A konyhakerti „iparkodás” eredményeként gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy a bőséges termés - esetünkben a több kilónyi finom, friss zöldség - elraktározása kihívást jelent. Ha többet sikerült termelnünk, mint amennyit a család azonnal el tud fogyasztani, nincs más hátra, mint tervbe venni a hosszú távú tárolásukat. A zöldségek tartósítása számos hagyományos és modern módszerrel is lehetséges, amelyek közül a homokban való tárolás egy kevésbé ismert, de hatékony eljárás lehet bizonyos fajtáknál.
A zöldségek tárolásának alapelvei és a minőség fontossága
Az első és legfontosabb szempont a tartósabb idejű zöldségtárolás esetén a zöldségek minősége. Fontos tudni, hogy a minőség ugyanis nem fog javulni a tárolástól, így csak azokat a zöldségeket érdemes félrerakni, amelyek épek, egészségesek és mentesek minden sártól és egyéb kosztól. A jó minőségű termék kiválasztása, a fajta megválasztásán túl a betakarítás időzítése is meghatározó. A tárolás folyamán fontos szempont, hogy a termények tápanyagtartalma ne változzon, illetve az íz- és aromaanyagok megmaradjanak.
A szedést megelőző két hétben érdemes kerülni az öntözést, különösen a magas víztartalmú termények esetében. A rothadás veszélye csökkenthető, ha a betakarítást viszonylag száraz időszakban végezzük.
Hőmérséklet és páratartalom: Az ideális környezet megteremtése
A tárolási hőmérséklet és a páratartalom kritikus tényezők a zöldségek eltarthatóságában. Az alacsony hőmérséklet lelassítja az etiléntermelődést, ami az éréssel együtt járó természetes kémiai folyamat.
Általánosságban a nem túl nedves és nem túl száraz, a maximum 12 °C körüli, de inkább 2-4 °C-os hőmérséklet ideális a tárolásra. Ekkor a növények nem kezdenek csírázni, és kevésbé rohadnak be. Egy ilyen, 85-90% relatív páratartalmú helyiségben a tartósan tárolható zöldségek és gyümölcsök zöme 2-4 hónapig károsodás nélkül eltartható.
A páratartalom szintén fontos szempont a zöldségek tárolása során. Túl magas páratartalom esetén a zöldségek rothadásnak indulnak, túl alacsony páratartalom esetén pedig összezsugorodhatnak, aszottá válhatnak, kiszáradhatnak. A hűtőben, perforált műanyag zacskókban tárolt zöldségek számára biztosított az ideális páratartalom. A gyökérzöldségeknek tárolásuk során előnyükre válhat a viszonylag magas páratartalom, míg a sütőtök száraz körülmények között áll el jobban.
Szellőzés és sötétség
A szellőzés nem valószínű, hogy problémát jelent, ha a termést hűtőszekrényben vagy fagyasztóban tartjuk, de alagsorban, pincében, kamrában vagy zöldségvermek esetén feltétlenül szükséges a megfelelő légáramlás a rothadás megelőzésére, valamint az egyenletes páratartalom biztosítására. Továbbá a nagyobb terméseket, amilyenek például a sütőtökök, úgy helyezzük el, hogy a levegő szabadon átjárjon közöttük, ahelyett, hogy egyetlen hatalmas halomba raknánk azokat. Sok zöldségféle jobban eláll a sötétben.
Tárolóhelyiségek és fertőtlenítés
A betárolása előtt a tároló helyiség falát, padozatát és polcait, valamint a ládákat és egyéb tartókat tisztítsuk meg és fertőtlenítsük (pl. 100-szoros hígítású Kertészeti Fertőtlenítő-oldattal). A falat ki kell meszelni. Fontos megjegyezni, hogy beton padozat nem ideális. Meghosszabbíthatjuk a zöldségek eltarthatóságát, ha a polcokat és a tárolásra szolgáló egyéb felületeket hipós vízzel letakarítva fertőtlenítjük. A terményt gyakran ellenőrizzük, hogy mutatkoznak-e rajtuk a romlás jelei, és dobjuk ki a foltos, hibás darabokat.
A kiskerti zárt téri tárolás megvédi a termékeket a legveszélyesebb időjárási hatásoktól, fagytól és csapadéktól. A nagyüzemi tárolás során a termelők természetesen szabályozható hőmérsékletű, szellőztethető hűtőtárolókat is használnak. Ezekre a létesítményekre az a jellemző, hogy megoldott a mesterséges szellőzés, a fűtés, hűtés, a szabályozott hőmérsékleten kívül változtatható a levegő nedvességtartalma.
Különböző zöldségek tárolási igényei
- Hideg, nyirkos környezet: Spárga, bab, répa, brokkoli, paprika, kukorica és borsó számára a hideg, nyirkos környezet a kedvező; ezt általában biztosíthatjuk egy, a hűtőszekrényben elhelyezett perforált tasakkal. Fagyasztóban a lezárt tasak az ideális. A friss termést 3-5 napon belül használjuk fel.
- Hideg, nyirkos, de hosszabb ideig tárolható: Hagyma, paszternák, sárgarépa és káposzta hideg, nyirkos helyen akár négy hónapig is eltartható.
- Kerti tárolás: A kelkáposztát, mángoldot és egyéb ellenálló zöldségféléket hagyjuk a veteményesben a tél kezdetéig.
- Paradicsom érlelése: A zölden leszedett paradicsom a lakásban is beérik, ha már az első fagyok előtt betakarítjuk azokat. Nem árt tudni azonban, hogy csak a teljesen kifejlett zöld paradicsom érik be megfelelően. Helyezzük őket tálcára úgy, hogy egymással ne érintkezzenek. Tartsuk 23 °C-on zárt térben. Ügyeljünk arra, hogy a levegő páratartalma alacsony legyen. A bogyókat forgassuk át többször, a rothadó, beteg terméseket dobjuk ki.
Paprika tartósításának hagyományos és modern módjai
A paprika sokféle módon kerül ételeinkbe, tányérunkra. A magyar konyha egyik legalapvetőbb hozzávalója. A népszerű étkezési paprika Magyarországon legelterjedtebb tartósítási módja, hogy lecsót főznek belőle és azt befőttes üvegekben dunsztolják. A fűszerpaprika tartósítását tekintve nagy hagyománya van a szárításnak (paprikafüzér) és az Erős Pista jellegű készítményeknek, melyet darálással, sóval keveréssel készíthetünk el. Az almapaprikát, az erős hegyes zöldpaprikát ecetesen, illetve savanyítva tartósítják általában.
Hogyan készül a fűszerpaprika? – Mozaik
Paprika tartósítása savanyítással
Ez a módszer kiváló erősebb paprikák tartósítására, és az egyik leggyakoribb befőzési módszer. Ahogy fentebb már olvashattad, a megfelelő színű, kemény, „ropogós” paprikák érettek meg a betakarításra. Akárcsak a befőzéshez, a savanyításhoz alaposan megmosott paprikákra lesz szükséged, amelyek mentesek minden sártól és egyéb kosztól.
Hozzávalók és elkészítés:Miután megmostad a paprikákat és miközben már száradnak, ideje összeütni néhány ízes hozzávalót a savanyításhoz. Keverj össze 2 bögre vizet, 6 bögre ecetet és néhány gerezd fokhagymát (illetve ízlés szerint egy vöröshagymát) egy edényben, majd kezdd el melegíteni őket.
Miután felmelegítetted a savanyításhoz használt ecetes-hagymás lét, tedd a paprikákat a befőttes üvegekbe. Savanyításhoz érdemes inkább nagyobb darabokra vágni őket, mint kisebbekre. Ha például jalapenókat savanyítasz, akkor elég csak a tövüket levágni, és egészben savanyítani őket.
Az utolsó fő lépés az üvegekbe önteni a savanyításhoz felforralt levet. Ügyelj rá, hogy maradjon nagyjából 1,3 cm az üveg fedője és a lé felszíne között. Ne felejts el ledugni egy vajazó kést az üveg oldalán, hogy kiereszd belőle a levegőbuborékokat. Ezután tekerd rá a fedőket és a gyűrűket a befőttes üvegekre, majd helyezd azokat egy nedves dunsztolóba. A dunsztolóban fel kell forralnod a vizet, ügyelve rá, hogy a befőttes üvegeket teljesen ellepje a forró víz. Nagyjából 15 percig forrald így őket. Miután a dunsztolás kész, hagynod kell 24 óráig hűlni az üvegeket, mielőtt ellenőriznéd, hogy megfelelően zárnak-e.
Sok recept tartalmaz szalicilt vagy nátrium-benzoátot, pedig ezekről köztudott, hogy egészségre ártalmasak. Az egészséget szem előtt tartva, savanyító lének ez a recept a legmegfelelőbb, mivel tartósítószermentes.
Almapaprika savanyítása:Az almapaprikát általában savanyúságnak dolgozzuk fel, illetve tesszük el télire. A legelterjedtebb megoldások, hogy vagy magában, vagy káposztával töltve, esetleg vegyesen más zöldségekkel együtt kerül üvegekbe. Tartósításának alapja egy ecetes tartósító lé, általános savanyúságként ez kevesebb, az ecetes almapaprika eltevése esetében pedig több ecetet tartalmaz. Az alapja egy felöntő lé, amit az üvegekbe rakott paprikákra öntünk, melyek maradhatnak egészben, vagy félbevághatjuk, darabolhatjuk azokat.
Szinte az összes, ecetes almapaprikával foglalkozó recept tartalmazza ezeket a fűszereket: egész (szemes) feketebors, koriandermag, mustármag, babérlevél.
Egy tipikus recept a következő arányokkal dolgozik: 2,5 kg almapaprika (édes vagy csípős), 2,5 dl 15%-os ételecet, kb. 2,5 liter víz, 3-4 evőkanál só, 3-4 evőkanál cukor. A legtöbb recept figyelmeztet arra, hogy egy napig várjunk, amíg a paprika magába szívja a levet, s ha a leve leapadt, másnap pótolni kell annyira, hogy ellepje a savanyítani valót.
Paprika tartósítása sóval (besózás)
A tartósítás egyik legrégibb módja a besózás. Nagy előnye, hogy helyettesíti a tartósítószert. A paprikát megtisztítjuk, megmossuk, majd húsdarálón ledaráljuk. A pirosra érett paprikákat megmossuk, a szárát eltávolítjuk, és magostól, húsdarálón ledaráljuk. Sóval elkeverve szinte korlátlan ideig eláll. Amennyiben erős paprikával készítjük, a feldolgozás során javasolt a gumikesztyű használata.
A paprikavégeket levágjuk, hosszában félbevágjuk, majd üvegbe tesszük. Felöntjük a sóval elkevert vízzel úgy, hogy teljesen ellepje (ezért le is lehet nyomatékolni), majd lezárjuk az üveget.
Fagyasztás
A zöldek tartósításának egyik legegyszerűbb módja a fagyasztás. Gyakorlatilag mindent a mélyhűtőbe lehet tenni. A fagyasztáshoz érdemes fagyasztózacskót használni, de műanyag poharak, tejfölös, joghurtos is megfelel a célnak. A csomagokat mindig címkézd fel, írd rá, mi található benne, és hogy mikor küldted jégre.
Vannak olyan finomságok, melyeket csak előfőzés után ajánlott hibernálni, ilyen a borsó, kukorica, zöldbab vagy a brokkoli. A választott zöldséget forrásban lévő vízben főzd 4-5 percig, majd jeges vízben hűtsd le, csepegtesd le és töröld szárazra, ezután jöhet a csomagolás.
Lecsó befőzése
A lecsó az egyik legnépszerűbb étkezési paprika tartósítási mód. Egy jó lecsónál saját idényzöldségekből nem is tudunk jobb nyári ételt. A hagymát megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk. Amikor a paprika összeesett, és végre lett egy kis hely a fazékban, hozzáadjuk a paradicsomot is, majd sózzuk, borsozzuk, és egy pillanatra lehúzzuk a tűzről, hogy hozzáadhassuk a pirospaprikát. Jól megkeverjük a lecsót, majd lefedjük, és közepes lángon addig pároljuk, amíg a paradicsomok szét nem főttek. A kész lecsót forrón üvegekbe töltik, majd dunsztolják.
Paprikakrém készítése
A paprika húsa főzés hatására meglágyul, vagy párolva is felhasználható. Paprikakrém is készíthető belőle, ha sütőben sütjük meg, kiváló ízvilágot adva az ételeknek. Fontos alapanyaga a külföldre szállító konzerviparnak (ketchup, zakuszka, Piros Arany stb.).
Gyökérzöldségek és burgonya tárolása
A gyökérzöldségeket, burgonyát érdemes az eltárolás előtt megmosni. Használjunk kádat vagy teknőt, töltsük meg vízzel, majd óvatosan helyezzük bele a zöldségeket. Áztassuk 10-20 percig, hogy a rátapadt föld fellazuljon, majd emeljük ki őket, a vizet gyengén permetezve távolítsuk el a talajmaradványokat, és itassuk szárazra a zöldséget. Mások szerint nem szabad vízzel tisztítani a gyökérzöldségeket, mert nem biztos, hogy tökéletesen száraz lesz, amikor eltároljuk. Ez óhatatlanul megindíthatja a romlást. Ezért a száraz letisztítást javasolják.
Verem és prizma: Ősi tárolási technikák
A földbe ásott verem, amelynek oldalát kideszkáztuk, jó tárolóhelye a gyökérzöldségeknek. A vermet 40-100 cm mélyre kell ásni, falát téglákkal, kövekkel, cölöpökkel kell megtámasztani. Fala bélelhető: Az egymás mellé sorba rendezett gyökérzöldségeket száraz homokkal takarjuk, majd erre helyezzük a következő réteget. A terményt hőszigetelő réteggel takarják, majd ügyelve arra, hogy felülre vízzáró réteg kerüljön, tetőszerűen lefedik. Hasznos a verem felszínét diólevelekkel borítani, mert ezeket a rágcsálók nem kedvelik. A verem közepére a szellőzés biztosítására felül lefedett, perforált csövet, szellőzőkürtöt állítanak.
A veremhez hasonló, de egyszerűbb megoldás a prizma. 20-30 cm mély, köré vízelvezető árkot kell ásni. A terményt a rágcsálók ellen dróthálóval lehet védeni, rá szalmát lehet szórni szigetelés céljából, rá homok, majd még egy réteg szalma kerülhet.
Paprika átteleltetése: Egy okos megoldás
Kevesen tudják, hogy a paprika valójában évelő növény, vagyis megfelelő gondozással több éven át is életben tartható. Magyarországon azonban a tél hidege miatt a szabadban nem marad meg, így minden évben újra kell palántázni. Van azonban egy okos megoldás: a paprika ősszel egyszerűen kiásható a földből, és cserépbe ültetve a házban teleltethető. Tavasszal pedig, amikor az idő felmelegszik, visszaültethető a kertbe - és már néhány héten belül újra teremhet.
Az átteleltetés ideális ideje október, még a fagyok beállta előtt. Ilyenkor a növény gyökérzete még aktív, de a hőmérséklet már csökken, ami természetes nyugalmi állapotba hozza. Első lépésként válaszd ki az egészséges, erős töveket, amelyek jól teremtek az adott szezonban. A növényt óvatosan ásd ki a földből, ügyelve arra, hogy minél több ép gyökér maradjon rajta. Ezután ültesd át a paprikát egy nagyobb cserépbe, amelynek az alján vízelvezető nyílások vannak, hogy elkerüld a pangó vizet. Az átültetett növényt helyezd világos, de nem tűző napfényes helyre a házban - például egy déli fekvésű ablakpárkányra vagy fűtetlen, de világos verandára. A paprika nem szereti a hideget, ezért a hőmérséklet ne süllyedjen 14 °C alá.
Télen a növény lassítja az anyagcseréjét, így kevesebb vizet igényel. Elég hetente egyszer, kis mennyiségben öntözni, és csak akkor, ha a talaj felső rétege már kiszáradt. A túlöntözés a gyökerek rothadásához vezethet. A levelek részben lehullhatnak, ami természetes folyamat. A lényeg, hogy a szár és a gyökér életben maradjon. Ha néhány levél megmarad, az segíti a regenerálódást tavasszal. A téli hónapokban a paprika keveset vagy egyáltalán nem terem, de nem is ez a cél. A cél az, hogy ne kelljen tavasszal új palántákat nevelni vagy vásárolni, ami sokszor időigényes, illetve a bolti palánták gyakran gyengébb minőségűek.
Február végén - március elején - fokozatosan növeld a fény mennyiségét és az öntözést. Ha van rá lehetőség, egy kis műtrágyát vagy komposztteát is adhatsz a növénynek, hogy újra beinduljon a fejlődése. Amikor az éjszakai hőmérséklet már tartósan 14 °C fölött van, a paprikát edzd vissza a szabad levegőhöz. Nappal vidd ki a teraszra vagy az udvarra, éjszakára viszont még hozd be. Körülbelül két hét alatt a növény újra megszokja a kültéri körülményeket, és május végére már ki is ültetheted a kertbe.
Az átteleltetett paprika előnye, hogy már kialakult gyökérzettel és erős szárral indul neki a szezonnak, így akár hetekre megelőzheti a frissen palántázott növényeket. Sok kertész arról számol be, hogy az így átteleltetett paprikák már május végén virágozni kezdenek, míg az új palánták csak júniusban. A módszer különösen bevált a csípős és különleges fajták esetében, amelyek ritkán kaphatók újra minden évben. A siker titka a megfelelő hőmérséklet, a mérsékelt öntözés és a türelem.
Egyéb tartósítási módszerek
Konfitálás
A konfitálás régi bevált tartósítási módszer, mely röviden annyit jelent, hogy zsírban teszik el az alapanyagot. Ezt a technikát főleg húsoknál alkalmazzák, de zöldségeknél is érdemes kipróbálni. Az egyik legnépszerűbb konfitált zöldség a fokhagyma, mely kenyérre kenve is mennyei: különböző ételek készítésénél is be lehet vetni, mély íze csodássá teszi a fogásokat. A fokhagyma mellett más zöldségekkel is ki lehet próbálni a módszert, lehet az paradicsom, paprika vagy gomba. A választott finomságot darabold fel, majd kevés olajon pirítsd, és fűszerezd.
Sós vízben történő eltevés
A sós vízben történő eltevés nagyon egyszerű tartósítási módszer, olyan zöldségeknél érdemes kipróbálni, melyeket nyersen nem lehet fogyasztani. A szabály egyszerű, 1 liter vízhez mindig egy teáskanál sót adj, majd tedd fel főni addig, amíg a só feloldódik. A zöldségeket készítsd elő, majd pakold üvegekbe, és öntsd rá a sós vizet. Ezután zárd rá a tetejüket, majd tedd az üvegeket vízzel teli edénybe, 80-90 fokon főzd 30 percig.
Fermentálás
A fermentálás egyszerű folyamat, mely főzés nélkül történik a zöldségek felületén megtalálható jótékony baktériumoknak köszönhetően. A baktérium a zöldség saját cukortartalmával lép reakcióba, alakítja tejsavvá. A fermentáláshoz a választott zöldséget csak sózni kell, majd hagyni néhány órát állni, míg levet ereszt. Ezután tiszta üvegbe kell tenni a zöldséget, és ráönteni a sós levet. Ha a lé túl kevés, akkor sóoldattal kell pótolni, a lényeg, hogy a zöldséget teljesen el kell, hogy lepje. Az üveget zárd le, és várj 2 hetet, míg lezajlik a fermentálás.
Szárítás, aszalás
A magas nedvességtartalmú zöldségeket szárítsuk, aszaljuk meg, rakjuk el konzervként vagy fagyasszuk le. Csak hibátlan, ép zöldségeket és fűszernövényeket száríts, lehet az hagyma, sárgarépa, karalábé vagy paradicsom. A nagyobb zöldségeket érdemes feldarabolni, különben nem indul meg a száradás, könnyen megromolhatnak. Vannak olyan zöldségek, melyeket szárítás előtt blansírozni kell, ilyen a sárgarépa. A szárítás során a víz elpárolog a zöldségből, csak az intenzív aromák maradnak. Mediterrán térségekben a szárítás napon történik, nálunk sütőben ajánlott kipróbálni.
Permetezés és növényvédelem
A paprika a magvetéstől a betakarításig folyamatosan igényli a növényvédelmet. Az egyik legfontosabb nyári teendőnk azonban a különböző kártevők és kórokozók elleni permetezés, hiszen akarva-akaratlanul belefutunk egy-egy levéltetű kolóniába vagy gombabetegségbe. A permetezéssel főként a leveleket károsító szervezetek ellen tudunk hatékonyan védekezni. A rovarkártevők többsége a leveleket, vagy később a terméseket pusztítja, és a gombafertőzés is a leveleken jelentkezik.
- Szódabikarbónás permetezés: Vannak ennél kíméletesebb természetes szerek, de az nem vitathatjuk, hogy hasznos módszer akár a gombabetegségek ellen is. A recept is ugyanaz, mint a paradicsomnál, egy teáskanál szódabikarbónát oldunk fel egy liter vízben, alaposan összerázzuk és ezzel permetezünk, amikor már megjelentek a tünetek.
- Élesztős vizes permetezés: A paprika permetezése élesztős vízzel nagyon elterjedni látszik manapság. Főként tápanyagfelvételben segíti növényeinket. Dísznövényeknél kezdett elterjedni ez a módszer, de újabban a zöldségeskertbe is javasolják. Mivel a túlzott élesztőhasználat talajra gyakorolt hosszútávú hatásáról nincsenek adatok, ezért inkább azt javasoljuk, hogy balkonon, cserépben nevelt paprikánál próbáljuk ki, szabadföldön válasszunk egyéb természetes szereket. Az élesztős víz nem kimondottan a kártevők riasztására való.
- Tejes permetezés: A paprika permetezése tejjel már nemcsak tápanyag utánpótlás, hanem kártevőriasztásra is előszeretettel használják. Gombabetegségek ellen kifejezetten ajánlják, így a paprika permetezése tejjel egy jó védekezési módot jelenthet. Azonban a tej kálciumot is tartalmaz, amire a paprikának szintén szüksége lehet, hiszen a túl nagy melegben, túl nagy talajhőmérsékleten a gyökerek kálcium felvétele gátolt, így a levelekre permetezve segíthetjük megelőzni a kálciumhiány okozta termésrothadást.
- Erjesztett csalánlé: Az erjesztett csalánlé egy igazi titkos fegyver a kertben. Orrfacsaró illata nem csupán minket kerget ki a kertből, de a kártevők többsége is hasonlóan reagál rá. 1-2 hétig vízben áztatunk néhány marék csalánlevelet, majd leszűrjük és 1:10-es vagy 1:20-as arányban permetezünk vele.
A paprika egy rendkívül igényes és érzékeny növény. Ahhoz, hogy minden hibát kiküszöböljünk a termesztés során, nagy odafigyelés szükséges, de a küldetés egyáltalán nem lehetetlen. Ha betartjuk a rendszeresség (paprika öntözése!) és mértékletesség elveit, jelentősen lecsökkenthetjük az esélyét annak, hogy paprikánk megbetegedjen vagy kártevők martalékává váljon.
Betakarítás és érettségi fok
Két válasz van arra a kérdésre, hogy mikor érik a paprika: Étkezési paprika esetén beszélhetünk gazdasági és biológiai érettségről. Gazdasági érettség az, amikor a bogyók már fényesek, kifejlettek. Többnyire ebben az érettségi formában találkozhatunk velük a boltok polcain. Azonban ugyanaz a paprika biológiai érettségben narancs/piros lesz.
A paprika gondozása nem annyira bonyolult, mint az elsőre hinnénk, azonban tudnunk kell, hogy nagyon vízigényes növényről van szó. Betakarítás után gondoskodnunk kell a termények helyes tárolásáról. Betakarítás után a zöldségféléket hosszabb-rövidebb ideig tárolni kell. A cél: megőrizni a termény frissességét a szedéstől a fogyasztásig, felhasználásig. A terményt tényleges felhasználásáig a konyhában, a kamrában vagy raktárban, illetve a hűtőszekrényben vagy a hűtőtárolóban tarthatjuk. A legrövidebb tárolási idő is 2-3 nap, de tárolás folyamán a termés minősége mindenképpen romlik, esetenként rohamosan.
Hogyan készül a fűszerpaprika? – Mozaik
Tárolási tippek és tévhitek
- Zöldségek és gyümölcsök együtt tárolása: Ne tároljunk együtt zöldséget és gyümölcsöt. Az alma és burgonya nem szabad együtt tárolni, mivel az alma etilént bocsát ki, ami felgyorsítja a burgonya csírázását és romlását.
- Ömlesztett tárolás: Ne tároljunk ömlesztve, különösen a nagyobb terméseket, mint a sütőtök. A zöldségeket, almát gyakran faládákban tárolják, a közéjük tett újságpapír is véd, és felissza a nedvességet. Ömlesztve tárolják a burgonyaféléket.
- Hagyma és fokhagyma tárolása: A hagymát, fokhagymát összefonva, minden jól szellőző helyen, például padláson, verandán is felfüggeszthetjük. A hagymákat sokszor függesztve szokták tárolni.
A nagymamák a konzerválás mesterei, akik nem csak nyáron töltik tele az üvegeket lekvárral, befőttel és savanyúval, egész évben hadban állnak és tartósítanak mindent, amit csak lehet. No de hogyan, és miért jó zöldségeket tartósítani? Egyrészről olyan szomorú, amikor a hűtőbe tett zöldségről megfeledkezik az ember, az pedig megindul a romlás útján. A fonnyadt zöld pedig már nem étvágygerjesztő, és igen, van, hogy turmixalapanyagnak még jó, de eljön az a pont, amikor már annak sem. Épp ezért, amikor elpakolod otthon a megvásárolt zöldségeket, és látod, hogy talán sok lett, úgy tedd el, hogy minél tovább megőrizzék a frissességüket.