A paprika termesztése, legyen szó haladó kertészről vagy teljesen kezdőről, könnyen kivitelezhető, ha odafigyelünk az öntözésre, trágyázásra és metszésre. Ez az ízletes és egészséges zöldség virágágyásban, üvegházban, de akár lakásban, erkélyen is termeszthető virágcserépben. A munkánk eredménye egy vitamindús zöldség, ráadásul a növény akár otthonunk dísze is lehet. Ahhoz, hogy a paprika bőséges termést hozzon, kulcsfontosságú a megfelelő talaj kiválasztása és előkészítése, valamint a növény igényeinek megfelelő gondozás.
A Paprika Igényei a Talajjal Szemben
A paprika a legmagasabb igényeket támasztja a talaj szerkezetével, fizikai és kémiai tulajdonságaival szemben.
Fizikai Tulajdonságok: Szerkezet és Melegedés
Ideálisnak nevezhetők a gyorsan melegedő, jó tápanyag- és vízgazdálkodású, középkötött homokos vályog, vályog fizikai féleségű talajok. Megfelelő talaj-előkészítés esetén gyengébb talajszerkezet mellett is jó eredményt adhatnak a fűszer- és paradicsom alakú paprikák. Az igényesebb fehér termésű paprikák azonban csak kiváló szerkezetű talajokba vethetők, illetve ültethetők. A laza talaj is nagyon fontos a paprika számára. Dúsítsuk komposzttal, vagy tegyünk egy kevés pelletált, vagy komposztált marhatrágyát a palánta alá.
A kötött talajok hátrányosak, mert nehezen melegszenek fel, és rossz szerkezetűek. Előnyük közé sorolható, hogy a tápanyagokat jobban megtartják, mint a laza homoktalajok, viszont tömörödésre hajlamosabbak. A koraiságot illetően a laza szerkezetű talajok kedvezőbbek, éppen ezért a nagy hajtatótelepek a lazább talajú Jászság, Cegléd és Szeged környékén alakultak ki a '70-es években. Tudni kell azonban azt is, hogy ezek a talajok gyenge adszorpciós kapacitással rendelkeznek, ezért csak rendszeres szervestrágyázással tarthatók fenn paprikatermesztésre.
A kötött talajok sokkal nehezebben melegszenek fel, ami rontja a foszfor felvételét. Az agyagos kötött talajokon a kálium akár kétszeresen is képes megkötődni, a csekély agyagtartalmú talajokhoz képest. Az agyagos talajok tömöttségükből adódóan, a levegőtlenség miatt vashiánytünetet is okozhatnak a paprikán. Súlyos levegőtlenségből adódóan kialakulhat klorózis, ami a hajtatásban gyakori, főleg nehéz talajoknál.
Kémiai Tulajdonságok: pH, Mész- és Humusztartalom
A paprika kémhatás és mészigény tekintetében átlagosnak mondható. Kedvező a 6,5-7,5 pH és az 1-5% mésztartalom. 1% mésztartalom alatt kalciumhiánnyal kell számolni, 5% feletti mésztartalom pedig elsősorban a mikroelem-ellátásban okozhat zavarokat. A paprika a közömbös talajokon fejlődik jól. A talajok 1-5% közötti mésztartalma már fedezi a növény kalciumigényét, feltéve, ha ez könnyen hozzáférhető állapotban van. Az 5%-nál magasabb mésztartalom rossz fejlődést és mikroelem-felvételi zavarokat okozhat.
A humusztartalom is kulcsfontosságú. Szabadföldi termesztéshez a 2-3% humusztartalom elfogadható, hajtatásban ennél nagyobb (4-5%) szervesanyag-tartalomra kell törekedni, hogy a gyökérzet a fokozott víz- és tápanyagfelvételnek meg tudjon felelni. A paprika termesztésére szánt területeket illetően szinte minden szerző kiemeli a magas humusztartalmat. A talaj 2,5-3%-os humusztartalma a termesztés alsó határának tekinthető.
Tápanyagigény és Trágyázás
A paprika nagy tápanyagigényű növény, tápanyagokban gazdagon ellátott talajokat igényel, ugyanakkor érzékeny a túltrágyázásra és a magas sókoncentrációra. A tápanyagoknak könnyen felvehető formában kell lenniük, különösen a palánták kiültetésének időszakában és a gyökeresedésük mélységében. Ekkor a legfontosabb tápelem a foszfor, melyből palánta korban többet igényel. A foszforhiány tünetei ebben a korban jelentkeznek erőteljesen - lassú növekedés, vékony szár, gyenge gyökérzet, lassú kötődés, kései virágzás. Különösen igaz lehet ez hideg időjárásban, amikor a talajok életfolyamatai lelassulnak és csökken a foszfor feltáródás üteme is. Palántaneveléskor célunk, hogy erős, zömök palántákat kapjunk. Ekkor magas foszfortartalmú tápanyagellátás célszerű. Kiültetés után a foszfortartalmú tápoldat a begyökeresedést, és a virágképződést segíti.
A nitrogén felvétel a zöldtömeg növekedésével folyamatosan emelkedik, nagyobb ütemű nitrogén felhasználás a bogyók kinevelésével indul el. Nitrogénhiány hatására a bogyók megnyúlnak, a termés fala vékony marad, a gyökérzet kevésbé elágazó, vékony és hosszú lesz. Virágzásig mindenképp biztosítani kell a kiegyensúlyozott nitrogénellátást is. A termésképzés idején a paprika káliumigénye megnövekszik. A paprika a kalciumhiányt a bogyókon a bibepont közelében jelentkező foltosodással jelzi. A kalcium hiánya csúcsrothadást okoz. Termesztés során fontos a folyamatos mikroelem-ellátás is.
Kápia paprika hidegfóliás termesztése
A vásárolt trágyán kívül házi készítésűt is használhatunk a paprikához - például csirketrágyát. Ez számos hasznos anyagot (nitrogént, foszfort, káliumot vagy kalciumot) tartalmaz, amelyek elősegítik a fotoszintézist vagy javítják a talaj általános minőségét. Öntsük fel a trágyát vízzel, és hagyjuk erjedni zárt vödörben két hétig. Utána csak oda kell adni a növényeknek. A paprika csirketrágyával történő trágyázása gazdag terméssel kecsegtet, de a használatakor meglehetősen erős szagra számíthatunk.
Sóérzékenység
A paprika sótűrő képességét hazánkban a kutatók már kettéosztották, ugyanis a fehér étkezési típust a sóra érzékenyek közé sorolták, a hosszú, hegyes erős típust pedig a sóra kevésbé érzékenyekhez tették. Az új eredmények is ezeket a megállapításokat igazolják, hisz az étkezési paprikát a kifejezetten sóérzékeny növények közé helyezik el. A sóvegyületek lehetnek hasznosak (nitrátok, szulfátok stb.) valamint toxikusak is (nátrium, klór, hidrogén-karbonát stb.) a növényekre nézve. A túlzott nátriumtartalom erős szikesedéssel jár, s melegebb klimatikus körülmények közt akár el is égetheti a frissen növekedő paprika gyökereit! Szakirodalmak alapján 60 mg/kg felett már kedvezőtlen, szikesedésre hajlamos a talaj. A hajtatóházamban a talaj nátriumtartalma tartósan 200 mg/kg feletti! Külön kell szólni a klórérzékenységről is! A paprika ugyanis erősen érzékenyen reagál erre a káros elemre.
A tápanyagokban gazdag és a szikesedésre hajlamos talajok elektromos vezetőképessége jobb, mint a tápanyagban szegény közegeké. A talajban oldott sók az elektromosságot vezetik, mérésük is ez alapján lehetséges, százalékban kifejezve. A paprikatermesztésre alkalmas talajok sókoncentrációját az ezredforduló előtt az 1. 1. táblázat. A talaj fizikai félesége hatással van a sótartalomra. Az üvegházi homoktalajok felső értéke 0,2%-os sótartalom, a jobb vízgazdálkodásúaké pedig 0,5%. A talaj NaCl-tartalma nem lépheti túl az összes sótartalmának a 10%-át. A talajok sótartalmát mindig a közeg humusztartalma határozza meg. Ezért magasabb szervesanyag-tartalom mellett magasabb összes sótartalom engedhető meg a növények károsodásának veszélye nélkül.
A humuszanyagok amfoter jellegük miatt óriási felszívódási képességgel rendelkeznek, tulajdonképpen a felületükön reverzibilisen, továbbá irreverzibilisen is képesek a hasznos, valamint kevésbé hasznos elemek kötődni! Ez a tulajdonság az ökológiai szemlélettel nézve alapvető!
Van azonban egy másik módszer is a talaj sótartalmának a meghatározására. Ez az EC-elektromos vezetőképesség mérésének a módszere. Itt nem százalékban, hanem mS/cm-ben adják meg az értékeket. A nemzetközi gyakorlatban is ez a módszer az általánosan elfogadott, de ezen belül elterjedt még egy hivatalos besorolás is, a Maas-Hoffmann-féle modell. Ebben a modellben a szerzők a paprikát a közepesen sóérzékeny növényfajok közé sorolják, és a sóérzékenységi küszöbértékét 1,5 mS/cm-ben határozták meg. A hazai gyakorlatban viszont ez az érték a hegyes erős fajtáknál 2 mS/cm, a fehér termésűeknél pedig 1,7-1,8 mS/cm-t jelent. A fehér termésű paprikafajták sokkal érzékenyebben reagálnak a talaj szikesedésére (sótartalmára). Ezeket a megállapításokat több kutató is megerősíti. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb zöldségfaj számára azok a talajok jók, amelyek EC-értéke 1-2 mS/cm között van. Ezen belül is a sótartalomra érzékenyebb fajok (pl. fehér étkezési paprika) esetén kedvezőbb, ha a talaj nem lépi túl az 1-1,5 mS/cm közötti értéket. A kevésbé sóérzékenyeknél (paradicsom) ez az érték 1,5, ill. 2 mS/cm körüli. Az EC-érték megadható 1:2-es és 1:5-ös vizes kivonatban is, de a gyakorlatban a legelterjedtebb az 1:2-es talajkivonat alkalmazása.
Paprika Előnevelése és Ültetése
A paprika magról történő termesztésének ideális ideje januártól februárig tart. Áztassuk be a vásárolt magokat langyos vízbe legalább 24 órára, ez felgyorsítja a csírázási folyamatot. A nedves vatta vagy vattapamacsok megfelelőek a csíráztatáshoz. Amint a magok elkezdenek kis gyökereket ereszteni, ideje átültetni őket a talajba.
Helyezzünk jól megnedvesített földet az előkészített cserépbe. A kicsírázott magokat tegyük a felületére, enyhén szórjuk be őket a földdel, majd ismét nedvesítsük be. A paprika fényt, hőt és magasabb páratartalmat igényel. Ezért tartsuk a magokat tartalmazó cserepeket, majd a kihajtott növényeket 25 °C körüli hőmérsékleten. A magas páratartalom azért ajánlott, hogy a föld felülete ne száradjon ki. A megfelelő fény érdekében pedig ideális a kicsírázott magokat a déli ablakban elhelyezni.Áztassuk a magokat 24 órán át langyos vízbe. Vigyük át nedves vattára (csírázási folyamat). Csírázás után helyezzük át a magokat egy nedves földet tartalmazó tartályba. Helyezzük a tartályokat világos és meleg helyre (déli oldalra).
Amint meglátjuk az első leveleket a növényeken, ideje elültetni őket. Egy doboz vagy akár joghurtos poharak is megteszik a víz elvezetésére fúrt lyukkal. Ha ültetőládát választunk, a növényeket egymástól legalább 5 cm távolságra ültessük, hogy elegendő helyük maradjon a további növekedésükhöz. Egy héttel az átültetés után kezdjük el a paprikatrágya használatát, és fontoljuk meg, hogy szükséges-e növénytámaszt használnunk. Kezdetben elég lesz egy fa nyárs, majd fokozatosan egy magasabb rúd vagy karó.
Az is fontos, hogy a növényt ültetés előtt megerősítsük. Kezdetben elég minden reggel körülbelül 2 órát szellőztetni őket. Fokozatosan növeljük ezt az időtartamot. Egy héttel az ültetés előtt szinte folyamatosan szellőztetni kell. És honnan lehet tudni, hogy eljött a paprikapalánták kiültetésének megfelelő időpontja? Csak egy vonalzóra vagy mérőszalagra, vagy jó szemre van szükség. A növényeknek körülbelül 13 cm magasnak, 5 mm vastag szárúnak kell lenniük, valamint bőséges lombozattal és jól fejlett gyökérzettel kell rendelkezniük.
Kiültetés a Végleges Helyére
A paprikát a tavaszi fagyok után, azaz május közepe táján javasolt a kültéri ágyásba ültetni. A paprika ültetési távolsága átlagosan 40-60 cm. Ugyanakkor a földben lévő lyukat elég mélyre kell ásni - úgy, hogy a gyökérgolyó néhány centiméterrel a felszín alatt legyen.A palánták között hagyjunk szabadon kb. 50 centimétert, hogy elég helye legyen a paprikáknak a növekedéshez. A sorokat nagyjából 60 centis távolságban alakítsuk ki, ezzel elkerülhetjük a növény gombás fertőzését.
Egymás mellé két paprikát is ültethetünk. A növények így egymásnak dőlnek, megvédik magukat a széltől, és helyet takarítanak meg az erkélyen vagy az üvegházban. A virágágyásba egyenként ültethetünk nagy termésű növényeket, de ne feledkezzünk meg a megfelelő megtámasztásról sem. Ez nemcsak a széltől, hanem a termés súlya alatt letörő ágaktól is véd.
A paprika nem szereti a „mélyültetést”, tehát fontos, hogy ültetéskor a palánta tápkockája a talajfelszínnel kb. egy síkban legyen.
Növénytársítás
A növénytársítás szabályai a paprikára is érvényesek. Vannak olyan növények, amelyek segítik, és vannak olyanok, melyek gátolják a növekedését. Mivel a paprika tápanyagigényes, mellé csak olyan növényt tehetünk, amely kevésbé az, hogy egymás elől ne szívják el a tápanyagokat. Olyan növények sem alkalmasak társnövénynek, amelyek ugyanazokat a kártevőket és kórokozókat vonzzák, mint a paprika. Ilyenek a paradicsom, a burgonya és a padlizsán is. Vannak azonban olyan védőnövények, amelyek a paprika környékéről elriasztják a annak ellenségeit, mint például a legtöbb illatos fűszernövény, a zeller, a bársonyvirág. Vetésforgó alkalmazása esetén ideális borsó és bab után ültetni a paprikát. Ha ugyanis ezek szárát a talajon hagyjuk, majd beforgatjuk, az a következő évben értékes tápanyagot jelent a paprika számára.
Paprika Termesztése Különböző Környezetekben
A paprika szabadban virágágyásban, üvegházban vagy fóliasátorban is termeszthető. Otthoni környezetben a virágcserépben, ültetőládában vagy ültetőzsákban való termesztése sem okoz gondot. Ügyeljünk arra, hogy a megfelelő cserepet, helyet és egyéb feltételeket válasszuk.
Termesztés Cserépben
A paprika cserépben való termesztéséhez a növekedésük szempontjából megfelelő fajtákat kell kiválasztani. A fajtaválasztás mellett a megfelelő cserép kiválasztása is fontos. Ideális egy legalább 25 cm mély cserép vízelvezető lyukakkal.Ne feledkezzünk meg a vízelvezető rétegről sem, amelyet nem szőtt anyaggal választhatunk el a talajtól. Így a nedvesség jobban megmarad a cserépben. Vásárolhatunk klasszikus kerti földet, és összekeverhetjük egy kis komposzttal. A paprika ültetőzsákban való termesztése hasonlóan működik. Csak vágjuk le az alsó sarkait, hogy a felesleges víz jobban el tudjon folyni.Ne tegyük a cserepeket az északi oldalra a hideg miatt. Ahogy fentebb írtuk, a paprika a meleget részesíti előnyben. Ehhez kapcsolódik a rendszeres öntözés is, amelyre minden nap szükség van a cserépben való termesztéséhez. Ha úgy döntünk, hogy otthon, lakásban termesztenünk paprikát, akkor a beporzásban is segítenünk kell majd. A növény önbeporzó, tehát a saját pollenje porozza be. Csak enyhén meg kell rázni, vagy segítségül vehetünk egy ecsetet is.
A cserepekben lévő talaj teljesen más hatásokkal találkozik, mint a kerti ágyás talaja. Ehelyett speciális virágföldet javaslunk, amely pontosan ennek megfelelően készül. Ez a talaj gyorsan kiszárad, azonban felülről lefelé egyenletesen szívja fel a nedvességet. Minden évben a Kekkila DSM 3 W tőzeget használják a magvetéshez, és egyszeri átültetés után is ebben maradnak végig, mielőtt szabad földbe ültetik a több mint 300 palántát május huszadika környékén. Annak viszont, aki cserében neveli tovább, május vége közeledtével mindenképpen javasolt minőségi földbe átültetni, javasolt cserepenként 10% perlit hozzáadása, amely megakadályozza a gyökerek elrothadását túl nedves földben.
Üvegházban és Fóliasátorban Termesztés
A paprika kedveli a meleget és a magas páratartalmat, ideális üvegházban vagy fóliasátorban termeszteni. A falak és a tető a széltől és a heves esőtől is védi a növényeket. Itt ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a cserépben történő növények termesztésére - rendszeres öntözés vagy beporzás. Ha magasabb fajtát választottunk, ne feledkezzünk meg a támasztékról sem.
A paprika fóliasátorban történő termesztésénél a legcélszerűbb az ágyásos, vagy ikersoros elrendezés. Megkönnyíti Önnek az ápolási munkák és a szedés végzését! A palántának ültetőkanállal készítsen gödröt, és abba ültesse el a paprikapalántát! A palánták fóliasátorba ültetése után az ápolási munkák, melyeket el kell végeznie a siker érdekében: az öntözés, szellőztetés, (ha szükséges - hajtatási módtól függően - fűtés), talajápolás és növényvédelem.
Hidroponikus Termesztés
Egyre népszerűbb ez a termesztési mód, főleg azon „városi kertészek” körében, akik nem rendelkeznek kerttel vagy elég hellyel. A helytakarékosság mellett a módszer további előnye, hogy föld nélkül is működik. Kelleni fog hozzá: víz, trágya, tápanyagok, virágcserép, duzzasztott agyag, kaspó, vízjelző (a kaspóban lévő víz ellenőrzéséhez). Használhatunk speciális hidroponikus növesztő dobozt is LED világítással. Ezután a növényeket csak körülbelül 14 naponként szükséges öntözni, és védeni kell a huzattól és a téltől. Az eredmény a növény gyors gyökeresedése, gyors növekedése és több termés lesz.
Öntözés és Metszés
Öntözés
Nincs általános tanácsunk arra vonatkozóan, hogy mennyit és milyen gyakran öntözzük a paprikát. Mindig vegyük figyelembe a termesztési helyet vagy tárolót, valamint az aktuális időjárást. Elmondható azonban, hogy a paprika szereti a megfelelő öntözést a vegetációs időszakban. A növényeket rendszeresen és egészen a gyökerekig öntözzük. A víz legyen a talajéhoz hasonló hőmérsékletű. A reggeli öntözést javasoljuk, különösen melegebb napokon. Ha túlságosan hagyjuk kiszáradni a talajt, különösen a termő időszakban, a paprika nem lesz lédús, és a végei kiszáradhatnak. Ezért az ültetés előtt a talajt komposzttal vagy műtrágyával kell kiegészíteni. Adjunk hozzá tápanyagokat a növekedési időszakban. A virágzás és a termés első jelei alatt adjunk elegendő káliumot a talajnak, és kerüljük a nitrogént. Használhatunk nitrogén műtrágyát az elején, amikor azt szeretnénk, hogy a növény leveleket eresszen és elágazzon a szára.A paprika állandó öntözést igényel, de figyelni kell, hogy ne locsoljuk túl a palántákat. A víztöbblet ugyanis rothadásnak indítja a gyökereket, így a termés elmarad. Az a jó, ha a talaj felső rétege mindig nedves, de nem pang rajta a víz.
Metszés
A paprika metszésével akár 20%-kal növelhetjük a terméshozamot. A megmetszett szárnak köszönhetően a növény magasságának növekedése kissé lelassul, a növény pedig boldog lesz, mivel több fényt fog kapni és jobban szellőzik majd. A rovarok könnyebben beporozzák a virágokat, és ezt követően a termés is szebben beérik.A növényeket azonban csak akkor szabad metszeni, ha már legalább 30 cm magasak. Ha pedig az első levelek alatt új hajtásokat veszünk észre, vágjuk le azokat is. A növény energiát nyer az új felső hajtásokhoz, virágokhoz és a terméshez. Az alábbi pontokban összefoglaltuk a helyes metszési eljárást:
- Fogjunk egy éles és tiszta ollót, vagy mossunk kezet, esetleg vegyünk fel kesztyűt.
- Mindig vágjuk/csípjük le az ágak hajtásait közvetlenül két szemközti gally találkozási pontja felett.
- Csak a rügyeket vágjuk le.
- A hajtást és a leveleket a fő szártól kb. 1 cm-re metsszük le (ezzel elkerülhető, hogy a szár felülete megrongálódjon).
- A cél az, hogy csak rövid oldalhajtások maradjanak.
A paprika egyszáras termesztéstechnológiájú hajtatásakor támberendezéses-rendszer létesítése után zsinór mellett vezetjük felfelé a paprika meghagyott vezérhajtását. A zsineget csúszókötéssel rögzítse a felső támrendszeren, majd lent lazán kötözze a paprikatőre! A paprikát metszeni szükséges. Az 5-7 cm magasságot elérő első hajtások közül válassza ki a legszebbet, és a többit tőből távolítsa el! Ezt vezesse függőlegesen a zsinór mellett! Az alsó részeken akkor kezdje el a felesleges hajtásrészek eltávolítását, mikor már 90-110 cm hosszúak. Erős növekedés esetén az első elágazás alatti levélhónaljakból is fejlődhetnek hajtások. Ezeket tőből távolítsa el!
Kápia paprika hidegfóliás termesztése
Betakarítás és Kártevők
Betakarítás
Ha közvetlen fogyasztásra szánjuk, az ideális betakarítási idő az augusztus. Ezek általában édes és lédús termések lesznek. De ha inkább főzéshez szeretnénk használni őket, akkor szüreteljük be őket, amikor még zöldek vagy zöldessárgák, kemények és kevésbé édesek. Így az ételek paprikásabb ízűek lesznek, és nem túl édesek. Általánosságban azonban elmondható, hogy a paprikát fokozatosan, az érés során és az első fagyok előtt érdemes betakarítani.
A paprikának két érési ideje van a gyakorlatban. A gazdaságilag érett paprika még nem teljesen érett, sokszor nem érte el a végleges, fajtára jellemző színét, de már finom, ropogós, és nagyon jól betakarítható és feldolgozható. Ha biológiailag éretten szedjük le a paprikát, akkor megvárjuk, amíg ténylegesen megérik, általában pirossá vagy sárgává válik, kissé megráncosodik, a húsa kissé megpuhul. Mindig éles késsel, vagy metszőollóval vágjuk le a termést, mert egyébként megsérthetjük a szárát.
A Paprika Kártevői és Betegségei
KártevőkA leggyakrabban előforduló kártevők közé tartoznak a levéltetvek és a liszteskék (kis fehér legyek). A növényen találkozhatunk még takácsatkákkal (a finom pókhálókról felismerhető), rojtosszárnyúakkal (a leveleken apró ürülékdarabok), póréhagymafej-aknázólegyekkel (öregebb leveleken világos csíkok láthatók) vagy a paprikalepkével (gyakran hernyók a termések belsejében).
Permet, ragasztólapok, vagy a fertőzött növényrészek eltávolítása segít a kártevők ellen. A levéltetvektől szappanos vízzel, Mospilan 20 SP-vel vagy ökológiai olaj alapú permetszerekkel is megpróbálhatunk megszabadulni. A liszteskék esetében azt javasoljuk, hogy a lehető leggyorsabban avatkozzunk be, és használjuk például a már említett ragasztólapokat.
BetegségekA kártevők mellett a paprikán különféle gombákkal és egyéb betegségekkel is találkozhatunk. Ezek gyakran a levelek és a termés deformációjában és elszíneződésében nyilvánulnak meg.A bakteriális levélfolt gyakori probléma, amely kerek sárgás-fekete foltokat okoz a leveleken. Ha a tenyészidőszakban friss talajt használunk, és a cserepeket más növényektől távol helyezzük el, elkerülhetjük ezt a problémát. A virágvégrothadás állapota, amikor a paprika virágvége pépessé és barnává válik, mielőtt a gyümölcs megjelenne rajta. A virágvégrothadás oka a kalcium nem megfelelő felvétele.Alacsony szervesanyag-tartalom mellett, valamint elégtelen szellőztetés következtében a tényezők együttes komplex hatása következményeként csúcsfoltosodás alakul ki. Szinte alig van olyan termelő, akinél ez az élettani betegség - ha kis mértékben is -, de elő ne fordulna.
Gyakori Hibák és Elkerülésük
Annak érdekében, hogy gazdag legyen a termés és a munkánk ne menjen kárba, be kell tartanunk azokat az alapvető szabályokat, amelyeket ebben a cikkben említettünk a paprika ültetése és termesztése során. Kerüljük el például az alábbi hibákat:
- Nem megfelelő hőmérséklet (túl hideg vagy meleg).
- Huzat (például üvegházban az ajtó mellett).
- Nem megfelelő fény (túl kevés fény).
- Nem szedjük le az oldalhajtásokat és a korán megjelenő virágokat.
- Nem megfelelő nedvesség (túlzott vagy elégtelen öntözés).
- Vetés minőségi műtrágya nélkül.
- Túl gyakran öntözünk.
- Túl kevés fény és a hideg szintén hátráltatja a fejlődést.
- Nem megfelelő tápanyag-utánpótlás alkalmazása során a növény kicsi marad, de már virágot hoz.
- A túl nagy hőmérséklet-ingadozás a nappali és éjszakai hőmérséklet között virágelrúgást okozhat.
- A közvetlen napfényhez való hozzászoktatás hiánya a növény megégéséhez vezethet.
tags: #paprikahoz #milyen #fold #kell