A zöldborsó az egyik legrégebbi és legkedveltebb kerti növényünk, amelynek termesztése a házikertekben és a nagyüzemi gazdaságokban egyaránt jelentős szerepet játszik. A választékban kiemelkedő helyet foglal el a Petit Provencal, közismert nevén „petiborsó” vagy Rajnai törpe, amely a kifejtőborsók csoportjának egyik legnépszerűbb fajtája.
A zöldborsófajták csoportosítása
A termesztett zöldborsófajtákat három nagy csoportra oszthatjuk tulajdonságaik alapján:
- Kifejtőborsók: Magjuk éretten sima, nem töppedt. Rövid tenyészidejűek. Ide tartozik a legismertebb, a Rajnai törpe, más néven Petit Provencal, a köznyelv szerint csak "petiborsó".
- Velőborsók: Hosszabb tenyészidejűek, magjuk felülete ráncos, töppedt. Tovább maradnak frissek, mint a kifejtőborsók.
- Cukorborsók: Jellemzőjük, hogy a hüvelyük is ehető, mivel nem tartalmaz belső pergamenréteget.
A kifejtőborsók általában teltebbek, nagyobb hüvelyűek és bőtermőbbek, mint a velőborsók, azonban cukortartalmuk hamarabb alakul keményítővé, ezért a betakarítás idejére fokozottan oda kell figyelni. Aki szeretne télire is eltenni finom borsót a kertből, azoknak ezeket a kifejtőborsó fajtákat javasoljuk.
A Petit Provencal zöldborsó jellemzői
A Douce Provence (a Petit Provencal egy változata) zöldborsó bio vetőmag egy nagyon korai, alacsonyra növő fajta. Kb. 50-60 cm magasra nő, de bizonyos körülmények között támrendszer nélkül is termeszthető. A ReinSaat KG-nál a vetőmagok biodinamikus gazdálkodásból származnak, így az általuk előállított vetőmagokból sokkal edzettebb, ellenállóbb növények nevelhetők, mint az egyéb nagyüzemi vetőmag előállító cégek magjaiból. A kifejtőborsó az a fajta hüvelyes, melyet a puffadásra, vastagbélgyulladásra hajlamos egyének leginkább fogyaszthatnak.
Talajigény és termesztési feltételek
A zöldborsó termesztése nem követel különösebb szakértelmet és felszerelést. Talajban nem válogat, legjobban a mélyrétegű, meszes, jó tápanyagellátottságú vályogtalajokon díszlik. Homokon - különösen, ha száraz a tavasz - a szélveréstől kell védeni. Mivel a borsófélék gyökerein lévő ún. gümőkben nitrogénmegkötő baktériumok élnek, trágyázást nem igényelnek, viszont kitűnő elővetemények nagy tápanyagigényű zöldségek számára.
A borsó hidegtűrő növény, ezért a tavaszi vetések sorát vele szoktuk kezdeni. Magja már 3-4 °C-on csírázik, és a kikelt növények 4-5 °C-os fagyot is elviselnek. A vetés általános időpontja február vége, március eleje. A sortávolság 12-25 cm között mozog aszerint, hogy milyen magasra növő fajtát termesztünk. A magokat kb. 3 cm mélyre vessük.
Gondozás és betakarítás
A kikelt magvetést mielőbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós, levegőt áteresztő és vizet befogadó legyen. Vízigényes növény, ezért fontos a vetést követő kelesztő öntözés, bár megél öntözés nélkül is. A magasra növő velőborsók támaszték hiányában elfekszenek, ezért a soraikban szúrjunk le elágazó gallyakat.
A legrövidebb tenyészidejű fajták a vetéstől számított 11-12. héten már szedhetők. A hüvelyek „szüretelését” akkor kezdjük meg, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemző nagyságot, de még zsengék. Négyzetméterenként 1-2 kg hüvelytermésre számíthatunk.
Borsó vetése Goldperger Andrással
Történeti és táplálkozási háttér
A borsó két őshazával rendelkezik: Afganisztán és Abesszínia. Egyiptomi és kisázsiai régészeti leletek bizonyítják, hogy már az i.e. 6-7000 éves időszakban haszonnövénnyé vált. A Földközi-tenger környékén az ókori görögök, majd a rómaiak termesztették. A középkorban már elterjedt volt, de Európában sokáig elsősorban takarmánynövényként tartották számon.
A zöldborsó értékes táplálék, 100 grammban 88 kcal található. Fehérjetartalma 5-7 g, emellett sok esszenciális aminosavat, karotint, B1- és B2-vitamint tartalmaz. Ásványi anyagai közül a foszfor és a kálium, a mikroelemek közül a vas, cink, mangán és réz említésre méltó. A borsó fitoösztrogéneket is tartalmaz.
Felhasználási módok és tartósítás
Manapság főként főzve levesként, főzelékként, illetve köretnek (rizibizi) fogyasztjuk. A zöldborsó frissen fejtve hűtőben 0 °C körül nagyjából egy hétig jól tárolható, ügyelve arra, hogy ne fülledjen be. Remekül tartósítható házilag is előfőzéssel, majd mélyhűtéssel vagy sós lében történő hőkezeléssel.
Bár a rohanó hétköznapok háziasszonyai előszeretettel választják az egész évben kapható zacskós vagy konzerv formát, a tavaszi ültetésű zsenge zöldborsó igazi szezonja júniusra esik. A frissen fejtett borsó pucolása pedig olyan tevékenység, amelybe a gyerekek is szívesen bevonhatók.
A borsóhoz Európában számos népszokás társul; a termékenységet jelképezte, így esküvőkor is fogyasztották, sőt az ifjú párt borsószemekkel dobálták meg. A vegetáriánus táplálkozás előretörésével a sárgaborsóból készült pástétomok és egyéb készítmények is újra kedveltté váltak, kihasználva a növény kiváló fehérjeforrás mivoltát.