A magyar paprika, legyen szó fűszerpaprikáról vagy étkezési paprikáról, mélyen gyökerezik a hazai mezőgazdaságban és gasztronómiában, sőt nemzetközi szinten is kiemelkedő szerepet tölt be. Az elmúlt évtizedekben azonban jelentős kihívásokkal kellett szembenéznie az ágazatnak, a termőterületek csökkenésétől a gazdasági és demográfiai változásokig. Ugyanakkor a magyar kultúrában a paprika egy egészen más formában, Paprika Jancsi, a kesztyűbáb figura révén is jelen van, különösen Ausztria és Németország déli részén.
A magyar fűszerpaprika ágazat kihívásai és lehetőségei
A fűszerpaprika termesztés és feldolgozás helyzete napjainkban nehéz. Az elmúlt húsz évben a termőterület jelentősen visszaesett, napjainkra mintegy 2000 hektárra zsugorodott. Ez a visszaesés számos okra vezethető vissza, amelyek gazdasági és demográfiai változások összefüggéseiből fakadnak.
Gazdasági és humánerőforrás-problémák
A fűszerpaprika hagyományosan kézimunka-igényes növény, ami jelentős humánerőforrás-hátteret igényel. A mezőgazdaság alacsony tőkeellátottsága miatt kevés gazdaság képes finanszírozni ezt a magas költséget. Ráadásul a közvetlen támogatási rendszer sem segíti kellőképpen a fűszerpaprika termesztést.
Az import paprika féltermékek ára jelentősen alacsonyabb, 500-700 Ft/kg szállítási költséggel együtt, míg 1 kg magyar fűszerpaprika szárítmány előállítása 900-1100 Ft-ba kerül. Ezt a mértékű árkülönbséget csak egy szűkebb, nagyon igényes vevői réteg akarja és képes megfizetni, kizárólag a legmagasabb minőségi kategóriákban. A húsipar és a fűszerkeverék-gyártók döntően az alacsony vagy közepes minőségű őrleményeket részesítik előnyben az alapanyag beszerzési költségeik csökkentése érdekében. Ennek következtében az EU fogyasztói piacon tisztán magyar paprika nem, vagy csak elenyésző százalékban található.
A minőség és a piac fontossága
A magyar fűszerpaprika termelésben és feldolgozásban előtérbe kerülnek a családi vállalkozások, amelyek nagy szakértelemmel rendelkeznek és folyamatosan magas minőségű termékekkel tudnak megjelenni a piacon. A feldolgozásra szakosodott nagyobb vállalkozások (kis- és középvállalatok) a magyar alapanyagok mellett egyre növekvő import alapanyag felhasználással állítják elő termékeiket.
A termőterület csökkenése 2010-ben megállt, azonban a jelenlegi állapotokhoz viszonyított növekedés nem várható a közeljövőben. A cél a minőség növelése és a termésátlagokban lévő tartalékok kiaknázása, amivel területnövelés nélkül is 20-50%-kal emelhető a megtermelt mennyiség.
Az alapanyag-előállításhoz szükséges kutatómunkát, fajtafenntartást és fajtanemesítést kell ösztönözni. Az idénymunka közterheinek csökkentése hozzájárulhat a termesztési költségek mérsékléséhez. A támogatási rendszer olyan módon történő átalakítása, hogy az a magasabb hozzáadott értéket képviselő növények termesztését ösztönözze, szintén segítséget jelentene az ágazat számára. Korszerű öntözéstechnológiák támogatásával növelhető lenne a termésbiztonság.
A magyar paprika egyedülállósága és a bio-piac
A magyar fűszerpaprika termesztési és feldolgozási technológiája, valamint földrajzi adottságai lehetővé teszik, hogy a kiváló minőség mellett a legbiztonságosabb őrleményt állítsuk elő a világon. Az őrlemények a legtisztábbak mikrobiológiai, toxikológiai és növényvédőszer-maradványok szempontjából is. Ennek hangsúlyozása és tudatosítása jelentős piaci előnyt jelenthet a jövőben.
Az ökológiai termékek piaca világszinten dinamikus növekedést mutat, ami együtt jár a bio fűszerek iránti kereslet emelkedésével. A magyar bio fűszerpaprika jelenleg is jó áron értékesíthető, és akár a többszörösét is el lehetne adni a jelenleg termelt mennyiségnek. A szigorú ellenőrzési rendszernek és a magas élelmiszer-biztonsági követelményeknek köszönhetően nem jelentenek komoly konkurenciát a régiónkon kívüli termelők és forgalmazók.
Az import alapanyaggal kiszolgált piacaink megtartása, sőt növelése is nagyon fontos, hiszen ezen piaci szegmensről való lemondással a nagyobb feldolgozók jelentős gyengülése elkerülhetetlen lenne. Az eredetvédett „Szegedi Paprika” és „Kalocsai Paprika” értékesítésére kell alapozni a magyar fűszerpaprika őrlemény előállítás jövőjét, mivel ezek a termékek a legmagasabb minőséget képviselik a világ fűszerpaprika-termelésének palettáján.
A termesztéstechnológia intenzitásának növelése: a fólia alatti termesztés
Az étkezési paprika példáját követve a fűszerpaprika termesztésben is komolyabb igény merült fel a termesztéstechnológia intenzitásának jelentős növelésére. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán (korábban Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campus) kísérleteket végeztek a termesztési változatok összehasonlítására. Elsődleges céljuk a fólia alatti termesztés fejlesztése volt, ennek keretében fűtetlen fóliasátorban több technológiai elem hatását vizsgálták, mind a hozamra, mind pedig a minőségre vonatkozóan.
Vizsgálati eredmények és tapasztalatok
A kísérletek során festékanyag- és cukortartalmat mértek, továbbá érzékszervi bírálatokat is végeztek. Tesztfajtaként a Délibáb hibridet használták. A két év terméseredményei azt mutatták, hogy a fóliasátorban a Délibáb fajtával végzett technológiai kísérletben őrleményhozamra számítva az állomány 0,50-0,54 kg-ot adott négyzetméterenként. A kísérlet két évének különböző időjárása ellenére a hozam nem volt jelentősen eltérő, míg a szabadföldi intenzív technológiában egyes fajtáknál 30-40%-os különbséget is tapasztaltak.
A színanyag-értékeket tekintve a két év alatt megvizsgált 175 mintában csak néhány, októberi szedésű esetben volt a 3 hetes utóérlelést követően 130 ASTA érték alatt az őrleményre számított festéktartalom. Az összes mintára nézve 193 ASTA érték volt az átlag. Fólia alatti termesztésben a Délibáb fajta esetében a 107 ASTA-253 ASTA, az átlag pedig 195 ASTA volt a festéktartalom.
A termesztés intenzitását tekintve azt tapasztalták, hogy a két legintenzívebb változat, a szabadföldi átmeneti takarásos, valamint a fólia alatti termesztés alacsonyabb festéktartalmat eredményezhet a bőrben, azonban az összes saját mag és erezet felhasználásával készült őrlemény festéktartalma kedvező e technológiákkal. Ehhez az is hozzájárul, hogy intenzív technológiákban a termésen belül a bőr/mag arány nagyobb, azaz az őrlemény végül kevesebb magot tartalmaz, mint a hagyományos szabadföldi termesztésben.
Fajtaválasztás és termesztéstechnikai elemek
Az érzékszervi bírálatok felhívták a figyelmet arra, hogy több intenzív technológiai változatban is viszonylag gyengébb illatú lehet az őrlemény. A fajtaválasztás az őrlemény minősége szempontjából nagy jelentőségű. A vizsgálat eredménye szerint a szabadföldi intenzív és a fólia alatti termesztést tekintve ez fontosabb tényező, mint a technológiai változat. A szabadföldön alacsonyabb ASTA értékű őrleményt adó fajták fóliás termesztésben sem szerepeltek jól, míg egyes fajták mindkét termesztésmóddal kiemelkedő festéktartalmú őrleményt adtak.
Fólia alatti termesztésben a növénysűrűséget, művelésmódot és a szedések számának hatását Délibáb fajtával vizsgálták. A növénysűrűséget 4-6 tő/m2 között változtatva a vizsgált minőségi paraméterekben egyértelmű hatást nem tudtak kimutatni. A művelésmódot, az állomány metszését és a támrendszer típusát munkaszervezési és terméshozam alapján érdemes kiválasztani. Az első szedés időpontjának és az összes szedésszámnak azonban nagy jelentősége van a minőséget tekintve. A paprikatermesztésben a tápoldatozás kérdésköre számos kérdést rejt még a hozam és a minőség növelése szempontjából is.
A paprika hajtatás gazdaságossága és a hazai piac
A magyar paprikatermesztés évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be a hazai zöldségtermesztésben, sőt nemzetközi viszonylatban is kiemelhető. A termőfelületek nagysága a ’90-es években a FruitVeB adatai alapján még 4-5000 hektár körüli szabadföldi és 2000-2400 hektár hajtatott felületből állt. A megtermelt paprika döntő hányada már ekkor is a hajtatásból származott. Napjainkban mintegy 1500 hektáron folyik szabadföldi termesztés és körülbelül 800 hektáron hajtatnak paprikát.
Termésátlagok és profitabilitás
A termésátlagok szabadföldön a 20 évvel ezelőtti 15 tonna/hektárról 37 tonna/hektárra, hajtatásban 8 kg/m2-ről 11,7 kg/m2-re nőttek. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán - több kertészettel és a DélKer-Tész Szövetkezettel együttműködve - több kutatás is készült a közelmúltban a paprika hajtatás gazdaságossági kérdéseivel kapcsolatosan.
A közepes vagy jó színvonalon gazdálkodó paprika hajtató kertészetek a jelen gazdasági környezetben is megfelelő profitot tudnak realizálni fűtött termesztő berendezésekben. A korábban kedvezőbbnek gondolt nagybani értékesítés átlagárai már nem haladják meg például a TÉSZ-ek által biztosított árakat.
Export és munkaerőhiány
Tendencia, hogy az export hetekkel később indul, sok esetben csak június végén, július elején. Míg a ’90-es években szinte csak TV paprika került kiszállításra, addig ma már fehér paprikát a cégek csak kápiával együtt tudják értékesíteni, ez utóbbi aránya legalább 50%! A fokozódó munkaerőhiány, valamint a növekvő növényvédelmi problémák a hidegfóliás kertészeket stratégiájuk átgondolására késztetik. Nagy a veszélye annak, hogy a fehér paprika termőfelülete tovább csökken. A kápia részaránya a termesztésből évről évre növekedett, aminek oka a kisebb munkaerő-ráfordítás is.
Tornyai Tibor előadásában a fejlesztés, előrelépés lehetőségeit is felvázolta. Az export piacokon elsősorban a rendkívül szigorú növényvédőszer-maradék értékek betartása jelent kihívást, ez a tény is ösztönzi a rezisztencianemesítést. Nem elégséges a minőségbiztosított kertészetekből kikerülő, 100%-os biztonsággal e növényvédelmi határértékeknek megfelelő árualap. Ezen mindenképp javítani kell! Az export lehetőségeit javítaná, ha a kikerülő magyar paprika minden esetben jó minőségben jelenne meg a német, cseh, skandináv, stb. áruházak polcain. Ha a magyar áru folyamatosan jó és főképp egyenletes minőségben, jó pultállósággal jelenne meg, a nyugat-európai igényes és nyitott vásárlók is nagyobb arányban vennék a magyar terméket. A nagyobb kiszállított mennyiség pedig a belső piacokra is kedvezően hatna.
A fejlődést szolgálná a hazai értékesítésben meghatározó szerepet betöltő áruházakkal történő szorosabb együttműködés. Fontos probléma az is, hogy nincs pontosan megfogalmazva és kommunikálva, hogy mi a magyar paprikatermesztés célja, milyen termékre van pontosan szükség, ami főképp a hazai piacokra igaz. Ez világosan látható a kertészek fajtaválasztásában is. Így nem lehet kialakítani egységes árualapot és megjelenést.
Az itthoni kínálatban a tavaszi és őszi időszakban, sőt még télen is általánosan hozzáférhető a prémium minőségű, extra vagy I. osztályú paprika is az alacsonyabb minőségi kategóriák mellett, addig nyáron sokszor csak lecsó és II. osztályú áru van az áruházak, de a zöldségboltok polcain is. Az előadó véleménye szerint egész évben biztos és biztonságos árualapot nyújtó hosszú kultúrás termesztést folytató gazdaságok szerepe növekedni fog. Felmerül más típusok szélesebb körben történő hazai termesztése is. A „kaliforniai” színes paprikák már jelenleg is folyamatosan jelen vannak a boltokban. Minden bizonnyal van előrelépési lehetőség néhány magyar kertész számára a színes blocky paprika terén is.
A mezőgazdasági munkaerő és vízellátás kihívásai
A fejlődés egyik legfontosabb eleme már általános gazdaságpolitikai kérdés, ez pedig a munkaerő problémák sürgős megoldása, amely nagy feladatot ró a gazdákra is. A kertészeti termelés 90%-a kis gazdaságokban történik. A NAK-on belül országos és a megyei kertészeti osztályok mellett öt alosztály, és munkacsoportok is működnek a kertészeti ágazat lekövetésére, amely nagyon kézimunkaerő-igényes, ugyanakkor a vidéki népesség megtartásában, életszínvonal növelésében jelentős szerepe lehet.
Munkaerőhiány és a közmunkaprogram
A munkaerőhiány az egész termelési ciklusban, de főleg a betakarítási időszakokban jelentkezik. A közmunkaprogram előnyei mellett hátrányos folyamatokat is indított, mert munkaerő-elszívó hatása van. A NAK folyamatosan jelzi javaslatait az illetékes szervek felé a közmunka és versenyszféra közti átjárhatóság érdekében. Bebizonyosodott, a törvényi szabályozás nem kellően hatékony, ezért a jogalkotóval együttműködve finomhangolás szükséges.
Javaslatokat fogalmaztak meg a Miniszterelnökségnek arról, hogyan lehet motiválni a közfoglalkoztatottakat úgy, hogy érdekük legyen termelő cégeknél időszakos munkát vállalni. Például a munkaerő-piaci támogatás, szociális juttatás feltétele legyen a 60-90 napos munkavégzés termelő szektorban. 2017-re áthidaló javaslat: a versenyszférában töltött idővel arányosan nőjön a közmunkaprogramban tölthető idő. Alternatív megoldásként javasolják, hogy aki évi 60-90 napot termelő vállalkozásnál ledolgozott, az emelt vagy tovább tartó munkaerő-piaci támogatást kapjon.
Egyszerűsített foglalkoztatás és szakemberhiány
Az egyszerűsített foglalkozás folyamatosan olcsóbbá és könnyebbé vált, a nagy mezőgazdasági foglalkoztatók azonban egy napon akár több száz idénymunkást alkalmaznak, a bejelentés több óra is lehet. Javasolják a meglévő mobilapplikációs technológia fejlesztését, az idénymunkásoknak fényképes, chipes műanyag kártya kiállítását, hogy érintéssel leolvashatók legyenek az adatok.
A munkaerőhiány húzó hatására az idényjellegű munka napi bére 5000-ről 8000-10 000 forintra nőtt 3 év alatt. A meghatározott összeg feletti részt szja-kötelezettség terheli, ekkor bevalláskészítési kötelezettsége van a munkavállalónak. Javasolták a mentes keretösszeg emelését a minimálbér 150%-ára. Súlyos gond a szakemberhiány is. A képzés véleményük szerint aránytalan: „túltermelés” van a felsőoktatásban; a közép- és szakiskolákból viszont kevesen jönnek ki.
Vízgazdálkodási problémák és javaslatok
A vízgazdálkodás problémáira áttérve az előadó elmondta, hogy a fizetési kötelezettség bevezetése uniós elvárás, források lehívásának előfeltétele. A Vidékfejlesztési Program keretében 50 milliárd forint áll rendelkezésre a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére. A vízkészlet-járulék esetében a díjmentes kontingens az EU-tagállamokon belül a legmagasabb. Öntözés esetén ez 50 000 köbméter/év, halgazdálkodásnál, rizstermelésnél 150 000 köbméter/év. A mentesség fennmarad tartósan vízhiányos időszakban és a többletvizek visszatartásából, tározásából származó vízkészletek után. A NAK javasolja a kontingensek megduplázását!
- július 1-től a NAK kezdeményezésére tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki a BM; 2017. június 17-30. közötti vízkivételek kapcsán csak a járulék 80%-át kell megfizetni - nem szükséges kérelem hozzá. A vízszolgáltatási díjról: a költségvetésre hárított díjat újra az agráriumnak kell viselnie 2017. január 1-től. A NAK-nak sikerült elérnie, hogy ennek bevezetése fokozatosan történjen, így 30%-ot a költségvetés áll.
Az illegális kutakról: a NAK által is kezdeményezett törvénymódosítás 2016 nyarán lépett életbe, így bírság nélkül fennmaradási engedélyt kaphatnak a 2016. június 4. előtt létesített vízi létesítmények. A szabályozás az EU Víz Keretirányelvével összhangban van, a legálissá vált kutak üzemeltetői, tulajdonosai indulhatnak pályázatokon. A Kamara az adminisztrációt és a költségeket radikálisan csökkentő javaslatokkal is a kormányzathoz fordult. Ennek egyik eredménye, hogy a 80 méternél sekélyebb kutak esetében is egyszerűsödött az engedélyeztetés.
Claas kombájnok: népszerűség és technológia
A Claas kombájnok hazánk legnépszerűbb gabonabetakarító gépei közé tartoznak. A németországi Claas csoport a világ egyik vezető mezőgazdasági gépgyártó vállalataként fontos szerepet tölt be a kombájnok fejlesztésében és gyártásában is. Ezek színe általában a Claas márkára oly jellemző világoszöld. Hazánkban a Claas évek óta a piacvezető márkák között szerepel a kombájnok tekintetében, olyan típusokkal képviseltetve magát, mint a Claas Lexion, Claas Dominator, Claas Tucano, Claas Avero. Természetesen a Claas az egyes kombájnjaihoz minden igényt kielégítő adapterkínálattal (kukorica adapter, napraforgó adapter, repce adapter) is szolgál.
Használt Claas kombájnok a piacon
Számos használt Claas kombájn érhető el a magyar piacon. Példák a hirdetésekből:
- Claas Lexion 750: Eladó egy CLAAS Lexion 750 típusú kombájn.
- Claas Lexion 740: Eladó tulajdonostól egy CLAAS LEXION 740 típusú kombájn. 2026. március 8. Kitűnő állapotú kombájn, 2. magyarországi tulajdonosától keresi új gazdáját.
- Claas Lexion 540: 2009-es évjárat, 2092 üzemórával, 3D rostákkal, eredeti állapotban. C660-as vágóasztallal és pótkocsival. A kombájn forgalomba helyezett. Igény esetén Capello 8x75 (2013-as évjárat) vágóasztallal is megvásárolható. 2026. május 12.
- Claas Lexion 440: 2001 gyártási év, Claas Auto Contour 6 m-es gabonavágóasztallal. A kombájnt végig az Axiál szervizelte. Mercedes motorral szerelt, elöl BKT gumik, hátul Alliance.
- Claas Lexion 660: 2017-es évjárat, 3500 üzemórával. A géphez tartozik egy Vario 7.7 gabonaasztal, amelyhez 2 db repcekasza is jár. 2026. május 4.
- Claas Lexion 440 (másik hirdetés): Eladó kiváló állapotban lévő Claas Lexion 440 Perkins soros 6, 250 LE-s motorral. 5741/4274 üzemóra, két tulajdonostól. C 540 Autocontour gabonaasztallal, szállítókocsi és repcetoldat is tartozik hozzá.
- Claas Lexion 650: 6,6 méteres adapterrel, 2011-es gyártású, 3600 üzemórával, Caterpillar motorral. Kiváló állapotban eladó. 2026. április 21.
- Claas Lexion 760: Kifogástalan állapotban eladó. Gyártás éve: 2018, teljesítmény: 370 kW / 503 HP, üzemóra: 2094 mth, aratott terület: 4179 ha, vágóasztal: Vario V930 Auto-Contour, szélesség: 9,3 m. Jár hozzá egy 9 m gabonaasztal repcetoldattal. Megkímélt szín alatt tárolt, Üzemóra: 4300. Minden meg van hozzá, mint pl.: gabona átszerelő készlet és a kukorica átszerelő készlet és a C600-as gabona adapterhez jár egy jobb oldali Biso kasza is.
- Claas Lexion 650 (másik hirdetés): Vario 660 gabonaasztallal, 1950 munkaórával, 5500 hektárral, 800/70R32 gumikkal (hátsók vadonatújak), C9 CAT motorral, magas felszereltséggel. Kukoricát még nem vágott! 2020.
- Claas Lexion 440 CEBIS: Eladó idegen nyelvű CEBIS, amely egy 440 Lexion kombájnban volt használva. Elérhető angol, német és francia nyelven.
4k🇧🇬-John Deere X9 1100 VS Claas 8900TT - A legjobb kombinációk! 🌾🌻🌽
A Nemzeti Összetartozás Napja: Trianon emlékezete
A magyar nemzet történetének egyik legtraumatikusabb eseménye a trianoni békeszerződés, melynek emlékezetét a Nemzeti Összetartozás Napja hivatott ápolni.
A békeszerződés aláírása és ratifikálása
Az Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, 4. §-ában rögzíti: „Az Országgyűlés kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.”
A trianoni békeszerződés aláírásának helyéről és időpontjáról szóló döntést a Nagykövetek Konferenciája május 22-én hozta meg. Május 23-án jegyzéket küldtek a magyar félnek, amely arra is kitért, hogy a békeszerződést a magyar kormány egy avagy több tagjának kell aláírnia, akiknek legkésőbb június 2-án meg kell érkezniük az aláírás helyére Versailles-ba. A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágost, keresztényszocialista népjóléti miniszter írták alá 1920. június 4-én.
A szerződést, „tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott”, az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a magyar nemzetgyűlés 1921. július 26-án, miután 1920. november 15-én ratifikálta. A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.
Nemzetközi ellenállás és revíziós törekvések
A szerződést diktáló nagyhatalmak közül az Amerikai Egyesült Államok sosem ratifikálta azt. Nagy-Britanniában és Franciaországban is erős ellenállás kísérte a ratifikációt. A francia parlamentben a békeszerződés ratifikációját előadó Guernier csak azzal ajánlotta a véglegesítést, hogy a Millerand-féle kísérőlevél (amelyet a magyar kormány Fouchet-jegyzék néven kapott meg) lényeges módosításokra és enyhítésekre ad módot. Margain képviselő erre leszögezte, hogy a kísérőlevél önmagában bizonyítja a szerződés megalapozatlan voltát. Briand francia miniszterelnök és külügyminiszter pedig ugyanitt elismerte: a magyar határok meglehetősen önkényesen lettek megvonva.
Az elveszített területek egy részét a második világháború előtt és alatt a Bécsi döntésekkel (1938 és 1940), illetve német szövetségben fegyveres akciókkal az ország visszaszerezte. Az I. bécsi döntéssel a Felvidék és Kárpátalja déli többségében magyarlakta részét, Csehszlovákia német elfoglalásakor Kárpátalját, a II. bécsi döntéssel pedig Észak-Erdélyt, a Délvidékkel pedig a Bácskát és a Muraközt. A magyar külpolitikát a második világháború végéig egyértelműen a határrevíziós törekvéseknek rendelték alá, a vezető politikában a „mindent vissza” hívei többségben voltak a kompromisszumra is hajlandókhoz (például a székely-magyar korridort követelőkhöz) képest. Az 1947-es párizsi békeszerződés visszaállította az 1937-es határokat, de három Pozsonnyal szemben lévő falu, Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún, az ún. „pozsonyi hídfő” Csehszlovákiához került.
„Talán harminc esztendeje mart belém először az eleven húsig Trianon… Az ukrán-szlovák határral közepén kettévágott magyar község, Szelmenc önmagában is Európa szégyene. Az egyesülő Európáé is. Testvérek, fiak, szülők, szomszédok, barátok a szögesdróttal megerősített határon kiabálnak át egymásnak, könnyeiket törölgetve érdeklődnek egymás sorsáról, most, 2004 márciusában is, amikor már csak pár hét van hátra egy csapat közép-európai ország, köztük Szlovákia EU-s csatlakozásáig.” - ez a kijelentés is jól tükrözi Trianon ma is ható sebeit.
Paprika Jancsi: A hagyományos kesztyűbáb színház figurája
A hagyományos kesztyűbáb színházat Ausztriában (és Németország déli részén) Kasperl-, vagy KasperThetaer-nek hívják, ami magyarra fordítva nem más, mint Paprika Jancsi színháza. A műfaj magyarországi képviselői között talán az egyik legtöbbet hivatkozott, és az utóbbi idők egyik legmeghatározóbb előadója Pille Tamás.
Pille Tamás és a bécsi magyaroknak szóló előadások
Pille Tamás hatalmas ambíciókkal kereste fel a SVUNG Bécsi Magyar Színtársulat rendezőjét, Pohl Balázst: szándéka, hogy a bécsi magyaroknak Paprika Jancsi mellett egy tíz előadásból álló bábjátéksorozatot hozzon el.
Szakmai életrajzából kiderül, hogy 1989 óta színházi rendezőként és színészként működik, akinek a bábszínház a kezdetektől jelen van az életében. Arra a kérdésre, hogy mi irányította a figyelmét a bábszínház felé, Pille Tamás így válaszolt: „Mondhatni szerelmese vagyok a műfajnak. A mai napig elvarázsol az a tény, hogy bár egyedül adom elő, mégsem egyszemélyes előadás a bábszínház. Rengeteg figura tud megjelenni egyszerre a „színpadon”. Most is például Paprika Jancsi mellett Paradicsom Tóni, az ördög, a molnár bácsi, vagy a gazda karakterét is viszem magammal a Pygmalion színházba.”
A Hetedhét Varázslat című korábbi előadásában volt egy megközelítőleg 5 perces jelenet, amiben feltűnt Paprika Jancsi, illetve, ahogy Magyarországon még szokták hívni, Vitéz László karaktere. Pille Tamás kiemelte: „Nem véletlen, hiszen az 1900-as évek elején a budapesti Városligetben működő Hincz család-, vagy Kemény Henrik óta Magyarországon is Paprika Jancsi figurája egy olyan meghatározó népi gyerekhős, aki mára összeforrott a bábszínház fogalmával.”
Vitéz László kalandjai nem egy klasszikus történet, hanem a főhős karaktere az állandó visszatérő motívum, de a további szereplők és pontos történet állandóan változik, de a főhős jellemző élénksége és némi együgyűsége szinte minden előadásban visszaköszön.
Az interakció és a jövőbeli tervek
Arra a kérdésre, hogy előre tudja-e mondani egy bábelőadás hosszát, Pille Tamás így felelt: „Ezt előre nem tudom megmondani. Kicsit ebben a bábszínház hasonlít az operett műfajához, ahol szintén nagyban függ az előadás menete a közönségtől. Nagyon fontos a nézők együttműködése. Ha a játékos és a közönség között létrejön az összhang és az interakció, akkor valójában ez határozza meg az előadás hosszát is. A gyerekek igen.”
4k🇧🇬-John Deere X9 1100 VS Claas 8900TT - A legjobb kombinációk! 🌾🌻🌽
Pille Tamás operett előadásokkal már bejárta szinte az egész német nyelvterületet, bábelőadásokkal volt már Ausztriában több helyen is, de Bécsben magyaroknak még soha nem adott elő. Reméli, hogy ez egy hosszútávú együttműködés lesz a SVUNG társulattal. A terv az, hogy most szeptemberben egy, októbertől kettő, novembertől pedig három előadást szeretnének játszani havonta a SVUNG társulat állandó színházában, a Pygmalionban. Repertoár van bőven, 10 mese van most jelen pillanatban a színen, úgyhogy bőven lesz miből válogatni a bécsi gyerekközönség számára. A Paprika Jancsi című előadás 2022-ben került bemutatásra. Pille Tamás korábban az origo.hu-nál 10 évig és a Müpában 3 évig szerkesztőként is dolgozott.