A hozzátáplálás: Mikortól és hogyan kezdjük?

A hozzátáplálás izgalmas és fontos mérföldkő minden baba és szülő életében, hiszen ekkor bővül az étrend új ízekkel, illatokkal és ételtextúrákkal. Azonban az újdonsült szülők gyakran szembesülnek rengeteg, néha egymásnak ellentmondó tanáccsal, ami aggodalmat kelthet bennük: vajon jól csinálják-e, és nem okoznak-e kárt a babának? Fontos tudni, hogy az ajánlások országonként is eltérhetnek, hiszen éghajlattól függően mások a szezonális zöldségek és gyümölcsök. Ennek ellenére léteznek általánosan elfogadott irányelvek, melyek a legmodernebb orvosszakmai ajánlásokra épülnek, nem csupán szokásokra vagy egyéni véleményekre.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást?

A hivatalos ajánlások egyetértenek abban, hogy a hozzátáplálást a betöltött 4-6 hónapos kor között érdemes elkezdeni. A WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia a kizárólagos szoptatást (ennek hiányában a tápszert) javasolja a születést követő első 6 hónapban. Az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) 2017-es iránymutatásai szerint a csecsemők hozzátáplálását nem javasolt a születést követő 4. hónap előtt megkezdeni, és a betöltött 6. hónap (26. hét) utánra halasztani. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Az anyatej vagy az azt pótló tápszer az első és legfontosabb táplálék a babák számára, azonban idővel, ahogy elkezdenek érdeklődni a szilárd élelmiszerek iránt, elkezdhetjük az előkészületeket a hozzátáplálás megkezdéséhez.

A pontos időpont, hogy mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, gyermekenként eltérő. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja. Emellett figyeld a következő jeleket: a kicsi jelzi, hogy szívesen megkóstolná ő is, amit te eszel - az étel felé nyúl, vagy éppen amikor eszel valamit, ő is nyitja a száját. Egyre nagyobb adagokat fogyaszt, rágómozdulatokat tesz a szájával, mindent lenyel, ami a szájába kerül.

A hozzátáplálás módszerei és lépései

A kóstolgatást kezdheted gyümölcslevekkel vagy pépekkel is, de létezik olyan irányzat (BLW - Baby-Led Weaning) is, ami szerint rögtön lehet kicsit darabosabb ételekkel kezdeni a kóstolgatást (párolt, villával összetört ételek, puha gyümölcsök, amiket a baba maga kóstolgathat meg a kezébe fogva). Mindkét módszer elterjedt nemcsak itthon, hanem a nemzetközi gyakorlatban is.

A fokozatosság elve

A legfontosabb, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik étel okozza. Kezdetben elegendő kis mennyiségű étellel (pl. ½ teáskanál) próbálkozni, majd az adagot fokozatosan növelni. Egy-egy új íz/alapanyag bevezetéséhez 2-3 napra van szükség. Ilyenkor érdemes megfigyelni, hogy van-e a kicsinek bármiféle reakciója (pl. bőrpír, kiütés vagy kólika).

Az első ételek kiválasztása

A rendkívül elterjedt és divatos hozzátáplálási táblázatoknak gyakorlatilag nincs sok értelme, tudományos alapja. A szakmai ajánlások ilyen táblázatot vagy konkrétumokat nem tartalmaznak, és sokszor csak kényszert és terhet raknak a szülők vállára. Ha egy gyermek ízlése eltér az előírt táblázattól, könnyen szenvedés és evésundor lehet a vége.

A legkevésbé ártalmatlan indulásnak az alma és a krumpli számít, de mindkettő foghatja a székletet, ezért ha ezt tapasztalod, érdemes kipróbálni az őszibarackot. Fontos, hogy hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel a szakemberek maximálisan egyetértenek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl. zab, kukorica, árpa stb.), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizst-rizspépet vesz, akkor célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is.

A hozzátáplálást kezdheti pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel is, az angol ajánlás például ezt részesíti kissé előnyben. Kezdje gyengéd rosttartalmú zöldségekkel, azaz sárgarépával, cukkínivel, fiatal zöldbabbal és brokkolival. Állaguknak köszönhetően a baba fokozatosan megszokja az új ízeket - keserűt és savanyút. Kezdetben semleges vagy enyhén édeskés ízű gyümölcsök és zöldségek javasoltak.

A glutént is kaphatja a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan. A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül a legjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek. Előnyben részesítendők a számos helyen (bevásárlóközpont, DM, Rossmann stb.) kapható gabonaporok használata.

Ételek bevezetése életkor szerint

4-6 hónapos kor

• Első ételek: Gyümölcslevekkel vagy pépekkel kezdődhet a kóstolgatás. A legkevésbé allergén és könnyen emészthető ételek: alma, krumpli, őszibarack, sárgarépa, cukkíni, fiatal zöldbab, brokkoli.
• Gabonafélék: Rizs-rizspép, zab, kukorica, árpa. Ezeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel vagy vízzel. Kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat.
• Allergének: Egyes allergénekkel (tej, tejtermék, mogyoró, glutén stb.) óvatosan kell bánni. A földimogyorót az allergiára való hajlamnak megfelelően kell bevezetni: ha nagy az allergiás hajlam (ekcémás, kiütéses a baba), akkor 4-6 hónapos kor között, ha közepes (vannak bőrtünetek, de nem súlyosak), akkor 6 hónaposan, ha nincsenek allergiás tünetek, akkor a család életmódja szerint később is be lehet vezetni. A glutén kis mennyiségben már 4-6 hónaposan is adható.
• Nitráttartalmú zöldségek: A spenót, cékla, zöldbab, tök, répa relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot. A szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását 4 hónapos kor után, de 4 hónapos kor alatt semmiképpen ne adjunk ilyet, mert a nitrát methemoglobinémia nevű betegséget okozhat.

6. hónap vége, 7. hónap

• Húsok és halak: Főtt vagy párolt hússal, hallal (pl. fehér húsú halak, csirke, pulyka), keményre főtt tojássárgával egészíthetjük ki a gyümölcs- vagy zöldségpüréket. Ezek biztosítják a kicsi vasszükségletét és a korának megfelelő fehérjebevitelt.
• Gabonaőrlemények: Rizs, kukoricapehely - magas keményítőtartalmuk miatt lassabban szívódnak fel, így tovább tudnak energiát biztosítani a csecsemő számára.
• Olajok: Tálaláskor keverj fél evőkanál hidegen sajtolt, hevítetlen olajat (pl. napraforgó-, kukoricaolaj) az elkészült ételhez.
• Darabos ételek: Ahogy egyre több apró fog jelenik meg, úgy a kézzel fogható, puha, ám darabos fogások egyre nagyobb szerepet kapnak. Ez a folyamat elősegíti a beszédhez szükséges izmok fejlődését. Az elején villával törd össze a főzeléket.

8. hónap

• Étkezések száma: Törekedj arra, hogy gyermeked minden nap 3-szor kóstoljon/egyen szilárd ételt.
• Anyatej/tápszer: Előfordulhat, hogy a darabos ételek bevezetésével csökken azok elfogyasztott mennyisége és ismét nő az anyatej/tápszerfogyasztás mértéke. Ez azonban csak átmeneti visszaesést szokott jelenteni.

9. hónap

• Diófélék: Megkezdhető a diófélék bevezetése az étrendbe.
• Sajtok: A parmezán sajt 9 hónapos kortól alkalmas.

10-12 hónapos kor

• Reggeli és vacsora kiváltása: Ebben az életszakaszban történik a reggeli és a vacsora kiváltása szilárd étellel.
• Anyatej/tápszer: Továbbra is adhatsz a kicsinek anyatejet/tápszert, azonban megfelelő súlygyarapodás esetén lassan csökkentheted mennyiségüket.
• Tejtermékek, gabonafélék, hal, hús, tojás: Ezek 7 hónapos kortól vezethetők be a gyerekek étrendjébe.

Amit ne adjunk a gyermeknek

• Tehéntej nagy mennyiségben: Fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, „túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját. Ne kínáld gyermeked színtiszta tehéntejjel 1 éves kora előtt.
• Édeskömény: Se tea, se semmilyen más formában ne adjuk. Bár használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából, egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• Gyümölcslé: A hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet. A szomjoltásra a legmegfelelőbb folyadék a tiszta víz.
• Hozzáadott só és cukor: Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő. Kimutatott, hogy hiába ízesítjük így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
• Méz: Ne adjunk mézet 1 éves kora előtt.
• Fulladást okozó ételek: Ne adjunk gyermekünknek olyan ételeket, amelyek fulladást okozhatnak. Ilyenek például a különféle olajos magvak és a kerek (re vágott) ételek, mint a virslikarikák, vagy a koktélparadicsom.
• Déli gyümölcsök és nem itt termett zöldségek-gyümölcsök: Amennyiben külföldön élünk, a hozzátáplálási ajánlások eltérhetnek a hazaiaktól. Ennek az az oka, hogy a táblázat figyelembe veszi azt is, hol milyen gyümölcsök, zöldségek teremnek meg. Éppen ezért a mérsékelt égöv alatti országokban (mint amilyen Magyarország is) nem ajánlják túl korán bevezetni a déli gyümölcsök és nem itt termett zöldségek-gyümölcsök bevezetését (pl. banán, narancs, mangó, avokádó), mert azokat a szállítás során vegyszeresen érlelik. Ide olyan ételek tartoznak, amik bár nem feltétlenül allergizálnak, azonban a baba egészséges táplálkozási szokásainak kialakításában fontos, hogy az ételek természetes ízét ismerje meg és egészségesen táplálkozzon.
• Felvágottak: Kolbász, sonka, szalámi és szalonna (ezeket 18 hónapos kortól kínálhatja gyermekének).

Tippek és jó tanácsok a hozzátápláláshoz

A hozzátáplálás ütemezése

Naponta 1 étkezéssel kezdjük a folyamatot. Erre a legalkalmasabb időpont a délelőtt/tízórai. Ha a kicsi türelmetlen, kínáljuk meg az első kanál előtt némi anyatejjel vagy tápszerrel, így nagyobb kedve lesz kivárni a lassabb, kanalazós módszert. Nincs egy általános és meghatározott napszak, amelyet erre kijelöltek. Ha szoptatsz, akkor olyan időpontban kínáld a szilárd táplálékot, amikor kevesebb a tejed, azaz késő délután vagy este. Így hamarosan megtudod a megfelelő étkezési időpontot. Követheted a baba jelzéseit is - kinyitja a száját, amikor másokat enni, inni lát, tányér és evőeszközök után nyúl, a kis öklét a szájába rakja. Kezdje napi egy étkezéssel, majd fokozatosan térjen át kettőre (reggeli és esti étkezésre), és folytassa így egy hónapon át.

Türelem és kitartás

Soha ne keseredj el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. Engedje, hogy a baba belenyúljon, „játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan! Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg.

A környezet szerepe

Ültesse a babát az asztal mellé miközben eszel: hagyd, hogy megszagolja az ennivalókat. Tedd magad mellé főzés közben. Ültesd őt az etetőszékbe, vagy kösd magadra hordozóban. Így természetes folyamat lesz számára a főzés. Ebben az életkorban továbbra is elsődleges szerepe van az anyatejnek/tápszernek, azonban a babák már nagyobb hajlandóságot mutatnak az egyes falatok iránt. Olyan időpontra célszerű időzíteni a kanalas ételeket, amikor a picik jókedvűek, kipihentek és érdeklődnek az evés iránt. Az etetés ideális alkalom arra, hogy beszélgetést folytassunk a babával. Már az étel készítése során mondja el a csöppségnek, mi lesz az aznapi menü, írja le az étel illatát, színét, ízét, ejtse ki a zöldségek, gyümölcsök nevét. Négy hónapos kortól a gyerekek elkezdenek kísérletezni, új dolgokat tanulnak, fejlődik a memóriájuk, ezért megpróbálják megérinteni az ételt, megszagolják, megfigyelik a formáját, színét. Kóstolgatásával új ízeket fedeznek fel, ízviláguk, látókörük tágul.

Rossz evő gyermekek

A leggyakoribb hiba egy nehezen evő gyermek esetén az, ha a szülők ráhagyják, mit eszik, csak egyen. Ettől rendszerint nem nő számottevően a bevitt étel mennyisége, de az a kevés, amit hajlandó lesz a kicsi elfogyasztani, általában nem túl egészséges. Ezzel máris rossz irányba terelhetjük, hiszen később is az egészségtelen ételeket preferálhatja. Sokan hagyják nassolni nem szívesen evő gyermeküket, mondván, addig is legalább valamit eszik. Egyrészt, ez a taktika azért nem jó, mert így nem éhezik meg kellőképpen, mire elérkezne a következő étkezés, másrészt azért, mert ezzel is egy rossz szokásnak ágyazunk meg: nem kell rendesen enni, elég bekapni pár falatot. Nem ritka az sem, hogy édességet ígérnek a szülők arra az esetre, ha a gyermek rendesen megeszi az ebédet, de ez rendszerint fordítva sül el: még érdekesebb lesz az édesség, és még kevésbé akar enni az ételből.

Jó evő gyermekek

A „duci babák cukik” mondat sokszor hallható. Nos, lehet, hogy aranyosak a hurkák, de ha sok van belőlük, az egyenes út a gyermekkori elhízáshoz. Éppen ezért hiba, ha túl nagy adagokat teszünk a gyermek elé, mert „úgyis jó az étvágya”, vagy ha egész nap tömjük, pusztán szeretetből. A jó evő gyerekeknél is probléma a nassolás: vagy azért, mert kérik, vagy azért, hogy ki tudják húzni a következő étkezésig. A gond az, hogy így is folyamatosan eszik közben a kicsi, és ugyanígy azt tanulja meg, hogy az egész nap evésből áll.

Táplálékallergiák és intoleranciák

Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra - IgE-mediált), vagy 48 óra elteltével (késői, nem IgE-mediált) jelentkeznek. Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést. A gyermekek 2-8%-ában fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85%-ánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek).

Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetők a fő allergiaforrásoknak. Ugyanakkor a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás és a pre- és probiotikumok adása is segíthet az allergiás megbetegedések megelőzésében.

Az anyatej csökkentése a hozzátáplálás során

Az anyatej mennyiségét fokozatosan kell csökkenteni a hozzátáplálás során úgy, hogy a gyermek ne kapjon napi 1 liternél többet. A hozzátáplálás során az anyatej/tápszer fogyasztás mértéke csökkenhet, de fontos, hogy a baba továbbra is megkapja a szükséges folyadékot, amihez a tiszta víz a legmegfelelőbb. A szoptatásról való leszoktatáshoz rövidítsd a szopizás időtartamát, vagy nyújtsd meg a szopizások közti időt, és ilyenkor „támadj” ételekkel, akár egy teljes szoptatást ki is válthatsz.

Összefoglaló üzenet

A főbb irányvonalak betartása mellett, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ezért ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan! Betöltött 4-6 hónapos kor után kezdje el a hozzátáplálást, felejtse el a hozzátáplálási táblázatokat, és adjon vasban gazdag ételeket gyermekének!

tags: #peksutemeny #mikortol #adhato