Petrik Ferenc, akinek személye máig hatóan meghatározta a jogi rendszerváltás irányát és kereteit, 1933. november 20-án született Újpesten. Élete során kiemelkedő szerepet játszott a magyar jogrendszer alakításában, mind jogalkotóként, mind pedig a jogi ismeretterjesztés terén. 87 éves korában, 2020. április 17-én hunyt el. Temetési gyászszertartása és temetése ugyanezen a napon 14 órakor volt Budapesten, a Megyeri úti temetőben.
Életút és szakmai karrier
Petrik Ferenc újságírónak, szerkesztőnek készült fiatal korában, és belső munkatársa volt a „Cserkészfiúk” című lapnak. Az egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, ahol 1956-ban állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Ezt követően rövid ideig ügyvédjelöltként dolgozott, majd 1957-1958-ban bírósági fogalmazó volt Budapesten. 1958-tól 1960-ig a Fővárosi Bíróság előadója, majd 1960-ban kerületi bírósági tanácsvezető bíró lett.
A bírói vizsgát 1959-ben tette le, és még ugyanabban az évben tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspártnak, valamint elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet. 1960-ban került az Igazságügyi Minisztériumba, ahol kezdetben előadóként, majd 1965-től a Törvényelőkészítő Főosztály osztályvezető-helyetteseként, később osztályvezetőjeként dolgozott. 1968-tól főosztályvezetőként tevékenykedett.
Az igazságügyi minisztériumban betöltött szerepe és a jogalkotás
1962-ben rendelték be az Igazságügyi Minisztériumba, ahol kezdetben a családjoggal foglalkozott, majd az 1970-es évek elején a gazdasági jogra specializálódott. Az igazságügyi miniszterhelyettesi posztot 1978. júliustól 1988. novemberig töltötte be. Ebben az időszakban ő volt a teljes magyar jogalkotás irányítója, és személye rendkívül fontos volt a rendszerváltást előkészítő jogi folyamatokban.
A nyolcvanas évek második felében aktívan részt vett a felszámolásról, az adókról, a versenytárgyalásokról és a cégbírósági eljárásról szóló jogszabályok kidolgozásában. Emellett kulcsszerepet játszott olyan, a rendszerváltást elősegítő törvények megalkotásában, mint az egyesülési törvény és a gyülekezési jogról szóló törvény. Ezek a jogszabályok alapvető fontosságúak voltak a demokratikus átmenet és a piacgazdaság kialakításában.
Jogi ismeretterjesztés és a "Jogi esetek" című műsor
KARMELITA TOUR 😮 Miniszteri MEGHALLGATÁSOK 2. nap
Petrik Ferenc nemcsak a jogalkotásban, hanem a jogi ismeretterjesztésben is úttörő munkát végzett. 1970-től ő volt a Magyar Televízió „Jogi esetek” című műsorának feltalálója és műsorvezetője. Ez a műsor abban az időben a televízió egyik legnézettebb programja volt, és kiemelkedő szerepet játszott a nem jogász végzettségű nézők jogi ismereteinek bővítésében és felvilágosításában. A műsor pótolta a hiányzó fogyasztóvédelmi és ombudsmani szerepet, hozzájárulva a jogtudatosság növeléséhez a társadalomban.
A közigazgatási bíráskodás újjáteremtése és a Deák Ferenc Továbbképző Jogakadémia
1988 nyarától a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseként megszervezte a Közigazgatási Kollégiumot, amellyel újra teremtette a közigazgatási bíráskodást Magyarországon. Ez a lépés jelentős mértékben hozzájárult a jogállamiság erősítéséhez és a közigazgatás törvényességének biztosításához. A Közigazgatási Kollégium vezetője 1991 és 2001 között volt.
A nyolcvanas évek végén létrehozta és vezette a Deák Ferenc Továbbképző Jogakadémiát. Ez az intézmény, amely 1998-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi továbbképző intézetévé vált, a jogászok szakmai továbbképzését szolgálta, és jelentős mértékben hozzájárult a jogásztársadalom fejlődéséhez. Petrik Ferenc 1992-től 1997-ig volt a Jogakadémia főigazgatója, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezető tanára lett. 2003-ban vonult nyugdíjba.
Irodalmi munkásság és szakmai elismerések
Petrik Ferenc négyszáznál több jogi szakmai mű szerzője volt, többek között olyan kötetek fűződnek nevéhez, mint a „Százegy jogi eset”, a „Perben a joggal”, „A törvénybe zárt szerelem”, „A törvényszerkesztő dilemmái” és az „Elvarázsolt tulajdon”. Ezek a művek nemcsak a jogászok, hanem a szélesebb közönség számára is érthetővé tették a jog komplex világát. A Magyar Jogász Egylet és a hazai jogásztársadalom sokat köszönhet személyének és munkásságának.
A Petrik Lajos Szakképző Iskola
A Petrik Lajos Szakképző Iskola (hivatalos nevén Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnázium), noha névadója nem azonos Petrik Ferenccel, szintén egy kiemelkedő magyar intézmény, amely a tudomány, a művészetek és a természet szeretetét hirdeti. Az iskola története több mint 140 éves, és az egyik legrégebbi és legrangosabb szakképző és oktatási intézmény a magyar fővárosban. Petrik Lajos teljes pályafutását a tudomány, a képzőművészetek, valamint a természet és kihívásai iránti elhivatottság jellemezte. Tudós, tanár, fazekas, műgyűjtő, valamint buzgó túrázó volt egyben. Elhivatott hegymászóként még a Tátra egyik, 2400 méter magas, meghódítatlan csúcsát is elérte (ma Szlovákiában található).
Az iskola mindig is az egyik legkiemelkedőbbnek számított a főváros és az egész ország szakképzési rendszerében. Alapító elődeik által kijelölt utat követve céljuk a diákközpontú iskola megőrzése és fenntartása. Partnerintézményként működnek a munkaerőpiaccal és az egész társadalommal, nyitottak és rugalmasak a fókuszban lévő ipari szektor elvárásai és igényei iránt. Folyamatos fejlesztési projektekkel és naprakész tantervekkel, továbbá a munkaerőpiaci partnerekkel való kölcsönös együttműködéssel igyekeznek teljesíteni a külső igényeket és elérni az ebben a vonatkozásban kitűzött célokat.
Több mint 100 éve az intézmény elsődleges profilja a vegyipari szakemberek képzése volt. Az 1990-es években nagy változások történtek az iskola életében, valamint a magyar gazdasági és ipari világban is. A drámai gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci változásokkal szemben a hagyományosan vegyipari szakközépiskola is kénytelen volt szembesülni a valósággal és több pilléren állni: elkezdte fejleszteni az informatikai és környezetvédelmi szakemberképzési programokat is.
2008 szeptemberében kilenc szakképző ipari középiskolát úgynevezett TISZK (Területi Integrált Szakképzési Központ) rendszerbe szerveztek, amely a főváros és kibővített agglomerációjának igényeire fókuszál kelet-nyugati tengelyen. 2012-ben további két szakközépiskola csatlakozott a TISZK Központhoz gazdasági profillal. A központilag kidolgozott tanterveket a gazdasági partnerek igényeivel és elvárásaival is összehangolták, bár minden fontos döntést a Központ koordináló testülete hozott, melynek elnöke az szervezet magiskolája, nevezetesen a Petrik igazgatója volt. 2008-ban jelentős Európai Uniós és állami támogatásnak köszönhetően az iskola teljesen felújításra és műszakilag fejlesztésre került, sőt akadálymentessé, kerekesszékkel is megközelíthetővé tették a mozgássérült diákok számára is.
Adatvédelem és a weboldalak működése
Az informatikai rendszerek és szolgáltatások, mint például az INFOBEL SA által üzemeltetett weboldalak, szigorú feltételek mellett működnek. Az INFOBEL SA által szolgáltatott információk kizárólag tájékoztató jellegűek, és a „Jelen Általános Szerződési Feltételek” (“a Jelen Általános Szerződési Feltételek”) határozzák meg a felhasználásukat.
Az INFOBEL SA vállalja, hogy biztosítja a „Jelen Oldalak” tartalmának pontosságát és megbízhatóságát, azonban nem vállal felelősséget a „Jelen Oldalak” használatával kapcsolatos károkért vagy veszteségekért. Az INFOBEL SA semmilyen módon nem felelős azon oldalak tartalmáért, amelyekre a linkek elvezetik a felhasználókat, és nem tudja garantálni, hogy a fenti linkeken keresztül elérhető információk pontosak vagy teljesek. Ez magában foglalja a hamisítás, az eladhatóság vagy egy adott célra való alkalmasság hiányát. A felhasználó hozzáférésével tudomásul veszi a károk vagy veszteségek lehetőségét.
A „Jelen Oldalakon” közzétett vagy egyéb módon elérhető összes tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. Ez az INFOBEL SA vagy annak tartalomszolgáltatóinak tulajdonában van. A felhasználó csak személyes, nem kereskedelmi vagy oktatási célokra használhatja vagy reprodukálhatja a Tartalommal kapcsolatos információkat. A Tartalom közzététele vagy továbbítása szigorúan tilos a szerzői jog tulajdonosának írásos engedélye nélkül. A felhasználó nem választhatja el az információkat a Tartalomtól.
A „Jelen Oldalak” tartalmazhatnak cookie-kat (sütiket). A cookie egy kis fájl, amelyet a szerver küld, és amelyet a számítógép lemezén tárolnak. Ez a látogatással kapcsolatos információkat tárol, például a használt nyelvet, a megjelenítési módot (mobil vagy számítógép) és a felhasználó földrajzi helyét. Az INFOBEL SA tárolja azoknak a felhasználóknak az azonosítóit is, akiknek van fiókjuk és bejelentkeznek. A cookie-k elsősorban a „Jelen Oldal” működését és statisztikák készítését szolgálják. Az INFOBEL SA szolgáltatásainak biztosítása érdekében más entitások is használhatnak cookie-kat a „Jelen Oldalon”. Ezeknek az entitásoknak a listája kérésre elküldhető bármely természetes személynek, aki igazolni tudja személyazonosságát.
Az adatvédelem szempontjából magánszemélyek esetében csak a könyvtári adatok (vezetéknév, keresztnév, cím, telefonszám) kerülnek feldolgozásra az INFOBEL SA által, amely rendszeresen megkapja ezeket az adatokat a különböző telefonszolgáltatóktól. Vállalkozások esetében ez a kategória azokat a jogi és természetes személyeket foglalja magában, akik önálló félként tevékenykednek. A vállalkozások ágazati besorolása is felkínálásra kerül.
Joghatóság és egyéb feltételek
A „Jelen Általános Szerződési Feltételek” megállapodást képeznek az INFOBEL SA és a felhasználó között a „Jelen Oldal” használatára vonatkozóan, amelyet a belga jog szabályoz. Az INFOBEL SA azon mulasztása, hogy ragaszkodjon a jelen dokumentum minden feltételének szigorú betartásához vagy biztosítsa azt, semmilyen módon nem jelenti semmilyen feltételről vagy jogról való lemondást. Ha a jelen feltételek valamelyikét illetékes bíróság érvénytelennek, semmisnek vagy más módon végrehajthatatlannak nyilvánítja, ez egyáltalán nem érinti a többi feltételt. Az esetleges jogviták a brüsszeli belga bíróságok hatáskörébe tartoznak.