A Primer és Szekunder Tekercs Menetszámának Képlete, és Magyarázata

A transzformátorok az elektromágneses indukció elvén működő eszközök, amelyek lehetővé teszik a váltakozó feszültség növelését vagy csökkentését anélkül, hogy az áramkör megszakadna. Működésük alapja a primer és szekunder tekercsek menetszámának aránya, amely meghatározza a feszültségátalakítás mértékét.

Az Elektromágneses Indukció Alapjai Transzformátorokban

Amikor váltófeszültséget kapcsolunk egy transzformátor primer tekercsére, a transzformátor bemenetére, akkor a vasmagban változó mágneses mező jön létre. Ezt a változó mágneses mezőt a gerjesztő áram hozza létre, amely szinuszosan váltakozó fluxust létesít a vasmagban. Ez a fluxusváltozás feszültséget indukál mindkét tekercsben. A változó mágneses mező elektromos mezőt indukál a szekunder tekercs helyén, amely a transzformátor kimenete, és ez a mező a szekunder tekercs mindegyik menetében mozgatja a töltéseket. Ennek eredményeként a szekunder tekercs kivezetésein olyan váltófeszültség jelenik meg, melynek frekvenciája megegyezik a primer tekercsre kapcsolt váltófeszültség frekvenciájával.

A transzformátor működését szemléltető ábra a primer és szekunder tekercsekkel, valamint a mágneses fluxussal

Kezdetben a gerjesztő áram kicsi, azonban amikor a szekunder tekercsen keresztül a fogyasztóhoz áram folyik, az indukált feszültség áramot hajt át a fogyasztón. Ez az áram egy ellentétes mágneses fluxust hoz létre a vasmagban, ami csökkenti az eredeti fluxust. A vasmagban bekövetkező fluxuscsökkenés a primer tekercsben is csökkenti az indukált ellenfeszültséget, aminek hatására a primer áram megnő. A megnövekedett primer áram a mágneses fluxust visszaállítja az eredeti értékre.

A Transzformátor Feszültség- és Menetszám-áttétele

A transzformátor működésének kulcsa az, hogy minden menetben azonos menetfeszültség indukálódik. Ebből következik, hogy a tekercsek indukált feszültségei úgy aránylanak egymáshoz, mint a menetszámaik. Ezt az összefüggést transzformátoregyenletnek is nevezik. Eszerint a szekunder tekercs feszültsége úgy aránylik a primer tekercs feszültségéhez, mint a szekunder tekercs menetszáma a primer tekercs menetszámához.

Képlet:

$\frac{U{szekunder}}{U{primer}} = \frac{N{szekunder}}{N{primer}}$

Ahol:

  • $U_{szekunder}$ a szekunder tekercs feszültsége
  • $U_{primer}$ a primer tekercs feszültsége
  • $N_{szekunder}$ a szekunder tekercs menetszáma
  • $N_{primer}$ a primer tekercs menetszáma

Ez az egyenlet fennáll az effektív feszültségek között és a csúcsfeszültségek között is. A primer és a szekunder indukált feszültség hányadosát feszültségáttételnek vagy menetszám-áttételnek nevezzük.

Diagram, ami a feszültség- és menetszám-áttétel közötti összefüggést mutatja be

Fel- és Letranszformálás

  • Feltranszformálás: Ha a szekunder tekercs menetszáma nagyobb, mint a primer tekercsé, akkor feltranszformálásról beszélünk. Ilyenkor a szekunder tekercs feszültsége nagyobb, mint a primer oldali feszültség. Például, ha a szekunder oldali menetszám háromszorosa a primer oldalinak, akkor a kimeneti feszültség is háromszorosa a bemenetinek.
  • Letranszformálás: Ha a szekunder tekercs menetszáma kisebb, mint a primer tekercsé, akkor letranszformálásról van szó.

Teljesítmény és Áramerősség Aránya

Bár a váltóáramú feszültséget transzformátor segítségével megnövelhetjük, vagy lecsökkenthetjük, energiát nem nyerhetünk még transzformátorral sem. Az energiamegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy a kimeneti teljesítmény nem lehet nagyobb a bemeneti teljesítménynél. A terhelt transzformátor kimenő teljesítménye a veszteségektől eltekintve azonos a bemeneti teljesítménnyel.

Ez azt jelenti, hogy:

$P{primer} = P{szekunder}$ (ideális esetben)$U{primer} \cdot I{primer} = U{szekunder} \cdot I{szekunder}$

Megegyező teljesítmények esetén tehát az áramerősség fordítottan arányos a feszültséggel. Vagyis a primer és szekunder feszültség aránya egyenlő a szekunder és a primer áram arányával.

Képlet:

$\frac{U{primer}}{U{szekunder}} = \frac{I{szekunder}}{I{primer}}$

Előbbi arány a feszültségáttétel, az utóbbit áramáttételnek nevezzük. Eszerint (például feltranszformáláskor) ahányszor nagyobb a szekunder tekercs menetszáma, annyiszor kisebb a szekunder tekercs árama a primer oldalinál.

Fontos Megjegyzések a Transzformátorokhoz

Fontos észrevennünk, hogy a transzformátorok egyenáramokkal nem működnek, váltóáramokkal viszont igen, hiszen működésük az elektromágneses indukción alapszik. Háromfázisú transzformátorok esetén - a tekercsek kapcsolásától függően - egymástól eltérhet a feszültségek és a menetszámok aránya.

A transzformátor

Áramváltók: Speciális Transzformátorok

Az elektrotechnikai gyakorlatban az áramváltókat elsősorban mérési célokra használják, de a kialakítástól függően ezek az eszközök védelmi célokat is szolgálhatnak. Az áramváltó lényegében egy transzformátor, amely egy primer és egy szekunder tekerccsel rendelkezik és a mérendő áramkörbe a terheléssel sorba van kötve, azaz rajta a terhelés által meghatározott áram folyik keresztül. Más szavakkal, a primer oldali menetszám és áram szorzata egyenlő a szekunder oldali menetszám és áram szorzatával.

Képlet az áramváltóknál:

$N{primer} \cdot I{primer} = N{szekunder} \cdot I{szekunder}$

Ha a primer oldali menetszám, ahogy ez általában igaz a gyakorlatban, egyenlő 1-el, akkor láthatóan adott primer áram mellett a szekunder áram értéke a szekunder menetszámmal változtatható. Az áramváltók jellemző paramétere még az áttétel, amely a primer és szekunder áram hányadosa, pl. 100/5 A. A primer körben folyó tényleges áram értékét a „letranszformálási” állandóval történő szorzással kapjuk meg.

Az Áramváltók Alkalmazása és Biztonsága

Az áramváltók alkalmazásánál nagyon kell ügyelni arra, hogy a kimenet mindig terhelve legyen. A kimeneti áram akkor is át akar folyni a kimeneti terhelésen (Rs), ha az szakadás. Ebben az esetben a végtelen ellenálláson igen nagy feszültségek jelennek meg, amelyek tönkreteszik az áramváltót. Minél kisebb a kimenetet terhelő ellenállás (Rs), annál jobb, ezért kis bemeneti ellenállással rendelkező árammérőkkel csatlakozhatunk a kimenetre. Elektronikus áramköröknél ügyelni kell, hogy a csatlakozó áramkör bemenete kis ellenállású legyen.

Az áramváltókat rövidrezáró csatlakozó lemezzel szállítják. Ez a rövidrezáró lemez csak az áramváltó beszerelése és a mérőáramkörbe történő bekötése után távolítható el. Az áramváltók szabványos kimeneti áramokkal (1 A, 5 A), IEC 60044-1 szerinti osztálypontossággal (1, 0.1, 0.2s, 0.2, 0.5, 0.5s, 1 és 3) és terhelhetőséggel (1.5, 3, 5, 10, 15, 20, 30, 45 és 60 VA) készülnek. Megjegyzendő, hogy a pontosság függ a terheléstől, ezért egy nagyobb terhelhetőségű áramváltót kisebb terheléssel járatva megadottól jobb pontosságot érhetünk el.

Speciális Áramváltó Típusok

A lakatfogók mérőfejében is egy áramváltó foglal helyet, azonban ez a használhatóság érdekében nyitható kivitelű. A nyitható áramváltóknak felel meg az osztott vasmagos áramváltó.

A méréstechnikában azonban szükség van olyan áramváltókra is, amelyek a kimenetükön ipari egységjelet (0-20 mA, 4-20 mA DC, 5 V, 10 V DC) szolgáltatnak. Ennek a célnak a megvalósítására az áramváltókba külön elektronikát építenek be, amelyek gondoskodnak az áramváltó kimenő jelének feldolgozásáról.

Egyenáramú Áramváltók a Hall-elem Használatával

Egyenáramú áramváltó a fent leírt működési elv alapján nem készíthető, azonban a Hall-elemet használva készíthető egyenáramú áramváltó is. Az Ip primer áram által létrehozott mágneses fluxus áthalad a nyitott toroid hasítékában elhelyezett Hall-elemen. A Hall-elem kimenetén a mágneses fluxussal, azaz az azt létrehozó árammal arányos jel jelenik meg. Az áramváltóba beépített elektronika a Hall-elem jelét dolgozza fel és jeleníti meg ipari egységjelként a kimeneten. Az áramváltó természetszerűleg külső táplálást igényel.

Egyenáramú áramváltó Hall-elemmel

Példa a Menetszám-Feszültség Összefüggésre

Egy 2023 októberi érettségi kérdés az ideális transzformátorok egyik alapvető tulajdonságával foglalkozott, konkrétan azzal, hogy miként kapcsolódik össze a primer és a szekunder tekercsek menetszáma a kapcsolt és a mért feszültségekkel. A kérdés így szólt: “Egy $Np = 200$ menetes primer és $Ns = 50$ menetes szekunder tekercsel rendelkező ideális transzformátor terheletlen kimenetén 100 V feszültséget mérünk.”

Az ideális transzformátor esetében a primer és szekunder tekercsekben indukálódó feszültségek aránya egyenlő a tekercsek menetszámának arányával.

Adott adatok:

  • $N_{primer} = 200$ menet
  • $N_{szekunder} = 50$ menet
  • $U_{szekunder} = 100$ V

A transzformátoregyenlet alapján:

$\frac{U{szekunder}}{U{primer}} = \frac{N{szekunder}}{N{primer}}$

Behelyettesítve az értékeket:

$\frac{100\,V}{U_{primer}} = \frac{50}{200}$

$\frac{100\,V}{U_{primer}} = \frac{1}{4}$

$U_{primer} = 100\,V \cdot 4$

$U_{primer} = 400\,V$

Ez a feladat kiváló példája annak, hogyan lehet a fizikai törvényeket és a matematikai összefüggéseket alkalmazni valóságos mérnöki problémák megoldására. Az ideális transzformátorok működésének megértése alapvető az elektrotechnikában. A transzformátorok nem csak elméleti szinten fontosak, hanem a mindennapi élet számos aspektusában is jelen vannak, az energiaátviteltől kezdve a különböző elektromos eszközökig.

tags: #primer #szekunder #tekercs #menetszama #keplet