás és érlelés
A sózás időtartama 22-24%-os sófürdőben 4 nap. A sófürdőben sózás előtt rendszerint 1 napig a formában szárazon sóznak. A sófürdő hőmérséklete 12-14 Celsius-fok legyen. A sajtokat naponta megforgatják és a kiálló részüket porsóval meghintik. A sózott sajtokat 12-14 Celsius-fokos, 88-90% relatív páratartalmú szikkasztó (sózó) helyiségben tartják 6-8 napig, majd az érlelőbe viszik.
A főérlelő 12-13 Celsius-fokos, 88-92% relatív páratartalmú helyiség legyen. Érlelés alatt a sajtokat eleinte naponta, majd 2-3 naponként megforgatják és sós vizes ruhával törölgetik. A bevonat képződés megakadályozására hetenként lesúrolják és szárazra csavart sósvizes kendővel megtörölik. Újabban magasabb hőmérsékleten - 18-22 Celsius-fokon - is érlelnek. 4 hetes főérlelés után a sajtok 10 Celsius-fokos 86-88% relatív páratartalmú utóérlelőbe kerülnek.
Minőségi követelmények
A Pannónia sajt minőségi követelményei (MSZ 12 277-54. sz.) a következők:
- Alak, méret: korong alakú, gyengén kihasasodó oldallal és enyhén domborodó alap- és fedőlappal.
- Kéreg és külső: sárgásbarna vagy aranysárga színű, jól gondozott, hibátlan, rugalmas kéreggel, amely száraz felületű, gyengén zsíros tapintású.
- Állománya: a sajttészta nem rágós, ízleléskor olvadékony, könnyen széteső. Nem morzsálódó, könnyen összegyúrható.
- Szaga: dióbél szagára emlékeztető, jellegzetesen aromás, tiszta, idegen szagtól mentes.
- Íze: dióbélre emlékeztető, jellegzetesen zamatos, tiszta, idegen íztől mentes.
- Kémiai összetétele: szárazanyagtartalma legalább 639/0.
- Íz- és szaghibák: vajsavas íz és szag, istállószag és -íz (kólis puffadás következtében), keserű íz, putrid (rothadásos) szag és íz.
Magyar sajtok a nemzetközi piacon: Kihívások és lehetőségek
A magyar sajtkultúra a mai napig nem ért el olyan nemzetközi elismertséget, mint számos más európai országé. A hazai sajtok külföldi ismertségének hiánya, valamint a belföldi sajtkultúra elhanyagolt státusza is aggodalomra ad okot. A PDO (Protected Designation of Origin), PGI (Protected Geographical Indication) és TSG (Traditional Specialities Guaranteed) jelzések, melyek Európa-szerte segítik a sajtkészítőket abban, hogy elhatárolják magukat a nagyüzemi, alacsonyabb minőségű termékektől, Magyarországon egyelőre nem kerültek bevezetésre a sajtok esetében.
Eredetvédelem és Hungarikumok
Magyarországon jelenleg a "Hungarikum" minősítés az egyetlen módja az "eredeti magyar" termékek védelmének. Bár a Hungarikum értéktár fontos és hasznos dolog, nemzetközi szinten elhanyagolható jelentőségű. Eddig tudtommal egyetlen magyar sajtfélét, a gomolyát javasolták felvételre. Bár a román juhászok hozták be Erdélybe a gomolya sajtkészítési technikát, hungarikummá minősítése már egy apró lépés lenne a magyar sajtkultúra feltámadása felé.
A hiányzó láncszem: Területi és mikrobiológiai jellegzetességek
Az olasz, francia vagy holland sajtkészítők évszázados hagyományai alapozták meg az eredetvédelmet, melyek a klímából, a földrajzi adottságokból, a tenyésztett állatok tartásából és nem utolsó sorban az alkalmazott mikrobák fajtáiból adódtak. Ezek mind olyan dolgok, melyek a Kárpát-medencében ezer év alatt sem tudtak különleges eltérést felmutatni. A PDO és PGI jelölések pedig első sorban az ilyen, földrajzi helyhez köthető adottságok miatt alakultak ki. Például a mediterrán országokban a száraz levegőnek köszönhetően jöttek létre az olyan kemény sajtok, mint a parmezán. Az Alpok legelőinek köszönhetjük a hegyi sajtokat, a franciák nedvesebb levegőjének a penészes és rúzsflórás sajtokat, a hollandok vidékének a rugalmasabb sajtokat. Mindegyik környéknek kialakult a maga jellegzetes oltó kultúrája.
Reménykeltő fejlemények és a jövő
Amire most nagy szükség van, az a megfelelő számú, területenként kiépülő szakmai szervezetek jelenléte. A legfrissebb pozitív fejlemény, mellyel szakmai kezdeményezésre elindult a magyar sajtkultúra egy reménykeltő irányba: a közeljövőben állami támogatással, egyetemi laborban fogják kutatni a jellegzetes hazai oltó kultúrákat. Ez egy fontos lépés azelőtt, hogy a sajtkészítők végre kimondhassák, vannak védhető magyar sajtok, melyeknek saját, jellegzetes mikrobák segítségével adják a rájuk jellemző ízvilágot. A lemaradásunk e tekintetben kb. 45 év, de nézzük a fáziskésés pozitív oldalát: olyan korban élünk, ahol a közösségi média és a folyamatos online elérhetőség mindent felgyorsít, mintegy katalizátorként működik. A sajtkultúra lassan, de biztosan visszatérhet a köztudatba.
A házi sajtkészítés felemelkedése
Érdemes felhívni a figyelmet a házi sajtkészítés jelenleg érezhető népszerűsödésére. A "házit" úgy különböztetnénk meg a termelőitől, mint a hobbi sajtművesek termékeit, akik általában nem saját termelésű tejből, saját maguk és családjuk, barátaik ellátására gyártanak sajtokat, némelyik akár minőségben és ízben is méltó versenytársa lehetne a piacon levő sajtoknak. A közösségi médiában nyílt és zárt csoportok, valamint blogok felületén zajlik közöttük az open source sajtmesterség megosztása. Ezen az úton pedig sajtkultúránk bővül, innovációval és kreativitással gazdagodik, mindez hatással lehet a termelőkre és az iparra is.
Sajtkülönlegességek a világ körül és a sajtfogyasztás
A sajtfogyasztás egyre népszerűbbé válik, és számos országban különféle sajttípusok örvendenek nagy népszerűségnek.
Manchego: Spanyolország büszkesége
A Manchego egy rendkívül ízletes kemény juhsajt Spanyolországból, La Mancha régiójából. Már Krisztus előtt is legeltek a manchega juhok La Mancha földjén, így elmondható, hogy nagyon régóta létezik ez a sajt. Kizárólag a névadó régióban készül 3 kilós hengerekben. Kérge nem vastag, rugalmas, enyhén viaszos bevonatú, sötét színű. Belseje kemény, de omlós, mégis könnyen vágható, reszelhető. Kérgének parkettaszerű mintázata az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel függ össze: csak azok a Manchegok kaphatnak ilyet, melyeket a spanyol DOC (Demoninación de Origen) védelmet kiérdemlik. Önmagában is kívánatos csemege, uzsonnázgatáshoz pedig minimum kenyérrel és Serrano sonkával fogyasztható. Nagyon könnyen felszívja a csersavat, tehát robusztus borokat, vagy akár sherryt is nyugodtan ihatunk mellé.
Kékpenészes sajtok: Párosítás körtével és dióval
A kéksajtos receptek sokfélék lehetnek, a salátáktól a pitékig. Egy könnyen elkészíthető és ínycsiklandó fogás a körte és a kéksajt párosítása. Ehhez 10 dkg kemény kéksajtra, 2 csirkemellre, 2 kemény körtére, 5 dkg pirított dióra, 2 evőkanál Dijoni mustárra, 1 evőkanál mézre, 1 evőkanál olívaolajra, fél citrom levére, sóra és borsra van szükség. A Dijoni mustárt, mézet, olívaolajat és citromlevet összekeverjük, majd megkenjük vele a csirkemelleket. A körtéket félbevágjuk, kimagozzuk, sütőpapírra helyezzük, meglocsoljuk olívaolajjal, sóval, borssal, majd 180 fokos sütőben 20 percig sütjük. Ezt követően a körte belsejébe morzsolt kéksajtot teszünk, és további 10 percre visszatesszük a sütőbe. Tálaláskor pirított dióval és Dijoni mustáros csirkemell szeletekkel kínáljuk, sötét stout típusú sörrel.
Philadelphia krémsajt és a Budapest Cheesecake
A Philadelphia krémsajt már 143 éve létezik, és 1880-ban kapta a nevét Philadelphiáról, melyet akkoriban a jó minőségű élelmiszerek központjának tartottak. A '60-as évek óta forgalmazzák Európában is, azóta pedig a világ minden tájára eljutott. Zsírtartalma ideálisnak mondható, nem túl zsíros, de nem is túl gyenge. Az alap krémsajtból jócskán kibővült a Philadelphia család, többféle ízesítés mellett laktózmentes változatot is kínálnak. Önállóan kenyérre kenve is finom, de szinte bármilyen fűszerrel, zöldséggel összhangot talál. Édes és sós fogásokra is alkalmas, rengeteg főtt ételt, süteményt és édességet készíthetünk belőle.
A Philadelphia által meghirdetett receptversenyen született meg a Budapest Cheesecake, melynek megalkotója Teller Zsuzsa lett. Ő a mákos guba fogalmát újraértelmezve megalkotta a „Mákosgubás sajttortácskát, szilvaöntettel”. A sajttorta rengeteg változatban létezik szerte a világon, két dolog azonban mindenhol közös bennük: a legfontosabb összetevője a krémsajt, és a legtöbben azért szeretik, mert könnyű, habos-krémes, mégis ízletes édesség. A győztes Budapest Cheesecake-et szakmai zsűri választotta ki a legjobbak közül, akik kreatív és különleges összetevőkkel találkoztak, mint Tokaji Aszú, szilvapálinka, mák, túró rudi.
Sütőtökös sajttorta: Rosie története
A sütőtök rendkívül hasznos növény, magas A- és C-vitamin, valamint kálium és béta-karotin tartalma miatt jótékony hatással van a szervezetre. Az USA-ban számos sütőtökös recept létezik, azonban sok közülük túl sok cukrot tartalmaz az európai ízlésnek. Egy saját különlegesség, Rosie a Sütőtökös sajttorta ötvözi a sajt és a sütőtök iránti rajongást, és majdnem egészséges.
Rosie, a Sütőtökös sajttorta receptje:
- Alap: Gyúrjuk össze a zabpelyhet, az apróra vágott mogyorót, egy csipet sót, cukrot és az olvasztott vajat. Ha massza szerűvé állt össze, tegyük egy torta- vagy piteforma aljára, és nyomkodjuk egyenletesre.
- Krém: Keverjük össze a krémsajtot, mascarpone-t, tejfölt, amíg krémes állagú nem lesz. Adjuk hozzá a sütőtök pürét, tojásokat, tojásfehérjét, cukrot és a fűszereket, valamint egy fél lime levét.
- Sütés: A krémet töltsük a tészta tetejére, majd a tepsit tegyük 180 Celsius-fokon, 30-35 percre a sütőbe. Miután kivettük, hagyjuk hűlni 15 percig.
Bár egyes receptek azt mondják, hogy a sütést követően 4-5 órát a hűtőbe kell tenni, hogy a krém megfelelően megszilárduljon, a gyors kóstolásnak sincs akadálya.
Bükki faszenes sajtos csirkemell lilahagymalekvárral
A csirkemell száraz, rostos hús, még pácolás után is kihívást jelent a szaftos, puha állapot elérése. A sajttal való párosítás kézenfekvő megoldás, mert zsiradékkal gazdagítja a húst, ráadásul enyhe fűszerezés után is bombasztikus ízvilágot ad neki. A Bükki Nemzeti Park legelőin cseperedett tarka tehenek jó minőségű tejéből kiváló sajtot kapunk. A Bükki faszenes sajt egy "lágy sajtkülönlegesség, melyet zsíros magyar tarka tejből készítünk, jellemzője e sajtnak a nemes penészes kéreg, mely egyedi ízvilágot képvisel. Elsősorban sajttálakhoz ajánljuk, friss ropogós kenyérrel, és kései szüretelésű borokkal alkot igazi ízharmóniát, amire egy cseppnyi mézet is tehetünk."
Bükki faszenes sajtos csirkemell lilahagymalekvárral receptje:
- Lilahagymalekvár: Ez akár 1-2 nappal korábban is történhet, mert más ételekhez is jól jöhet, és praktikus egyszerre többet főzni. Kell hozzá lilahagyma, méz, cukor, olívaolaj, csipetnyi őrölt bors és fahéj, meg vörösbor. Ha sikerül lekvár állagot elérni, akkor jól sikerült.
- Elkészítés: Mosás bébi spenót, közben bacon szeletek pirítása grill serpenyőben vagy kompakt grillen. Amíg sül a csirke, olívaolajban dinsztelhetünk póréhagymát, majd a préselt fokhagymával hozzáadjuk a spenótot.
- Sajtos csirkemell: A csirkemellet pácoljuk, majd süssük meg. A Bükki faszenes sajtot helyezzük a csirkemellre, és süssük, amíg a sajt meg nem olvad. Tálaljuk lilahagymalekvárral és spenóttal.
A Bükki faszenes sajt a Sajtológia oldalon 6 hónapja tartó blogtevékenységben elsőként érdemelte ki a 10/10 pontszámot. Ez egy kiváló és egyszerűen elkészíthető fogás, mely elképesztően jól tud esni a hosszú, fárasztó munkanap utáni vacsorán.
A sajtfüggőség mítosza és a sajtos inspiráció
A sajtfüggőség, mint fogalom, egy jóval tágabb konstrukció része. Az ember mindenre függővé válhat, ami tetszik, ízlik, vagy más módon jó. Jellemzően a negatívabbnak ítélt hatású dolgok kapcsán vagyunk hajlamosak függőségről beszélni. Ami biztos: minél természetesebb, annál kevésbé egészségtelen. Azt pedig, hogy mi ízlik és tetszik, ki-ki maga döntse el. A házi tej, különösen a kecsketej hiánya sokak számára nagyobb gondot jelent, mint az abból készült sajt hiánya.
A sajtszakértővé válás tudomány vagy művészet, a laikusok számára pedig pusztán egy szép élmény. A sajtválasztás során sokszor a szemrevalóság is szerepet játszik, holott a látszat sokszor csal. Minden sajtnak megvan a maga varázsa, amit érdemes felfedezni.
tags: #pannonia #eredeti #sajt #pasztorozott