A pektin egy vízben oldható rostanyag, szénhidrátokkal rokon vegyület, amely heteropoliszacharidként számos növény sejtfalából előállítható. Ezek a rostok növényi alkotórészek, amelyek nem képesek felszívódni a szervezetben, de szabályozzák az emésztést és a felszívódást, amelynek köszönhetően segítik az egészségünk megőrzését. A tiszta pektin íztelen és szagtalan, vízzel keverve kocsonyaszerű, sűrű anyagot képez. Az élelmiszeriparban E440 néven ismert, széles körben használják gyümölcszselék és lekvárok készítésénél. Megtalálható gyümölcsitalokban, zselés cukorkákban, továbbá diétás ételekben is előfordulhat. A pektin anyagok számos jótékony hatással rendelkeznek, veszélytelenek és a világ összes országában engedélyezett étrend-kiegészítők.
A pektin története és ipari alkalmazása
A pektin története Henri Braconnot nevéhez fűződik, aki 1825-ben írta le először ezt a vegyületet, habár lekvárkészítő hatása már előtte is ismert volt. Azokból a gyümölcsökből készült lekvároknál, amelyek alacsony pektintartalommal rendelkeztek, a megfelelő állag elérése érdekében magas pektintartalmú gyümölcsök kivonatát adták. Az élelmiszergyártás iparosodásának idején rájöttek, hogyan lehet könnyedén almatörkölyből főzéssel előállítani. Ennek köszönhetően az 1920-as és 1930-as években már gyárakban állították elő a pektint. Régebben csak folyékony formában lehetett kapni, azonban napjainkban már kapszula formájában is könnyedén hozzájuthatunk.
A pektint gyümölcsökből és zöldségekből állítják elő, például almahéjból vagy cukorrépából. Az élelmiszerekhez állománymódosító adalékanyagként adják, melynek a csomagoláson való jelölése az E440-es szám. Élelmiszerekben való alkalmazása mennyiségi korlátozás nélkül engedélyezett. A növényi sejtekből különböző kémiai eljárásokkal kivont és szárított pektin fehéres színű, íztelen és szagtalan anyag, mely vízben oldódik, és azt kocsonyás állagúvá változtatja. Gélképző tulajdonsága miatt lekvárokhoz, gyümölcszselékhez, gyümölcslevekhez, tejtermékekhez, cukrászipari termékekhez (például torták bevonása) előszeretettel alkalmazzák. Zsírszegény termékekhez is adják a zsír helyettesítőjeként, például pékárukban, gyümölcsízekben. Por és sűrítmény formájában is forgalmazzák a gyártók.
A pektin típusai
A pektinek bonyolult felépítésű poliszaharidok, melyek a zöldségekben és gyümölcsökben találhatók. Két fő típusa létezik a piacon: az almapektin és a módosított citruspektin (MCP).
Almapektin
Az almapektin minimálisan feldolgozott, és nagyobb gélképző tulajdonságokkal rendelkezik. Az almapektin különösen javíthatja a szív egészségét a koleszterin-anyagcsere javításával. A májban a koleszterin az epesavak anyavegyülete. Az almapektin a vékonybélben az epesavakhoz kötődve javítja a vér koleszterinszintjét. Az epesavak széklettel történő elvesztésével több koleszterin alakul át epesavvá, ami hozzájárulhat a vér koleszterinszintjének javításához.
Módosított citruspektin (MCP)
A módosított citruspektin, más néven frakcionált pektin, olyan feldolgozáson esett át, melynek során rövidebb poliszacharidláncokat tartalmaz, amelyek könnyebben oldódnak vízben, és jobban felszívódnak és hasznosulnak a szervezetben, mint a közönséges, hosszú láncú almapektin. Az MCP egyedülálló előnyei az abszorbeálható vegyületei köré csoportosulnak, amelyek képesek kötődni az abnormális sejteken lévő lektinekhez, azaz a galaktinekhez. Ez a kötődés megakadályozza, hogy ezek az abnormális sejtek összetapadjanak, keringjenek a vérben, és más testszövetekre is átterjedjenek. Az MCP számos egyéb előnnyel is jár abszorbeálható vegyületei miatt. Leginkább a citotoxikus T-sejtek és a természetes ölősejtek néven ismert fehérvérsejtek jelentős aktiválását eredményezik, valamint moduláló hatást gyakorolnak az immunfunkcióra.
A pektin jótékony hatásai az emberi szervezetre
A pektinnek nagyon sok előnye létezik az egészségünkre nézve, és a többi élelmi rosttal együtt jótékony hatással van a szervezetünkre.
Emésztés és teltségérzet
Az emésztés során a gyomorban lévő folyadékot képes megkötni és sűrűbbé, gél állagúvá változtatni. Ennek a tulajdonságának köszönhetően teltségérzetet, jóllakottságot okozhatnak, lassulhat a tápanyagok felszívódása, és étkezés után nem emelkedik meg hirtelen a vércukorszint. A rostokban dús élelmiszerek és kiegészítők alacsonyabb kalóriatartalommal rendelkeznek és lassítják a táplálékfelvételt. A pektin tartalmú kiegészítők is ilyen hatást képesek eredményezni, így nagyszerű segítség a fogyni vágyók számára. A kapszula fogyasztásával csökken az éhségérzet, így a táplálékfelvétel is, amely súlycsökkenéshez vezet. Fogyókúrás előnyei mellett pedig az egészségre is pozitív hatással van.
Ilyen súlyos zavarokat okoz a lektin az emésztésben
Koleszterin- és vérnyomásszabályozás
A pektin javítani tudja a koleszterin-anyagcserét, és ezzel a normális vérnyomás fenntartásában játszik szerepet. Az almában lévő pektin úgy javítja a vér koleszterinszintjét, hogy a vékonybélben az epesavakhoz kötődik. Ily módon több koleszterin alakul át epesavvá, ami a vér koleszterinszintjének csökkenését segíti elő. A pektin úgy tudja csökkenteni a rossz, azaz az LDL-koleszterin szintjét, hogy közben nem módosul a jó, azaz a HDL-koleszterin szintje. Az almapektin akár 10-15 százalékkal is csökkentheti az összkoleszterinszintet.
Vércukorszint-szabályozás
Az almapektin lassítja a gyomor ürülését, így tovább érezhetjük magunkat jóllakottnak. Minél lassabban ürül ki a gyomorból az étel, annál kevesebb az esélye, hogy a vércukorszint drasztikusan megemelkedik étkezést követően. Klinikai megfigyelések rámutattak, hogy a diabéteszben szenvedő betegeknél a pektinek csökkentik a vér glükóz szintjét étkezés után, de ezzel egy időben nem változik a vérplazma inzulin koncentrációja.
Bélrendszer egészsége
A pektin a bélrendszer alsóbb szakaszaiban az ott élő jótékony bélbaktériumok táplálékául is szolgál, hiszen azok fermentálják a zselés pektint. Az apple pektin prebiotikumként segíti a hasznos baktériumok növekedését és aktivitását, miközben gátolja a káros baktériumok, például a Clostridium és Bacteroides sp. növekedését az emésztőrendszerben. Ez a hatás potenciálisan előnyös a diszbiózisban, a bél mikrobiom összetételének megváltozásában, amely gázzal, bélpuffadással és bűzös széklettel jár. Gélképző rostként az almapektin támogatja a bélrendszer egészségét és a rendszeres bélműködést. Vízmegkötő hatása miatt az almapektin lágyabb, jól formált székletet eredményez, amely könnyebben üríthető. Mind székrekedésben (bő folyadékfogyasztással), mind hasmenésben előnyös lehet a fogyasztása.
Méregtelenítés
A hatékony fogyókúra elengedhetetlen része a szervezet méregtelenítése, hiszen a szervezetben a méreganyagoktól való megtisztulás után tud csak a súlycsökkenés beindulni. A pektin, amely elsősorban az almában és a citrusfélékben található meg, fogyókúrás előnyei mellett természetes méregtelenítő anyagként is képes viselkedni. Kiegészítők fogyasztásával hatékonyan távolíthatóak el a szervezetben megtalálható nehézfémek és más szennyezőanyagok is. A pektinek jellemzője, hogy képes oldhatatlan vegyületet képezni a nehézfémekkel és a radionuklidokkal. E tulajdonsága miatt a WHO egészségügyi világszervezet ökológiailag szennyezett területen történő felhasználását ajánlja, például Japán Csernobil.
Egyéb jótékony hatások
- Rák megelőzés: Fogyasztását javasolják vastagbélrák megelőzésére is.
- Gyomor- és nyálkahártya védelem: A pektinek bevonó és gélesítő hatása képes gélt alkotni a gyomor- és nyálkahártya felszínén, ami megvéd az agresszív tényezők irritáló hatásától. A pektinek alkalmazásával nagyon jó eredményeket értek el a reflux kezelésében.
- Bőrvédelem: Az almapektin egy nagyon vékony, nedvesítő bőrvédő réteget képez a mikroorganizmusokkal szemben, ezért nagyon jó baktériumölő hatása van. Fiatalító, ránctalanító hatása van, ezért száraz és öregedő bőr számára kifejlesztett kozmetikumokba (tonikok, krémek, rúzsok, púderok stb.) is használják.
- Vérzéscsillapító: A pektin készítmények hemosztatikus tulajdonságairól igen közismertek, ezért felhasználják a tüdő, nyelőcső, gyomor és belek vérzése esetén, valamint a fogászatban, illetve nőgyógyászati megbetegedések esetében is.
- Sebgyógyulás: A pektin orvosi felhasználásának egyik legérdekesebb és leghatékonyabb módja a sebészeti gyakorlatban a sebek és égési sérülések kezelésében rejlik. Azok a sebek, melyeket 2%-os pektin oldattal kezeltek, nem gyulladnak be és gyorsan gyógyulnak.
- Allergiás betegségek: A pektintartalmú anyagok detoxikáló hatását nagyon jól alkalmazták allergiás betegségek gyógyításában is.
A pektin forrásai és ajánlott dózisai
A pektin egy oldható növényi rost, amely minden növényben megtalálható. Egyes növényeknek alacsonyabb, míg más növényeknek magasabb a pektintartalmuk. A pektin voltaképpen egy olyan komplex poliszacharid, amely egyszerű cukrok és cukorsavak egységeiből áll. Legnagyobb mennyiségben az almában, a birsalmában, a körtében és a citrusfélékben van jelen. Zöldségekben szintén előfordul, például a burgonyában, a sárgarépában és a cukorrépában. Rendszeres, napi 5 alkalommal történő zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetén akár 5 gramm pektin is bekerül a szervezetünkbe. Az optimális dózisa 4-5 gr/nap, erősen szennyezett helyeken 15-16 gr/nap. A szokásos adagolási javaslat pektinre napi 5 gramm.
Lehetséges mellékhatások és figyelmeztetések
A pektin egy természetes növényi anyag, viszont ettől függetlenül is okozhat mellékhatásokat. A citrusfélékből készült pektin termékeket kerüljék a citrusfélékre érzékenyek. A pektin okozhat némi diszkomfort érzést: puffadás, hasmenés, felfúvódás. Magas rosttartalmú étrend esetén bő folyadékfogyasztás ajánlott - naponta minimum 2 liter szénsavmentes ásványvíz vagy csapvíz formájában.
Fontos figyelmeztetés, hogy nem ajánlott egyéb étrend-kiegészítőkkel egy időben fogyasztani a pektint, mivel csökkentheti a bennük lévő ásványi anyagok felszívódását. Ez különösen igaz a réz, cink, vas, kalcium vagy magnézium tartalmú készítményekre. Terhesség és szoptatás idején a pektin fogyasztása nem javasolt.
A cink, mint esszenciális ásványi anyag
A cink egy rendkívül fontos ásványi anyag, mivel számos élettani funkcióban fontos szerepet játszik. A cinknek fontos szerepe van az agy, az izmok, az érzékszervek, a csontok, az idegek és a bőr egészsége szempontjából is. A cink számos genetikai tevékenység fontos szabályozója. A szervezeted sejtjeiben lévő sejtmagokban körülbelül 100 ezer gén található. Ezek a gének utasítják a sejtet különböző funkciókra, és a sejteknek minden helyzetben képesnek kell lenniük értelmezni ezeket a genetikai utasításokat.
A cink jótékony hatásai a szervezetre
A cink számos kedvező hatással rendelkezik, amelyek kulcsfontosságúak az emberi egészség szempontjából.
Hormonális egyensúly
A cink hatással van az ösztrogén, progeszteron és a tesztoszteron szintre is. A cink kiegyensúlyozza a hormonszinteket. A cink segíthet enyhíteni a PMS (premenstruációs szindróma) tüneteit, mint például a fájdalmas menstruáció, fejfájás és a hangulatingadozás. A cink nemcsak a női szervezetre van jelentős hatással; támogatja a tesztoszteron termelést is.
Immunrendszer erősítése
A cink fontos tápanyag az immunrendszer erősítésében. Kutatások bizonyították, hogy azok, akik cinkhiányosak, könnyebben legyengül az immunrendszerük, és a gyógyulásuk is hosszabb ideig tart. A cinknek szerepe van a T-limfociták (fontos immunsejtek) mozgósításában, ezért hiánya legyengült immunválaszhoz vezethet. Számos immunsejted optimális működése függ a cinktől. Megfelelő ellátottság mellett megelőzhetők a megfázásos, influenzás megbetegedések.
Sebgyógyulás és bőr egészsége
A cink segíthet a sebgyógyulás folyamatában is. A cink szedése ajánlott lehet műtétek után, bőrfekélyek, égési sérülések, rosacea, ekcéma és egyéb bőrirritációk esetén. A cink nélkülözhetetlen ásványi anyag a bőr szépségéért és a bőrfiatalításhoz. Hozzájárul a bőr megújulásához és regenerációjához. A cink segít csökkenteni az aknék megjelenését az arcbőrön.
Haj és köröm egészsége
A cink elősegíti a keratin és a kollagén képződését is. A megfelelő cinkbevitel segíthet a haj és a köröm egészségében. Elősegíti a hajnövekedést, a haj szőrtüszőinek megújulását. A cink hajhullás esetén is segítséget jelenthet.
Pajzsmirigy funkció
A cink fontos ásványi anyag a pajzsmirigy egészségének megőrzése érdekében.
Antioxidáns hatás és szem egészsége
A szabadgyökök oxidatív stresszt okoznak a szervezetben, mely később krónikus gyulladáshoz vezethet. Ez pedig hozzájárulhat súlyos betegségek kialakulásához, mint a szívbetegségek, rákos megbetegedések, mentális egészség romlása. A cink egy olyan ásványi anyag, mely nagy mennyiségben megtalálható a retinában is. Tehát a szem egészségre a cink jelentős hatással van.
Agyfunkció és mentális egészség
A cink segíti a normál agyi működést, a memóriát, segít csökkenteni a depresszió és a szorongás tüneteit.
Vércukorszint stabilizálása és anyagcsere
A hasnyálmirigy által termelt inzulin a vércukor sejtekbe történő beépítéséhez szükséges. A sejtjeink inzulinra adott válaszát inzulinválasznak hívjuk, és ha az étrendünkben nincs megfelelő mennyiségű cink, az inzulinválasz csökken, és a vércukorszint stabilizálása egyre nehezebbé válik. A cink egyensúlyban tartja a vércukorszintet (az inzulinhormon alkotóeleme), stabilizálja az anyagcserét, és támogatja a kiváló szaglás- és ízérzékelést. Ezen kívül részt vesz az anyagcsere folyamatokban, az enzimek aktiváló anyagaként tevékenykedik.
Ízérzékelés
A cink a gustin nevű fehérjével együtt közvetlenül vesz részt az ízérzékelés kialakításában, kettejük kapcsolata szükséges az ízérzékelés megfelelő működéséhez.
Cink forrásai és ajánlott bevitel
A cinkhiány elkerülése érdekében a legfontosabb a kiegyensúlyozott táplálkozás. A cink legnagyobb mennyiségben az osztrigában található és más tengeri herkentyűkben. De számos ételben található még cink, ha nem szereti a halakat és a tengeri ételeket. A sebgyógyulás, vagy hosszan tartó bőrelváltozások növelhetik a szervezet cinkigényét. A napi szükséges cink mennyisége táplálkozással vagy étrend-kiegészítő formájában is bevihető.
Számos cink étrend-kiegészítő megtalálható ma már a piacon, azonban fontos figyelni arra, hogy ezek milyen formában tartalmazzák a cinket. Normál esetben az ajánlott napi cink beviteli mennyisége 10 mg. A magas biohasznosulású cink étrend-kiegészítők esetében a beviteli időnek nincs nagy jelentősége. A cink felszívódását korlátozhatják a gabonafélékben és a diófélékben található fitátok, vagy a nagy dózisú kalcium. Bár az élelmiszerekből is tudunk elegendő cinket bevinni, bizonyos esetekben táplálékkiegészítők szedése is szükséges lehet.
Ilyen súlyos zavarokat okoz a lektin az emésztésben
A cink túladagolása és interakciója más ásványi anyagokkal
Mérsékelt adagban (18-20 milligramm) történő bevitele esetén is a cink korlátozhatja a szervezet rézellátását, kivéve ha az étrend rézben gazdag tápanyagokat tartalmaz. Ezért fontos a cink kiegészítők szedése során a mértékletesség és az esetleges interakciók figyelembevétele, különösen más ásványi anyagokkal, mint például a réz vagy a kalcium.