Paprikatermesztés és Megvilágítás: Átfogó Útmutató

A paprika, ez a meleg- és fényigényes növény, nemcsak a magyar konyha elengedhetetlen része, hanem világszerte számos kultúrában megtalálható. Az amerikai kontinensről származik, Kolumbusz Kristóf második útján, 1494-ben gyűjtötték be és írták le. Érdekessége, hogy Európában sokáig dísznövényként tartották, mivel színes termései miatt mérgezőnek hitték. Mára azonban a szabadföldi és intenzív termesztésben egyaránt kiemelkedő szerepet játszik, köszönhetően a modern tápoldatozási és megvilágítási technikáknak.

A Paprika Fényigénye és a Megvilágítás Jelentősége

A paprika melegigényes növény, de legalább ennyire fényigényes is. Amikor kevés a fény, a növény nem "lassul le", hanem megpróbál több fényhez jutni: megnyújtja a szárát, a levelek kisebbek maradnak, a szövetek gyengébbek lesznek. Ez a megnyúlás nem visszafordítható. Februárban a paprikamagok szépen kikelnek a meleg szobában, és néhány nap alatt megjelennek az első apró levelek. Ekkor jön az optimizmus: minden rendben, indul a szezon. Aztán két hét múlva a palánták hirtelen megnyúlnak, elvékonyodnak, oldalra dőlnek. A kérdés ilyenkor mindig ugyanaz: kell-e lámpa, vagy elég az ablakpárkány? A válasz nem általános. Sokan túl korán vásárolnak erős növénynevelő lámpát, miközben az alapfeltételek nem ideálisak. Fontosabb a megfelelő hőmérséklet és a mértékletes öntözés.

A paprika 12-14 órányi erős, egyenletes fényben fejlődik szépen. A lámpát túl magasra téve csökken a hatékonysága. A palánták számára a fényforrásnak közel kell lennie - anélkül, hogy melegítené vagy perzselné a leveleket. Nem az a kérdés, hogy "szabad-e" lámpát használni, hanem az, hogy a palánta mit mutat. Ha zömök, sötétzöld, stabil szárú - jó helyen van. Ha vékony, világosabb, dőlni kezd - több fényre van szüksége. Februárban a leggyakoribb probléma nem a hideg, hanem a fényhiány. A jó palánta nem siet.

Ideális LED Világítási Beállítások Paprikanövényekhez

Az egyes növények LED-es kiegészítő világítása eltérő összetételű fényt és eltérő világítási időtartamokat igényel. Nézzük meg, hogyan néz ki ez a paprikapalánta esetében.

• Palánta szakasz (vetéstől az első valódi levelekig): A paprikapalántáknak általában nagyobb szükségük van a kék fényre a fotoszintézishez és a növekedéshez. A kék fény serkenti a gyökér- és levélfejlődést, valamint segít az általános növekedési folyamatokban. Javasolt arányok: 70-100% kék, 0-30% piros.
• Vegetatív növekedési fázis (lombozat fejlődése): Ebben a fázisban a paprikapalántáknak továbbra is nagyobb mennyiségű kék fényre van szükségük, mivel ez serkenti a fotoszintézist és a növekedést. Azonban a piros fény is fontos ebben a szakaszban, mivel elősegíti a szár növekedését és a levélzet tömegét. Javasolt arányok: 60-80% kék, 20-40% piros.
• Virágzási és terméskötési szakasz: A paprikapalánták virágzási szakaszában a piros fény fontosabb, mivel elősegíti a virágzást és a terméshozamot. Ugyanakkor a kék fény is továbbra is szükséges a fotoszintézis folyamatának fenntartásához. Javasolt arányok: 30-50% kék, 50-70% piros.

Az optimális napi expozíció ideje 12-16 óra. Fontos megjegyezni, hogy a pontos arányok és az optimális napi expozíció ideje változhat a növényfajtától, a termesztési körülményektől, a fénycsövek típusától és más tényezőktől függően.

A Paprika Tápanyagellátása és Tápoldatozása

A paprika tápanyagigényes növény, és nem lehet elégszer hangsúlyozni. Számára olyan talajt kell a palánta ültetése előtt készítenünk, amely gazdag mikro- és makroelemekben, ásványi anyagokban, és természetesen a szerkezete is megfelelő ahhoz, hogy ezeket a tápanyagokat könnyen felvehesse. De még ez sem elég, a termesztés ideje alatt is folytatnunk kell a tápanyag-utánpótlást.

A Tápoldatozás Módszerei és Szakaszai

A korszerű szabadföldi étkezési paprikatermesztésben a tápoldatozás a leggyakrabban alkalmazott tápanyag-utánpótlási mód. Lehetővé teszi a folyamatos és kiegyenlített tápanyagszint tartását a talajban. Nemcsak a tápanyag-, de vízigénye is nagy a paprikának. Hagyományos szabadföldi termesztésben a paprikák vízfogyasztási együtthatója 140 és 200 között van, intenzív szabadföldi körülmények között (talajtakarás, csepegtető öntözés stb.) csak 80-100, a kápia és a paradicsom alakú fajták esetében kicsit kevesebb, mint a fehér (TV) paprikáknál.

Míg az alaptrágyát ősszel terítés formájában talajvizsgálat alapján adják, addig az indítótrágyát többnyire a bakhátkészítéskor dolgozzák a talajba, ennek a hatóanyag-mennyisége 25-45 kg/ha N, 15-25 kg/ha P2O5 és 50-60 kg/ha K2O között változik. A fejtrágyázások időpontját célszerű fenológiai fázisokhoz kötni, akkor adni és olyan összetételben a tápoldatot, amikor és ahogy az egyes tápanyagok a legjobb hatékonysággal érvényesülnek.

1. I. szakasz: Cél a gyökeresedés elősegítése. A jobb gyökeresedés miatt (az ültetést követő 2 hét alatt) a nitrogénhez és a káliumhoz képest magas P-arányú tápoldat használata célszerű, vagyis a starterként, az ültetéskor adott tápoldattal tovább kezelik a növényeket.
2. II. szakasz: Cél a lombozat fejlesztése. A kiültetést követő 3-5 hétben (II. szakasz) jelentősen változik a paprikanövény tápelemarány-igénye, a lombozat felépítéséhez sok nitrogénre van szüksége. Ebben a fázisban alacsonyabb EC-t (elektromos vezetőképesség) és arányaiban több nitrogént használunk.
3. III. szakasz: Cél a tövek beköttetése.
4. IV. szakasz: Cél a bogyók tömegének növelése. Az első kötések megjelenését követően csökkentjük az EC-t, és növeljük a nitrogén arányát (N:K = 1:0,7-1), mivel az első terméskötéseket követő napokban ugrásszerűen megnövekszik a tápanyagfelvétel nitrogénből.
5. V. szakasz: Cél az újabb hajtások képződése, a termések folyamatos kifejlesztése. A szedések idején az újabb hajtások képződéséhez (remontáláshoz) - a nitrogénhez viszonyítva valamivel több káliumot igényel -, ami különösen érvényes a színesedő fajtákra. Jellemzően ebben a szakaszban 1,5-2,5-es EC-jű tápoldatot használunk. Az N:K arány a továbbiakban lényegesen nem változik, a tápoldat mennyisége a tenyészidő vége felé fokozatosan csökkenthető, esetleg a tenyészidő végén a fehér termésű fajták esetében a kálium el is hagyható. Míg a paradicsomalakú fajtáknál változatlanul a heti 3 tápoldatozás a javasolt, addig ez a kápiák esetében 2-re csökkenthető.

A kezdeti 1-1,5 dkg/m2/hetes műtrágyaadagok után a termésnövekedés kezdetétől (IV. szakasz) növeljük az adagokat. A kálium esetében a termesztők tisztában vannak a paprika klórérzékenységével, mégis a magas költségek miatt alaptrágyának a 40, illetve a 60%-os kálisót használják, ami a toxikusnak is mondható klórnak a talajban való gyors mozgékonysága miatt nem jelent igazán veszélyt, a téli csapadékkal a gyökérzónából kimosódik. A tápoldatozással kapcsolatos receptekben szereplő adatok csak javaslatnak tekinthetők, azokat a környezeti viszonyok és a növény állapota jelentős mértékben módosíthatja. Figyelembe véve a paprikának a fent jelzett NPK-igényét, a pritavit, a kápia és a fehér (TV) fajták esetében a termés, illetve a tápanyagmérleg alapján számított műtrágyahatóanyag-szükséglet eltérő lehet.

Bio és Mikrobiológiai Tápoldatok

Amikor zöldségeket termesztünk, el kell gondolkodnunk azon, hogy mivel tápláljuk növényeinket. A hagyományos megoldásokról már régen kiderült, hogy nem olyan hatékonyak, mint amit elvárnánk tőlük. Egyre gyakrabban találkozhatunk bio tápoldatokkal a kertészeti áruházak polcain. Ezek többségében természetes növényi kivonatok, azaz a szükséges tápanyagokat természetes formában tartalmazzák. Speciális hiánytünetre kapható olyan tápoldat paprikához, melyeket biogazdálkodásban is használhatunk. Léteznek mikrobiológiai készítmények, amelyek hasonló elven működnek, mint az emberek esetén a probiotikumok. Nagy számban tartalmaznak olyan hasznos baktériumokat és egyéb szervezeteket, amelyeknek az a feladata, hogy a növények számára a tápanyagfelvételt megkönnyítsék.

Vegyszeres Tápoldatok és Hiánytünetek

Vegyszer alatt értjük azokat a paprika tápoldatokat, melyek műtrágyát tartalmaznak és akár különböző szermaradványokat, vagy mesterséges adalékokat. A műtrágyák legfőbb problémája az, hogy csak három fő mikroelem: a nitrogén, foszfor és kálium pótlására alkalmasak. Nem tartalmaznak egyéb fontos elemeket, mint a kalcium vagy magnézium, illetve mikroelemeket sem, mint a bór, réz, vas stb. Idővel az ilyen tápoldattal kezelt növényeinken hiánytünetek léphetnek fel. A paprika különösen érzékeny, nála az egyik sarkalatos pont a kalcium felvétele, ami például túl nagy hőségben, magas talajhőmérsékleten gátolt, tehát hiába van elég kalcium a talajban, azt a növény nem képes felvenni.

Levéltrágyázás

Minden növényi szerv képes a tápelemek felvételére, így a levél is, de ennek a folyamatnak fő szerve a gyökér. Morfológiájából adódóan nagyságrendekkel több tápanyagot képes hasznosítani, mint bármelyik más szerv. Ugyan levélen keresztül több tápelem is jobb hatékonysággal érvényesül, de levéltrágyázással csak kis adagokban és kevés tápanyag adható. A lombtrágyák hatékonysága is növény- és környezetfüggő. Bizonyos fenológiai fázisokban jól hasznosulnak, látványos hatás érhető el velük. Párás környezetben és nem nagy forróságban (20-25 °C-on) tovább marad a levél felületén, azaz lassabban szárad fel, jobb a levéltrágya hatékonysága. Beteg, funkciójában korlátozott levelek gyógyítására a lombtrágyázás alkalmatlan! A kijuttatás gyakoriságára a paprika esetében sem lehet pontos receptet adni, tapasztalatok szerint az 5-7 napi lombtrágyázás a kritikus esetekben is elegendő. A levéltrágyázás sikere nemcsak a lombtrágyától függ, rossz minőségű vízben a hatékonysága csökken, ki is csapódhat. Ilyen célból legfeljebb 17-19 német keménységi fokú (nk0) és 0,5-1 sóértékű (mS/cm EC) vizet szabad felhasználni, hőmérséklete 15 °C-nál hidegebb ne legyen!

A paprika nevelése során, hiánytünetek esetén érdemes úgynevezett zöldtrágyázást alkalmazni, azaz a levelekre oldott formában juttatjuk ki akár a kalciumot, akár más szükséges elemet.

Házi Készítésű Tápoldatok

A paprika tápoldat házilag is könnyen elkészíthető. Erjesztett növényi leveleket, például csalánlevet, vagy különböző keverékeket alkalmazhatunk a paprika ápolása során, mint például csalán, pitypang és hagymahéj keverékének erjesztett levét. Ezek az erjesztett levek 1:10 vagy 1:20 hígításban használhatók paprika tápoldatozása céljából. A kalcium pótlásra a hígított tejjel való permetezés is alkalmas lehet. Fentieket összefoglalva mindenképpen a természetes szerek használatát ajánljuk a paprika tápoldatozása során.

Jalapeño Paprika Termesztése és Jellemzői

A Jalapeño paprika, a Capsicum annuum faj egyik legismertebb és legnépszerűbb tagja, világszerte meghódította a konyhákat és a kerteket egyaránt. Mexikóból származó, de mára már globálisan elterjedt fűszernövényként tartják számon.

A Jalapeño Növény Jellemzői és Termesztési Igényei

A Jalapeño paprika egy bokros növekedésű fajta, amely általában 75-90 centiméter magasra nő, és hosszú tenyészidővel rendelkezik, 70-80 nap alatt fordul termőre. A növény meleg- és napfényigényes, ideális esetben 20-30 °C közötti hőmérsékleten fejlődik a legintenzívebben. A talajjal szemben támasztott legfontosabb követelmény a jó vízáteresztő képesség, valamint a tápanyagban gazdag, laza szerkezet. A magvetéshez vagy palántaneveléshez ajánlott ültetőközegek között szerepel a tőzeg, kókuszrost, palántaföld, vagy ezek keverékei, melyek könnyűek, lazák és enyhén savasak. A talaj pH-értékének 6 és 7 között kell lennie.

A vetőmagok csíráztatásához ideális a 25-30 °C közötti hőmérséklet, amely 6-8 nap alatt eredményezhet kelést, bár ez eltérő hőmérsékleten változhat. A magokat 0,5-1 cm mélyre javasolt vetni, és a csírázási időszakban a talajt folyamatosan nedvesen kell tartani, de kerülni kell a túlöntözést. A palántaneveléshez használható speciális palántaföld vagy tőzegpelletek. Amikor a palánták elérik a megfelelő méretet, és elmúlt a fagyveszély, kiültethetők a végleges helyükre. Fontos a megfelelő ültetési távolság biztosítása, hogy a növényeknek legyen elég terük a növekedéshez és a szellőzéshez. A növényeknek napos fekvésben van szükségük, ahol legalább napi 6-8 óra napfényt kapnak.

A rendszeres, de mértékletes öntözés kulcsfontosságú a Jalapeño termesztése során. A túlzott szárazság vagy a pangó víz egyaránt károsíthatja a növényt. A terméskötéstől kezdve hetente tápoldatozás javasolt, magas káliumtartalmú paradicsomtáppal. Az EC-mérés (elektromos vezetőképesség) segít a tápoldat optimális koncentrációjának beállításában, ideális esetben 1,5-2,5 mS/cm között. A talaj pH-értékének mérése is elengedhetetlen a tápanyagfelvétel optimalizálásához.

Növényvédelem és Kártevők

A Jalapeño paprika növényvédelmét már a vetéskor el kell kezdeni, akár száraz csávázással. A palántakorban a növényeket védeni kell a szívókártevők, mint a tripszek, atkák és levéltetvek ellen. Egyes években a gyapottok bagolylepkék is jelentős károkat okozhatnak, hernyóik belülről rágják a paprikákat. Megelőzésükre mini petefürkészek használhatók. Fontos a folyamatos ellenőrzés, és a problémák időben történő felismerése. Természetes rovarirtó szerek vagy biopesticidek alkalmazása is javasolt.

A "Biokiskert" által forgalmazott kezeletlen, csávázatlan vetőmagok garantálják a származást és a vegyszermentességet, melyet a tasakon feltüntetett jelölés is igazol. Ezek a magok biogazdálkodók számára is alkalmasak, és a minősítő szervezetek által elfogadott igazolással rendelkeznek. Fontos megjegyezni, hogy a "vegyszermentes vetőmag" nem feltétlenül jelenti az ökológiai gazdálkodásból való származást vagy a kiemelkedő ellenálló képességet.

A Jalapeño Termés és Felhasználása

A Jalapeño paprika termése körülbelül 7 cm hosszú és 3 cm keresztmetszetű, lekerekített végű. A növény nagyon bőtermő, a paprikák sötétzöldről sötétvörösre érnek. Íze pikáns, csípős, és vastag húsú, ami nagyon finommá teszi frissen fogyasztva. Elsősorban zölden használják salsa szószokhoz, de savanyúságokban is kiváló.

A paprikák csípősségét a kapszaicin nevű vegyület okozza, melynek gyógyhatásokat is tulajdonítanak, többek között rákmegelőző és zsírégető hatást, bár ezek többségének megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek. A chili paprikák jól száríthatók, akár felfűzve, akár vékony karikákra szeletelve. A szárított szeletek őrölhetők, de óvatosan kell eljárni, mert a por belélegzése irritációt okozhat. A kis mennyiségű chili fűszerolajhoz keverhető, vagy csípős ételek készítéséhez használható. A paprikaszeletek süthetők, illetve sütés után le is fagyaszthatók.

Kulináris Alkalmazások és Tippek

A Jalapeño paprika sokoldalúan felhasználható a konyhában. Frissen, szeletelve salátákba, szendvicsekbe, vagy éppen nachos mellé tálalva fogyasztható. Kiváló alapanyaga a salsáknak, chiliszószoknak, pácoknak és különféle pikáns ételeknek. Savanyúságként is népszerű, akár önmagában, akár más zöldségekkel együtt eltéve. A "Jalapeno Early" egy korai érésű fajta, amely ideális választás azoknak, akik minél hamarabb szeretnének friss csilipaprikát szüretelni. Közepes csípősségű, jellegzetesen húsos terméseket hoz, amelyeket sokoldalúan lehet felhasználni. A "Jalapeno Early mag" palántanevelésre is kiválóan alkalmas.

A Talaj Élete és a Fenntartható Termesztés

A "A talaj él!" filozófia hangsúlyozza a talaj élővilágának fontosságát. Egy maréknyi talajban milliárdnyi élőlény található, akiknek szükségük van szervesanyagra és levegőre a túléléshez. A termesztési filozófia lényege, hogy nem a növényt etetjük, hanem magát a talajt. A magas szervesanyagtartalmú talajokban termesztett növények nagyobb tápértékkel rendelkeznek, jobban segítik az egészség megőrzését és a betegségek megelőzését. A Biogazdálkodók számára a minősítő szervezetek által elfogadott formában szolgáltatnak igazolást a vegyszermentes vetőmagok származásáról.

Magyarországi Jalapeño és Fűszerpaprika Termesztés Helyzete

Magyarországon a Jalapeño paprika termesztése nagy lehetőséget kínál, mivel a feldolgozók nem tudnak elegendő mennyiséget felvásárolni. A fűszerpaprika-termesztés is átalakulóban van, új, nagyobb terméshozamokat garantáló fajták jelennek meg, és előtérbe kerül az intenzív termesztés. A Jalapeño fajták, mint a Rioverde és Fundador, bizonyítottak a termesztésben, és számos új, ígéretes fajta áll fejlesztés alatt.

A B.W.A Kft. a Duna-Tisza közén honosította meg a Jalapeño termesztését, kizárólag szósz és pép gyártásra. Míg a fűszerpaprika-őrlemény előállításának mennyisége csökkent, a szószok népszerűsége növekszik. A Jalapeño magasabb termésátlaga (akár 55 t/ha) és gazdaságossága révén egyre inkább előtérbe kerül a hagyományos fűszerpaprikával szemben.

A technológiai fejlesztések, mint a gépi és kézi betakarítás kombinálása, növelik a versenyképességet. A klímaváltozás hatására az extenzív termelés csökkent, míg az intenzív termelés, csepegtető öntözés és takarófóliák alkalmazásával nőtt. Az öntözés fontossága kiemelkedő, mivel a száraz, meleg nyarak öntözés nélkül már kockázatos termeszteni. A munkaerőhiány továbbra is komoly kihívást jelent az ágazat számára. A biológiai védekezés módszerei is fejlődnek, de jelenleg nem mindig eléggé hatékonyak. A hazai fűszerpaprika és Jalapeño termesztésének kilátásai jók, különösen a feldolgozók és termelők közötti szoros együttműködés esetén. A kereslet növekszik, különösen a háztartások részéről, ami a koronavírus-járvány alatti változásokra vezethető vissza. A termelés azonban szűk keresztmetszetet jelenthet, így a technológiai fejlesztések és a hatékony növényvédelem elengedhetetlen a jövőbeli sikerekhez.

További Chili Paprika Fajták és Érdekességek

A Jalapeño mellett számos más chili paprika fajta is létezik, amelyek eltérő csípősséggel, ízvilággal és felhasználási területtel rendelkeznek. A Scoville-skála méri a paprikák csípősségét, a kapszaicin tartalom alapján.

• Poblano: Nagy, enyhén csípős paprika, gyakran töltve fogyasztják.
• Thai chili: Kicsi és nagyon erős, ázsiai konyhában használják.
• Scotch bonnet: Karibi, erős és gyümölcsös ízű.
• Ghost pepper (Naga Jolokia): Az egyik legerősebb paprika, kihívást jelent a fogyasztóknak.
• Carolina Reaper: Hivatalosan a világ legerősebb chili paprikája.
• Hungarian Wax: Közepesen csípős, magyar konyhában gyakori, savanyúságként is kedvelt.
• Ancho: Enyhén csípős, gyümölcsös, mexikói szószokhoz használják.
• Chipotle: A Jalapeño füstölt és szárított változata, gazdag füstös ízzel.

A chili magok beszerzése megbízható forrásból javasolt. A csíráztatás sikere nagyban függ a hőmérséklettől (25-30°C), a nedvességtől és a megfelelő ültetőközegetől. A hosszabb csírázási idővel rendelkező vagy nehezebben csíráztatható fajtáknál érdemes előcsíráztatási módszereket alkalmazni, például papírtörlőn vagy tőzegpellettben. A chili paprika termesztése türelmet és odafigyelést igényel, de a sikeres növekedés és a saját termesztésű, ízletes termések élménye kárpótol minden erőfeszítésért.

Paprika Teleltetése: Többéves Termesztés Lehetősége

A legtöbb hobbikertész egynyári növényként tekint a paprikára. Az egynyári kifejezés annyit jelent, hogy a növény csírázik, majd virágzik, termésérés után pedig elpusztul, mindössze egy év időtartama alatt. A paprika azonban más, nem kell mást tennünk, csak egy kicsit odafigyelnünk rá télen is, és már is elértük, hogy egynyári növényből több évig termő növényt hozzunk létre. Fontos először is leszögeznünk azt, hogy télen nem fog termést hozni a paprika, hogyha a lakást válasszuk teleltetésre. Ha szeretnétek, hogy télen is legyen paprika, akkor melegházat javaslunk, mivel a termésre forduláshoz szüksége van a paprikának megfelelő hőmérsékletre, fényre és páratartalomra.

Zöldségeinket általában egynyári növényként neveljük konyhakertünkben, ezért hajlamosak vagyunk így is gondolni rájuk. A mi klímánkon zöldségnövényeink zöme valóban rövid életű, a hidegebb évszaknak már nem állnának ellen, ezért évente újra vetjük, illetve ültetjük őket. Bár konyhakertészkörökben nem bevett gyakorlat, egy kis rásegítéssel paprikáinkat átmenthetjük a következő szezonra, és ezzel előnyre tehetünk szert a veteményesben. Az idősebb növény hamarabb termőre fordul jövőre, mint az az évi, magról nevelt ifjoncok, ráadásul többet is terem. Ezért mini konyhakertekben, magaságyásos veteményesben a helykihasználáson és a termésátlagon is javíthatunk, ha több évig gondozzuk paprikanövényeinket.

A Teleltetés Menete

Étkezési paprika az ágyásban: egy fiatal tő egy év alatt átlagosan 5-8 termést nevel ki. Ha a hőmérséklet tartósan 10 fok alá csökken - körülbelül október közepétől, végétől -, megérik az idő arra, hogy paprikáinkat átköltöztessük téli menedékükre. Ehhez válasszunk egy hűvös (12-14 fokos), száraz, fagy- és szélmentes helyet: lépcsőház, nyári konyha vagy garázs megfelelő lehet. Az átültetéshez válasszunk erős, egészséges példányokat! Ha alaposabban szemügyre vesszük paprikáinkat, láthatjuk, hogy száruk fásodásnak indult, ami arról árulkodik, hogy nem egy évre gondolt berendezkedni nálunk. Óvatosan ássuk ki a paprikatöveket, és ültessük át őket egy kétszer akkora cserépbe, friss virág- vagy palántaföldbe! Vágjuk le a terméseket, virágokat, a friss hajtásokat, vízzel alaposan tisztítsuk meg a leveleket, hogy eltávolítsuk az esetleges kártevőket.

A paprika levelei a zárt térben egy idő után lehullanak, ahogy a növény nyugalmi állapotba kerül, ettől nem kell megijedni. A teleltetés alatt ne öntözzük túl a paprikát! Elég 2-3 hetente meglocsolni, de arra azért vigyázzunk, hogy ne száradjon ki! A téli szünet paprikáink számára április elejéig tart, az áttelelt növényt ekkor elkezdjük felkészíteni az idei szezonra. Költöztessük át egy melegebb helyre (például vigyük be a lakásba), és öntözzük gyakrabban (vigyázzunk, nehogy túlöntözzük)! Ha a növény sikeresen átvészelte a telet, hamarosan megjelennek az új hajtások. Támogassuk meg a regenerálódást egy kis extra tápanyaggal!

Rengeteg fajta paprika létezik, termetük okán az alacsonyabb habitusú, kompakt növények teleltetése egyszerűbb. Így a húsos fehér paprikák, valamint a chili verziók átültetésével is próbálkozhatunk. A chili paprikák teleltetése esetén figyeljünk arra, hogy kifejezetten meleg és fényigényes fajtáról van szó, így kora ősszel ássuk ki az ágyásból! Számukra a teleltetéshez egy naposabb ablakpárkányt is választhatunk, és 15 fok körüli hőmérsékletet. Amennyiben chili paprikáinkat melegházban neveljük, és télen is tudjuk számukra biztosítani a megfelelő fényt és hőmérsékletet, úgy paprikáink télen is teremni fognak.

tags: #paprika #pot #megvilagitas